Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-22 / 4. szám
2 1997. január 22. Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Mikor húzzák elő? Fekete Marian Ez az év is jól kezdődik, gondolta jónéhány reklámszakember, kereskedő, gyógyszerész, amikor azt olvasta, hogy félmillió koronás bírságot is kaphat, ha a reklámszövegében nem „fajtiszta” szlovák kifejezés is előfordul, ha a székre nem írja ki a nyelvzsaruk kedvéért, hogy „stolicka”, ha gyógyszerészként nem látja el szlovák elnevezéssel az acylpirint, a ragtapaszt, illetve az óvszert, vagy nem csatol szlovák nyelvű használati utasítást az ilyen áruhoz. Bármennyit írtunk is róla, nem voltunk képesek figyelmeztetni arra, hogy ez az államnyelv-védelmi törvény a szlovákiai magyar sajtó teljes felszámolásához vezethet. Megírtuk, hogy az 1995. november 15-én jóváhagyott törvény gyakorlatilag törvényen kívül helyezi az Új Szót, a Vasárnapot, és számos más, országos vagy helyi jellegű magyar kiadványt. A január elsejétől kiszabható bírságokkal kapcsolatban került csak kezünkbe a Törvénytár szerkesztőségének értesítése egy állítólagos sajtóhibáról, illetve annak helyreigazításáról. A helyreigazítás szerint félmillió koronás bírsággal sújtható az, aki az államnyelvvédelmi törvény 5. §-ának (5) bekezdését szegi meg, magyarán, aki időszaki vagy alkalmi sajtóterméket nem államnyelven ad ki. Most és ma ezt a törvényt velünk szemben senki sem alkalmazza, annak ellenére sem, hogy érvényes és hatályos törvényről van szó. Más kérdés, mikor következik be az a pillanat, amikor ehhez, meglesz a kellő politikai szándék és alkalom. Gyanítom, erre a következő parlamenti választásoknál kerülhet sor, amikor a kampány tetőzik a sajtóban. Me- ciarék összes politikai játszmája arról szól, hogy az 1998-as parlamenti választásokat ismét meg akarják nyerni. Ennek rendelik alá Szlovákiai nemzetközi politikai érdekeit, a lakosság érdekeit, amikor a béreket, a munkaerő árát leszorították, de lehetővé tették az általános árszínvonal növelését. imxni A belső ellenségre készülve Peter Tóth _________ A rendkívüli állapotról készülő törvény Meciar hatalmi terveiről árulkodik. A törvény a rendkívüli állapotot úgy határozza meg, mint „a belső rend és az állam biztonságának oly mértékű megzavarását, amelynek helyreállítására nem elég a saját erők és a belügyminisztérium eszközeinek összehangolt felhasználása.” A törvényből kitűnik, hogy a Meciar-kormány azt nem az állam elleni külső veszélyekre készíti, hanem kizárólag a belső veszélyek esetére. Ez a tény jellemző a politikájára. Az olyan esetek után, mint az ifjabb Kovác el--, rablása, vagy R. Remiás halála volt, könnyen elképzelhetjük, milyen egyszerűen s kinek az aktív segítségével idézhet elő a kormány megrendelésre olyan állapotot, amely „szükséges” a rendkívüli állapot kihirdetésére. Még jellemzőbb a kormány- politikára a törvény 13. paragrafusa, amely szerint „ez a törvény 1998. január 1-én lép hatályba”. Feltételezi, hogy 1998 márciusában Mi- chal Kovác jelenlegi elnök távozik a hivatalából, a kormány átveszi a jogköreit, és a 3. paragrafus szerint hihetetlen könnyűséggel alkalmazhatja a törvényt. ,A rendkívüli állapotot a SZK elnöke hirdeti ki az SZK kormányának javaslatára”, állítja a 3. paragrafus, amivel ugyan a hatalom megoszlásának látszatára utal, de csak azok számára, akik elhiszik Liscák igazságügyminiszter lelken- dezését, hogy a törvény összhangban van az európai jogrenddel és az emberi jogokkal. A meztelen igazság, hogy ez a kezdeményezés a kormány további készülődését jelenti a belső ellenséggel szembeni harcra. A szerző a Sme kommentátora Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly Riport, Modem élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Vélemény Ezt a nőt ismerem! Jó ötlet volt a testét fotózni és nem az eszét... Országszerte gyűjtik az aláírásokat... Mondd, te kit választanál? Gágyor Alíz Hét ellenzéki párt és mozgalom - a Kék Koalíció tagjai, a Magyar Koalíció pártjai és a szlovákiai szociáldemokraták - a napokban országos aláírás- gyűjtésbe kezdett egy olyan népszavazás kiírásáért, amelyben a lakosság véleményt mondana arról, akarja-e, hogy az államfőt ne a parlament, hanem közvetlenül a nép választhassa meg. A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy jövőre lejár Michal Kovác köztársasági elnök megbízatási ideje, s ha nem lesz megválasztva az új köztárQ Érvényes a népszavazás. © Nem érvényes a népszavazás. sasági elnök - márpedig a jelenlegi összetételű parlamentben erre számítani lehet -, akkor hamarosan egy újabb politikai válság tanúi leszünk. Érveik szépséghibája, hogy a hatályos alkotmány nem mondja ki, vajon az elnökválasztás módjáról is lehet-e népszavazást tartani. Jogászkörökben is megoszlanak erről a vélemények. A végső szót majd az alkotmány- bíróságnak kell kimondania, addig viszont az ellenzéki aktivisták szorgalmasan gyűjtik az aláírásokat. A népszavazás kiírásához ugyanis 350 ezer érvényes aláírás szükséges. Róbert Fico, a DBP jogi szakértője: A Én nem írom alá a petíci- ^ ót, mert véleményem és pártunk véleménye szerint alkotmányt nem lehet népszavazással módosítani. Nem vagyok a közvetlen elnökválasztás ellensége, a gondolat számunkra is vonzó, ám ha népszavazással módosítani lehet az alaptörvényt, úgy holnapután kezdeményezhetjük az alkotmány ama cikkének eltörlését, amely kimondja, hogy miről nem szabad népszavazást tartani és a következőkben pedig népszavazást tarthatunk az adók csökkentéséről. Nyakam rá, hogy mindenki igent mondana erre a kérdésre. A közvetlen elnökválasztást szorgalmazó ellenzéki pártok véleményem szerint veszélyes játszmába kezdtek. Iván Simko (KDM), a petíciós bizottság szóvivője: a A népszavazás nem más, ^ mint az egyik alapvető alkotmányosjog érvényesítése. A lakosságnak jogában áll közérdekű kérdésekről - ilyen véleményem szerint az elnökválasztás módja is - népszavazás formájában véleményt nyilvánítania. A lakosságban jobban megbízhatunk, hogy megfontoltabban, okosabban dönt, mint a törvényhozás képviselői, akiket sok esetben szűk pártérdekek vezérelnek. Az aláírásgyűjtési akció beindítása előtt természetesen egy sor neves alkotmányjogásszal konzultáltunk, neveiket érthető okoknál fogva nem árulom el. Nem tartunk ezért az alkotmánybíróság döntésétől, elvégre, igaz más esetben, az alkotmánybíróság már kimondta, hogy a népszavazás a törvényalkotás egyik, a nép által közvetlenül alkalmazott formája. Ján Budaj (DU), a petíciós bizottság tagja: A Az alkotmányban fehéren v feketén le van fektetve, hogy mely kérdésekről nem szabad népszavazást tartani, így nem lehet népszavazni az adókról, a költségvetésről, illetve az emberi és polgári jogokról. Az alaptörvény azonban nem tiltja az alkotmány népszavazás útján történő módosítását. A jelenlegi erőmegoszlás a parlamentben azt eredményezheti, hogy Michal Kovác megbízatási idejének letelte után minium fél évig betöltetlen marad a köztársasági elnöki poszt. Ez riasztó jelzés lenne a külföld felé, de belpolitikai vonalon is számos veszélyt rejt magában. Ha a jelenlegi kormánykoalíció elvesztené az 1998-as parlamenti választásokat, Vladimír Meciar és kormánya - államfő híján - továbbra is hatalmon maradna. Nem tudná ugyanis kinek visszaadni a megbízatást. Kérdéses továbbá az is, hogy az elnök nélküli időszakban ki írná alá a parlament által elfogadott törvényeket? Ezt három személynek kell megtennie, a házelnöknek, a miniszterelnöknek és az államfőnek. S még hosszan lehetne folytatni a bonyodalmakat, melyek a betöltetlen államfői poszt miatt keletkezhetnének. Ezért kell a népszavazás. Olvasói tevéi Kilencvenhét A Vasárnap 2. számában Miklósi Péter Kilencvenhét címmel megjelent vezércikke, úgy érzem, sokunk nevében íródott. Teljes mértékben egyetértek a cikk írójával, annál is inkább, mert pontosan rátapintott a lényegre. Tudta, hogy az új esztendő sem tartogat semmi különlegességet a számunkra. A sok boldog újévi jókívánság elröppen, széjjelszóródik, és jönnek a további gondokkal, problémákkal megtelt hétköznapok, hetek, hónapok. „Még jó, hogy nem vágyok jövendőmondó, mert akkor bizonyára még sok egyéb mondandóval ki tudnám bővíteni a cikk tartalmát.” De nem is szükséges, hiszen Miklósi Péter cikke helyettem is beszél és sokunk helyett. Egyben azonban biztos vagyok: ebben az évben is csak kétféle ember létezik: boldog és boldogtalan. Az az ember, akinek tömött a pénztárcája (habár azt mondják, a pénz nem boldogít), az boldog. De boldogtalan az, akinek kevés a pénze, nincs jövedelme és ebben az évben is meg kell nagyon gondolnia, hogy mit vehet. Úgyszintén boldogtalanok azok a munkanélküliek, akiknek családjuk van, és az idén is lesz min töprengeniük. A kis nyugdíjjal rendelkezők is boldogtalanok. Épp a minap látogatott meg egy idősebb kedves ismerősünk. Ő is mindjárt azzal kezdte az új évi mondókáját, hogy igaz-e a hír, hogy az új évben 12 százalékkal emelik a nyugdíjakat, mert nagyon elkelne, hiszen nyakunkon a gáz bevezetése, stb. íme, ebből is látszik, hogy az új évben is több a boldogtalan ember, mint a boldog. Elég bárhová belépni, bárkivel szóbaállni, senki nem mosolyog, minden ember arcán valami búskomorság ül, mindenki szemében rettegés bujkál. Mintha az emberek többsége félne a jövőtől. Egy évvel ismét öregebbek lettünk, ez való igaz, de ez ellen nincs orvosság. Ettől még boldogok lehetnénk, ha minden jóra fordulna! Nincs más választásunk, csak reménykedni tudunk. És szükséges, hogy minden embernek legyen valamilyen életcélja, hogy minden évet egy új cél kitűzésével kezdhesse, hogy legyen értelme az életünknek, és így talán az akadályok is könnyebben leküzdhetők. . Juhász Irén Kőhídagyarmat Helyreigazítás Lapunk január 1-én megjelent számának 3. oldalán A10. paragrafus szankciói című cikkben megtréfált bennünket a technika „ördöge” - a cikk utolsó mondatának lemaradt aliá- rom utolsó szava. A mondat teljes egészében így hangzik: „Ezek más nyelvre is lefordít- hatóak, de az idegen nyelvű szöveg csak az azonos nagyságú államnyelvű felirat után következik.” Olvasóink szíves elnézését kérjük.
