Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-30 / 149. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 20. POLITIKA 1786 Beszélgetés Milan Ftáčnikkal a Szlovák Televízió 2-es csatornájának privatizációja körül kialakult helyzetről Lesznek még meglepetések? Általános meglepetést kel­tett, hogy a szlovák tör­vényhozás csütörtökön megszavazta a 38 ellenzé­ki képviselő által benyúj­tott úgynevezett Ftáčnik­féle előterjesztést, amely a DSZM képviselőinek számításait keresztülhúz­va lehetetlenné teszi a közszolgálati televízió 2-es csatornájának ma­gánosítását. GÁGYOR ALlZ De végérvényesen megszűnt-e a 2-es csatorna magánosításának veszélye? Erről beszélgettünk Milan Ftáčnikkal, a DBP képvi­selőjével. Arpád Matejka, a DSZM alel­nöke és a nagyszombati DSZM-es pénzügyi-vállalko­zói lobby egyik vezetője már jelezte: fél éven belül új tör­vénytervezet beterjesztésével megkísérlik megváltoztatni a parlament mostani döntését. A törvényhozás 75 igen szava­zattal eldöntötte, hogy az SZTV 2-es csatornája a közszolgálati televízió tulajdonában marad. A törvényt a kormány még újratárgýalásra visszaadhatja, ám ebben az esetben egyértel­művé válna a politikai megfon­tolás. Ha a most elfogadottakat \\ A törvényt a kor­mány még új­ratárgyalásra vissza­adhatja, ám ebben az esetben egyértelművé válna a politikai megfontolás \\ a kormány és a parlament elnö­ke, valamint az államfő ellátja kézjegyével, akkor az július 15­én hatályba lép, és végérvényes­sé válnak. Arpád Matejka kije­lentése azt sugallja, hogy a DSZM képviselői politikai, gaz­dasági, esetleg más okoknál fog­va nem adták fel magánosítási „A frekvenciabizottságnak mindenképpen figyelembe kell vennie a törvényhozás döntését." (Somogyi Tibor felvétele) szándékukat. Azt tartjuk, hogy a közszolgálati Szlovák Televí­ziónak gazdasági gondjai elle­nére el kell tudni tartania két földi csatornát. Más, Szlovákiá­hoz hasonló országokban sem folyamodtak a csatornák priva­tizációjához. Ez alkalommal a nemzeti pár­ti és a munkáspárti képvise­lők is az ellenzéki javaslat mellett voksoltak. Sokat sej­tet viszont Matejka képviselő ama kijelentése, hogy a 2-es csatornát már-már birtokba vevő PRO TV-nek jobban kel­lett volna lobbyznia a mun­káspártiak és a nemzetiek kö­rében. Számol-e azzal, hogy mostani támogatóik közül né­hányan a legközelebbi priva­tizációs kísérletkor esetleg megváltoztatják nézetüket, netán „rossz szavazógombot nyomnak meg"? - amire nem is olyan régen már volt példa. Úgy vélem, a mostani szavazás eredménye részben annak kö­szönhető, hogy az új házszabály szerinti három olvasat lehetővé tette a párbeszéd kialakulását a törvénytervezetről. A beterjesz­Szenátorok levele Bili Clintonhoz Szükséges-e a NATO bővítése? MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Amerikai szená­torok egy csoportja levelet inté­zett Bili Clinton elnökhöz, arra kérve a kormányzatot, hogy részletesen indokolja meg a NA­TO-bővítés szükségességét, és ismertesse a kiszélesítésből fa­kadó terheket. A levelet húsz - republikánus és demokrata párti - honatya írta alá, köztük Jesse Helms, a nem­zetközi kapcsolatok bizottságá­nak az elnöke, Patrick Leahy, a külügyi megajánlási albizottság vezetője és John Warner, a fegy­veres erők bizottságának befo­lyásos tagja. A szenátorok hangsúlyozták, hogy valójában olyan kérdések­re várnak választ, amelyek min­den bizonnyal felmerülnek majd a csatlakozás szenátusi ra­tifikálása során kibontakozó vi­tában is. - Vajon kész-e az amerikai nép ugyanazokat a kötelezettsége­ket vállalni a felvételre javasolt három - esetleg több - közép­európai ország vonatkozásá­ban, mint a jelenlegi NATO-ta­gok esetében? - vetették fel a szenátorok. Kérték azt is, hogy a Fehér Ház fejtse ki, miként járul hozzá a bővítés az Egyesült Álla­mok és Európa biztonságának növeléséhez. Utalva Közép-Eu­rópa viharos történelmi múltjá­ra, a törvényhozók szóba hoz­ták, vajon nem áll-e fenn annak veszélye, hogy az amerikai csa­patok esetleg kénytelenek lesz­nek beavatkozni az új tagok kö­zötti határkonfliktusokba. A meghívást kimondó madridi csúcstalálkozó - a csatlakozási tárgyalások megkezdése - köze­ledtével az amerikai politikai közéletben mind nagyobb fi­gyelmet szentelnek a bővítés kérdésének. A hét közepén csak­nem ötven külpolitikai szakértő - zömmel volt kormánytisztvi­selő és egykori törvényhozó - el­hibázott lépésnek nevezte a ki­szélesítést, amely szerintük csorbítani fogja a katonai szer­vezet hatékonyságát, új válasz­tóvonalat húzhat Közép-Euró­pában, és lelassíthatja a külön­böző fegyvercsökkentési megál­lapodások kidolgozását Orosz­országgal. A bíráló és elutasító vélemények ellenére azonban az amerikai politikai elit többsége támogatja a bővítést, és helyesnek tartja a közép-európai országok meghí­vását az atlanti szövetségbe. tést alapos elemzéssel támasz­tottuk alá. Ha valaki privatizál­ni akarja a közszolgálati televí­zió csatornáját, akkor annak meg is kell indokolnia, hogy ez miért lenne előnyös a televízió­ra, a lakosságra és főleg az or­szágra nézve. Ha erre képtelen, akkor nyilvánvaló, hogy a dön­tés politikai. Nekünk most sike­rült rábírni a kormánypárti kép­viselőket arra, hogy tegyék félre a politikai érdekeket, s tudato­sítsák, a közszolgálati csatorna esetében többről, a nemzet va­gyonáról van szó. Rossz előjel lehet viszont, hogy erről a családi örökség­nek is nevezett pénzintézetek és stratégiai fontosságú válla­latok privatizációja esetében a kormánypárti képviselők „megfeledkeztek". Tudatában vagyok ennek, de úgy vélem, az a tény, hogy a közszolgálati televízióról tör­vény rendelkezik, amelyet há­rom olvasatban kell megtár­gyalni a törvényhozásban, lehe­tőséget ad a kérdés alapos meg­vitatására. A képviselők tudato­sították, hogy a műsorszórás le­hetősége az, ami érték. Megér­tették, amit minduntalan han­goztattunk: a törvény a közszol­gálati Szlovák Televízió érdeke­it szolgálja, nem pedig a Mar­kíza kereskedelmi adó helyze­tét akarja szilárdítani a mé­diumpiacon. A törvény nem gá­tolja a Markízával versengő té­vétársaság létrejöttét, csupán azt, hogy a konkurencia a köz­szolgálati televízió rovására alakuljon ki. Az elfogadott tör­vény lehetővé teszi az SZTV­nek a feljesztést is. Azt, hogy át­állhasson a műholdas sugárzás­ra, aminek már megvannak a műszaki feltételei. Mi lesz akkor, ha a parlament, amely nemet mondott a 2-es csatorna privatizációjára, jó­A törvény a köz­szolgálati Szlo­vák Televízió érdekeit szolgálja, nem pedig a Markíza helyzetét akarja szilárdítani a médiumpiacon. \\ váhagyja a frekvenciabizott­ságjavaslatát, hogy a PRO TV kapja meg a sugárzási enge­délyt? Nézetem szerint erről a kérdés­ről már tárgytalan a szavazás. Ám ha mégis többségi támoga­tást nyerne, a frekvenciabizott­ságnak - nézetem szerint - ak­kor is figyelembe kell vennie, hogy a törvényhozás már tör­vényben akadályozta meg a közszolgálati csatorna privati­zációját. Csakhogy a törvény még nem lépett hatályba... A frekvenciabizottságnak min­denképpen figyelembe kell ven­nie a törvényhozás döntését. Bí­zom abban, hogy a parlament tudatosítja: ha eldöntötte, hogy a Szlovák Televízió csatornái nem privatizálhatok, akkor nem szavazhatja meg a sugár­zási engedély megadását, mert ezek egymást kizáró dolgok. „Szociális robbanástól" tart a baloldal A DBP részt vesz a kerekasztalon TA SR-HlR Vágbeszterce. A Demokratikus Baloldal Pártjának végrehajtó bizottsága a hét végén úgy dön­tött, hogy a párt nem támaszt semmilyen feltételeket, és részt vesz a július elejére összehívott Mečiar-féle kerekasztalon. Jozef Migaš pártelnök szerint a balol­dal több témát is fel fog vetni, ezeket előzetesen egyezteti a többi ellenzéki párttal. Ľubomír Fogaš alelnök szerint ha a szoci­áldemokrata párt választási ko­alícióra lép a KDM-mel, a DU­val, a Demokrata Párttal és a zöldekkel, átértékelésre szorul majd a baloldal és a szocdemek közt korábban kötött együttmű­ködési szerződés. A végrehajtó bizottság foglalkozott a kor­mány gazdasági megszorító in­tézkedéseivel is. A párt attól tart, hogy ezek miatt jelentősen romlik a lakosság gazdasági helyzete, és ez „szociális robba­náshoz" vezethet. Magyar református gimnáziumok találkozója Négy évszázados múlt MTI-HIR Békés. Huszonnégy magyaror­szági, felvidéki, kárpátaljai és er­délyi iskola diákjai és tanárai vesznek részt a Magyar Reformá­tus Gimnáziumok I. Világtalálko­zóján, amely tegnap kezdődött Békésen. (A 30 magyar reformá­tus gimnáziumból 18 a magyar­országi, a többi a szomszédos or­szágokban működik.) A békési református egyházközség, vala­mint a Haza és Haladás Alapít­vány által szervezett egyhetes ta­lálkozó közönsége neves szemé­lyiségek előadásait hallgathatja meg a reformátusságnak a köz­oktatásban betöltött négy évszá­zados szerepéről, a világ magyar­ságképéről, valamint a hitokta­tásban lehetséges hazafias neve­lésről. Szombaton Tőkés László királyhágó melléki református püspököt látja vendégül a talál­kozó, vasárnap pedig Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök igehir­detésével zárul a rendezvény. RÖVIDEN Karambolozott a Romathan autóbusza Kassa. Szombaton este karambolozott a kassai Romathan Színház autóbusza, az utasok közül négyen súlyos, tizenheten könnyebb sérüléseket szenvedtek. A társulat a kárpáti néme­tek késmárki folklórfesztiváljáról tartott hazafelé, amikor a busz Jánovce közelében (Poprádi járás) áttért az úttest bal ol­dali sávjába, és teherautóval ütközött. (TA SR) A szocdemektől a DBP-hez Kassa. Marcela Gbúrová, a szociáldemokrata párt sorait elhá­gyó parlamenti képviselő a Demokratikus Baloldal Pártja par­lamenti frakciójának a tagja lesz. Gbúrová azzal indokolta a pártból való kilépését, hogy nem ért egyet a szocdemek jelen­legi politikájával. (TA SR) Kozlík: Klaus tette tönkre... Pozsony. Václav Klaus cseh kormányfő és Vladimír Dlouhý volt gazdasági miniszter a külkereskedelem liberalizálásá­val teljesen tönkretette a cseh gazdaságot - jelentette ki a Lépések c. televíziós vitaműsorban Sergej Kozlík pénzügy­miniszter. Kozlík szerint Szlovákia nem megfelelő védelmi vámintézkedéseket örökölt a föderációtól, s most az EU kritikájának van kitéve, amiért intézkedéseket hozott a ha­zai piac védelmére. (ČTK) Kovács Kálmán kiállítása Hetény. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg tegnap délután a Lilla Galériában Kovács Kálmán felvidéki származású, jelenleg Bécsben élő magyar festőművész kiállítását, (cza) Ne parkoljon a tilosban! Pozsony. Július elsejétől a pozsonyi rendőrség az ASTER cég közreműködésével megkezdi a városközpontban tilosban par­koló gépkocsik elszállítását. Az autókat a Slovnaft közelében levő Fekete-erdő területére viszik, ahol őrök vigyáznak majd rájuk. (TA SR) Tűz a gyorsvonaton Pozsony. Tegnap délután fél négykor tűz ütött ki a Pozsony­Pécs útvonalon közlekedő, 25 l-es számú gyorsvonaton, a po­zsonyi nagyállomás és az újvárosi állomás közötti szakaszon. A tűz a mozdonyban és négy vagonban tett kárt, személyi sé­rülés szerencsére nem történt - jelentette tegnap este Miloš Čikovský, a vasút szóvivője. A gyorsvonat nem folytatta útját, az utasok elszállításáról a vasút gondoskodott. (TA SR) Ján Mráz építésügyi miniszter: Késelt a bálban? Pozsony. Ján Mráz építésügyi miniszter ellen testi sértés miatt bírósági eljárás folyt a hetvenes években - adta hírül meg nem nevezett forrásra hivatkozva a Nový Čas szombati száma. Mráz állítólag egy falusi mulatságon kitört verekedés közben hátba szúrta Dušan K.-t, azonban az akkori pártfunkcionáriust a bí­róság felmentette, a késelésért senkit sem ítéltek el. A sértett ma vasúti tolatómunkás, Mráz pedig miniszter. Ha a hír igaz, akkor Gustáv Krajči belügyminiszter mellett Ján Mráz a Mečiar-kabinet má­sodik tagja, aki ellen testi sértés miatt bírósági eljárás folyt a múltban. (ČTK) Kigyulladt egy olajtartály Öten megsérültek TA SR-HlR Kassa. Szombaton reggel tűz ütött ki a pozsonyi Transpetrol Rt. budkovicei (Nagymihályi já­rás) szivattyútelepén. Az olaj­tartályban levő üledék fogott tü­zet, az oltás során a telep öt al­kalmazottja szenvedett égési sé­rüléseket, négyüket kórházban ápolják, állapotuk nem válsá­gos. Á lángokat végül a helybeli, il­letve a nagymihályi, vajáni és a strážskei tűzoltók közös erővel oltották el. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása az ET-ben Csatlakozni kellene ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Június 3-a és 5-e kö­zött Strasbourgban tartotta ülé­sét az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa. Az ülésen szó volt a regionális önkormányza­tok készülő Európai Chartájáról is. A említett kongresszus az ET miniszteri bizottságának tanács­adó testülete, és abban a Szlová­kiai Városok és Falvak Társulása öt állandó és öt póttaggal képvi­seli az országot. A szlovákok hat szekcióban dolgoznak, környe­zetvédelmi és más témákról már Szlovákiában is tartottak nem­zetközi szemináriumokat. A ké­szülő charta a már létező Helyi Önkormányzatok Európai Char­tájához hasonló nemzetközi do­kumentum lesz, amelyhez Szlo­vákia is csatlakozhat, ha a csat­lakozást követő tíz éven belül létrehozza a regionális önkor­mányzatokat az országban. Jozef Mrva, az SZVFT alelnöke szerint tapasztalatszerzés céljá­ból is nagyon hasznos lenne a csatlakozás, mert a szlovák kor­mány berkeiben jelenleg készü­lő, a regionális önkormányza­tokról szóló törvénytervezet elfogadhatalan. Mrva elmondta, a kormánytól eredetileg olyan szóbeli ígéretet kaptak, hogy e kérdésről még júniusban kétol­dalú párbeszédet kezdenek, de ez nem történt meg. (gaál)

Next

/
Oldalképek
Tartalom