Új Szó, 1997. december (50. évfolyam, 276-299. szám)

1997-12-11 / 285. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1997. DECEMBER 5. PANORÁMA f | Beszélgetés Oravec Jánossal, Párkány polgármesterével a lakásfűtési problémákról Beruházási pénzből kell majd hőt vásárolni Sokat vitatott téma az utóbbi időben az a kor­mányrendelet, amely 30 százalékkal csökkenti a la­kások fűtésének térítésére eddig nyújtott állami dotá­ciót, mégpedig visszame­nőleges hatállyal, júliustól számítva. GAÁL LÁSZLÓ Ez a rendelet már több városban tett szükségessé megszorító in­tézkedéseket, például korlátoz­ták a melegvíz-szolgáltatást, vagy csökkentették a lakásokba juttatott •hőmennyiséget. Ezek­ről a gondokról beszélgettünk Oravec János párkányi polgár­mesterrel. Hogyan érinti a kormányren­delet Párkány lakosságát? Egyelőre nem korlátozzuk a fű­tést, s a meleg vizet is az eddig megszokott formában és meny­nyiségben juttatjuk el a lakások­ba. Más kérdés, hogy hogyan fogjuk tudni mindezt kifizetni a hőtermelő cégnek. Egyelőre nem tudom, miként sikerül megoldani a problémát: vagy a lakáskezelő vállalaton belül pró­bálunk meg ideiglenesen átcso­portosítani valamilyen pénzt, vagy pedig - ha ez nem fog men­ni - megpróbálunk egyezséget Ez kimondottan politikai döntés: üres az államkassza, majd a városok és a falvak valahogy > > pótolják a hiányt. \V kötni egy későbbi fizetési határ­időről. Mindenesetre ez csak ideig-óráig alkalmazható meg­oldás, mert természetesen a la­káskezelő vállalatnak sincs annyi pénze, hogy a harminc­százalékos dotációkiesést hosz­szú távon képes legyen pótolni. Bízunk abban, hogy - mivel a Szlovákiai Városok és Falvak „Egyelőre nem tudom, miként sikerül megoldani a problémát." (A szerző felvétele) Társulása is tárgyal a kormány­nyal - ezt a kormányrendeletet visszavonják. Él még bennem egy olyan titkos remény is, hogy az állami költségvetés év végi ki­értékelése során valahonnan előbukkan az ehhez szükséges pénz. Hiszen a támogatáscsök­kentés kizárólag azzal indokol­ható, hogy az állami kasszában nincs pénz - egyébként semmi­féle elfogadható szakmai ma­gyarázat nem létezik. Ez kimon­dottan politikai döntés: üres az államkassza, majd a városok és a falvak valahogy pótolják a hi­ányt. Milyen a viszony a város, a la­káskezelő vállalat, illetve a hőtermelő között? A lakáskezelő vállalat városi költségvetési vállalat, a hőt pe­dig a most már svéd tulajdon­ban lévő papírgyári hőtermelő szolgáltatja a városnak, tőlük vásároljuk. Vagyis: ha a lakáske­zelő vállalat nem tudja rendezni a hiányt, azt egyértelműen a vá­rosi kassza bánja. Ezt a megol­dást azonban semmiképpen nem tartjuk helyesnek. Az ál­lam megszabott bizonyos játék­szabályokat, mi ezeket a szabá­lyokat megtartjuk, és elképzel­hetetlen, hogy az állam vissza­menőleg megváltoztassa őket. Elvégre mindennek van határa! Sergej Kozlík pénzügyminisz­ter nemrégiben olyasmivel vá­dolta meg a lakáskezelőket, il­letve a hőtermelőket, hogy aránytalanul nagy nyereség­gel dolgoznak, annyi hőt számláznak, amennyit nem is képesek szolgáltatni. Erről mi a véleménye? Nem zárható ki, hogy akad né­hány vállalat, amely óriási ösz­szegekért árusítja a hőt, de ami­kor a Városok és Falvak Társulá­sának közelmúltbeli poprádi megbeszélésén ezzel a témával foglalkoztunk, ott számokkal is alátámasztották: a hőenergia­termelők fele kb. 250 koronáért állít elő egy gigajoule hőmeny­nyiséget, s ha a hőtermelés egészét tekintjük, kiderül, hogy 90 százalékban 300 koronánál kevesebbet számítanak a fo­gyasztónak egy gigajoule-ért. Ázt hiszem, hogy Kozlík úr állí­tását ez egy kissé más fényben tünteti fel. Ó természetesen azt állítja, hogy a hőtermelők meg­próbálják megkopasztani az ál­lamot, de - szerintem - ha nyílt vitában kellene megvédenie az állítását, az nem nagyon sike­rülne neki. Párkányban hány lakást fűte­nek távfűtéssel? Vagyis: hány lakást érint a kormányrende­let? Körülbelül háromezer lakásról van szó. Ebből nyolcszáz az egy­kori vállalati lakás, amelyek már csaknem teljes mértékben magántulajdonba kerültek. To­vábbá kb. hatszáz-hétszáz a községi lakások száma, ezek nagy részét is megvásárolták a ^ A további meg­szorítások már az önkormányzati léte­sítmények működte­tését is veszélybe sodornák. N> bérlők, és hozzávetőleg ezeröt­száz szövetkezeti lakás is van. Mind a háromezer lakásban a városi lakáskezelő vállalat biz­tosítja a fűtést. És ha mégis a városnak kell majd megtérítenie a kor­mányrendelet okozta kiesést? Ez mekkora terheket róna a városi költségvetésre? Egyértelműen a beruházások rovására menne, pedig azok már most is eléggé meg vannak nyirbálva, a további megszorí­tások már az önkormányzati lé­tesítmények működtetését is veszélybe sodornák. Jövő évi költségvetésünk durván szá­mítva harminchatmillió koro­na, a dotációkiesés pedig ne­gyedévenként két-három milli­ót tesz ki. Ami azt jelenti, hogy a beruházásokra szánt összeg hatvan százaléka erre menne el. Ezt elfogadhatatlannak tatjuk. RÖVIDEN Nyugdíjasok figyelmébe Pozsony. A Szociális Biztosító felhívja a nyugdíjasok figyel­mét: mivel december 24-e, illetve 1998. január 6-a ünnepnap, az ezeken a napokon esedékes nyugdíjkifizetésre december 23-án, illetve január 7-én kerül sor. (TA SR) A vasmű ajánlata a legjobb Kassa. A Diósgyőri Acélművek Rt. privatizálására kiírt, megis­mételt versenypályázatra jelentkező öt érdeklődő közül az Ál­lami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tegnap Budapesten is­mét a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. ajánlatát minősítette a leg­jobbnak. Ennek értelmében az ÁPVRT azonnal megkezdi a kassai céggel a privatizációs szerződéskötésre vonatkozó tár­gyalásokat. A szerződéskötésre 30 nap áll rendelkezésre, el­lenkező esetben az ÁPVRT a német Georgsmarien Hütte GmbH-val kezd tárgyalásokat, (gazdag) Korec bíborost kitüntették Nyitra. Ján Chryzostom Korec bíboros, nyitrai püspök kapta idén az Emberi Jogok Szlovák Nemzeti Központjának kitünte­tését. Az ezüstérmet az emberi jogok napja alkalmából tegnap Ondrej Srebala, a központ igazgatója nyújtotta át a bíborosnak, hangsúlyozva: „Ján Chryzostom Korec mindig kiállt amellett, hogy minden embert egyforma jogok illetnek meg, függetlenül attól, milyen valláshoz vagy nemzetiséghez tartozik", (vm) Kígyózó sor az SaS előtt Kassa. A Daewoo gépkocsikkal kereskedő kassai CTC magán­cég a napokban csődöt jelentett. A bejelentésre pánikhangulat tört ki a CTC-vel gazdasági kapcsolatban álló SaS Rt. ügyfelei között. Sokan azért keresik most fel a céget, hogy visszasze­rezzék befektetett pénzüket. Az SaS vezetősége tegnap közöl­te: ügyfeleiknek nem kell aggódniuk, pénzük nem vész el, és továbbra is érvényesek a megkötött szerződések, (g-f) Miniszteri vizit Somorján Somorja. Tegnap Ján Mráz építésügyi miniszter Ján Babej polgármester kíséretében megtekintette a Lövölde utcában épült új lakótömböt ; és elégedetten nyilatkozott a tizennégy lakásos épületről. „Épp ideje volt szakítani a szocialista építé­szeti stílussal és emberibb, használhatóbb lakótömböt építeni" - mondta. Ezeket a lakásokat mindenki a saját elképzelései szerint alakíthatja, (mz) Az SZDK a luxemburgi csúcsról Pozsony. A Szlovák Demokratikus Koalíció reméli, hogy az Eu­rópai Bizottság kedvezőtlen értékelése ellenére az EU luxem­burgi csúcstalálkozója nem rekeszti ki teljesen Szlovákiát az in­tegrációs folyamatból. Az SZDK felszólít minden politikai erőt, hogy a luxemburgi döntés ismeretében azonnal kezdjenek tár­gyalásokat a javaslatok politikai és gazdasági téren való végre­hajtásáról, a közszolgálati médiumokat - közülük is elsősorban a Szlovák Televíziót - pedig arra, hogy biztosítsanak megfelelő teret ennek a politikai párbeszédnek. (TA SR) Gyimesi kételyei Pozsony. - A Magyar Népi Mozgalom kételyekkel fogadta az SZDK és az MK együttműködési szerződésének aláírását - kö­zölte tegnap Gyimesi György elnök, aki viszont pozitívan érté­keli, hogy javul a szlovák és a magyar pártok viszonya. Gyimesi csodálkozásának adott hangot, hogy az MK vezetői nem hajlandóak lemondnai az 1994-es komáromi dokumentu­mokban szereplő autonómiakövetelésükről. (TA SR) A kormánytervezetről A DSZM kivételével minden klub kevesebbet adna a titkosszolgálatnak Homok a kerékben Élénk költségvetési vita Pozsony. Az MKDM vezetői teg­nap bírálták, hogy a kormány korlátozza az állampolgárok in­formációszerzésre vonatkozó al­kotmányos jogát. Bárdos Gyula szóvivő és Farkas Pál alelnök re­ményét fejezte ki, hogy a sajtótá­jékoztatók eltörlése csak átme­neti állapot. A kormány egyes döntései még a nemzeti pártot és a Munkásszövetséget is meglep­ték. Farkas szerint ebből is nyil­vánvaló, hogy homokszem került a fogaskerekek közé. Az állami költségvetés tervezetével kap­csolatban megerősítették: nem szavazzák meg, még akkor sem, ha a kormány történetesen a költségvetés megszavazásától te­szi függővé a maradását. „A kor­mány lemondása esetén sem dől­ne össze a világ" - fogalmazott Farkas, aki élesen bírálta a Me­čiar-kormány privatizációs poli­tikáját, melynek következtében gondot jelent a költségvetés be­vételi oldalának teljesítése. Ferkó Barnabás parlamenti kép­viselő szerint felháborító, hogy a megbetegedések növekvő ará­nya, a szaporodó járványok elle­nére a kormány tervezete egy fil­lért sem-szán az állami egészség­védelmi alapnak, (gyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlamentben teg­nap folytatódott a jövő évi költ­ségvetés általános vitája. Ján Lángoš (DP) összehasonlította a gazdaság jelenlegi helyzetét a kormány 1995-ös programnyi­latkozatával. A kabinetnek nem sikerült a munkanélküliséget 10 százalék alá szorítani, nem tudta megőrizni a fizetőképesség terén tapasztalt pozitív fejlődést, s nem tudta szigorítani az adózási fe­gyelmet sem. Ennek következté­ben 1996-ban a nyereségadó-be­vétel az állami költségvetés csu­pán 32,3 százalékát tette ki. Idén 40,5 milliárd korona adóbevétel­lel számolt a kormány, a harma­dik negyedév végéig ennek csak 40,7 százaléka folyt be. Hangsú­lyozta: a költségvetés valódi hiá­nya a fiskális hiánynak a tízszere­se lesz, amit negyvenmilliárd ko­rona értékű államkötvény kibo­csátásával akar fedezni a kor­mány. Ez az eljárás a nyugdíjak és bérek alakulásában is érezteti negatív hatását. Köteles László (Együttélés) bírálta a kormányt, amiért a környezetvédelmi tárcá­nak juttatott öszeget folyamato­san csökkenti, jövőre péídául 67 millió koronával ad kevesebbet. Ez a spórolás a környezetvédelmi alapnak juttatott pénzösszegben is megnyilvánul, ami azt jelenti, hogy jövőre kevesebb pénz jut a környezetvédelmi beruházások finanszírozására. Márpedig e tá­mogatás nélkül a kisebb közsé­gek képtelenek lesznek az ivóvíz­és csatornahálózat kiépítésére, a gáz bevezetésére. A tömegközle­kedés áldatlan helyzetével kap­csolatban rámutatott: Kelet­Szlovákiában sokan éppen emi­att vesztették el állásukat. Javas­latában a környezetvédelmi alap számára 200 millióval többet kö­vetelt és indítványozta: plusz 280 milliót szavazzanak meg az Autóbuszközlekedési Vállalat számára, buszvásárlásra. Peter Lauko (KDM) javasolta a titkos­szolgálat költségvetésének 300 millióval való megkurtítását. Az így nyert összeget az ifjú házasok lakástámogatására és az egész­ségügyre javasolta fordítani. Ferkó Barnabás (MKDM) el­mondta: a büdzsé figyelmen kí­vül hagyja, hogy az egészségügy 5 milliárd korona deficittel küsz­ködik. Hangsúlyozta: az egész­ségügyi intézetek nem több pénzt szeretnének, csupán az elvégzett műveletekért járó összeget igénylik. Tarthatadan, hogy az ál­lam bizonyos egészségügyi szol­gáltatásokat megrendel, téríté­sükre azonban nem képes. Remé­nyét fejezte ki, hogy a parlament számára a lakosság egészsége fontosabbnak bizonyul, mint az autópályák építése. Víťazoslav Móric (SZNP) a védelmi tárca költségvetésének növelésére tett javaslatot. Rastislav Šepták (SZNP) kedden több mint 3 milli­árd koronával javasolta növelni a szóban forgó tételt, Móric 800 millió koronával kért többet. A kabinet által előirányzott 14,2 milliárd korona szerinte nem ele­gendő a hadsereg ütőképességé­nek biztosításához. A többletjut­tatás nélkül Móric szerint a fegy­veripar élénkítésére sem kerül­hetne sor, márpedig a kormány ezt felvállalta. Állítását, hogy a katonák már nem bíznak a parla­mentben, Irena Belohorská (DSZM) határozottan visszauta­sította. Imrich Andrejčák (DSZM) is vitába szállt Móriccal, és csúsz­tatással, hazugsággal vádolta őt. Kozlík pénzügyminiszter zársza­vában leszögezte: a jövő évi költ­ségvetés egyes tételeinek meg­változtatására nem lát lehetősé­get. A költségvetés általános vitá­jában 40 módosító javaslat hang­zott el. (horváth) Ismét az alkotmánybíróságra figyelünk Február vagy március? Kassa. - Az alkotmánybíróság ma hirdeti ki a DSZM parlamenti képviselőinek beadványával kap­csolatban hozott határozatát ­közölte tegnap Mariana Moch­náčová szóvivő. Mečiar mozgal­ma azt kérte az alkotmánybírák­tól,. állapítsák meg, hogy mikor telik le Michal Kováč államfő megbízatása. A DSZM azt szeret­né, ha Michal Kováč már febmár 15-én, megválasztásának ötödik évfordulóján távozna, Kováč vi­szont beiktatásának ötödik évfor­dulóján, március 2-án akarja le­tenni hivatalát. (TA SR) Magas vérnyomás és koleszterinszint, túlsúly Riasztó adatok Pozsony. Az Általános Egészség­biztosító Az egészség küldötte ak­ció keretében 13 városban ko­leszterinszint-, vérnyomás- és vércukorszint-mérést hajtott vég­re. Már a részeredmények is ri­asztóak. Több mint 8000 sze­mélytvizsgáltak, a 18 és 60 év kö­zötti nők 60, a férfiak 44 százalé­ka túlsúlyos, a 60 éven felüliek 50 százalékának magas a koleszte­rinszintje, 80 százaléknak magas a vérnyomása. A tájékoztatón szóba került az egészségbiztosító és az egészségügy anyagi helyze­te is. Eduard Hostýn igazgató sze­rint a pénzforrások hiánya az adósságok növekedéséhez, a be­tegellátás színvonalának romlá­sához vezethet. Az ÁE más bizto­sítókhoz. hasonlóan adósságokkal küszködik, melyek az év végéig elérik az 1,8 milliárd koronát. Je­lenleg több mint 2,6 millió lakos ellátásáért felelnek. Az Új Szó kérdésére, vajon nem azért ta­pasztalható-e a növekedés, mert például a rozsnyói régióban az orvosok más biztosító klienseit el­utasítják, František Valášek fő­osztályvezető azt válaszolta, hogy csak azok tértek vissza hoz­zájuk, akiket más egészségbizto­sítók (pl. az Istota) akaratuk és tudtuk ellenére „elcsábított". Ők természetesnek tartják, hogy az orvosok azt a biztosítót ajánlják, amelyik fizet, (péterfi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom