Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-06-11 / 24. szám
.6 1997. június 11. A francia fenegyerek, Eric Cantona, a világ legellentmondásosabb labdarúgója befejezte pályafutását Isten volt és sátán egy személyben Tomi Vince ____________ Am ikor 1995. január 25-én kung-fu rúgással leterített egy nézőt Londonban a Crystal Palace stadionjában, a tévé a végtelenségig ismételte az esetet, mintha egy híres államférfi gyilkosságáról lett volna szó (hiába no, Eric Cantona fut- ballkirály volt Angliában). Pedig csak az történt, hogy amikor „Vörös Eric” piros lapot kapva vonult le a pályáról, az alapvonalnál egy huligán durván sértegetni kezdte az édesanyját, mire a 64-szeres francia válogatott átugrott a korláton, és cselekedett... Emiatt nyolc hónapra eltiltották a játéktól, az angol igazságszolgáltatás két heti börtönre, majd a döntést megváltoztatva Í20 óra közmunkára ítélte a Manchester United 31 éves labdarúgóját (1966. május 24-én született Marseille- ben), aki a múlt hónapban váratlanul visszavonult. Nem ez volt az első botránya Európa egyik legjobb és minden bizonnyal legellentmondásosabb futballistájának. Bár nyugalmi állapotban elismerte, hogy nem könnyű természettel áldotta meg az ég (temperamentuma talán logikus, hiszen édesapja Szardínia szigetén született, az édesanyja spanyol), ha pályára lépett, akkor nem ismert se Istent, se embert. Cantona pályafutása eléggé változatos és mozgalmas volt. Öt francia klub után (Auxerre, Marseille, Bordeaux, Montpellier, Nimes) csaknem hat évig rúgta a labdát Angliában. S ha csupán a „kerek bőrt” rúgta volna! De ő az ellenfelet sem kímélte. Sőt, ha szükségesnek találta, a kezét is használta. Mint például Mont- pellier-ben, ahol az egyik provokáló játékostársát vágta pofon, mert - legalábbis Cantona úgy érezte - nem játszott teljes erőbedobással; s ha ő beleNyolcvanhétben debütált a válogatottban, gólt is rúgott a németeknek. adja szívét-lelkét, akkor, nos, „dögöljön meg a pályán a másik is” - hajtogatta, amikor a pofonért súlyos pénzbüntetést kapott... Tizenhét évesen szerepelt először az I. ligában, és alig múlt húsz, amikor 1987-ben debütált a válogatottban, egyéni akció után gólt is lőtt a németeknek. Nem szenvedett önbizalomhiányban: „Már ’86-ban is hívhattak volna, hiszen 20 éves voltam. Biztosan megnyertük volna a mexikói vb-t...” 1988- ban aztán Henri Michel edző kihagyta a csehszlovákok elleni keretből. És Cantona kijelentette: ha a tréner ilyen képtelenségre képes, abszolút nem ért a futballhoz. Legalábbis így interpretálták szavait, bár azok sokkal vulgári- sabbak voltak. Cantonát egy évre kizárták a válogatottból... Szóval botrányok, konfliktusok, de emellett a fenegyerek kiválóan futballozott, világhírnevű csatár lett belőle. Büntetése letelte után visszatért a gall kakasos mezbe (már Piatini volt a szakvezető), s 10 mérkőzésen kilenc gólt lőtt. Önbizalma a régi: „Mindig mondtam, hogy nélkülem nincs francia csapat, mert egyedül csak én vagyok képes azt a lendületet és küzdőszellemet megadni a többieknek, ami nélkül győzni nem lehet.” Meg is vette őt másodszor a Marseille - 22 millió francia frankért. Itt sérüléssel bajlódott, s Goethals edző sem nagyon szívlelte. „Az ördög tudja, mi a baja velem ennek az állandóan szundikáló belga bácsikának, valószínűleg azért ültet a kispadra, mert nem nyalom a ...ét”. Újabb állomáshelye Nimes. Már úgy tűnt, megnyugszik, a város melletti farmján festege- tett, kutyákat nevelt és verseket írt. Aztán ’91 decemberében a St. Etienne elleni találkozón mérgében a bíróhoz vágta a labdát, és szó nélkül bement az öltözőbe. A fegyelmi bizottság négy meccstől eltiltotta, mire Cantona idiótáknak nevezte a tagjait, s kijelentette: befejezi a labdarúgást. Arra már rá sem hederített, hogy a testület még rátett egy Most már több ideje lesz motorozni a fiával CTK-felvétel lapáttal, két hónapot sózott a nyakába. Másnap a L’ Equipe sportlápban morbid címmel jelent meg egy óriási cikk: „Cantona első halála”. 26 éves korában halott volt a világ egyik legjobb csatára. Legalábbis a futball számára. Elutazott az Alpokba pihenni. Nem bírta sokáig... „Indulatos, modortalan, erőszakos vagyok, ha az igazamról van szó, ezt elismerem. De soha nem egyéni érdekből, hanem a csapatomért nyitom ki a számat. Egyszerűen nem tudom elviselni az igazságtalanságot” - hangoztatta mindig, ha a szemére vetették, hogy ahol megjelenik, ott mindjárt baj van. Angliában ért a csúcsra, fantasztikusanjátszott, meccseket döntött el. Istenítették, és a pokolba kívánták. A futball- szurkolók számára isten volt és sátán egy személyben. Nem sok baja akadt Albionban, öt és fél év alatt „csak” ötször állították ki, de ahol megjelent, ott bajnoki cím termett. Egyszer volt első a Leeds és négyszer a MU csapatával, amellyel Indulatos, modortalan, erőszakos, ha az igazáról van szó. kétszer angol-kupát is nyert. 1994-ben a szigetország legjobbjának választották - a profijátékosok. Ő volt az első külföldi, aki megélte ezt a megtiszteltetést. Milyen futballista volt hát Cantona? Sokszor láthattuk a tévében. Hátra vont középcsatárként mindig intelligensen játszott, magas termete ellenére hihetetlenül mozgékony volt, briliáns technikával, nagyszerű periférikus látással rendelkezett. És milyen pasz- szokat adott?! Cantona tudatosította, az angolok nem változtatnak stílusukon a légiósok miatt, ezért alkalmazkodott a keménységükhöz és a lendületükhöz. Csak aztán igyekezett kamatoztatni technikáját és alkotókészségét. Azt mondják, Eric alapjában véve jószívű, intelligens fiú. Fiú? Kőkemény arcvonásai, Pályafutása során számtalan trófeát emelt a magasba pattogó hangja, határozott mozdulatai miatt nehéz őt ennek nevezni. Lelke mélyén azonban minden bizonnyal két ellenpólus leledzik. Érzékenység és egyúttal az önmaga és mások igazáért való könyörtelen harc, melynek során semmire és senkire nincs tekintettel. Vannak barátai, de igazából csak a családja, főiskolát végzett felesége, Isabela és 6 éves fia érti meg. Dusán Tittel együtt játszott Cantonával a Nimes-ben: „Olvasom az újságokban, hogy felfuvalkodott és beképzelt ember. Én nagyon barátságosnak ismerem, a csapatban mindig teljes erejéből küzdött, nem voltak sztárallűrjei.” Az Old Traffordon csak Királyként emlegették (egy felmérés szerint az MU-szurkolók jobban szerették, mint a királyi családot, ez pedig nagy szó Angliában; egy árverésen 15 350 fontért kelt el a 7-es számú meze), de ő kisember módjára olyan nesztelenül s váratlanul lépett le a futball színpadáról, mint amennyire intelligens, ugyanakkor extrém lelkületű személyiség. A The Story című önéletrajzi könyvében így ír példaképeiről: „Jim Morrison, a Doors egykori gitáros-énekese, a költő Arthur Rimbaud és az anarchista énekes, Leó Ferre a kedvenceim. Úgy érzem, a négyünk lelkületében nagyon sok a közös vonás... Kuriózumkosár Michael Schumacher futballozik Michael Schumacher úgy gondolta, hogy a Formula-les mellett szerencsét próbál a labdarúgásban is. A helyenként focizgató kétszeres világbajnok pilóta igencsak leszerepelt a svájci harmadosztályú Aubonne együttesében, amely 6:l-re elveszítette a mérkőzést. Schumi, becsületére legyen mondva - negyvenöt percet játszott -, mindössze háromszor edzett a csapattal, de hozzáállását dicsérő szavakkal méltatta a gárda edzője. A német kiválóság, aki autóversenyzői pályafutása előtt rendszeresen futballozott, minthogy Svájcban él, nemrégiben kereste fel az Aubonne csapatát, hogy szabad idejében játszhasson az együttesben. A svájciak tudják, nem számíthatnak rá minden vasárnap, de remélik, hogy az autós sztár így is erősítést jelent majd számukra. Ha mást nem is tesz, legalább a közönséget vonzza. Redgrave újrakezdi Visszavonulási szándékát megmásítva újra edzésbe állt Steve Redgrave, a britek kiváló evezőse. A harmincnégy éves sportember azzal a nem titkolt szándékkal ragadott ismét lapátot, hogy a 2000-es sydneyi olimpián - ezúttal a négyesben ülve - sorozatban ötödik aranyérmét gyűjtse be. Eddig ugyanis négy különböző ötkarikás játékon négyszer diadalmaskodott. Ilyen tekintetben a magyar Gerevich Aladár vívó áll a sor élén, hisz 1932 és 1960 között hat olimpián nyert. A kirekesztett férfi szinkronúszó Amire eddig még nem volt példa, egy férfi versenyző is megpróbál bekerülni az Egyesült Államok szinkron- úszó válogatottjába. Bili May helyzete nem egyszerű, hiszen ha teljesítménye alapján bizalmat is szavaznának neki, akkor sem indulhatna el az idén nyáron esedékes kínai világbajnokságon, mivel a sportágat irányító nemzetközi szövetség, a FINA szabályai kizárják annak lehetőségét, hogy egy vb- n férfi szinkronúszó szerepeljen. „Szeretem ezt a nagyszerű sportot. Nem igazságos, hogy a férfiakat kizárják a szinkron- úszásból. Szerintem úgy volna helyes, ha mindenki olyan sportágat űzhetne, amilyet akar”- nyilatkozta a tizennyolc éves korával veterán szinkronúszónak számító May, aki azért bízik benne, hogy a 2000-es sydneyi olimpiáig változik a helyzet, s elindulhat az ausztráliai városban megrendezendő ötkarikás játékokon. A hét fotója, avagy amikor a külügyminiszter asszony helyettesíti az amerikai elnököt. Madeleine Albright a baseballidény ünnepélyes megnyitóján. CTK-felvétel
