Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-04-16 / 16. szám
2 1997. április 16. Vélemény Hogy is lesz? Vojtek Katalin A minisztérium tehát kizárólag szlovák nemzetiségű földrajz, történelem és szlovák szakosok foglalkoztatását tervezi a magyar iskolákban. Kik lesznek ezek? Elég, ha szlovák nemzetiségűként vannak anyakönyvezve? És ha a papa vagy a mama magyar? Kimutatható ugyanis, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek zömét szlovák nemzetiségűként anyakönyvezik. Diszkvalifikáló körülménynek számít, ha a szlovák tanító gyermekkorában a hétvégeket és a vakációkat rendszeresen a magyar nagyszülőknél töltötte? S mi van akkor, ha a szlovák tanítónak magyar neve van? Ilyen esetben nem három, hanem hét generációig felmenőén kell igazolni a szlovák ősöket? S mi van, ha a szlovák tanító a sors kifürkészhetetlensége folytán vonzódik a magyar történelemhez, mint nyugodjon ük-apám, aki osztrák létére Kossuthtal szimpatizált? Megvizsgálják a magyar iskolába jelentkező szlovák tanítók megbízhatóságát? Erre is külön osztály létesül? És mi lesz, ha egy magyar iskolába két szlovák nemzetiségű történelem szakos jelentkezik? Az nyeri el az állást, aki jobban idegenkedik a magyaroktól? Szabad ezeknek a pedagógusoknak barátkozniuk magyar kollégáikkal, vagy megbízhatatlan, gyanús elemmé válva nem kapnak kiemelt fizetést? Vagy áthelyezik őket? Hová? A szocializmusban a lüiomtiprással gyanúsított szlovák tanítókat büntetésből magyar iskolákba helyezték. Most ruszin iskola lesz a büntetés? Mi lesz, ha a szlovák tanító-nő és magyar kollégája egymásba szeretnek? Köthetnek házasságot? Adhatják magyar iskolába a gyerekeiket, ha már úgyis mindketten ott tanítanak? De mit töprengek ezen? A szlovák kormányzat, amely az ország prosperitását képtelen biztosítani, rendkívül találékony. Ha nem lennének eredeti ötletei, még mindig ott vannak a Tiso-rezsim zsidótörvényei. Vendégkommentár Inkább minisztérium nélkül? Ondrej Dostál __________ Ér dekes paradoxon: a kulturális tárca költségvetése évről évre nagyobb, a szlovák kultúrában mégis egyre nagyobb a takarékoskodás. Mindenütt spórolnak, de arra már az USA kormánya is felfigyelt, hogy a kisebbségi kultúrán a legtöbbet. A Cse- madokban például könnyű volt kiszámítani, mennyivel csökkent az állami támogatás, ha 1994-ben a szervezet 10,8 millió koronát kapott, 1995-ben pedig csak 4,11 milliót. Tavaly már nem okozott gondot a számolgatás: a kulturális minisztériumtól egy fillért sem kapott. Az idén sem lesz másképp. Állami támogatást kapott viszont a Meciarhoz közel álló magyar népi mozgalom. Ha a minisztérium a szlovákiai magyar kultúrát szerette volna kiirtani, nem sikerült neki. A Csemadok- nak sikerült más forrásokból pénzt szereznie. Ha a minisztérium azt akarta bizonyítani, hogy a kisebbségi kultúra állami támogatás nélkül is megmarad, sikerült bebizonyítania. Az effajta kísérlet azonban legalábbis kétséges és elítélendő. Hiszen ha az állam úgy döntene, hogy az egész kultúrára egy fillért sem ad, a kultúra nem szűnne meg. Túlélné a dolgot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam hagyja abba a kultúra támogatását, s ez fokozottan érvényes a kisebbségi kultúrára, amely jellegéből adódóan, sebezhetőbb. Ha a minisztérium be akarja bizonyítani, hogy a kultúra állami támogatás nélkül is létezhet, megfontolásra méltó, vajon nem lenne-e jobb, ha kulturális minisztérium nélkül létezne? A szerző a Sme kommentárírója Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: J. Mészáros Károly, Kópé: Balajti Árpád Riport, Modern élet: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László (52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Nagyvilág, Szabadidő: Ordódy Vilmos (52-38-314) Fotó: Prikler László (52-38-261) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52- 38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfel vétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343;Telefon: 52-38-332 52-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo Pedig hogy megennék ezt a spenótot a harmadik világ gyerekei! MS-Rencín Egészségügyi intézmények privatizációja Gondolnak a betegekre is? S. Forgon Szilvia A parlament az áprilisi ülésén vitatta meg az egészség- ügyi intézmények magánosításáról szóló minisztériumi javaslatot. Mivel a privatizációra kiszemelt kórházak, gyógy- és rendelőintézetek magánosítása nagymértekben kihat majd o Jó ötlet- nek tartom O Állami kézben kellene hagyni az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni színvonalára, s természetesen a betegellátás költségeire, árára is, megkérdeztük az utca emberét, mi a véleménye az egészségügyi intézmények tervezett privatizációjáról. Szathmáry Andrea kismama: Q Én úgy tapasztalom, hogy V amióta a mi gyermekorvosunk magánpraxist folytat, nagyobb odafigyeléssel bánik a pácienseivel. Végül is az az érdeke, hogy minél több betege legyen, és ennek megfelelően kell végeznie a munkáját is. A kórházak és a rendelőintézetek privatizációját én csak úgy tudom elképzelni, hogy az orvosok a magánosítás után is elsősorban a betegek érdekeit tartják majd szem előtt. Jávorcsík Mária orvosi egyetemre készülő gimnazista: A a Maga a privatizáció v ^ szerintem jó ödet, de minden attól függ, ki privatizálja majd az egészségügyi intézményeket. Mert ha szakemberek kezébe kerülnek, akkor meg lesz a garancia a színvonal emelkedésére és a betegellátás javulására, hiszen őket is az fogja ösztönözni, hogy több betegük legyen. Viszont belegondolni is rossz, mi lesz, ha avatatlan kezekbe kerülnek! Bár a privatizáció után a kezelésekért bizonyára többet fognak kérni az orvosok, nem mindegy, milyen színvonalú munkáért kell a többletet fizetnie a betegnek, illetve a biztosítónak. Hiszen a biztosítók között is harc folyik a betegért, de korántsem azért, hogy a betegeknek jó legyen, hanem a hasznukért. Sok minden nem tetszik az egészségügyben, kíváncsi vagyok, hogy a magánosítás után változik-e a helyzet. Görcs Mária óvónő: a A kórházak, rendelőin- tézetek privatizálásával kapcsolatban nekem is lenne kérdésem az illetékesekhez. A magánkézre jutott intézményekben is érvényes lesz az egészség- ügyi biztosításom? Ha a privatizáció azzal jár, hogy a beteg érdekeit tartják szem előtt, a ma- gánosított intézményekben pedig olyan szakemberek dolgoznak majd, akik az egész embert kezelik, nemcsak a betegséget, akkor egyetértek vele. Szívesen megfizetem a többletet is, ha jó ellátásban részesülök. Az egésznek akkor van értelme, hajó emberi kapcsolat alakul ki a beteg és az orvosa között, mert a beteg ember mindig érzékenyebb, ezért fontos, hogy az orvos ne csak jó szakember, hanem jó ember is legyen. Ez az én elvárásom. Ha nem így lesz, keserű lesz az ember szája íze. Olvasói levél A nyelvtörvény csak ránk vonatkozik? A csalogányvölgyi temetőben járva az egyik síron gyönyörű virágcsokorra bukkantam. Rajta a piros-fehér-zöld szalagon a „posledny pozdrav...” a „Madarské vel’vyslanecstvo” nevű intézménytől, persze szlovákul. Mellette hasonló csokor piros-fehér-piros szalagán a búcsú szavai, de németül. Úgy látszik, hogy a nyelvtörvény csak a magyarokra vonatkozik, de miért? A sír, ahol ezek a virágköltemények a szalagokkal együtt még húsvétkor is ott „díszelegtek”, megtalálható. V.M. Pozsony „Modern” falusi mese, sajnos, valóság! Hol nem volt, van egy csendes kis falu a két hegy között. Beköszöntött a „demokráció”. Sokan azt hittük, most elérkezett a szabadság és a jobb lét ideje. De az élet egyeseknek keserűvé vált, másoknak édesebbé. Kaptunk egy papot, akit nagyon megszerettünk. „Olyan ő, mint a farkasok közt a bárány, eső után a szivárvány.” A parókia lakhatatlanná vált, vagy százéves. Eldöntötték a tisztelt egyháztagok, hogy a falu összes lelke 1000 koronával kötelezően járuljon hozzá a javításához, nullától százévesig. A kisnyugdíjasok adakoztak, meg még aki tehette. De jaj neked, aki nem tudtál fizetni! Felkerültél a szégyenlistára! A templomban, az Isten házában, húsvét vasárnapján! Ti, akik ezt kitaláltátok, nem ismeritek a Bibliát, nem hallgatjátok az igehirdetést! Szeretem a vallásomat, tisztelem az embereket, de én nem erre vagyok kíváncsi, ha oda belépek. Kell a támogatás, tudom, de már csak az ér valamit, aki sokat AD!? Egy adakozó család Egy fiatal véleménye Kiskorom óta olvasója vagyok a Vasárnapnak. Nagyon tetszik a lap, bár ha megengedik, lenne egy kérdésem. Ha már egyszer színes családi magazinról van szó, miért csak a fele készül színesen? Egyébként minden O.K. A Hang-Kép Tudomány-Technika és a Jó, ha tudjuk rovatokat pedig már alig várom. Sok szerencsét kíván egy hű olvasójuk! P. Viktor Szlovákújhely Mi is örülnénk, ha a Vasárnap csupa színes oldalon jelenhetne meg, ám ennek gazdasági akadályai vannak - a színes nyomás ugyanis összehasonlíthatatlanul drágább a fekete-fehérnél. Az egyre szorongatóbb gazdasági helyzetben így is áremelésre kényszerültünk, ami, reméljük, nem fordítja el tőlünk hűséges olvasóinkat. A szerkesztőség
