Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-07 / 19. szám
12 1997. május 7. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató Támad a Mars! Tim Burton (Batman, Batman visszatér, Ollókezű Edward, Karácsonyi lidércnyomás, Ed Wood) sci-fi- paródiáját - állítása szerint - a hatvanas évek elején készített reklámkupon-soro- zat ihlette. Maga a rendező egy szóval sem említi, de aki látta a tavalyi sikerfilmet, A függetlenség napját, annak nyilvánvaló, hogy a Támad a Mars! azt parodizálja. A sztori szinte jelenetenként egyezik, ám a Burtontől megszokott fekete humor, bizarr látásmód teszi ezt az egyébként ugyanolyan profi módon, a digitális technika, a komputeranimáció csodáit felvonultató mozidarabot sokkal élvezetesebbé, mint humorának céltábláját. Az idegenek ezúttal sem békés szándékkal érkeznek a Földre, ám az USA elnöke (Jack Nicholson) hallgat tudós tanácsadójára (Pierce Brosnan), és ahelyett, hogy hadseregét mozgósítaná, ünnepélyes fogadást szervez, amelyen a földiek baráti fogadtatásukról biztosítják az űrből jöttékét. S bár az első találkozáson a kicsi zöld lények csontvázzá léze- rezik az egybegyűlteket, beleértve a tiszteletükre az égbe röpített békegalambot is, még ez a szimbolikus értelmű tettük sem győzi meg Amerika első emberét. A gonosz kis földönkívüliek minden eszközt felhasználnak, hogy elfoglalják bolygónkat. Nem átallják szőke szexbomba képében becsempészni egyik „emberüket” a Fehér Házba... Amikor már hullahegyek, felégetett, felrobbantott városok szegélyezik a marslakók útját, és kiderül, hogy az atombomba sem árthat nekik, a véletlen segít.... A fergeteges gegekkel tarkított mozidarab rövidke epizódszerepeiben is igazi sztárok (Glenn Close, Dany DeVito, Anette Bening, Sarah Jessica Parker, Michael J. Fox, Rom Jones) tűnnek fel. Mindannyian önfeledten élvezik a komé- diázást. Heti hír Mel Gibson nemet mondott Szinte lehetetlen: az igézőén kék szemű hollywoodi világsztár, Mel Gibson visz- szautasított egy harminc- millió dolláros gázsival járó filmfőszerepet. A nők bálványa a Halálos fegyver negyedik részének főszerepére mondott nemet. A producer és a rendező nem tudja mire vélni a dolgot, hiszen ennyi pénznek nehéz ellenállni, ráadásul Mel Gibson a pénzimádó sztárok népes táborába tartozik. A rossz nyelvek szerint Gibson korántsem gondolta komolyan a szerepelutasítást, sokkal inkább még magasabb gázsit szeretne, azért „kéreti magát” egy kicsit szokatlan döntésével. Legújabb filmjében. Rene Russóval Móray Máté: „Ma már tudom, hogy jól döntöttem. Izraelben van mit tanulnom.” Győrből ment táncolni a Szentföldre Szabó G. László „Miért is sietnék?” Oláh Csaba felvétele len klasszikus balettegyüttese. Tel Avivban dolgozunk egy szép stúdióban, és onnan utazgatunk fellépni jobb színházakba. A repertoár meglehetősen sokszínű. A klasszikus darabok sebb táncegyütteseit vonzza. Olyan előadásokat láthatok, amilyeneket itthon soha. A balettmesterem pedig azt mondta: ha a karriered során feltűnik valaki, akire rábólint a Száz éve született Johannes Brahms, a nagy osztrák komponista, akit Liszt is kedvelt és elismert Mogorva agglegény volt, a romantika legdoktorabb szerzője BREUERJÁNOS________________ Ő volt az utolsó a Habsburg-bi- rodalom zenéjét egységes egésznek halló muzsikusok sorában. Szellemében nagyon osztrák - ehhez képest Hamburgban látta meg a napvilágot. Apja szintén zenész, matrózkocsmákban, mulatókban húzta-kürtölte a talpalávalót. Johannes, a gyermek a búcsút intő romantika legdoktorabb zeneszerzőjévé vált hamarost. Szívébe zárta Schumann, s ami még fontosabb lehetett, Schumann-né Clara Wick, de Liszt is, Weimarban. Görgey Artúr tábori hegedűsének, Reményi Edének, az emigránsnak volt a zongorakísérője 1852-1853-ban, s közben a kor popzenéjéből gyártott átiratokat. Huszonkilenc évesen unta meg a cigányéletet, s telepedett meg Bécsben (1862). Nagyon megbecsülték, kivált, hogy ki lehetett játszani, mint valami látszatra vaskalapost, Liszt és Wagner nyelvújítása ellen. Azt már csak a kevésbé siket, száz esztendőt vénült utókor hallja, mennyi a rokonság Wagner és Brahms között (figyelmeztető jel lehet az elfogult napi zeneideológusoknak). Arnold Schoenberg tanár úr, az expresszionista zenepápa elsősorban Brahms műveit elemezte a növendékeinek, mondván, hogy a szakmát igen, a „modernséget” nem tudja velük megtanítani. De Kodály privátnövendéke, Kadosa Pál is arra emlékezett, hogy a köröndi otthonban - a tér még nem viselte a mester nevét - javarészt Brahmsszal foglalkoztak. Utolsóként tudta egyben tartani a Monarchia zenei hangjait barátjával, Johann Strauss- szal, bár a periférián - Pesten hol nagy kultusza volt, epés elődeim megjegyezték olykor: túlságosan komplikált, hosszadalmas, szálkás a muzsika, amit ír. Szívesen jött mindazonáltal, és gyakran, karmesternek, művei zongoristájának is. Szerzői estjén Budapesten mutatta be B-dúr zongoraversenyét a Filharmonikusokkal (1881). És Pestre ment, ha jó Don Giovanni-előadást akart hallani. Igaz, akkor épp Gustav Mahlernek hívták az opera főnökét a Sugár úton. Reményi után a magyar Joachim Józseffel, a berlini hegedűiskola és kamarazenei hagyomány megteremtőjével kötött meghitt barátságot. írt neki versenyműveket, egyebeket is. Mi tagadás, századunk hosszú ideig nem kedvezett a mogorva agglegény súlyos kompozícióinak, bár olykor egy Toscanini vagy Furtwängler igyekezett rábeszélni szimfóniáira a kényes pesti publikumot. Brahms-ciklust tán húsz éve bír el ez a közönség. Lassan kitisztult mindaz, amit régebben szövevényesnek-túlbo- nyolítottnak hallottunk; mára, száz évvel a halála után, nem vitatott többé a Brahms-muzsi- kák drámai izzásának, szemérmes poézisének, iróniától-tö- redezettségtől mentes emocionális tartalmának, formai kultúrájának valódi értéke. Ma már nehéz is lenne elképzelni, milyen lenne zenei életünk az ő zseniális alkotásai nélkül. szíved, akkor tarts ki mellette, mert a szerelem abszolút kiszámíthatatlan. Belemerülni csak akkor lehet, ha utolér. Nekem ez most másodszor is sikerült. Hova siessek?” mellett neoklasszikus es modern alkotásokban is táncolok. Az első évadban harminc szerepet kellett betanulnom. Ezek között voltak ötperces duettek és komoly szólószerepek is. Ami külön öröm szá„Későn érő típus voltam mindig.” feltételek mellett is el lehet viselni. Az én esetem szerencsére másról szól. Én az első perctől fogvájói érzem magam. És nemcsak azért, hogy rengeteget tanulhatok, hanem mert a magánéletem is új fordulatot vett. Beleszerettem egy izraeli lányba. Ami persze nem azt jelenti, hogy ott fogok élni, hanem, hogy boldog vagyok. Szakmailag is minden jól alakult. Az Israel Ballet harmincéves társulat. Az ország egyetmomra: a világ legjobb koreográfusainak az alkotásaiba is bekerültem. Balanchine vagy Rudi von Dantzig műveivel Győrben aligha találkoztam volna.” Krzysztof Pastor, a Holland Nemzeti Balett lengyel származású koreográfusa testreszóló táncot komponált Móray Máté számára. „Életemben először dolgoztam olyan alkotóval, aki az én gondolat- és mozdulatvilágomat is figyelembe vette. Nem diktált - belőlem, az én egyéniségemből indult ki a komponálás során. Gershwin zenéjére készített vadonatúj darabot, és mondhatom: nagyon nagy sikerünk volt. A Győri Balettben azonban sokkal családiasabb a hangulat, mint a kinti társulatnál. Más világ az ottani, egészen más. Mondhatsz bármit, mindenre van válaszuk. Ha nem beszélsz, akkor megszólítanak. Ülsz a kezedben egy könyvvel és megkérdezik, mit olvasol és milyen nyelven. Valahogy minden így működik náluk. Spontán. Szervezettség nélkül. Nagyon nagy a káosz, mégsem áll le semmi.” Hogy hány évre szól Móray Máté szerződése? Egyelőre nem siet haza. Amíg csak lehet, külföldön marad. „Későn érő típus voltam mindig, bár mostanában kezdek már felgyorsulni. A tudás, a tapasztalat megszerzéséhez viszont idő kell. Izraelben pedig van mit tanulni. Tel Aviv híres helv A viláv levneveHa a szív már tudja, mit akar, az észnek nem illik akadékoskodnia. a szüleitől kapta. „Izrael szép hely, mondták, ott mindig süt a nap, a tengerparton pedig megnyugszik az ember. Ez tényleg így van. Izrael igazi kultúrcsemege, a meleget szeretem, a tengerpart gyönyörű. Ha eléggé nyitott vagy és pozitív beállítottságú, mindenütt tanulhatsz. Még ott is, ahol nem nagyon érzed jól magad. Egy év nem olyan hosszú idő. Annyit gyengébb az észnek már nem illik akadékoskodnia. Most egyébként Kunderát idéztem. Nagyon szeretem a regényeit. Most is úgy jöttem haza öt napra, hogy három nadrágot és két pólót hoztam a kofferomban és vagy tizenöt kiló elolvasott könyvet. Ennél kevesebbel visszamenni sem fogok, az biztos.” Az első „útravalót”, kilencvenöt nyarán. elutazása előtt Andrássy gróf Izraelbe költözött. Móray Máté, a Győri Balett Monarchia, Monarchia című produkciójának rokonszenves hőse második évadját tölti az Israel Ballet társulatában. Szerződéskötésében elsősorban kalandéhsége motiválta. Húszévesen ilyen lehetőséget nem hagyhat ki az ember, mondja. Főleg, ha tanulni, fejlődni akar. Külföldre szerződni többféleképpen lehet. Móray Máté az édesapjának köszöni a lehető- séeet. „Látványtervező a Vígszínházban, s miután azt a feladatot kapta, hogy szerezze be a lehető legjobb fénytechnikát, elindult szépen országról országra. Az izraeli Operában aztán meg is találta. Rövid idő alatt olyan sok okosat hallottak tőle, hogy felkérték, maradjon ott dolgozni. Én már ehhez túl öreg vagyok, felelte, viszont a fiam táncol. Fülébe jutott ez az Israel Ballet igazgatónőjének, aki éppen akkor új táncosokat keresett, és kaptam egy levelet, hogy küldjék magamról fényképet és írjam meg a szakmai önéletrajzomat. Pár héttel később már videofelvételt kért tőlem, és telefonon a szerződést is felajánlotta.” Harmadik győri évadja végén nehéz szívvel közölte mindezt itthoni igazgatójával. Ráadásul nem is egyedül lépett ki az együttesből. Barátnőjét is vitte magáva „Nem hiszem, hogy a döntésünk jólesett Kiss Jánosnak, hiszen számolt velünk, jelentős szerepeket kaptunk tőle mindketten. Komoly érvágás lehetett számára, hogy elmegyünk, de a lelke mélyén talán velünk érzett. Segítőkész volt és megértette, hogy művészembereket nem lehet karóhoz kötni. Ha valakinek a szíve eldöntötte, hogy mit akar, akkor
