Új Szó, 1997. július (50. évfolyam, 150-175. szám)

1997-07-29 / 173. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. AUGUSZTUS 11. POLITIKA 5 Dolník Erzsébet, az Együttélés oktatási titkára: „Nem várhatjuk ölbe tett kézzel a szeptemberi tanévnyitót!" Keserű, de reális tanulságok Van, aki részleges, van, aki teljes kudarcnak ítéli a bi­zonyítványosztás körül ki­alakult helyzetet. Erről be­szélgettünk Dolník Erzsé­bettel, az Együttélés okta­tási titkárával. VOJTEK KATALIN Több hét távlatából milyen ta­nulságok vonhatók le a még mindig sokat vitatott akció­ból? Meglátásom szerint az elképze­lés, hogy miképp lehetséges megszervezni az itteni magyar­ság ellenállását, jó volt. Maga a struktúra menet közben alakult ki, és az elején - a petíciók és a levélakció megszervezésekor ­nagyon jól működött. Akadtak ugyan már akkor is járások, ahol a szervezés akadozott, de ezt a véletlenek összejátszásá­nak tulajdonítottuk. Visszate­kintve kiderült, hogy nem vélet­lenekről, hanem szervezési hi­bákról volt szó. Bizonyos helye­ken ugyanis csak papíron ala­kult meg a járási és méginkább a helyi koordinációs tanács. En­nek különböző okai voltak. Az egyik, hogy olyan személyek ke­rültek a koordinációs tanácsba, akik nem igazán alkalmasak a csapatmunkára. Vagy azért, mert másokban nem bízva sze­retnek mindent maguk intézni, és ezt most egyedül nem győz­ték, vagy azért, mert nem álltak a helyzet magaslatán, nem tet­tek meg az ügy érdekében min­den tőlük telhetőt. Az is tény, hogy lényegesen rosszabbul szerepeltek azok a járások, ahol ^ ...aháttérbe szorultak sértő­dött passzivitásé- >> hoz vezetett. alacsony a pedagógusszövetség és a szülői szövetség szervezett­sége, és a helyi pártszervezetek sem működnek hatékonyan. Sok helyen a Csemadok képvi­selői sem voltak elég aktívak. Az sem volt jó hatással a járási ko­ordinációs tanácsok munkájára, Dolník Erzsébet: „Akkorra már olyan, részletesen kidolgozott tervvel kell rendelkeznünk, amelyben helyet kapnak a most szerzett tapasz­talatok is." (Archív felvétel) ha az említettek közül valame­lyik szervezet túlsúlyba került, s mintegy kisajátította magának a tennivalókat. Ez óhatatlanul a háttérbe szorultak sértődött passzivitásához vezetett. Ez még mindig nem magya­rázza meg az iskolaigazgatók zömének magatartását. Azt tapasztaltuk, hogy addig voltak sikeresek az akciók, amíg nem kötődtek konkrét szemé­lyekhez, amíg el lehetett ve­gyülni a tömegben a nagygyűlé­sen, vagy tömegesen kellett alá­írni a petíciót. A gond akkor kezdődött, amikor egyéni fele­lősségvállalásra volt szükség. Ebből az a keserű, de reális ta­nulság vonható le, hogy nem tá­maszkodhatunk olyan emberek aktív közreműködésére, akik­nek ez a közreműködés az eg­zisztenciájukba kerülhet, mert ezzel az ügy sikeres kimenetelét kockáztatjuk. Nem védem az igazgatókat, csak konstatálom: hosszú ideje nagyon súlyos nyo­más nehezedik rájuk, folyama­tos a megfélemlítés. Ez a bizo­nyítványosztást megelőző na­pokban tovább fokozódott. Vol­tak járások, ahol kétszer, há­romszor is összehívta őket a fe­lettes tanügyi szerv, folyt az agymosás, amelybe vehemen­sen bekapcsolódtak a médiu­mok is. Az utóbbiak hatása alól a szülők sem vonhatták ki ma­gukat; sokan közülük már az évzárót követő hétfőn megje­lentek az iskolában, követelve az egynyelvű bizonyítvány ki­adását. Ezt is figyelembe kell venni, amikor a szülők helytál­lását dicsérjük. Másrészt vi­szont a pedagógusokat sem le­het általánosítva elmarasztalni. Akadtak tantestületek, ahol az összes pedagógus a kétnyelvű bizonyítvány mellett szavazott, csak épp az igazgató nem, és ez óriási feszültségekhez vezetett. Az enyhén szólva felemás eredmény sokak szerint előre látható volt. Amikor azt mondtuk, hogy csak kétnyelvű bizonyítványokat ad­janak ki az iskolák, tudtuk, hogy ez az igazgatóktól függ. Persze tudhattuk volna - s mondjam, hogy tudtuk is? -, hogy nem mindegyikük képes a személyes helytállásra. Ez az a feloldhatatlan ellentmondás, amelyet végeredményben a ki­adott ajánlások is tükröztek: számoltunk az esetleges ku­darccal is, de ha meg sem pró­báljuk a dolgot, akkor végképp nincs semmi esélyünk helyze­tünk javítására, eleve kudarcra ítéljük magunkat. Tény, hogy a kiadott ajánlá­sok nem voltak teljesen egy­értelműek. Pontosan nyomon követhető, hol kezdődött a zűrzavar. A Központi Koordinációs Tanács pozsonyi ülésén is voltak már eltérő vélemények a követendő eljárást illetően, de végül mégis kialakult az egységes álláspont, vagyis a kétnyelvű bizonyítvá­nyok kiadását tartalmazó aján­lás. Ezt követte a Szlovákiai Ma­gyar Szülők Szövetségének egyéni akciója, a szülőkhöz in­tézett felhívás, amely már szá­molt az egynyelvű bizonyítvá­nyokkal is. A füleki tanácskozás után kiadott, a polgári engedet­lenséget is tartalmazó ajánlás tovább bonyolította a helyzetet. Ez egy súlyos tanulság: vannak esetek, amikor a sok alternatíva káros, mert káoszhoz vezet. Már most, a szünet alatt folyik a nyomásgyakorlás az iskola­igazgatókra, s ez szeptember­Pontosan nyo­mon követ­hető, hol kezdő- . . dött a zűrzavar. \\ ben méginkább fokozódni fog. Nincs sok remény arra, hogy az alkotmánybíróság egyértelmű döntést hoz bizo­nyítványügyben. Mi hát a te­endő? A koordinációs tanács követke­ző ülésén egyértelmű döntést kell hozni a szeptemberben kö­vetendő stratégiáról. Itt most komoly lépésre lesz szükség, mert súlyos visszavágás készül. Semmi esetre sem várhatjuk öl­be tett kézzel a tanév kezdetét. Akkorra már olyan, részletesen kidolgozott tervvel kell rendel­keznünk, amelyben helyet kap­nak a most szerzett tapasztala­tok is. Bővülő szlovák-magyar katonai együttműködés A lakóbódékban nem nézhetnek tévét Nem akadály a tagság Lakásokat akarnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Szerződés a szlovák' és a magyar kormány között a bécsi egyezményt kiegészítő, a kölcsönös biztonság és bizalom erősítését szolgáló lépésekről, valamint a katonai kapcsolatok szorosabbá tételéről." Ez a teljes neve annak a szerződésnek, a­melyről tegnap tájékoztatott a védelmi minisztérium. Boris Pittner osztályvezető elmondta, hogy a szlovák kormány már jó­váhagyta, csak megfejelő idő­pontot kell találni, amikor a do­kumentumot a két ország képvi­selői aláírják. A szerződés értelmében megfi­gyelőket kell hívni a másik or­szágban tartandó hadgyakorla­tokra. Arra az újságírói kérdésre, hogy szlovák-magyar vegyes alakulatok létrehozását nem ter­vezik-e, az osztályvezető nem tudott válaszolni, de hangsú­lyozta, hogy Magyaroroszág NA­TO-tagsága nem befolyásolja majd a két ország katonai együttműködését, (gaál) Mečiar nem ítélte el a fasiszta megnyilvánulásokat Kit illet a vagyon? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Eperjes. Tegnap délelőtt mint­egy negyven roma vonult a vá­rosi hivatal elé, hogy tiltakozzon a szükséglakások biztosításában egyelőre nem sokat tevő helyi önkormányzat magatartása el­len, s újabb tárgyalást erősza­koljon ki a polgármestertől. Júli­us 5-én kiégett annak a 16 roma családnak a barakkszerű hajlé­ka, amelyet a város meghatáro­zott időre a rendelkezésükre bo­csátott azután, hogy a korábbi lakhelyükül szolgáló munkás­szállóról bírósági döntés nyo­mán kilakoltatták őket. Bár a bí­rósági végzés úgy szólt - tudtuk meg tegnap Juraj Kopčák pol­gármestertől -, hogy a város nem köteles a munkásszállóból TA SR-JELENTÉS Pozsony. „Szlovákia volt az első állam Közép-Európában, amely visszaadta a zsidó közösség el­kobzott vagyonát" - nyilatkozta tegnap Vladimír Mečiar. A kor­mányfő szavaiból kitűnt: támo­gatja, hogy a Csehország által visszaadandó vagyont a szlováki­ai zsidó hitközségek kapják meg. „Nem értünk egyet azzal, hogy a zsidók aranya a szlovák kormány vagyona lenne. Ugyanis, ha jól tudjuk, a kormánynak egyáltalán nincs vagyona" - nyilatkozta František Alexander, a szlovákiai zsidó közösség vezetője. El­mondta: Mečiar 1995-ben szóbe­li ígéretet tett arra, hogy a cseh kárpótlás a hitközségeket illeti, de ezt írásban nem rögzítették. „Mečiar akkor kijelentette, hogy amíg ő lesz a kormányfő, Szlová­kiában nem rehabilitálják a fasiz­must, viszont néhány nyugtala­nító jelenség kapcsán sosem hal­latta hangját" - tette hozzá. való kiköltöztetésük után pótla­kást biztosítani számukra, az önkormányzat mégis rendelke­zésükre bocsátotta a barakkla­kásokat. A tűzvész ezeket lakha­tatlanná tette, így a város továb­bi pótmegoldáshoz folyamodva előbb katonai sátrakban helyez­te el a hajlék nélkül maradt 86 személyt, néhány napja pedig építkezéseken használt lakóbó­dékat biztosított számukra. Az érintettek elégedetlenek a pót­megoldással, például azért is, mert a fabódékban nem nézhet­nek tévét. A polgármester teg­nap jobb megoldást nem tudott ígérni. A tiltakozók a tárgyalás után így nem tágítottak, hanem szétterítették magukkal hozott pokrócaikat, és letelepedtek a városháza eíé. (g-f) HALALOZAS Fájdalommal tudatjuk, hogy életének 66. évében elhunyt SÁRKÓZY ANNA. Temetése 1997. augusztus l-jén, 16 órakor lesz a balonyi teme­tőben. A gyászoló család DS-874 RÖVIDEN Színt vall az alkotmánybíróság? Pozsony. Az alkotmánybírák számára nem ért véget a Gaulieder-ügy. Ellenzéki képviselők még januárban beadvány­nyal fordultak a testülethez, hogy bírálja el: jogosan került-e a parlamentbe a František Gaulieder helyét elfoglaló Igor Belan. „így akarjuk elérni, hogy a testület végre kimondja, František Gaulieder továbbra is parlamenti képviselő" - nyilatkozta Ján Čamogurský kereszténydemokrata elnök, (ú) „Csupán tudomásul vette..." Pozsony. Peter Brňák, a parlament alkotmányjogi bizottságá­nak elnöke szerint a parlament nem fosztotta meg mandátu­mától František Gaulieder képviselőt. „Csupán tudomásul vet­te František Gaulieder akaratát, amikor elfogadta lemondását" - mondta. (TA SR) Mikor nyílnak az új átkelőhelyek? Pozsony. Egy 1994-es kormányrendelet értelmében az elkö­vetkező években 17 új határátkelőhely nyílik, közülük kettő a szlovák-magyar határon. A Tajti-Cered és a Perbenyík-Lá­csakécske határátkelő átadását jövőre tervezik. Jelenleg 24 határátkelő működik Szlovákia és Magyarország közt, 14 köz­úti, 7 vasúti, 2 folyami és egy gyalogosok, illetve kerékpárosok számára fenntartott átkelő, (ú) Augusztus 12-én ül össze a kormány Pozsony. A kormány tagjai szabadságukat töltik, Vladimír Mečiar négy koffernyi iratot vitt magával, amelyet az augusz­tus 12-ére tervezett kormányülésig igyekszik áttanulmányoz­ni. Jozef Kalman Spanyolországban üdül, Sergej Kozlík gyógyfürdőben tartózkodik. (TA SR) Szörnyű szerencsétlenség Lomnička. Pénteken szörnyűséges körülmények között vesztet­te életét a kilencéves Martina O. A kislányt Lomnička határában szó szerint leszecskázta egy kaszálógép. A balesetet a rendőrség vizsgálja, ismeretei szerint nem lehet szándékosságról beszélni. A helyi szövetkezet gépjárművezetőjét gondatlanságból elköve­tett, halált okozó testi sértéssel gyanúsítják. (TA SR) Hamžík távozik a külügyi tárcától Pozsony. Pavol Hamžík volt külügyminiszter július 31-ével munkaviszonyának megszüntetését kérte a külügyi tárcától. Kérésének elegett tettek, így Hamžík péntektől már nem a tár­ca alkalmazottja. A minisztérium nem kommentálta a május végén lemondott külügyminiszter lépését. (SITA) Fegyverügylet - előzetes beleegyezés Prága. Josef Zieleniec cseh külügyminiszter, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium eredetileg előzetes jó­váhagyását adta a koalíciós vitát kiváltott algériai fegyver­ügyletre. A Cseh televízió szerint a két minisztérium május 30-án előzetesen beleegyezett a száz T-72-es tank eladá­sába. (ČTK) SZDK: rendkívüli parlamenti ülést szorgalmaz Meddig mennek el? SITA- ÉS TA SR-HÍR Pozsony. A Szlovák Demokrati­kus Koalíció (SZDK) rendkívüli parlamenti ülés összehívását in­dítványozza: ezen a parlament visszaadhatná František Gau­liedemek képviselői mandátu­mát. A koalíció pártjai szerint az alkotmányos keretek megtartá­sának feltétele, hogy Gaulieder visszatérjen a parlamentbe. „A napokban valamennyi tisztessé­ges polgár azt a kérdést teszi fel, hol húzódik az a határ, ameddig hajlandó elmenni a kormányko­alíció az alkotmánysértésekben, illetve létezik-e egyáltalán ilyen határ" - olvasható a Keresz­ténydemokrata Mozgalom állás­foglalásában. Megállapítja: a DSZM vezetői szemrebbenés nélkül kijelentik, hogy figyelmen kívül hagyják az alkotmánybíró­ság határozatát, és megakadá­lyozzák Gaulieder visszatérését a parlamentbe. „Ezzel még na­gyobb válságba sodorják az álla­mot" - szögezi le a nyilatkozat. Az SZDK vezetői ma találkozót tartanak a szakszervezeti konfö­deráció képviselőivel. Peter Nemec a szlovákiai közbiztonsági helyzetről: „Kedvezően alakult" ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Peter Nemec rendőrfő­parancsnok szerint az év első fe­jében „egészében véve kedvező­en alakult a közbiztonsági hely­zet". Négyezerrel kevesebb bűn­cselekmény történt, mint 1996 hasonló időszakában. A felde­rítettségi arány 2,5%-kal nőtt, s elérte a 46,3%-ot. Az év első hat hónapjában 67 gyilkosság tör­tént: legtöbb - szám szerint 18 - a Pozsonyi kerületben. 44 gyilkos­ságot sikerült felderíteni. A lakos­ságot továbbra is a robbantásos merényletek nyugtalanítják a leg­jobban, annál is inkább, mivel a számok azt bizonyítják, hogy a rendőrség ezen a téren tehetet­len. Összesen 59 pokolgépes me­rénylet történt, az áldozatok szá­ma 5; a rendőri szervek ezenfelül 23 esetben találtak robbanószer­kezetet. Mindössze 2 merényletet sikerült felderíteni. Nemec arról is beszámolt, hogy hat hónap alatt a rendőri testület száz alkal­mazottja ellen kezdődött eljárás, legtöbbször hatósági jogkör túllé­pése miatt. „A bűnözők kihallga­tása során egyszer-egyszer elcsat­tan néhány pofon" - mondta. Ezt azzal indokolta, hogy a rendőrök nagy pszichikai nyomásnak van­nak kitéve. Szerinte az, hogy so­kan távoznak a testülettől, nem hozható összefüggésbe a rendőr­ség szervetezi félépítésének át­alakításával. (hol)

Next

/
Oldalképek
Tartalom