Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-05-07 / 19. szám

2 1997. május 7. Szlovákiai magyar családi magazin Az árulkodó kalap Buchlovics Péter ______ Emb erünk régi „ejtőernyős”, több téesz pártállami tönkre­tevője, jelenleg egy dél-szlo­vákiai kisváros DSZM-alap- szervezetének fő korifeusa. Helyszín: a városka világhá­borús emlékparkja. Időpont: éjjel, valamikor a böfögő magyarozás és a taccsroham között. Előzmények: hősünk a mozgalom nemzet- és országmenti körzeti ülésén tündökölt. Korszakalkotó közszereplése fáradalmait ezután hasonszőrűek társa­ságában, egy csárdabeli, nyájas dáridóban pihente ki. Aztán „hazamentek a legé­nyek”, már aki lábra bírt áll­ni. Hősünk hetykén a fejébe csapta szürke kalapját, és be­lebotorkált a szép szlovákiai ,estébé’. Mert egy jót vizelni csak a szabad levegőn, lehe­tőleg emlékparkban köll. Nicsak, virágcsokrok, koszo­rúk! Ja, az a március tizenöt. Kalapos káderünkre épp ak­kor szóltak rá az ajtóból, amikor a koszorúkat dobálta szanaszét. Hanyatt-homlok menekült, ijedtében a kalap­ját is ott felejtette. Másnap ismét peckesen sétálgatott a főutca halandói közt. Igaz, hajadonfőtt, bizonyítva a té­telt, mely szerint egy f... ka­lap nélkül is megél. Tanul­ság? Noha az elkövetőt tettenérték, felismerték, az esetet nem jelentették a rendőrségnek. Tudják, pojá­ca, de azt is, messzire elér a csülke. Az éjszakai virgonc­kodás a vezérpárt tudatos fe­szültségkeltő praktikáinak bizonyítéka. További tanul­ságokat nem vonok le, csak annyit még: hősünk és ban­dája március 15-én a város­háza ablakaiból filmezte a fő téren koszorúzókat. Lázasan készült a lista és nem telt be­le egy hét, az ünnepség szer­vezőit feljelentették. Felfor­gató tevékenység, államrend elleni izgatás címén. Orwell Állatfarmjának záróképe jut eszembe, amikor az emberek visszatérve a farmra, benéz­ve az ablakon, a disznókat emberi ruhában látják, amint az asztalnál dőzsöl­nek. Nem biztos: ki az ember és ki a disznó. Esetünkben a különbség szinte vakít. Vendegkommentár Demokrácia, szlovák módra Iván Horsky ___________ A májusi népszavazás meg­rendezése körüli huzavona a szlovákiai politikai erők bű­vészkedése az állam alaptör­vényével. Megdöbbentő, hogy a harc főszereplői több­nyire jogászok, akiknek tisz­telniük kellene a törvény be­tűjét. A rendkívüli jelentősé­gű probléma körüli vita két alapvető dologra hívja fel a fi­gyelmet. Egyrészt a politikai pártok teljes elhidegüléséről tanúskodik, amelyek arra sem hajlandók, hogy leüljenek egy kerékasztalhoz és tárgyilagos párljggzédet folytassanak. Másrészt bebizonyosodott, ho^Helenlegi alkotmány hevenyészve készült és súlyos hiányosságai vannak. Elsősor­ban a kritikus helyzeteket ke­zelő ún. fékező mechanizmu­sok hiányoznak belőle, me­lyekből a szlovákiai társada­lomnak alaposan kijut, s me­lyeket nem képes megemész­teni. Ezen a téren valószínű­leg az USA Alkotmányának megalkotói mentek el a leg­messzebb, akik hosszú vitát követően, a lehető legtelje­sebb konszenzus után fogad­ták el a Kongresszusban an­nak függelékeit. Ez nem je­lenti azt, hogy nálunk ezt kel­lene lemásolni, hiszen itt má­sok az alkotmányos viszo­nyok és a kormányzási rend­szer, inkább arról van szó, hogy nem lenne haszontalan átvenni a mérlegelés, az alko­tás filozófiájának módszerét, tehát az össztársadalmi érde­ket venni figyelembe. Talán helyénvaló lenne, ha valaki egy kerekasztal-beszélgetést kezdeményezne - akár külföl­di szakértők bevonásával - az alkotmány felülvizsgálatáról. Az alkotmánynak nem lenne szabad, Lenint parafrazálva, a politika szolgálójának lennie. Az állam és a polgár alapvető tájékozódását kellene szolgál­nia, különben semmi értelme az egésznek. A Národná obroda kommentárja, rövidítve Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modern élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. eme­let, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfel­dolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Kül­földi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkül­demények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poáta 12,1995. június 16-án. En­gedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASÁRNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Vélemény Nyugodtan használhatja uram, teljesen környezetkímélő... MS-Rencín A polgár bizonytalan, a propaganda félrevezető Kell-e nekünk NATO és közvetlen elnökválasztás? Gaál László A május 23-án és 24-én sorra kerülő népszavazáson a vá­lasztópolgárok valószínűleg a NATO-csatlakozással és a köz­vetlen elnökválasztással kap­csolatos kérdésekre adhatnak választ. Azért „valószínűleg”, mert a kormány indítványa alapján az alkotmánybíróság­nak kell még eldöntenie, hogy a negyedik kérdés rákerül-e a szavazóívekre. Ha eredeti for­mában kerül sor a referen­dumra, az állampolgár a kö­G Igennel szavaznék. O Nincs szükség referendumra. vetkező kérdésekre válaszol­hat: 1. Egyetért azzal, hogy Szlovákia csatlakozzon a NA- TO-hoz? 2. Egyetért azzal, hogy Szlovákia területén NA- TO-támaszpontokat létesítse­nek? 3. Egyetért azzal, hogy atomfegyvereket telepítsenek Szlovákia területére? 4. Egyetért azzal, hogy a köztár­sasági elnököt az állampolgá­rok közvetlenül válasszák? Néhány polgártól megkérdez­tük, mi a véleménye a referen­dumról, és hogyan válaszolna az említett kérdésekre? Vladimír Betinec építészmérnök, Pozsony: A A NATO-csapatok itteni ál- ** lomásoztatását, illetve az atomfegyverek telepítését ha­tározottan elutasítanám. A NA- TO-csatlakozásról sem vagyok meggyőződve, hogy be kellene lépnünk vagy sem. Ugyanis azt még senki nem mondta meg, mennyibe kerülne a hadsereg olyan felfegyverzése, hogy az a NÁTO-ban is megfeleljen. Sze­rintem ez túl drága lenne Szlo­vákiának. Nem tudom, mi ér­telme a közvetlen elnökválasz­tásnak, hiszen a jelenlegi vá­lasztás is teljes mértékben de­mokratikus. Az egészet politi­kai játéknak tartom. Nincs elég egyéb gond ebben az ország­ban? Azon kellene inkább fára­dozni, hogy munkája és megél­hetése legyen az embereknek. Az, hogy az elnököt közvetle­nül választják vagy sem, szerin­tem mellékes kérdés. Hogy ho­gyan szavaznék, azon még nem gondolkodtam, de szerintem ez az egész referendum felesleges pénzkidobás. Csölle László, Vásárút: GO Megszavaznám Szlo­vákia NATO-tagságát, és az ellen sincs kifogásom, hogy NATO-csapatok jönné­nek Szlovákiába, de atom­fegyverek nem kellenek. Erre a kérdésre nemmel szavaznék. Az elnökválasztásról azt gon­dolom, hogy jobb lenne, ha közvetlenül választanák az el­nököt. Szerintem így demok­ratikusabb lenne. Papp Renáta óvónő, Vásárút: a a Ami a NATO-tagságot v ** illeti, nem érzem ma­gam kompetensnek arra, hogy ebben dönteni tudjak. A másik két kérdésre, a NATO-csapa- tokról és az atomfegyverekről, azt hiszem, inkább nemmel vá­laszolnék. De ismétlem, én ezekben a kérdésekben nem érzem magam kompetensnek. Az elnökválasztás már inkább érint engem is. Habár úgy tud­tam, hogy ezt a kérdést vissza­vonták. De ha lesz róla szava­zás, akkor biztosan elmegyek szavazni, és igennel fogok vá­laszolni. Szerintem igazságo­sabb, ha az emberek közvetle­nül döntenek arról, ki legyen a köztársasági elnök, mintha csak egy csoport szavazna róla. Putyera Lajos nyugdíjas, Kellécs: Q A NATO-csatlakozásról szerintem teljesen felesle­ges előre referendumot tarta­ni, hiszen Szlovákiát még sen­ki sem hívta meg a NATO-ba. Ami pedig a támaszpontokat meg az atomfegyvereket ille­ti, szerintem úgysem telepíte­nének ide semmit. Ha szavaz­ni kellene a NATO-tagságról, azt hiszem nem ellenezném, de mondom, erről teljesen fe­lesleges így előre szavazni. Az elnökválasztással kapcsolat­ban úgy gondolom, az lenne a legdemokratikusabb, ha az emberek közvetlenül maguk választanák meg az elnököt. Úgy tudom, hogy ezt a kér­dést le akarják venni a prog­ramról, de ha mégis lesz róla szavazás, biztosan elmegyek szavazni. Olvasói tevéi Van egypár szemmel látható különbség... Az utóbbi időben elég gyakran nézője vagyok a Kubis-tévében rendezett vitaműsoroknak (Lé­pések, Erővonalak). A Kubis-té- vé helyett említhetnék kor­mánypárti tévét is, mivelhogy az említett műsorokban túlsá­gosan is szembetűnően kor­mánypárti képviselők vesznek részt. Már nem egy alkalommal hal­lottam, amikor Slobodník úr szinte felháborodva igyekezett bizonygatni és összehasonlítani Szlovákiát a szomszédos orszá­gokkal. (Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehor­szággal.) Azt állítja, hogy ami a demokráciát és a kisebbségi jo­gokat illeti, vagyunk olyan szinten, mint a szomszédos or­szágok. Ez nagy tévedés, mert a valóság egészen más. Igenis, van különbség, és nem is kevés. Engedjék meg, hogy egypárat megemlítsek: 1. Az említett országokban nem rabolták el az elnök fiát, de nálunk büntetlenül megtet­ték. 2. Szlovákiában elfogadtak egy nyelvtörvényt, ami diszkrimi­nálja a kisebbséget. Ilyen tör­vényt a szomszédos országok­ban nem alkottak. 3. Szlovákiában csináltak egy területi felosztást, csak azért, hogy a magyarlakta területeket feldarabolják. Itt megemlíte­ném, hogy Királyhelmec és kör­nyéke továbbra is a Terebesi já­ráshoz tartozik, de már Nagykapost és környékét Nagymihályhoz csatolták. Most kérdezem Slobodník és a többi urat is, nem diszkriminatív in­tézkedés ez a magyar kisebb­séggel szemben? Nagymihályban a hivatalokban nincsenek magyarul is beszélő alkalmazottak, a kórházakban nincsenek magyarul is tudó or­vosok sem ápolónők. Ha egy idősebb néni kórházba kerül, nem tud szót érteni sem az or­vosokkal, sem az ápolónőkkel. 4. A szomszédos országokban, ha valakinek úgy tetszik, éne­kelhet akár cigányhimnuszt is, de nálunk még ezt is törvény tiltja, de hogy a szkinhedek Hitlerre emlékeztető jelszava­kat kiabálnak, az rendben van? 5. Nálunk „ovát” ragasztanak még az amerikai külügyminisz­ter neve után is, ami szintén felháborító. Szerintem ki hogy írja a nevét, azt úgy kellene tiszteletben tartani. Ennek vo­natkozni kellene még a Vadker­ti névre is. Hogy ezt nálunk a törvény másként írja elő? Akkor meg a törvényünk miatt kellene szégyenkeznünk! Ezeken kívül itt van még a kul­túra feletti uralkodás, az isko­laügy, a privatizáció és még sok egyéb dolog. Mindent egybevetve, nekem az a véleményem, hogy a négy or­szág közötti különbség igen is szembetűnő. Kérdezem Önö­ket, Meciar úr, Slobodník úr, Húska úr, Önök szerint tényleg nincs különbség? Kuik Sándor Dobóruszka

Next

/
Oldalképek
Tartalom