Új Szó, 1997. szeptember (50. évfolyam, 201-224. szám)

1997-09-23 / 218. szám, kedd

H POLITIKA ÚJ SZÓ 1997. SZEPTEMBER 23. Moszkva. Öngyilkos lett az a férfi, akit a lett rendőrség szombat óta üldöz hét em­ber kiirtása miatt. A Rigá­tól mintegy 30 kilométerre délre lejátszódó tragédia azzal kezdődött, hogy a 47 esztendős férfi automata fegyverrel agyonlőtte szomszédja, a Koskin csa­lád hét tagját, egyet pedig súlyosan megsebesített. A gyilkos tette elkövetése után egy közeli erdőbe me­nekült. (MTI) Horn Gyula napirend előtti felszólalása Szomszédsági politika TXT-HÍR Budapest. Horn Gyula súlyos felelőtlenségnek minősítette a parlament napirend előtti fel­szólalásában azt a magatartást, amely a határon túli magyarok érdekeit pártpolitikai érdekek­nek rendeli alá. A miniszterel­nök kitért a szlovák kormányfő­vel Győrben folytatott megbe­széléseire, és ismét megdöbbe­nésének adott hangot a Mečiar által felvetett lakosságcserével kapcsolatban. A miniszterelnök megerősítette: nem keresünk és nem csinálunk ellenségeket, nem érdekünk Szlovákia elszi­getelődése. Az viszont már Szlo­vákia felelőssége, ha saját magát akarja elszigetelni. A kormányfő párbeszédet kínált az ellenzéknek a szomszédsági politikával kapcsolatos kérdé­sekben. Leszögezte: ez a kor­mány a garancia rá, hogy nem lesz gyűlölködés a szomszédos országokkal. Emberrablás Ingusföldön Segélyt szállítottak Moszkva. Egy amerikai ortodox karitatív szervezet két munka­társát ismeretlen fegyveresek el­rabolták az Oroszországhoz tar­tozó észak-kaukázusi Ingus­földön. Dmitrij Petrovot és Dmitrij Penkovszkijt szombat reggel ejtették túszul, majd Csecsenföldre hurcolták őket, akik a támadáskor kamionjuk­kal segélyt szállítottak egy ingus faluba. (MTI) Öngyilkos lett a tömeggyilkos Zorán Lilic, a vasárnapi parlamenti választások első fordulójának győztese, aki a szavazatok_40 százalé­kát kapta. ČTK-felvétel Szerbiai elnök- és parlamenti választások - részeredmények 75 százaléknál A baloldal sikere Belgrád. A vasárnapi szer­biai elnök- és parlamenti választásokon leadott sza­vazatok több mint három­negyedének összeszámlá­lása után közzétett adatok szerint a baloldali pártok szerepeltek a legjobban. MTI-HlREK A Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Jugoszláv Egyesült Bal­oldal (JUL) és az Új Demokrácia (ND) közös elnökjelöltje: Zorán Lilic 1 234 596 szavazatot ka­pott, míg a második helyen álló Vojislav Seseljre, a Szerb Radi­kális Párt (SRS) elnökére 936 533 szavazó adta voksát. A harmadik helyen Vuk Drasko­vic, a Szerb Megújhodási Moz­galom (SPO) elnöke áll 752 029 szavazattal, míg a többi 14 jelölt elhanyagolható számú voksot kapott. A központi választási bi­zottság közlése szerint az elnök­választáson 61,94 százalékos, a parlamentin pedig 62,44 száza­lékos volt a részvételi arány. Ez azt jelend, hogy a szerb ellenzé­ki pártok egy részének bojkottfelhívása nem talált meg­hallgatásra: a legutóbbi, 1993 decemberében rendezett szava­záson 61,34 százalékos volt a részvételi arány. A koszovói al­bánok - a korábbiakhoz hason­lóan - nem vettek részt a válasz­tásokon, hogy ezzel is bizonyít­sák: nem tekintik saját államuk­nak Szerbiát, illetve Jugoszlávi­át. A parlamenti helyekért vívott küzdelemben is az SPS-JUL-ND közös listája vezet 1 241 510 szavazattal. Az SRS-re 1 025 A magyar lakta telepü­léseken alacsony volt a részvételi arány. 375, az SPO-ra 728 656 válasz­tó szavazott. A részeredmények alapján egyértelművé vált, hogy az elnökválasztás első körében egyik jelölt sem aratott végső győzelmet, s a 15 napon belül megrendezendő második fordu­lóban Lilic és Seselj indul majd. A magyarok lakta településen az átlagosnál alacsonyabb volt a részvételi arány: egyes körze­tekben a választóknak csak alig több mint harminc százaléka já­rult az urnákhoz. A szabadkai választási körzetben, ahonnan hat politikus kerül be a szerbiai parlamentbe, fölényesen vezet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A nem hivatalos adatok szerint a VMSZ eddig 4702, az SPS 2775, az SRS 2200, az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar De­mokrata Párt 459, a Páll Sándor vezetése alatt álló Vajdasági Ma­gyarok Demokratikus Közössé­ge pedig 268 szavazatot szer­zett. A másik, magyarok lakta körzetben, a becskerekiben is a VMSZ volt a legnépszerűbb ma­gyar párt, ám egyelőre nem tud­ni, hogy a vegyes nemzetiségű körzetben hogyan oszlanak meg a szavazatok a magyar és a szerb pártok között. Az MTI értesülé­sei szerint a vajdasági magyar pártok közül csak a Vajdasági Magyar Szövetség jutott be a 250 fős parlamentbe. 40 ET-tagállamnak kell aláírnia az egyezményt A kisebbségekről MTI-HlR Párizs. Dánia Strasbourgban az Európa Tanács őszi ülésszaká­nak első napján letétbe helyezte a nemzeti kisebbségek védelmé­ről szóló európai konvenció rati­fikációs okmányait. Ugyancsak e napon Görögország aláírta a fenti egyezményt. A kisebbségek védelméről köte­lező erővel szóló konvenció ak­kor lép életbe, ha azt az ET 40 tagállama közül legalább 12 ra­tifikálja. Ezt eddig 11 európai ország tette meg, további 25 pe­dig aláírta, jelezve, hogy a jövő­ben csatlakozni kíván az egyez­séghez. A konvenció szembe kíván száll­ni minden, a nemzeti kisebbsé­geket sújtó megkülönböztetés­sel, teljes és valóságos egyenlő­séget kérve számukra. A jóváha­gyó államok kötelesek szavatol­ni nemzeti kisebbségeiknek a gondolkodás és véleménynyil­vánítás, valamint a vallás sza­badságát, anyanyelvük szabad használatát a magán- és a köz­életben, valamint a hatóságok­kal tartott kapcsolataikban. A konvenció külön hangsúlyt he­lyez a kisebbségek oktatására, ahol ösztönzi saját nyelvük használatát, az e nyelven folyó képzést. S további lényeges kité­tel: az egyezség tiltja a nemzeti kisebbségek erőszakos beol­vasztását. Markó Béla az SZKT üléséről és az alapszabályról Nem kell módosítani MTI-HlR Bukarest. A Szövetségi Képvise­lők Tanácsában az alapszabály­zattal kapcsolatos vitában el­hangzott vélemények elegendő alapot adtak ahhoz, hogy elő le­hessen készíteni az október ele­jén sorra kerülő kongresszus elé kerülő dokumentumokat mondotta az MTI tudósítójának Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A politikus rámutatott, hogy bár nem sikerült végigtárgyalni a szervezeti szabályzattal kapcso­latban beérkezett módosító ja­vaslatokat és megtárgyalni a programtervezethez tett indít­ványokat, a hét végén összeülő bizottság figyelembe veheti a székelyudvarhelyi vita tanulsá­gait. Az kitűnt, hogy lényegesen átalakítani az RMDSZ alapsza­bályzatát nem szükséges, jobbí­tó szándékú módosító javasla­tokról volt szó. Nagyobb gond­nak látja Markó Béla, hogy prog­ramvitára nem került sor a kép­viselőtanácsban. Markó Béla a kongresszusi elő­készületektől elvonatkoztatva is szükségesnek tartaná, hogy a koalíció, az államfő mielőbb fel­emelje szavát a Romániában az ellenzék által kibontakoztatott szélsőséges nacionalista kam­pány ellen, amely súlyos és ag­gasztójelenség. Javaslat Diana walesi hercegnő újabb elismerésére Megörökíteni emlékét MTI-HlR London. Nobel-békedíjra kíván­ja felterjeszteni a brit kormány a három hete elhunyt walesi her­cegnőt, aki élete utolsó idősza­kábanjelentős energiát fordított a háborúk sanyargatta térségek lakóinak megsegítésére és főleg a naponta több tucat áldozatot szedő taposóaknák betiltására. A The Sunday Telegraph értesü­lése szerint ez a javaslat szerepel majd a lehetőségek élén, amikor hamarosan ismét összeül az a bizottság, amely a brit kormány kezdeményezésére tanulmá­nyozza: miképp lehetne a leg­méltóbban megörökíteni Diana emlékét. Az oslói békedíjbizott­ság előtt máris fekszik egy fel­terjesztés, amely a taposóaknák elleni kampány díjazását indít­ványozza, s a vezető brit konzer­vatív vasárnapi lap szerint „Lon­don erősen szeretné, hogy ha a Nobel-békedíjat végül valóban ez a békemisszió kapná, az elis­merést szenteljék kifejezetten a hercegnő emlékének is". A Mir állomáson Megint baj van Moszkva. Megint elromlott a Mir űrállomás központi számí­tógépe -jelentették be tegnap a repülésirányító központban. Au­gusztus közepe óta ez már a ne­gyedik ilyen meghibásodás. Részletek egyelőre nem ismere­tesek, a központ az űrhajósokkal folytatott rádióbeszélgetés útján próbál többet kideríteni a prob­léma okáról, amelyről bizonyára tájékoztatni fognak. (MTI) Manilában a hét végén óriási tömegtüntetés volt a tervezett alkotmánymódosítás ellen. A tüntetők az elnököt és más vezetőket ábrázoló bábukat égettek el. (ČTK/AP-felvétel) Kambodzsa tiltakozik Phnompen. A kambodzsai külügyminisztérium teg­nap az ország belügyeibe való elfogadhatatlan be­avatkozásnak minősítette az ENSZ pénteki döntését arról, hogy Kambodzsa he­lye az ENSZ Közgyűlésé­ben határozatlan ideig üresen marad. A világszer­vezet mandátumvizsgáló bizottságának nem sike­rült eldöntenie, hogy a Hun Sen kormányfő, vagy a hatalomból általa eltávo­lított Norodom Ranariddh herceg, korábbi társ-mi­niszterelnök vezette kül­döttség képviselje-e az or­szágot. (MTI) Havel elnök és a reklám Prága. Václav Havel cseh köztársasági elnök és fele­sége, Dagmar asszony bíró­sági keresetet nyújtott be egy cipőgyár ellen annak egyik reklámplakátja miatt - közölte az elnöki szóvivő. A házaspár a plakát eltávo­lítását és azon túl még öt­millió korona kártérítést követel. Havelék, ha meg­nyerik a pert, a legutóbbi árvíz károsultjainak meg­segítésére szándékozzák fordítani a pénzt. A kifogá­solt nagyalakú plakáton Havel elnök gombákkal kö­rülvett mellszobra látható, amelyet egy foxterrier nyaldos. Mellette a cég ál­tal gyártott cipők láthatók és ez a felirat olvasható: „Viselj Favelit. ... a világ­ra." A plakát felirata pedig: „Václavka és Dašenka" ­félreérthetetlen utalásként az elnök és nejének ke­resztnevére. A Václavka különben a gyűrűs tölcsér­gomba cseh neve. (MTI) Az elnök és felesége jelen­leg Jordániában tartózko­dik. ČTK-felvétel Észak-Korea rakétatervei Tokió. Amerikai katonai műholdak olyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták telepítését figyel­ték meg Észak-Koreában, amelyek képesek elérni To­kiót -jelentették a tegnapi japán lapok. A Jomiuri Simbun című újság szerint valószínű, hogy Phenjan a rakéták próbaindítását ter­vezi. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom