Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 5. szám
Modern élet 1997. január 29. 5 Ne akarjuk minduntalan átlépni a saját árnyékunkat Páviánok tartják a csúcsot Polák Imre______________ Egy átlagember - az alvásra fordított időt leszámítva - hétköznapjai nagyobb felét a munkahelyén tölti el. Ez a tény különböző szinteken természetszerűleg különböző szintű kérdéseket vet fel. Vajon nem fordítunk-e túl sok időt munkára? Esetleg keveset... A munka termelékenységének és intenzitásának fokozásával miért nem törekedünk a munkaidő további rövidítésére? Nem fecsérel- jük-e munkaerőnket túlzott, fölösleges igények kielégítésére? A fogyasztás szüntelen növelése nem jár-e az életkörülmények egyidejű romlásával? Illetve, nem drágább-e a leves, mint a hús...? Nyilván minden hasonlat sántít... Kétségtelen viszont, hogy a civilizáció által kevésbé érintett vagy teljesen érintetlen területeken - pl. a csendes-óceáni szigetvilág - a bennszülött törzsek szükségleteinek kielégítéséhez bőven elegendő a napi kétórás „munkaidő”. Ám kezünk ügyébe került egy még inkább sántító hasonlat: az Ugandái őserdőben megfigyelték, hogy a páviánok napi táplálékuk beszerzésére nem fordítanak egy óránál többet... A nap többi részét pihenéssel és Játékkal” töltik. Egyébként Franciaországban 1936-ban vezették be a heti 40 órás munkaidőt. A munkahelyet a bérpolitika teheti leglakályosabbá. Talán ha szerényebben és egészségesebben táplálkoznánk, öltözködnénk és laknánk, önművelésünk, szórakozásunk jobban igénybe venné kreativitásunkat, ökoszisztémánkon belül nem akarnánk minduntalan átlépni saját árnyékunkat, hamarabb léphetnénk arra az útra, amelyre a körülmények előbb vagy utóbb, de mindenképpen rákényszerí- tenek. Addig is maradjunk a munkahelyünkön, gondolkodjunk el azon, miként tehetnénk „lakályosabbá”, otthonosabbá azt a helyet, ahol életünk jelentős részét eltöltjük. Tagadhatatlan, hogy a munkahelyet a bérpolitika éppen időszerű mutatói tehetik a leglakályosabbá. A dolgozó egyéb juttatásokkal szintén stimulálható, ám jelentős tartalékok rejlenek a munka folyamatának megszervezésében. Ez utóbbi nem feltételez komolyabb beruházásokat, inkább az ember magatartásformáit, adottságait célozza meg. Az individuális, egyénre szabott munkaidő alighanem a modem életforma legnagyobb luxusa. Alapvetően három embertípus, a késő esti órákban aktív bagoly, a hajnalban ébredő és rögvest tevékenykedni kezdő pacsirta, illetve az alkalmazkodni képes galamb típusa jelenti a mindenkori kiindulópontot. Az már a vezető-irányító dolgozók, divatos szóval a management feladata, hogy az individuális munkaidő bevezetéséhez kialakítsa a feltételeket. Egyébként ez legsajá- tabb érdeke, hiszen a bioritmushoz igazított munkaidő végső soron a munka hatékonyságában, következésképp a haszonhányadban mutatkozik meg. Feltétlenül szót érdemel a munkahely klímája, az a légkör, amely az embert nap mint nap körülveszi, amelynek utórezgéseit magával viszi az otthonába. Régi szabály: nem a rosszul végzett munkát kell büntetni, hanem a jól végzettet jutalmazni...! Optimálissá akkor alakul a helyzet, amikor majd a jót sem kell külön jutalmazni... Amikor a világ legtermészetesebb dolgává válik, hogy adekvát munOrangutánék nem csinálnak problémát a munkából. Szívesen elnézik, hogyan dolgoznak mások... Illusztrációs felvétel kabér fejében kifogástalanul látom el a feladatom. Ez viszont - valahol messze - már a felszabadult munka víziója, amely csupán olyan társadalmi szerződés bázisán jöhet létre, amelyről Rousseau is álmodozott, s még oly sokan fognak álmodozni. A munka egymagában, automatikusan nem szolgál pozitív célokat. Sporteszköz, játék, fegyver ugyanazzal a munkával állítható elő. Az egyhangú robottá silányuló munkavégzés az emberi alkotókészség minimumát sem igényli. Madách falanszterében Michelangelo széklábat farag „és azt is a leghitványabb alakra”. Ám hiába vésel rá „holmi díszt”, hiába kapod meg „változásul a szék támláját”, hasztalan, ha a munka nem ad rangot, ha nem ébreszti az alkotás, a teljesség tudatát. A hiányérzet nem „foltozható be” kisebb-nagyobb munkabérrel, a jóléti társadalom stáAz egyénre szabott munkaidő a modern életforma legnagyobb luxusa. tusszimbólumaival. Csak a pénzért végzett tartalmatlan munkának ikertestvére a tartalmatlan pihenés és szórakozás... egypontúvá sűrítve: a tartalmatlan élet. Az átlagos „életszínvonal” emelkedésének következményeként semmi esetre sem fogadható el az élet minőségének a csökkenése. Átmeneti ingadozások ellenére is az erkölcsi értékrend marad a mérvadó, amely görög-római kulturális galaxisunkba évezredek során épült be. Ennek az értékrendnek pedig a becsületesen végzett munka az alappillére. A kenyeret, a szellemi értékeket teremtő munka minősége szabja meg az ember és a társadalom mozgáspályáját... ... nehogy a pálya végén kotorászva keresgéljünk, „mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem”. Ezt a kincset nem hirdeti lármás szlogen. Ki-ki maga teremti önmaga számára. Függetlenül századvégtől, ezredvégtől, izmusoktól, modern és még modernebb máztól. A munkahelyi bonyodalmakkal lehetőleg kesztyűs kézzel bánjunk. De azért ne így... Pletyka helyett inkább hízelegjen Munkahelyi bonyodalmak Manapság mintha a nőknek többet kellene elviselniük a munkahelyükön, ha nem akarják elveszíteni az állásukat. Nem kell azonban minden áron csendesen s megadóan viselkedniük. Vannak módszerek, hogyan szereljék le a taktikátlan kollégát vagy főnököt. Az „aranyom” vagy a „husikám” stílusú megszólítás bizonyos helyzetekben kifejezetten megalázó lehet. Próbálja megállapítani, tréfáról, neveletlenségről vagy szándékos sértegetésről van-e szó. De azokban az esetekben sem kell eltűrni ezeket a „hízelgő” megszólításokat, ha nem húzódik mögöttük hátsó szándék. Használja ki a pillanatot, amikor a munkatársával egyedül van, és illedelmesen adja tudtára, hogy önnek az ilyen megszólítások nem tetszenek. Megtörténik, hogy a telefonbeszélgetését valamelyik kollégája kihallgatja. Ezt csak úgy kerülheti el, hogyha - amennyiben fontos telefonról van szó - keres egy üres helyiséget, ahol senki sem zavarhatja beszélgetés közben. Ha nincs rá lehetősége, halkítsa le a hangját, ezzel jelzi a kíváncsi kollégájának, hogy a beszélgetés tartalma nem az ő fülének való. Természetesen ez fordítva is érvényes. Ha olyasmit hall, amit nem kellene, még tévedésből se adja tovább. Tegyen úgy, mintha semmiről sem tudna. Senki sem akaija, hogy pletykásnak tartsák, noha bizonyos esetekben csak a pletykákból tudhatunk meg bizonyos információkat, például a fizetésemelésről vagy a cég jövőjéről. Ha információkat akar kapni, adnia is kell. De jól gondolja meg, kinek mit mond el, és mit tart meg magának. Ne feledje, hogy Önről éppúgy beszélnek mások. Áz álláskeresésnél nagyon fontos az első benyomás. Mindig nézzen egyenesen az Önnel beszélő szemébe. Hallgassa figyelmesen a másikat. Vannak, akik annyira ügyelnek a gondolataik szabatos megfogalmazására, hogy nem tudják követni beszélgetőpartnerük gonodolatmene- tét. Alkalmanként tegyen föl kérdéseket, hogy partnere lássa, figyelme töretlen, és képes az önálló gondolkodásra. Ha nem ért egyet valamivel, nem muszáj kirobbannia. Jobb, ha uralkodik magán, esetleg jelzi, hogy az adott problémát másképpen is meg lehetne oldani. Ragadjon meg minden alkalmat, hogy felhívja magára a figyelmet. Próbáljon változtatni beszéde ritmusán, ha kell, lassítson, vagy halkítsa le a hangját. Ha alkalmas a pülanat, hízelegjen. Legyen diplomata. Ez a mai világban is nagyon fontos. Az állás- keresésnél nagyon fontos az első benyomás. Mozaik inkább egy almát! * Anikotinta- pasz enyhíti az elvonási tüneteket, ám van, aki a legkisebb adag hatószerrel átitatott tapasztól is rosszul lesz. Ha túl erős, vegye le és óránként tegye vissza egy órára. Aki a nikotinos rágógumit jobban búja, próbáljon azzal leszokni. Ha a pótszeVigyázzunk az árammal! Minden berendezés előbb- utóbb meghibásodik, és ez a háztartási elektromos gépek esetében veszélyekkel jár. Tapasztalatok szerint a házi elektromos balesetek egyharmada a különböző drótok helytelen használatából adódik. Biztonságunk érdekében nem árt néhány hasznos tanácsot megfogadni. Megfelelő hosszabbítok A különböző gépek saját drótjával ritkán van baj, annál több a házilagos toldásokkal. Nagyobb gépekhez (porszívó, hűtő) vastagabb, erősebb drótot kell használni, a normál huzalok csak a kisebb berendezéseknél (hajszárító, vasaló) megfelelőek. Figyelje a wattot Ha a több fény kedvéért nagyobb wattszámú villanykörtét csavarunk a lámpába, mint amennyit elbír, a túlhevülés tüzet okozhat. Távola víztől Ha a konnektorba dugott hajszárító véletlenül beleesik a vízzel teli kádba, használóját halálos áramütés érheti. Ezért kell mindig kihúzni a gépek dugóját, ha már nem használjuk a berendezést. Kádban ülve soha ne használjunk hajszárítót! Gyanús jelek Ha a lámpa időnként elhalványodik, vagy égő plasztik szagát érezzük, hívjunk villany- szerelőt. Vagy a hálózat túlterhelt, vagy a régi drótok szorulnak cserére. Ha valamelyik elektromos gépet érintve furcsa bizsergést érzünk, vagy a drót túl forró, esetleg égett szagot áraszt - veszély van. Ha csakugyan abbahagyja Az angliai Manchesterben működik egy elvonó klinika, amelynek a vezetője, Chris Steel hosszú évek tapasztalatai alapján kilenc pontban foglalta össze a végleges leszokás lépéseit: * Könnyebb, ha barátjával vagy barátnőjével, munkatársával együtt kezdik az absztinenciát. * Távolítson el környezetéből mindent, ami a rágyújtásra emlékezteti (cigarettát, hamutartókat, gyújtót). * Jelölje meg azt a közeli időpontot, amikora kúrát elkezdi. * Ne gondoljon arra görcsösen, hogy „én az életben többé nem gyújtok rá”, hanem kisebb lépésekre szánja el magát: „Ma egy szálat sem gyújtok meg.” * Ha eddig elhanyagolta a sportot, most ismét elkezdheti. Ha van hobbija, érdemes vele lekötnie a figyelmét. * Tegye el egy dobozba naponta azt a pénzt, amit a dohányzásra költött volna. Hamarosan rájön, hogy a leszokás felér egy fizetés- emeléssel. Az így megtakarított pénzen vegyen magának valamit, amire régóta vágyott. * Valahányszor rágyújtana, egyen 1 vl\ ülCl^CuvXpj OvLiliLu Ov>lll kerülnek annyiba, mint maga a cigaretta és a miatta keletkező súlyos betegségek. * Ha az erős elhatározás ellenére is visszaesik, ne gondoljon arra, hogy akaratgyenge, tehetetlen stb., hanem kis idő múlva próbálja meg újból. A legtöbb embernek csak többszöri kísérletezés után sikerül a dohányzásról végleg lemondania. Akiknek soha, azokkal vannak tele a kórházak.
