Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-18 / 25. szám
2 1997. június 18. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor A pártelnök emberei Fekete Marian Az elmúlt héten Krajciról folyt a vita. Az ellenzéki pártok előterjesztettek egy javaslatot a visszahívására, kijelentették, Meciarral nem ülnek asztalhoz, amíg a népszavazás meghiúsításáért közvetlenül felelős belügyminisztere hivatalban marad. Meciar nyilvánosan is kiállt Krajci mellett. Baj van ezzel a meciarista demokráciával. Az elviselhetőnél is több az olyan polgár, aki egyszerűen nem állhatja a kormánypárti minisztereket, képviselőket, de még az egyes ellenzéki képviselőket sem. Petíciók, hiteles felmérések szólnak arról, hogy Meciart és fegyvertársait többen utálják, mint kedvelik. Meciar hívei pedig egy kanál vízben megfojtanák azokat, akik bármikor is támogatták bölcs vezérüket. Fedor Gálnak (aki Meciart 1990-ben belügyminiszteri kinevezésében támogatta) menekülnie kellett Pozsonyból, Dubcek egy mindmáig tisztázatlan „baleset” következményeibe halt bele - miután konfliktusba került a vezérrel. Frantisek Miklos- kot, Meciar egykori VPN-beli kollégáját, a háza előtt verték meg. Elpártolt tőle Knaz- ko, Filkus, Cic, Moravcík, Dolgos, Román Kovác, Michal Kovác és a fia. Itt-ott fenyegető leveleket kapnak, terrorcselekményeknek vannak kitéve, mert szembefordultak Vele. Az űjabb politikusgeneráció hűségét a pártvezér már írásbeli kötelezvényekkel biztosította be. A hűségesek hűbéri birtokokat kaptak, jóformán ingyen privatizálták (Szlovákiában ez a szó manapság a fosztogatással rokon értelmű kifejezés) az ország népe által megteremtett vagyont, és most már akkor sem fordulnak szembe Meciarral, ha ki tudja milyen okból kiesnek a kegyeiből (lásd Nagyová esetét). Meciar tanulékony; A VPN-t vele együtt felrúgó, majd éppen Vele szembeforduló szövetségesei példáján sokat tanult, legalábbis any- nyit, hogy a hallgatást meg kell vásárolni. Vendégkommentár Az önbecsülés gyakorlása sem tabu... Hernády Ferenc ...mint például Soóky László esetében, akinek (hála istennek) nem kell szégyellnie, hogy Gál. És Gálnak sem, hogy Soóky... Soóky László minapi jegyzete nem kis fejtörést okozott nekem - polgármesterként, költőként-publicistaként és emberként egyáltalán. Már az adóhivatal bölcseinek segítségül hívása is felvetődött bennem. Soóky ugyanis - a megkérdezésem nélkül - egyszerűen „bitorolja” az írásaimban gyakorta alkalmazott, kedvenc Nagy Tükrömet, s nem átall ellenszolgáltatás nélkül, emelt fővel - belenézni! Még szerencse, hogy a jelek szerint megőrizte a gerincességét, így a használati díj „bevasa- lásakor” talán eltekintek a hivatalos formától... A minap (hiányos összehangoltságukat igazolva) ismét jártak nálam kifogástalan modorú, hívatlan látogatók, és ha nem ismerném költőnk önfejűségét, talán utána küldtem volna őket, de visszatartott a fránya féltékenység - a végén még az ő vadászpuskája válhatott volna legendás hírűvé... Tartsanak bár szkeptikusnak, óhatatlanul felvetődik bennem a kérdés, melynek egyértelmű megvála- szolhatóságában egy pillanatig sem vagyok bizonyos: vajon mi, magyarok, mind egy szálig, szemrebbenés nélkül kiállnánk a Nagy Tükörbe való pillantás próbáját?! Nem lehet, hogy kevés Soóky Lászlónk van?! Mert ugye senki sem köteles meghasonlani önmagával, és a papírforma jelezte hovatartozás még nem okvetlenül meríti ki az emberi tartás lényegét... A szerző Komáromban élő publicista Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modern élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.isternet.sk/ujszo Én csak amondó vagyok, uraim, hogy fel a fejjel: lesz még szőlő, lágy kenyér. Ha a kormány is úgy akarja... Rajz: MS-Rencín a sztrájk. A legtöbb sztrájk ugyanis valamilyen érdek érvényesítésére irányul. Azok a fizetési feltételek, amelyek most Pozsony városában a közlekedési vállalatnál vannak, jóval átlagon fölöttiek. Ezért nem helyeseltem a pozsonyi sztrájkot. Azt is tudom, hogy a főváros közlekedésére fordított állami dotáció csak a töredéke annak, amelyet például Zsolna városa kap. Ilyen alapon politikai kérdésnek tartom a sztrájkot. Egyébként minden sztrájkot támogatok, ha a munkaadó nem tartja be az egyezséget a munkavállalókkal. Ezt a sztrájkot a kormány kitervelt akciójának tartottam Pozsonnyal és Kresánekkel szemben, aki a KDH színeiben lett polgármester. Az ilyen módszerek a kormány fegyvertárába tartoznak, amely semmitől sem riad visz- sza. Tudomásom szerint a város lakossága a dolgot civilizál- tan viselte el, mert tudta, mi a motiváció. Szociális követelések vagy politikai akció: Miről szólt a pozsonyi sztrájk? A szlovák főváros életét csaknem paralizálta az a közelmúltban rendezett sztrájk, amelyet a tömegközlekedési dolgozók tartottak, próbára téve a lakosság türelmét. Aki gépkocsival közlekedik, az nem sokat érzett az egészből, ám aki villamosra, trolira és autóbuszra van utalva, a távoli városrészekből kénytelen utazgatni a központba vagy a város más pontjaira, annak keserves napjai voltak. A sztrájkéi Helyeslem a sztrájkot O Nem helyeslem nak nagyobb társadalmi kihatása is volt, hiszen mindenkinek megvolt róla a külön bejáratú véleménye, s az országos sajtó is kitüntető figyelemben részesítette. A dolog annál elgondolkodtatóbb, hogy hasonló esetekre bárhol sor kerülhet, s nem biztos, hogy minden városi vezető oly könnyen el tudná ütni a témát, mint például Schuster kassai polgár- mester. Az alábbiakban három véleményt közlünk a témával kapcsolatban. Petőcz Kálmán, az MPP alelnöke: a A sztrájkolok követelései- ™ bői logikusan az vezethető le, hogy az egész akció politikai indíttatású volt. Nem volt ösz- szehangolva az egyes szakszervezetek között. Ez elég szembetűnően megnyilvánult, hiszen a sztrájkolok követelései olyanok voltak, amilyeneket egy normális szakszervezeti vezető nem fogalmazna meg (8 hét szabadság, 60 százalékos béremelés). Még ha valamilyen csoda folytán teljesíthetők is lennének az ilyen és ehhez hasonló követelések, akkor azért roppanna össze a tömegközlekedés. Ha a sofőrök kivennék a nyolc hét szabadságukat, ki vezetné a buszokat? Eközben (amit mindenki elismer) a szociális feltételek biztosítása hiányzott a sztrájkolok követelései közül. A közlekedési sztrájk pontosan belepasszolt a kormány stratégiájába, melynek az a lényege, hogy a megmaradt ellenzéki bástyákat is szétverje. Dél-Szlo- vákiát leszámítva Pozsony a legnagyobb ellenzéki bástya Szlovákiában. El tudom képzelni, hogy további hasonló lépések várhatók a kormány részéről. Most az egyszer helytállt a főváros lakossága, nem sikerült csőbe húzni. Barak László, a Nap Kiadó igazgatója: © Helyeslem vagy elítélem? Attól függ, hogy miről szól Novák Tamás, Komárom alpolgármestere: A A Elsősorban nem kér- V ^ dőjelezném meg a sztrájk jogosultságát, hiszen azt a törvény, sőt az alkotmány biztosítja. Szlovákiában mindenkinek alkotmányos joga, hogy akit sérelem ér, és ha a jogait törvényes, legális úton nem tudja érvényesíteni, akkor egyfajta ellenállást tanúsíthat. A pozsonyi közlekedési sztrájkkal kapcsolatban meg kell mondani: fennáll a veszély, hogy ezek a konfliktusok más városokra is kiterjednek. Ennek az alapvető oka abban keresendő, hogy a városi közlekedést eddig az állam dotálta, most viszont a veszteségeket az állam a városokra hárította. Ez azt jelenti, hogy ha a város nem tud megegyezni a közlekedési vállalattal, mert nincs pénze, vagy van, de kevés, akkor előfordulhat, hogy a minimálisra csökken a járatok száma. Megeshet, hogy az igény ellenére csak a munkahelyek ellátására és a diákok iskolába szállítására korlátozza a közlekedést a vállalat. Ez óhatatlanul munkahelyek megszűnéséhez vezethet a közlekedési vállalatnál. Ha az állam kötelezte magát valamire, vagy ha jogokat és kötelezettségeket ró a városokra, akkor a költségeket is állnia kellene. Ezt az állam nem tette meg, hiszen maga a költségvetés is áttekinthetetlen. Nekünk például egymilliót el kellett vennünk a városi költségvetésből, és a közlekedés finanszírozására kellett fordítanunk. Olvasói levél Mennyi a mennyi? Sokan panaszkodnak, köztük én is, hogy az élelmiszerboltokban és máshol is az élelmiszerek ára szinte hetente, de van úgy, hogy naponta változik. Hol olcsóbb 50 fillérrel vagy 1 koronával, hol drágább 1-2 koronával vagy még többel is. Az ár ritkán van feltüntetve, any- nyit számolnak, amennyit akarnak... Az apróbb árukon fel sem tüntetik az árat. Néha elvétve találunk rajtuk egy-egy árat jelző olvashatatlan valamit. A tejet 1,5%-os zsírtartalommal 13,50 koronáért adják literenként, 4 napos szavatolással. Az ún. tartósított tejet, 3 hónapi jótállással, szintén 1,5%-os zsírtartalommal 17,40 koronáért, de az egy hónap után megalszik. Az egyszerű halandónak fogalma sincs, hogy 1 liter tejet mennyiért vesz meg a tejgyár. Most jól tessék fogódzkodni! 1 liter tejet a termelőtől 7,30 koronáért vesznek át, 3,6%-os zsírtartalommal, 3,2%-os fehérjetartalommal. A termelőnek minden liter tejen 25-30 fillér a haszna, ha a tejminőség megüti a fentebb említett mértéket. 48 liter tejből készít a „Medmilk” 1 kg vajat, 45 liter tejből állít elő, a tej 3,6%-os zsírtartalmú, az eladott tej 1,5%-os zsírt tartalmaz - a jövedék 2,1% zsír. És még ott maradt a gyárnál a vaj mellékterméke, a fehérjében gazdag író. A vajnak kilogrammja 95-100 korona. Ma 1 liter tejet lehet venni a nem is olyan régi 5 liter helyett, és akkor a tej 1,9%-os (vajat) tartalmazott. Ki teszi el az 1 liter tej után befolyt óriási összegeket? Az üzletes? A gyár? Ezért igyon a gyerek sok tejet. 1 mázsa cukorrépából 14-15 kg cukrot állítanak elő. Az eladott nyersrépa 1 mázsájáért fizet a gyár 50 koronát, de akkor a répán nem lehet 1 dkg föld sem! Ennek ellenére 5%-os a lefogás, a kissé szennyezett (földes) répából, akár 8-12%-ot is lefoghatnak. 1 kg cukor ára 17,50-től fölmehet 20-22 koronáig. Ez az üzletes magánügye. 1 q répa 200-250 korona haszonnal jár, és még a répaszelet is keresett tömegtakarmány. Minden drága, de ekkora haszonnal dolgozni? Ez már sok. Hogyan kerülhet 1 kg cukor 20 koronába, 1 kg hús 130-150 koronába, a legócskább parizer 70 (100) koronába? A sok tudós azt hajtogatja, hogy az emberek, gyerekek sok gyümölcsöt, zöldséget és könnyű húsféléket egyenek. Miből? A fizetései 100%- kal, az élelmiszerek 360%-kal nőttek. Dunaszerdahelyen, aki ezelőtt 20-30 éve foltos bakancsban járt, ma Mercedesszel robog, a feleség Toyotával, a gyereke legalább VW-vel nyargalászik. Ahol 3-4 gyerek van meg a két szülő, ott naponta elfogy 3 db kenyér, melyet 1 kg-osnak adnak el, miközben 90 dekás. Az üzletesek azt csinálnak a vevőkkel, amit akarnak. Jómagam is megkaptam azt a választ a „széplányoktól”, hogy akinek nincsen pénze, az ne vásároljon! Hát így állunk. Kardos úr mást ígért! Id. Molnár Ferenc Dunaszerdahely
