Vasárnap - családi magazin, 1997. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1997-04-09 / 15. szám

Politika 1997. április 9. Mi a teendő a diszkriminációra utasító Nemcok-körlevél kapcsán? Az alapszerződés betartására Nem hagyjuk az iskolát! Panasziroda nyílik A szlovák-magyar alap- szerződés aláírása óta sajnála­tos módon nemhogy javult vol­na a szlovákiai magyarság hely­zete, hanem további feszültsé­gek keletkeztek. Mivel a magyarországi és a nemzetközi hírközlő eszközök nem, vagy csak igen hiányosan foglalkoznak a problematikus esetekkel és a nyilvánvaló jog­sértésekkel, a Magyar Archívum dokumentum-magángyűjte- mény megnyitja panaszirodá­ját. Várjuk a szlovákiai magyarsá­got hátrányosan érintő - eddig sem elégséges -, jogait csorbító helyi vagy országos érvényű in­tézkedések és események hite­les leírását, a vonatkozó doku­mentumokat. Minden esetről értesíteni fogjuk a magyaror­szági és a nemzetközi sajtót, a Külügyminisztériumot és a Ha­táron Túli Magyarok Hivatalát. A bejelentők nevét, adatait bi­zalmasan kezeljük, ha ezt kérik. A magyarságot érintő jogsérté­sek mellett a Szlovákiában élő más nemzetiségek (ruszinok, lengyelek, cigányok stb.) sérel­meivel is foglalkozunk. Gyűjteményünk köszönettel fo­gad szlovákiai újságokat, egye­sületek, klubok, cserkészcsapa­tok, egyházak, valamint magyar könyvkiadók kiadványait, működésük dokumentumait (meghívók, plakátok, alapsza­bályok stb.). Panaszaikat a következő címre küldjék: Mayer Ferenc Magyar Archívum, Ajka, Martinovics u. 7. H-8400 Magyarország Mráz miniszter ígérete Nagykaposnak Szeptembertől iskola? D. Varga László ____________ Na gy érdeklődéssel várta a nagykaposi városvezetés azt a találkozót, melyet az építésügyi miniszter nemrégi „keleti körút­ja” kapcsán hirtelen beharan­goztak. Vajon milyen ígéretek­kel érkezik Ján Mráz? Bodnár Tibor polgármester rö­viden felvázolta, mi mindenre kellene pénz - ha volna. Először is azt a néhány éve épülgető lé­tesítményt jelölte meg, amelyet még akkor terveztek, amikor még „szemben álltunk a Nyu­gattal”. Az óvóhelybe beépített temérdek betonmennyiségre fordított pénzből egy másik, szerényebb iskolát lehetett vol­na felépíteni. A betonkeverék amúgy is drága, de a kaposi még drágább. Nem tévedés, száz ki­lométeres távolságról, Kassáról szállították Kapósra. Az erre költött pénzt ésszerűbb lett vol­na a félbehagyott tizenöt tante­rem befejezésére fordítani, amelyek, épp pénzeszközök hi­ányában, félkész állapotban maradtak. Végül is nincs gond, mert az épí­tésügyi tárca vezetője - miután a polgármester vállalta, hogy egy hónapon belül előterjesztik a szükséges dokumentációt a minisztériumban - egy kézle­gyintéssel jóváhagyta az igé­nyelt 15 millió koronát a tanter­mek befejezésére. A helyiek alig érkezték megkö­szönni a támogatást, Mráz mi­niszter közben már asztalt bon­tott. Búcsúzóul arra emelte po­harát, hogy szeptemberben itt lesz az iskolaátadáson, és a pol­gármesterrel közösen vágják át az avatószalagot. Úgy legyen! Szeptemberben mi is ott leszünk! P. Vonyik Erzsébet Nagy visszhangot váltott ki Ondrej Nemcok oktatásügyi mi­nisztériumi államtitkár levele, melyet nemrég a magyarlakta kerületek, illetve járások elöljá­róinak küldött. A körlevél fel­adatul adja a hivatalvezetők­nek: vegyék számba azokat az intézkedéseket, amelyekkel el­érhető, hogy már az új tanévtől a szlovák nyelvet, a történelmet és a földrajzot kizárólag szlovák nemzetiségű pedagógusok ok­tathassák a magyar iskolákban. Mit tehetnek ez ellen a pártjaink és a parlamenti képviselőink? Szigeti László, az MKDM parla­menti képviselője: „Az MKDM határozottan vissza­utasítja és elítéli az ilyen és az ehhez hasonló tartalmú minisz­tériumi körleveleket. Tiltakozik az Ondrej Nemcok által írt levél diszkriminatív intézkedései el­len. Felhívjuk az SZK közjogi méltóságainak - a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a parlament elnökének - a fi­gyelmét a körlevélben megfo­galmazottak alkotmányellenes­ségére, illetve a Munkatörvény­könyvvel való összeegyeztethe- tetlenségére. A Magyar Koalíció többi pártjával együtt párbeszé­det kezdeménye- _________ zü nk az oktatásügyi tárca vezetőivel. In­dítványozni fogom, hogy a parlament oktatásügyi bizott­sága a következő ülésén tűzze napi­rendre az államtit­kár körlevelének megvitatását és vele kapcsolatban foglal­jon állást. Az iskola­ügyi dolgozók szakszervezeté­vel együtt szeretnénk felhívni a Szakszervezetek Konfederáció- jának a figyelmét a levél munka- vállalással kapcsolatos diszkri­minatív intézkedéseire. Haté­konyabbá akarjuk tenni a ma­gyar oktatásügy megmentésé­ért létrejött Központi Koordiná­ciós Tanács munkáját, s a levél tartalmát elemezve konkrét cse­lekvési terv előkészítését fogjuk szorgalmazni. Tájékoztatjuk az EU-tagállamok szlovákiai nagy­követeit a levél tartalmáról és a közbenjárásukat kérjük az ügy gyors rendezéséhez. Tájékoz­tatjuk továbbá a nemzetközi szervezeteket és segítségüket Köszöntjük a tanító nénit - olvasható a táblán. Vajon melyiket? Nem marad­hat ki senki a tiltakozás­ból, idehaza és külföldön egyaránt. kérjük emberi és kisebbségi jo­gaink érvényesítése érdekében. A Kék Koalícióval, illetve a szlo­vák ellenzékkel folytatott tár­gyalásokon a körlevél elítélésé­re és a tőle való elhatárolódásra kérjük fel partnereinket.” Dolník Erzsébet, az Együttélés oktatásügyi szakértője: „Ami ebben az országban törté­nik, az a jogállam és a demokrácia meg­csúfolása. Aki figye­lemmel kíséri az ese­ményeket, tapasz­talhatja, hogy ennek a kormánynak az egyik legfontosabb és legátgondoltabb terve a nemzeti ki­sebbségek, elsősor­ban a magyar nem­zeti közösség kultu­rális és oktatásügyi intézmé­nyeinek a felszámolása. Megva­lósulni látszik az, amit néhány hete leírtam az oktatásügyi mi­nisztérium által kiadott rende­letek kapcsán: az iskoláink el­sorvasztására 1995-ben kia­gyalt intézkedések közül amit nem teljesítettek, azt a közel­jövőben megteszik. A körlevél csak kiegészíti Slavkovská asszony eddigi rémtetteit. Mit lehet tenni ez ellen? Inkább azt mondom el, mit nem szabad szerintem megtennünk. Nem szabad kész tényként elfogadni ezeket a rendeleteket: el kell utasítani őket! Világgá kell kür­tölni: ebben az országban nem­zetiségi diszkrimináció folyik. Csak azért kap valaki magasabb fizetést, személyi pótlékot, mert a többségi, „államalkotó” nemzethez tartozik. Csak azért kerül más az utcára, mert ma­gyar. Nem nézhetjük tétlenül a ma­gyar nyelv kiűzését az iskolá­inkból - meg kell védenünk édesanyánk nyelvét. Nem lehe­tünk gyávák, nem bújhatunk mások háta mögé, mindenki személyes helytállására van szükség. Nem mondhatjuk: vi­gye más vásárra a bőrét, har­coljon más az igazunkért. Nem mondhatja senki sem: ez en­gem nem érint, nincs iskolakö­teles gyermekem, unokám. Egész nemzetrészünk jövője a tét! Azonnal kell cse­lekednünk! Nem maradhat ki senki a tiltakozásból, le­gyen politikus, kép­viselő, lelkész, új­ságíró, pedagógus, diák, szülő, vagy egyszerűen - szlová­kiai magyar. Min­denkinek tiltakoznia kell - itthon és kül­földön egyaránt. Nem engedhetjük lerombolni a tudás templomait - magyar is­koláinkat! Berényi József, az MPP politi­kai titkára: Az államtitkár körlevele igazol­ja a készülő közoktatási tör­vénytervezet miatti aggályain­Ha mindez nem segít, gondolnunk kell a polgá­ri engedet­lenségre is. kát. A magyar tannyelvű alap- és középiskolák történelem- és földrajzóráinak elszlovákosítá- sa az első lépés, ezt követi a ma­gyar pedagógusok felcserélése szlovák anyanyelvűekkel. A súlyos diszkrimináció elhárí­tására nincs varázspálca és va­rázsszó. Szlovákiában egy fo­lyamatnak lehetünk tanúi - szenvedő alanyai amikor is a hatalomgyakorlókon egyre in­kább eluralkodik a rövidlátó, idejétmúlt, kizárólagos nemze­ti ideológia, a nacionalizmus. Gondjainkat csak a nemzeti őrület eluralkodásának a meg­állítása oldhatja meg. Ennek eszközeit a szlovákiai magya­rok jól ismerik: a politikusok a parlamentben és politikai tár­gyalásokon, a jogá­szok és a pedagógu­sok a saját fórumai­kon mondják el ér­veiket a törvényter­vezettel és a levéllel kapcsolatban, és utasítsák el a benne foglaltakat. Közíró­ink, az értelmiségi­ek, határon innen és túl, szólaljanak meg: „Nincs tovább a szlovákiai magyarok diszkri­minációjában!” Szólítsuk meg újra együtt a nemzetközi közvé­leményt! S végül, ha mindez nem segít, iskoláink, diákjaink, pedagógusaink érdekében gon­dolnunk kell a polgári engedet­lenség alkalmazására is. A befejezésre váró iskola épülete A szerző felvétele Vonal alatt Meciar bácsi meséi Szűcs Béla ________ Me ciar harmadik kormánya két jelentős megrázkódtatás után - úgy tűnik - kibírja az új választásokig. Az ellenzéki pár­tok azonban szervezkednek, tárgyalnak, és megpróbálnak olyan választási koalíciót összekovácsolni, amely a köz­véleménykutatás adatai alap­ján komoly vetélytársa lehet az uralkodó pártnak, sőt többsé­get tudna szerezni. Egyre gyak­rabban vetődik fel a kérdés: van-e reális alapja annak, hogy az ellenzéki pártok összefogá­sával a következő választáso­kon leváltsák a kormánykoalí­ciót? Kemény dió, de nem lehe­tetlen. A választók szemében ugyan igen nyomós érv, hogy a kormány makrogazdasági eredményeivel féken tudta tar­tani az inflációt és biztosította a szociális békét. A demokrati­zálási folyamat azonban sánti- kál, és ez alaposan hozzájárul ahhoz, hogy Szlovákia az első körben nem jut be a NATO-ba. A legújabb meciari mesét, mi­szerint Amerika és Oroszor­szág stratégiai megfontolások­ból egyezett meg Szlovákia ki­hagyásáról, csupán a legelva- kultabb hívei hiszik el. A fő ok a belső demokratizálás problé­mái, kezdve az ifjú Kovác el­hurcolásától a Gaulieder- ügyig, a privatizálástól a kultú­rában kiélezett ellentétekig és a magyar kisebbség helyzeté­nek rendezetlenségével bezá­rólag. Nem beszélve arról, hogy az ellenzéket mindenütt kiszorították a hatalom el­lenőrzéséből. Persze, mind­erről a kormánypártok nem is akarnak hallani, és úgy tesz­nek, mintha Szlovákiában min­den a legnagyobb rendben len­ne. Közben az ellenzék hóna­pok óta ismételgeti, hogy amíg a kormány nem változtat a de­mokratizálási folyamaton, ad­dig nem számolhat az európai integrációval. Jóslata bevált: ma már a miniszterelnök is be­vallja, hogy egyelőre nem kerü­lünk be a NATO-ba. Ha ezt Meéiar már hónapokkal ezelőtt tudta, ahogy állítja, akkor mi­nek írt ki népszavazást a NA- TO-belépésről? Akkor mire volt jó a diplomáciai hadjárat, amely azt igyekezett bizonyíta­ni, hogy Szlovákia minden té­ren van olyan szinten, mint a tagságra esedékes más orszá­gok? Ez egy sikertelen próbál­kozás volt, amelynek kudarcát a madridi értekezlet közeledté­vel valamiképp be kell ismerni. Maradt az amerikai-orosz nagyhatalmi stratégiai érdek, amit Washingtonban már meg is cáfoltak. Közelednek a vá­lasztások. A hónapok repülnek és a szlovákiai pártok megpró­bálnak olyan csoportosuláso­kat létrehozni, amelyek képe­sek megdönteni a kormányko­alíciót. A közvéleménykutatás szerint elvileg lehetséges olyan ellenzéki koalíció, amely felül­kerekedik a kormánykoalíci­ón. Ez azonban egyelőre csak elméleti lehetőség. A követ­kező választásokon való­színűleg a Demokratikus Bal­oldal Pártja lesz a mérleg nyel­ve. Egyedül indul csatába a vá­lasztók szavazataiért és csu­pán a választások után dönti el, kivel lép koalícióra. Ez lehet Meciar pártja vagy a Kék Koalí­ció. Egyelőre még az is bizony­talan, hogy a Magyar Koalíció köt-e választási szövetséget a Kék Koalícióval. Sajnos, a szlo­vák pártok nemigen törik ma­gukat amegegyezésért, ha folynak is különféle szintű tár­gyalások. Pedig magyar pártja­ink felbecsült több mint 12 százalékos támogatottsága ko­moly segítség lehet a parla­menti többség eléréséhez. A fő probléma az, hogy az ellenzéki pártoknak nincs nemzetiségi politikai koncepciója, úgy, mint például a román ellen­zéknek volt. De van még egy alapvető gond: ha marad az arányos képviseleti rendszer, könnyebb lesz a pártok össze­fogása, de ha a kormány áthaj­szolja a többségi rendszert, alapjaiban borítja fel a jelenle­gi elképzeléseket. Pedig lehet­séges, hogy Meciarék a győze­lem reményében az utolsó pil­lanatban még ezt is megsza­vaztatják, hogy zavart okozza­nak az ellenzéki pártok össze­fogásában! Fotó: archív

Next

/
Oldalképek
Tartalom