Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 2. szám
íblicisztika 1997. január 8. 9 Az estet megtisztelte jelenlétével Anton Neuwirth, Szlovákia jelenlegi vatikáni nagykövete is. A diplomata jelenleg időmilliomos, hiszen a Meciar-kormány bő fél éve hazarendelte a KDM-mel rokonszenvező nagykövetet, sőt a pápa pappá szentelésének félévszázados ünnepségeire sem utazhatott vissza magánemberként. :ső őszét idézte. A ibbra: Martin Búto- Mapítvány képvise- szóvivője, a kiadott iható Ladislav Bal- íamogursky, Jozef omkritikus, Milán omtudós, valamint és Szigeti László. tő a legfrissebb Kalligram-ki- inyokból. Konrád György két ínyének cseh nyelvű kiadása a ^nyelvű - magyar, szlovák, l és lengyel - Visegrád Köny- sorozatban jelent meg. A po- íyi könyvszemle előtt egy pal (1995. december 11-én) a ;ai közönség ismerkedhetett ; a sorozat legújabb termésé- Ludvík Vaculík cseh író, és az :a a cseh szenátus elnökévé fválasztott Petr Pithart polito- ts jóvoltából. Juraj Spitzer családjának három nemzedéke: az özvegy, a lánya, Zuzana Szatmáry és az unoka. Az 1995 őszén elhunyt zsidó származású író szellemisége előtt már a Kalligram folyóirat tavalyi októberi száma is tisztelgett. Az esten a Spitzeréletművet méltató Ladislav Ballek így fogalmazott: „Juraj Spitzen másságáért ítélték el, holott ő zsidó maradt, miközben nem szűnt meg szlovák lenni, és fordítva. Egyik kultúráról sem akart lemondani, végül mindkettőtől durván megfosztották.” Aki csak tehette, pár szót váltott az est egyik sztárjával, Konrád György íróval. Miroslav Kusy régi barátként üdvözölte a nemzetközi PEN-klub alelnökét. Konrád a már idézett beszédében utalt arra, hogy szlovák kollégáival egyre szűkebb körben találkozik. Majd huncut mosollyal hozzáfűzte: reméli, legközelebb sem egy kazánházban kell majd összejönniük. Balra: Milán Horácek, a németországi zöldek egyik vezéralakja, a Heinrich Böll Alapítvány prágai igazgatója. Interjú Két kérdés Szigeti Lászlóhoz Irodalmak párbeszéde Visegrád eszméje a politikában halott, ennek ellenére a Kalligram épp az idén indította útjára a Visegrád Könyvek című sorozatát. A művészetek netán pótolhatják a politika mulasztásait? A struccpolitika vétkeit csak iszonyatos áron lehet helyrehozni. Legyen szó bármelyik nemzetről, csak az önmagával való szembenézés, saját előítéleteinek, vakságának és félelmeinek legyőzése árán tudja feloldani e vétkeket, s úgy- ahogy helyrehozni a mulasztásokat. Visegrád eszméje csak azon politikusok körében éli tetszhalálát, akikben a nemzeti önimádat olyan, mint a termékeden vagy szellemtelen önrendelkezés. Előidézője a rohamos elsivárosodásnak, a szellemi kultúra satuba fogásának, látszólagos nyitottsága mellett a bezárkózásának. BizMíg élni fog az ember, nem mond le a szellemi dialógus lehetőségéről. tos vagyok abban, hogy a közép-európai szellemiséget jelentő nemzeti kultúrák még mindig kölcsönösen hatni fognak egymásra, amikor már rég holtak lesznek azok a politikusok, akik ma bagatellizálják Visegrád szellemét. Míg élni fog az ember, nem mond le a szellemi dialógus lehetőségéről. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a piacok, valamint a piacgazdaságra fölesküdött homo politicusok és bankárok dialógusa nem pótolhatja a művészetek és a tudomány dialógusát. A Kalligram csak egy azon közép-európai kiadók közül, amelyek nem hagyják magukkal elhitetni, hogy nincs szükség a nemzed irodalmak közvetítése révén létrejövő dialógusokra. E sorozatunkkal az önimádó társadalmak kialakításán serénykedő piacgazdasági hordószónokok hitelét szeretnénk kissé megnyirbálni. Ma, amikor az emberek szinte megcsömörlöttek a politika álságaitól, a Kalligram erős politikai töltetű könyvekkel jelentkezik. Az emberben önkéntelenül is felötlik, olyan kicsiny a magyar piac, hogy már a szlovákra is be kell törni? Mi ez, ha nem politikai Don Quijote-izmus és piaci tapasztalatlanság egyszerre? Igaza van. Itt mindenkinek igaza van. Szlovákia ma olyan ország, amelyben mindenkinek igaza van. Mert minden egy relativizálódott közegben hangzik el, történik meg. Azok az etikai kötelezettségek, amelyeket az alkotmány ró a kormányra, relativizálódtak. S az alkotmánytól lefelé törvényszerűen és spontánul re- lativizálódik minden. A parlamenti pulpitustól a csinovnyi- kok asztalfiókjainak mélyéig minden. De még maradtak tiszta tekintetek, s bővül a ki- józanodottak serege is. Itt az emberek zöme már nem akar a régi módon élni, az új elvek, a demokrácia elvei szerint azonban fél élni. Egyeden politológus sem kételkedhet abban, hogy nem lehet demokratikus az az ország, amelyben egyeden emberen, a Vezéren állnak vagy buknak a társadalom tartópillérei. Márpedig nálunk ez így van. Egy beteg és betegítő rémség, a mecia- rizmus szelleme uralja az országot. Genezise a skizofrénia, következménye a hazugság. Itt egyedül azzal lehet mondani valamit, hogy naponta el- zsolozsmázzuk: a politika alapja csakis az igazság lehet. Don Quijote-izmus ez is, de mit tehet az ember egy olyan kormányzattal, amely csupán a szolgaiét és a kétségbeesés között enged választást? A szlovák nyelvű Dominó Sorozatban megjelent könyveink analízisek a demokratikus, igazságosabb Szlovákiáért. S hogy miért egy kisebbségi magyar kiadó jelentet meg kortárs szlovák publicisztikát? Elsőként: mert a Kalligram nem a bezárkózó, hanem a nyitott, nem az áldemokratikus, hanem a valóban demokratikus kisebbségi intézmények állagába tartozik. Másodikként: a Kalligram kiadói liberalizmusa nem holmi pártállásra, hanem arra a szellemi attitűdre összpontosít, amelynek egyeden sarkköve az emberi vélemény jogának és szabadságának hangsúlyozása. Harmadikként: mert a közreműködést mind a szlovák szervezők, mind a magyar kiadó többnek tartja puszta gesztusnál. Negyedikként: egyeden kötet sem kerüli meg a magyarkérdést. Ötödikként: a kriptobolsevizmus veszélye nemcsak a szlovákokat, az itt élő magyarokat is fenyegeti. Hatodikként: az európai integráció filozófiája egyeden lényeges (noha egynémely nemzetiségi vezetőnk által fe- lelődenül elbagatellizált) feladat elé állította a szlovákiai A kriptobolsevizmus veszélye nemcsak a szlovákokat, az itt élő magyarokat is fenyegeti. magyar politikát: a tegnapi elnyomóból, ha úgy tetszik ellenségből - pontosabban annak demokrata-ígérvényeiből - szövetségest csinálni. Végül pedig, az indokok további sorolása helyett, hadd kéijem arra olvasóinkat, hogy néhány csendes, elmélyült pillanatig meditáljanak el azon, vajon mi mindenre gondolhatott József Attila, amikor A hetedik című versében többször is leírta: A hetedik te magad légy!
