Új Szó, 1997. október (50. évfolyam, 225-251. szám)

1997-10-31 / 251. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. OKTÓBER 31. Aggódik a tajvani vezetés Tokió. A tajvani vezetés aggódik amiatt, hogy Kína az amerikai-kínai csúcs­találkozó után esetleg ke­ményebben lép majd fel vele szemben, és tart attól is, hogy az Egyesült Álla­mok esetleg feladja a Kína és Tajvan közötti egyen­súlyra épülő politikáját. Bili Clinton amerikai és Csiang Cö-min kínai elnök washingtoni tárgyalásával egy időben Li Teng-huj taj­vani elnök egy katonai díszszemlén vett részt, és a „potenciális kínai veszély­ről" beszélt. (MTI) Idén már nem termel áramot Kijev. Idén év vége előtt már nem indítják újra a csernobili atomerőmű egyetlen működőképes re­aktorát, mivel a júliusban kezdett karbantartás befe­jezéséhez további 80-160 napra van szükség - közöl­te az erőmű főmérnöke. 250 olyan repedés van a hármas reaktor csővezeté­kein, amelyeket meg kell szüntetni, különben nem biztonságos az energia­blokk. (MTI) Václav Havel cseh államfő megbetegedett, s ezért el­halasztották a jövő hét ele­jére tervezett londoni hiva­talos látogatását - jelentet­te be tegnap az elnöki szó­vivő. Špaček szerint Havel­nek vírusos eredetű hörghu­rutja van, amit antibioti­kumokkal gyógyítanak. Az államfő házi kezelést kap, s nem kizárt, hogy el kell ha­lasztani az új miniszterek­nek a jövő hét elejére terve­zett kinevezését is. (ČTK) Orosz újságírók szabadulása Moszkva. Csecsenföldön tegnap kiszabadult az em­berrablók fogságából há­rom orosz újságíró. A két tévé-tudósítót és a „Szobe­szednyik" című hetilap munkatársát 3 nappal ez­előtt hurcolták el fegyvere­sek Ingusföldről. Balaudi Tekilop, a csecsen elnök­nek alárendelt, az eltűnt személyek ügyeiben illeté­kes állami bizottság elnöke azt közölte, hogy az orosz tudósítókat Szalman Radu­jev osztagparancsnok kato­nái szabadították ki. (MTI) Viktor Klima Moszkvában Moszkva. Oroszország nem fog nyomást gyakorol­ni Bécsre annak eldöntésé­ben, hogy Ausztria milyen álláspontot foglaljon el a NATO-tagság kérdésében ­jelentette ki Moszkvában Viktor Klima. Borisz Jelcin orosz államfővel tegnap ta­lálkozott az osztrák kancel­lár, aki utalt arra, hogy az orosz vezetők méltatták Ausztria semlegességi poli­tikáját. (MTI) Csiang Cö-min szükségesnek nevezte az 1989-es Tienanmen téri beavatkozást, azt állítva, hogy a nemzetbiztonságot fenyegette Clinton vitába szállt a kínai elnökkel MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai-kínai csúcsszintű tárgyalások után tartott közös sajtóértekezleten Bili Clinton elnök megerősítet­te: a kínai biztosítékok alapján tanúsítani kívánja a kongresszus felé: Peking többé nem szállít atomfegyvergyártásra alkalmas technológiát Iránnak és Pakisz­tánnak, megnyitva az utat az USA és Kína közötti békés célú nukleáris együttműködés előtt. Bejelentette, megállapodtak a csúcstalálkozók rendszeressé té­telében - ennek szellemében jö­vőre Kínába utazik. Csiang ČÔ­min kiemelte: a különböző terü­leteken - egyebek között a kato­nai, energetikai, környezetvé­delmi és igazságszolgáltatási együttműködésről - született megállapodások tanúsítják a kö­zös érdekek meglétét. Hangsú­lyozta azt is, hogy a két ország stratégiai és gazdasági együtt­működése meghatározó befo­lyást gyakorolhat a világ békéjé­re. Bili Clinton leszögezte: a wa­shingtoni kormányzat továbbra is tartani kívánja magát az „egy Kína" létét elismerő politikai nyilatkozatához, de nem mond le a Tajvannal ápolt baráti kap­csolatokról sem. Sürgette, hogy Peking kezdjen tárgyalásokat Tajpejjel a tajvani kérdés rende­zéséről, és lépjen párbeszédre a tibetiek vallási vezérével, a dalai lámával. Ám kizárta annak lehe­tőségét, hogy az Egyesült Álla­mok közvetítőként lépjen fel. Nyílt és mély véleménykülönb­ségek nyilvánultak meg az em­beri jogok megítélésében. A kí­nai elnök szükségesnek nevezte az 1989-es Tienanmen téri véres katonai beavatkozást, azt állít­va, hogy a „politikai zűrzavar" a társadalmi stabilitást és a nem­zetbiztonságot fenyegette. Meg­ismételte azt a nézetét, hogy az emberi és demokratikus jogok viszonylagos fogalmak. Clinton vitába szállt vele, nem egyszer élesen fogalmazva. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az emberi szabadságjogok egyetemesek, és tiszteletben tartásukat nem­zetközi egyezmények írják elő. Szerinte a kínai vezetés „ebben a kérdésben a történelem rossz oldalán áll". Az amerikai-kínai csúccsal egy időben hatalmas tiltakozó megmozdulás zajlott szerdán a Fehér Ház előtti Lafayette-parkban, ahol emberjogi csoportok, környezetvédő mozgalmak, szakszervezetek képvi­selői, kínai ellenzékiek, tibeti és tajvani aktivisták jelentek meg. A tiltakozás látványos mozzanatának szánták azt a dalai láma száműzöttségére utaló „államtalan" vacsorát is, amelyet híres színészek ­Richard Gere, Harrison Ford, Sharon Stone - részvételével hirdettek meg az „állami" díszvacsorához idő­zítve a Fehér Ház szomszédságában. (ČTK/AP) A választásokra készül a Koalíciós Tanács Nehéz év következik Hatan szálltak versenybe a szinte teljesen ceremoniális jellegű tisztségért Elnökválasztást tartottak Írországban London. Elnökválasztást tartottak tegnap az ír Köz­társaságban, amelynek ál­lamfője jó eséllyel egy észak-írországi illetőségű - tehát nem is az ország­ban lakó - egyetemi pro­fesszor asszony lehet. MTI-HÍR A világ legkisebb hatalmi jogkö­rével járó, teljesen ceremoniális jellegű ír elnöki tisztségért öt hölgy és egy férfi szállt sorompó­ba, de az előrejelzések már jóval a tegnapi voksolás előtt gyakor­latilag biztosra vették á 46 éves Mary McAleese győzelmét. McAleese asszony, a neves bel­fasti egyetem, a Queen's University dékánhelyettese az ír alkotmány értelmében megvá­lasztható, hiszen a köztársaság alaptörvénye nem ismer „észak­ír", csak ír állampolgárságot. Maga az elnökjelölt azonban nem voksolhat, mivel állandó lakhelye mégiscsak a jelenlegi országhatáron kívül van, s ha el­nök lesz, és néha haza akar térni belfasti otthonába, elvileg az ír kormány engedélyét kell majd kérnie, mint minden „külföldi" államfői látogatáshoz. McAleese személye iránt azon­ban nem e jogi és alkotmányos tekervények keltik a legnagyobb érdeklődést az ír sziget évszáza­dos szektáriánus gyűlölködéstől szabdalt katolikus és protestáns vallási közösségeiben, hanem azok a magukat makacsul tartó értesülések, amelyek szerint a jelölt a Sinn Fein, vagyis az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő radikális katolikus mozgalom szimpatizánsa és tá­mogatottja. Mary McAleese ma­ga ezt határozottan és rendre cáfolja, a protestáns északír pár­tok azonban bizonyítékként mu­tatják fel azt a támogató nyilat­kozatot, amelyet Gerry Adams, az IRA terrorszervezet politikai fedőszervének tartott Sinn Fein elnöke tett állítólag a minap az elnökjelölt mellett. McAleese legerősebb vetélytársai: Dana, vagyis Rosemary Scallon, az Eu­rópán évről évre végigsöprő Eu­rovíziós dalfesztivál egyik ko­rábbi nyertese, valamint egy volt rendőrtiszt, egy „zöld" akti­vista és az Európai Parlament egyik ír képviselője, aki arról a legismertebb, hogy Michael Collinsnak, az IRA alapítójának sokadik unokatestvére. Mind­annyiuk legnagyobb vetélytársa azonban az a kikezdhetetlen po­litikai örökség, amelyet Mary Robinson, az előző elnök ha­gyott hátra. Robinson asszonyt messze minden idők legnépsze­rűbb ír politikusává avatta az el­nöki székben eltöltött hét év, s politikai méltósága a poszt min­den felelősségtől mentes jellege ellenére is komoly nemzetközi tekintélyt kölcsönzött az egyik legkisebb európai országnak. Mary Robinson idő előtt távo­zott tisztségéből, hogy elfoglal­hassa az ENSZ emberi jogi főbiz­tosának posztját. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Magyar Koalíció egyeztető tanácsa tegnap úgy döntött, hogy a jövőben kéthe­tente ülésezik - tájékoztatta la­punkat Csáky Pál, a tegnapi ta­nácskozásnak otthont adó MKDM alelnöke. A rendszeres megbeszélésekre az ad okot, hogy 12 nehéz hónap áll az MK előtt - négy választásra kell felké­szülnie: az elnök-, a parlamenti, a helyhatósági választásokra és az újonnan létrehozandó kerületi testületekbe történő választások­TA SR-JELENTÉS Pozsony. „A hatszázalékos ÁFA­kulcs továbbra is létezik. A ja­vaslat az ebbe a sávba tartozó lapok jellegét módosítja. Azok­nak a lapoknak, amelyek egy bi­zonyos mennyiségnél több hir­detést jelentetnek meg, más adókötelezettséggel kell szá­molniuk, mint amelyek nem lé­pik túl ezt a határt. Nem a lapo­ra. A tegnapi ülés központi témá­ja a parlamenti választásokra tör­ténő felkészülés volt. A pártok jo­gi szakértői előterjesztették a le­hetséges változatok elemzését, ezekről folyt Csáky szerint na­gyon tárgyszerű és termékeny eszmecsere. Ez tegnap nem feje­ződött be, az új felvetéseket a no­vember 10-i ülésig véleményezik a szakértők. A koalíciós tanács következő ülésén, melynek az MPP ad otthont, a szlovákiai ma­gyar oktatásüggyel és az elnökvá­lasztáshoz fűződő stratégiával is foglalkozni kívánnak, (horváth) kat, a reklámokat sújtjuk" - állí­totta szerdán este a közszolgála­ti televízióban Vladimír Mečia,r. A kormányfő kifejtette,- n&m gondolja úgy, hogy ez a javasla t térdre kényszerítené a lapokat. „Ami a 23 százalékos forgalmi adót illeti, az a pornólapok ese­tében létezik. Gondolom, senki­nek sincs az ellen kifogása, hogy ilyen magas adó legyen kiszab­va" - mondta Mečiar. (TA SR) „A javaslat nem érinti az átlagos napilapokat" Mečiar a reklámokról Komoly károk keletkeztek a Duna környékén az erőmű beindítása után Bősi vita: WWF-tanulmány a megoldásról A gyermekmunka ellen Cselekvési program Oslo. A gyermekmunkáról ren­dezett oslói nemzetközi konfe­rencián résztvevő 39 ország kül­döttei tegnap cselekvési progra­mot fogadtak el, amely a gyer­mekmunka „legtűrhetetlenebb" formáinak, a rabszolgaság, a prostitúció, a kényszermunka megszüntetését tűzte ki célul. Az akcióprogram felszólítja az országokat, fogadják el a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet új konvencióját, amelyet 1998-ban Genfben fogalmaznak majd meg a gyermekek kizsákmányo­lásának formáiról. A program a fokozatos haladást tűzte ki célul a gyerekek által végzett munka eltörlése felé. Az egyes kormá­nyoknak időben meghatározott programot kell életre hívniuk, a kötelező, általános és mindenki számára ingyenes oktatás meg­teremtése érdekében. (MTI) MTI-HÍR Bécs. A Természetvédelmi Vi­lágalap (WWF) Hogyan ment­hetők meg a dunai ártéri erdők című, tegnap Bécsben ismerte­tett tanulmányában leszögezi: „ahhoz, hogy helyrehozható le­gyen a bősi vízierőmű által a du­nai ártéri erdőkben okozott kár, a jövőben Szlovákiának és Ma­gyarországnak az eddigi 20 szá­zalék helyett a Duna vizének legalább 65 százalékát a Öreg­Duna medrébe kell vezetnie, és a bősi csatornába ne kerüljön több a víz 35 százalékánál". Philip Weller, az alap Zöld Du­na-programjának igazgatója hangsúlyozta: a kutatási ered­mények és a független nemzet­közi felmérések azt mutatják, hogy bekövetkezett, amitől a WWF tartott: a bősi erőmű bein­dítása után komoly környezeti károk keletkeztek a, Duna kör­nyékén, lesüllyedt a talajvíz szintje, kiszáradóban vannak az ártéri erdők, pusztul az állatvi­lág, őshonos fajok tűntek el. Weller szerint a WWF azt remé­li, hogy a felek valóban megfo­gadják a szervezet ajánlásait, és sikerül megmenteni az erdőket. Mint fogalmazott: az Európai Uniónak be kellene szállnia a konfliktus megoldásába. Alexander Zinke, az Alap kelet­és közép-európai szakértője hozzátette: az utóbbi időben igen nehéz volt hozzájutni hite­les adatokhoz, s bár a magyar és a szlovák fél nyomon kísérte a környezet állapotát, csak korlá­tozott mértékben és igen kése­delmesen hozták nyilvánosság­ra az adatokat. Zinke arra is fel­hívta a figyelmet, hogy ugyan Magyarország és Szlovákia tett kísérleteket a vízpótlásra, de ezek sikertelenek voltak, az erő­mű miatt az ártéri erdőkben megszűnt a víz körforgása, és a fennmaradásukhoz életfontos­ságú árvizek. Szerinte a kiszára­dási folyamat nem látható azon­nalié ha nem vezetik vissza mi­nél hamarabb a víz kétharmadát az Öreg-Dunába, akkor helyre­hozhatatlan kár keletkezik, s el­tűnnek az ártéri erdők. A WWF felszólítja Magyarországot és Szlovákiát, hogy ne kísérletez­zenek helyi minimális vízpótlás­sal, hiszen ezek eddig sem men­tették meg az árteret. Kairói buszrobbantók Halálos ítélet Kairó. Egy egyiptomi katonai bíróság tegnap kötél általi halál­ra ítélte azt a testvérpárt, aki szeptember 18-án Kairóban fel­robbantott egy turistabuszt, 9 német turista és az egyiptomi sofőr halálát okozva. Szaber és Mahmud Farahat elismerte bű­nösségét, azt, hogy előre meg­fontolt szándékkal követte el a merényletet. A vádirat szerint a fivérek az erőszak és terroriz­mus szításával komoly kárt o­koztak a gazdaságnak. Szaber Farahat a per kezdetén közölte: az iszlám ideológiáját vallja, de nem tagja egyik iszlám fegyve­res csoportnak sem, és sajnálja, hogy a merénylet áldozatai nem zsidók voltak. Háromtól hat évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a per hat másik vádlottját, akik fegyverrel és lőszerrel látták el a testvérpárt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom