Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-22 / 4. szám

2 1997. január 22. Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Mikor húzzák elő? Fekete Marian Ez az év is jól kezdődik, gon­dolta jónéhány reklámszak­ember, kereskedő, gyógysze­rész, amikor azt olvasta, hogy félmillió koronás bírságot is kaphat, ha a reklámszövegé­ben nem „fajtiszta” szlovák kifejezés is előfordul, ha a székre nem írja ki a nyelvzsa­ruk kedvéért, hogy „stolicka”, ha gyógyszerészként nem lát­ja el szlovák elnevezéssel az acylpirint, a ragtapaszt, illet­ve az óvszert, vagy nem csa­tol szlovák nyelvű használati utasítást az ilyen áruhoz. Bár­mennyit írtunk is róla, nem voltunk képesek figyelmez­tetni arra, hogy ez az állam­nyelv-védelmi törvény a szlo­vákiai magyar sajtó teljes fel­számolásához vezethet. Meg­írtuk, hogy az 1995. novem­ber 15-én jóváhagyott tör­vény gyakorlatilag törvényen kívül helyezi az Új Szót, a Va­sárnapot, és számos más, or­szágos vagy helyi jellegű ma­gyar kiadványt. A január else­jétől kiszabható bírságokkal kapcsolatban került csak ke­zünkbe a Törvénytár szer­kesztőségének értesítése egy állítólagos sajtóhibáról, illet­ve annak helyreigazításáról. A helyreigazítás szerint fél­millió koronás bírsággal sújt­ható az, aki az államnyelvvé­delmi törvény 5. §-ának (5) bekezdését szegi meg, ma­gyarán, aki időszaki vagy al­kalmi sajtóterméket nem ál­lamnyelven ad ki. Most és ma ezt a törvényt velünk szem­ben senki sem alkalmazza, annak ellenére sem, hogy ér­vényes és hatályos törvényről van szó. Más kérdés, mikor következik be az a pillanat, amikor ehhez, meglesz a kellő politikai szándék és alkalom. Gyanítom, erre a következő parlamenti választásoknál kerülhet sor, amikor a kam­pány tetőzik a sajtóban. Me- ciarék összes politikai játsz­mája arról szól, hogy az 1998-as parlamenti választá­sokat ismét meg akarják nyerni. Ennek rendelik alá Szlovákiai nemzetközi politi­kai érdekeit, a lakosság érde­keit, amikor a béreket, a munkaerő árát leszorították, de lehetővé tették az általá­nos árszínvonal növelését. imxni A belső ellenségre készülve Peter Tóth _________ A rendkívüli állapotról ké­szülő törvény Meciar hatalmi terveiről árulkodik. A törvény a rendkívüli állapotot úgy ha­tározza meg, mint „a belső rend és az állam biztonságá­nak oly mértékű megzavará­sát, amelynek helyreállításá­ra nem elég a saját erők és a belügyminisztérium eszköze­inek összehangolt felhaszná­lása.” A törvényből kitűnik, hogy a Meciar-kormány azt nem az állam elleni külső ve­szélyekre készíti, hanem ki­zárólag a belső veszélyek ese­tére. Ez a tény jellemző a po­litikájára. Az olyan esetek után, mint az ifjabb Kovác el--, rablása, vagy R. Remiás halá­la volt, könnyen elképzelhet­jük, milyen egyszerűen s ki­nek az aktív segítségével idézhet elő a kormány meg­rendelésre olyan állapotot, amely „szükséges” a rendkí­vüli állapot kihirdetésére. Még jellemzőbb a kormány- politikára a törvény 13. pa­ragrafusa, amely szerint „ez a törvény 1998. január 1-én lép hatályba”. Feltételezi, hogy 1998 márciusában Mi- chal Kovác jelenlegi elnök tá­vozik a hivatalából, a kor­mány átveszi a jogköreit, és a 3. paragrafus szerint hihetet­len könnyűséggel alkalmaz­hatja a törvényt. ,A rendkí­vüli állapotot a SZK elnöke hirdeti ki az SZK kormányá­nak javaslatára”, állítja a 3. paragrafus, amivel ugyan a hatalom megoszlásának lát­szatára utal, de csak azok számára, akik elhiszik Liscák igazságügyminiszter lelken- dezését, hogy a törvény össz­hangban van az európai jog­renddel és az emberi jogok­kal. A meztelen igazság, hogy ez a kezdeményezés a kormány további készülődé­sét jelenti a belső ellenséggel szembeni harcra. A szerző a Sme kommentátora Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszol­gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkülde­mények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Vélemény Ezt a nőt ismerem! Jó ötlet volt a testét fotózni és nem az eszét... Országszerte gyűjtik az aláírásokat... Mondd, te kit választanál? Gágyor Alíz Hét ellenzéki párt és mozgalom - a Kék Koalíció tagjai, a Ma­gyar Koalíció pártjai és a szlo­vákiai szociáldemokraták - a napokban országos aláírás- gyűjtésbe kezdett egy olyan népszavazás kiírásáért, amely­ben a lakosság véleményt mon­dana arról, akarja-e, hogy az ál­lamfőt ne a parlament, hanem közvetlenül a nép választhassa meg. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy jövőre lejár Mi­chal Kovác köztársasági elnök megbízatási ideje, s ha nem lesz megválasztva az új köztár­Q Érvényes a népszavazás. © Nem érvényes a népszavazás. sasági elnök - márpedig a je­lenlegi összetételű parlament­ben erre számítani lehet -, ak­kor hamarosan egy újabb poli­tikai válság tanúi leszünk. Érve­ik szépséghibája, hogy a hatá­lyos alkotmány nem mondja ki, vajon az elnökválasztás módjá­ról is lehet-e népszavazást tar­tani. Jogászkörökben is meg­oszlanak erről a vélemények. A végső szót majd az alkotmány- bíróságnak kell kimondania, addig viszont az ellenzéki akti­visták szorgalmasan gyűjtik az aláírásokat. A népszavazás ki­írásához ugyanis 350 ezer érvé­nyes aláírás szükséges. Róbert Fico, a DBP jogi szakértője: A Én nem írom alá a petíci- ^ ót, mert véleményem és pártunk véleménye szerint al­kotmányt nem lehet népszava­zással módosítani. Nem va­gyok a közvetlen elnökválasz­tás ellensége, a gondolat szá­munkra is vonzó, ám ha nép­szavazással módosítani lehet az alaptörvényt, úgy holnap­után kezdeményezhetjük az al­kotmány ama cikkének eltörlé­sét, amely kimondja, hogy miről nem szabad népszava­zást tartani és a következőkben pedig népszavazást tarthatunk az adók csökkentéséről. Nya­kam rá, hogy mindenki igent mondana erre a kérdésre. A közvetlen elnökválasztást szor­galmazó ellenzéki pártok véle­ményem szerint veszélyes játszmába kezdtek. Iván Simko (KDM), a petíciós bizottság szóvivője: a A népszavazás nem más, ^ mint az egyik alapvető al­kotmányosjog érvényesítése. A lakosságnak jogában áll közér­dekű kérdésekről - ilyen véle­ményem szerint az elnökvá­lasztás módja is - népszavazás formájában véleményt nyilvá­nítania. A lakosságban jobban megbízhatunk, hogy megfon­toltabban, okosabban dönt, mint a törvényhozás képvi­selői, akiket sok esetben szűk pártérdekek vezérelnek. Az aláírásgyűjtési akció beindítá­sa előtt természetesen egy sor neves alkotmányjogásszal kon­zultáltunk, neveiket érthető okoknál fogva nem árulom el. Nem tartunk ezért az alkot­mánybíróság döntésétől, el­végre, igaz más esetben, az al­kotmánybíróság már kimond­ta, hogy a népszavazás a tör­vényalkotás egyik, a nép által közvetlenül alkalmazott for­mája. Ján Budaj (DU), a petíciós bizottság tagja: A Az alkotmányban fehéren v feketén le van fektetve, hogy mely kérdésekről nem szabad népszavazást tartani, így nem lehet népszavazni az adókról, a költségvetésről, il­letve az emberi és polgári jo­gokról. Az alaptörvény azon­ban nem tiltja az alkotmány népszavazás útján történő mó­dosítását. A jelenlegi erőmeg­oszlás a parlamentben azt eredményezheti, hogy Michal Kovác megbízatási idejének le­telte után minium fél évig be­töltetlen marad a köztársasági elnöki poszt. Ez riasztó jelzés lenne a külföld felé, de belpoli­tikai vonalon is számos ve­szélyt rejt magában. Ha a jelen­legi kormánykoalíció elveszte­né az 1998-as parlamenti vá­lasztásokat, Vladimír Meciar és kormánya - államfő híján - to­vábbra is hatalmon maradna. Nem tudná ugyanis kinek visszaadni a megbízatást. Kér­déses továbbá az is, hogy az el­nök nélküli időszakban ki írná alá a parlament által elfogadott törvényeket? Ezt három sze­mélynek kell megtennie, a ház­elnöknek, a miniszterelnöknek és az államfőnek. S még hosszan lehetne folytatni a bo­nyodalmakat, melyek a betöl­tetlen államfői poszt miatt ke­letkezhetnének. Ezért kell a népszavazás. Olvasói tevéi Kilencvenhét A Vasárnap 2. számában Mikló­si Péter Kilencvenhét címmel megjelent vezércikke, úgy ér­zem, sokunk nevében íródott. Teljes mértékben egyetértek a cikk írójával, annál is inkább, mert pontosan rátapintott a lé­nyegre. Tudta, hogy az új esz­tendő sem tartogat semmi kü­lönlegességet a számunkra. A sok boldog újévi jókívánság elröppen, széjjelszóródik, és jönnek a további gondokkal, problémákkal megtelt hétköz­napok, hetek, hónapok. „Még jó, hogy nem vágyok jö­vendőmondó, mert akkor bizo­nyára még sok egyéb mondan­dóval ki tudnám bővíteni a cikk tartalmát.” De nem is szükséges, hiszen Miklósi Péter cikke helyettem is beszél és sokunk helyett. Egyben azonban biztos vagyok: ebben az évben is csak kétféle ember létezik: boldog és bol­dogtalan. Az az ember, akinek tömött a pénztárcája (habár azt mond­ják, a pénz nem boldogít), az boldog. De boldogtalan az, akinek kevés a pénze, nincs jövedelme és ebben az évben is meg kell nagyon gondolnia, hogy mit vehet. Úgyszintén boldogtalanok azok a munkanélküliek, akiknek családjuk van, és az idén is lesz min töprengeniük. A kis nyug­díjjal rendelkezők is boldogta­lanok. Épp a minap látogatott meg egy idősebb kedves ismerő­sünk. Ő is mindjárt azzal kezd­te az új évi mondókáját, hogy igaz-e a hír, hogy az új évben 12 százalékkal emelik a nyug­díjakat, mert nagyon elkelne, hiszen nyakunkon a gáz beve­zetése, stb. íme, ebből is lát­szik, hogy az új évben is több a boldogtalan ember, mint a bol­dog. Elég bárhová belépni, bárkivel szóbaállni, senki nem mosolyog, minden ember arcán valami búskomorság ül, mindenki szemében rettegés bujkál. Mintha az emberek többsége félne a jövőtől. Egy évvel ismét öregebbek let­tünk, ez való igaz, de ez ellen nincs orvosság. Ettől még bol­dogok lehetnénk, ha minden jóra fordulna! Nincs más választásunk, csak reménykedni tudunk. És szük­séges, hogy minden embernek legyen valamilyen életcélja, hogy minden évet egy új cél kitűzésével kezdhesse, hogy le­gyen értelme az életünknek, és így talán az akadályok is könnyebben leküzdhetők. . Juhász Irén Kőhídagyarmat Helyreigazítás Lapunk január 1-én megjelent számának 3. oldalán A10. pa­ragrafus szankciói című cikk­ben megtréfált bennünket a technika „ördöge” - a cikk utol­só mondatának lemaradt aliá- rom utolsó szava. A mondat teljes egészében így hangzik: „Ezek más nyelvre is lefordít- hatóak, de az idegen nyelvű szöveg csak az azonos nagysá­gú államnyelvű felirat után kö­vetkezik.” Olvasóink szíves elnézését kér­jük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom