Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-09 / 15. szám

Jelena Vjalbe sporttörténelmet írt a trondheimi északisí-világbajnokságon _______________________________Sport 1997. április 9. 15 Mit csinál ma Józsa László? Raktáros és fociedző Túlszárnyalja őt valaki? Trondheimben ahány számban elindult, annyiszor lett aranyérmes az oroszok sikerhalmozó sífutónője CTK-felvétel Szabó Zoltán ___________________ A huszonnyolc esztendős Jelena Vjalbe az oroszországi Maga­dánban látta meg a napvilágot. Arrafelé a hosszú, hideg telek a jellemzőek, így a legtöbben sílé­cen közlekednek. A gyerekek is ígyjámak iskolába, ki gyorsan, ki lassabban teszi meg az utat. Jelena az előbbiek közé tarto­zott. Hamar szívéhez nőtt a sportág, többen megmosolyog­ták, amikor tízévesen kijelentet­te: sífutóként sokat hallanak majd róla. Neki lett igaza. Már az ifjúsági mezőnyben ki­Magánélete nem úgy alakult, aho­gyan tervezte. tűnt szorgalmával, ám a rendkí­vül erős szovjet válogatottba na­gyon nehéz volt bekerülni. Fan­tasztikus elszántsággal edzett, a válogató versenyeken egyre többször előzte meg az akkori sztárokat. Először 1989-ben ne­vezték világbajnokságra, klasz- szishoz méltóan aranyéremmel mutatkozott be, a 10 kilométe­res távon elsőként ért célba. A következő vb-n már három alka­lommal állhatott a dobogó leg­felső fokán. Azóta minden ran­gos seregszemlén gyarapította nem mindennapi aranyérem­gyűjteményét. Rendkívül keményen készült az idei világbajnokságra is, az edzések során több mint tizen­egyezer kilométert tett meg! Az­tán a trondheimi rendezvényen sporttörténelmet írt, öt verseny­számban állt rajthoz, és százszá­zalékos teljesítménnyel, öt első­séggel zárt. „Rendkívül boldog vagyok, alig találok szavakat. Név: Jelena Vjalbe, lánykori neveTrubicina. Született: 1968. április 20- án, Magadanban. Családi állapota: elvált. Testi adottságai: 164cm/58 kg. Legjobb eredményei: két­szeres olimpiai bajnok (1992 és 1996:4x5 km-es váltó).Ti- zennégyszeres világbajnoki Nem hiszem, hogy valaki egyha­mar túlszárnyalja ezt az ered­ményt” - mondta boldogan a toliforgatóknak. Legtöbbször amolyan rajt-cél győzelmet aratott, végig a leg­jobb részidővel haladva bizto­san előzte meg legnagyobb ve- télytársait. Az üldözőverseny­ben azonban ádáz csatát vívott aranyérmes (1989: 10 km; 1991:5 km, 10 km és 4x5 km; 1993: 30 km és 4x5 km; 1995: 15 km; 1997: 5 km, 10 km, 15 km, 30 km és 4x5 km- es váltó). Ötszörös Világku­pa-győztes (1989, 1991, 1992,1995,1997). Negyven Világkupa-viadalt nyert, ez­zel az örökranglista abszolút éllovasa. az olaszok üdvöskéjével, Belmondóval, csak a célfotó döntött az orosz sífutó javára. Hasonló hőstettel csak a legen­dás Galina Kulakova dicseked­het, az egykori szovjet sportoló­nő az 1974-es faluni világbaj­nokságon szintén mindent meg­nyert, de akkor még csak három számot rendeztek a hölgyek szá­mára. Az igazsághoz tartozik, hogy az 5 km-en honfitársnője, Ljubov Jegorova a pályán megelőzte, ám a doppingvizsgálat kimutat­ta, hogy ajzószert használt. így Vjalbe nyakába került az arany­érem. A 4x5 km-es váltófutás előtt Jelena nem éppen tökéletes német nyelvtudással nyüváno- san elnézést kért társuk cseleke­dete miatt.„Az én ötletem volt az egész, azt akartam, hogy a rend­kívül sportszerű norvég szurko­lók tudomására hozzuk, mi is el­ítéljük társunk cselekedetét.” Magánélete viszont nem úgy alakult, ahogyan tervezte. Zá­tonyra futott az észt Urmas Vjalbéval (annak idején ő is tag­ja volt a szovjet sífutó-váloga- tottnak) kötött házassága; ki­lencéves fiuk, Frans jelenleg édesapjával Rigában él. Érde­kes, hogy a válás után is megtar­totta félje vezetéknevét. Később együtt élt edzőjével, Nyikolaj Zimjatowal, ám ez a kapcsolat sem tartott sokáig. Trond- heimben elmondta, sikereiben közrejátszott az, hogy szerelmes - kiderítették, hogy egy moszk­vai üzletemberbe -, s ez jó hatás­sal volt a teljesítményére. Remé­li, ezúttal megtalálta az igazit... Világbajnokságokon összesen ti­zennégy aranyérmet szerzett, arra a kérdésre, melyik sikerét tartja a legtöbbre, így válaszolt: „Nem teszek különbséget, vala­mennyi elsőségemért keményen megdolgoztam.” Norvégiában anyagilag is jól járt a szimpatikus sportolónő. „Min­den egyes aranyéremért három­ezer dollárt kaptam az Orosz Olimpiai Bizottságtól, azonban a síszövetség egy kopejka prémi­umra sem méltatott” - árulta el Jelena Vjalbe, akinek évi átlagos jövedelme százötvenezer márka körül mozog. Az idei szezonban végig remek formában versenyzett, teljesen megérdemelten nyerte meg a Vi­lágkupát, amiért hatvanezer Világbajnoksá­gokon összesen tizennégy arany­érmet szerzett. márkát kapott. Egyébként pá­lyafutása során ötödik alkalom­mal szerezte meg a kristálygló­buszt. Ellenfelei is elismerik tudását: .Jelena igazi őstehetség, aki rendkívül odaadóan gyakorol. Trondheimben élete legjobb for­májában szerepelt, verhetetlen volt - nyüatkozta legnagyobb ri­válisa, az olasz Stefánia Belmondo. Eddig két olimpián vett részt, Albertville-ben és Lüle- hammerben „csak” a váltó tagja­ként diadalmaskodott, az egyéni számokban három bronzérmet gyűjtött be. Jövőre Naganóban trondheimi sikere megismétlé­sére készül. Ordópy Vilmos _____________ A középkorú labdarúgó­szurkolók, főleg a kassaiak, még jól emlékeznek a hetve­nes évek egyik leggól- erősebb csatárára, a kosár­labdázó alkatú Józsa László­ra. A nyurga, százkilencven- három centiméter magas já­tékos háromszor volt cseh­szlovák gólkirály, és ez (mindössze hét idényt ját­szott az élvonalban) egye­dülálló teljesítmény. Első li­gagólját hetvenkettő tava­szán, huszonnégy éves korá­ban érte el. Ezt további száz­hét találat követte. Ezzel a nagyszerű teljesítménnyel tagja lett a prágai szakheti­lap, a GÓL alapította Száz­gólosok Klubjának. Pályafutása szülővárosá­ban, Diószegen kezdődött. Onnan a prágai Duklába ve­zetett az útja, ahol katona­éveit töltötte. Az akkor Európa-hírű klubban olyan nagyságokkal edzhetett, mint Pluskal, vagy az arany- labdás Masopust. Az ambiciózus fiatalembernek azonban nem sikerült meg­kapaszkodnia az első csa­patban. A dejvicei Dukla szí­neiben viszont már ontotta a gólokat. A fővárosi baj­nokságban szereplő együt­tesben két esztendő alatt száznegyvenötször talált a hálóba. A katonaévek után Komá­romba került. Nem egészen egy év múlva a Duna-parti várost Igló váltotta fel. A gólerős csatárra hamarosan felfigyeltek a kassai Lokomotíva szakvezetői, így Józsa ismét klubot váltott. A csermelyi stadionban vált igazi nagyjátékossá, a kapu­sok rémévé. Többször ért el mesterhármast, sőt két baj­noki mérkőzésen négyszer volt eredményes. És nem is akármilyen találkozókon, hiszen említett góljaival a Sparta, illetve a jabloneci hálóőr életét keserítette meg. Természetesen a leg­népszerűbb fővárosi klub szemet vetett a kassaiak gól­zsákjára, ám az átiga­zolásból nem lett semmi. Együttese nem egyezett bele a mezcserébe. A nagyszom­batiak mágusa, Anton Malatinsky is szívesen látta volna csapatában, ám ezút­tal Józsa mondott nemet. Talán saját kárára, mert hiá­ba ontotta a gólokat a Löki gárdájában, a válogatott szakvezetői érthetetlenül mellőzték. A Sparta Praha, vagy a Nagyszombat csatá­raként biztosan könnyebb lett volna bekerülni a válo­gatottba. így mindössze egyszer ölthette magára a címeres mezt (a törökök el­len), azt is csak negyvenöt percre. Pályafutása vége fe­lé a nyurga játékos Trencsénbe szerződött. A várt gólok ezúttal sem ma­radtak el, aVág-partiak mégis kiestek a ligából. Mie­lőtt végleg szögre akasztotta volna „csukáit”, a kerületi bajnokságban játszó DAC- hoz került. A Szikora, Józsa, Majoros csatársort ma is so­kan emlegetik. Józsa László Diószegről indult, és oda is tért vissza. A Danone cég raktárosaként arra is jut ide­je, hogy a helyi ötödik ligás csapatot irányítsa. Terve a feljebb jutás, ami reális cél­kitűzésnek látszik, annál is inkább, mivel az idény végi szabálymódosítás szerint most több együttes kerül a negyedik ligába. Ha valaki a volt gólkirály Józsa a gólkirályi címért járó trófeákkal. M. Nagy László felvétele a hetvenes évek­ben készült. edzői képesítése felől érdek­lődik, Józsa mosolyogva magyarázza: olyan szakké­pesítéssel rendelkezem, mint Beckenbauer... vagyis semmilyennel. Igaz, hajdan beiratkoztam egy pozsonyi edzőtanfolyamra, de ami­kor a fiatal tanársegéd a gól­lövés tudományára próbált okítani, fogtam magam és hazamentem. Névjegykártya Sportolóktól hallottuk Popov: Hall sosem lesz olimpiai bajnok Alekszander Popov, az oroszok gyorsúszó olimpiai bajnoka igen lekezelően nyilatkozott egyik legnagyobb vetélytársáról, az amerikai Gaty Haliról: „Naponta ezerötszáz métert úszik? Én a bemelegítés alatt megteszek ennyit. Nemértem, hogy valaki, aki ilyen keveset edz, hogyan tudta Adantában 49 másodperc alatt úszni a száz métert. Azt mondta, indul Sydneyben is és mindkét sprintszámot megnyeri. Nem tudom, honnan veszi ezt. Az apja sem volt olimpiai bajnok, és ő sem lesz soha. A Hall család vesztesnek született.” Philippoussis sikeréhsége Bár még csak húsz esztendős, s mindössze három éve profi, Mark Philippoussis mégis belé­pett a dollármilíiomosok klub­jába. Az ausztrál fiú Scottsdale-ben élete második ATP-tomagyőzelmét aratta. Az ott szerzett 43 ezer dollár­ral lépte át a bűvös egymilliós bevételi határt. Ekkor mondta: „Most mindazt átélhettem, ami szép a teniszben. A döntő­ben nagy közönség előtt ját­szottam, s a végén én emeltem a magasba a kupát. Kell ennél több? Nem teniszeztem ferge­tegesen, de a legfontosabb helyzetekben tudtam, mit kell csinálnom, s én nyertem a Philippoussis már belekóstolt a nagy sikerek ízébe CTK-felvétel pontokat. Igazán éhes voltam a sikerre.” Schumacher és a tej ára A Forma-1 kétszeres világ­bajnoka, a német Michael Schumacher, aki Monacóból a svájci Genfbe költözött át, váratlan kérdést kapott a mi­nap: Meg tudja mondani, hogy mennyibe kerül egy liter tej? íme a válasza: „Pontosan nem, de Németországban úgy másfél márka lehet. Egyéb­ként gyakran járok bevásárol­ni. Megdöbbentem, hogy Svájcban - pontosabban Genfben - minden kétszer annyiba kerül, mint Németor­szágban.” Oláh a tájfutásról Kétszeres felnőtt világbaj­nokként készül az idei vb-re a magyar Oláh Katalin, akit ar­ról kérdeztek: szellemi vagy fizikai sportág-e a tájfutás? „A tereptől függ. Ha nagyon nehéz pályán futunk, akkor inkább az összpontosítás, az odafigyelés a döntő tényező. Amennyiben mérsékeltebb terep van kijelölve, abban az esetben nagyobb mértékben az atlétikai tudás, az állóké­pesség számít. Az alapozás­kor inkább fizikai felkészülés folyik, de amint kitavaszodik és ki lehet menni az erdőkbe, kimondottan terepedzéseket végzünk.” Mire vágyik Kropkó? Bevallása szerint brutális mennyiségű munkát végzett el az utóbbi hónapokban a francia Riviérán Kropkó Pé­ter világhírű magyar triatlonos. Vágyairól faggat­ták: „Az edzőtábor végén egy teszten vettem részt, és eszerint jogosan remény- kedhetem abban, gyengébb­nek tartott számomban, a kerékpározásban fejlődtem sokat. Természetesen sze­retnék ott lenni Sydneyben az olimpián, de az igazi álom az, hogy egyszer a ha­waii Ironman versenyen a cél előtt elfussak a világbaj­nok mellett.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom