Új Szó, 1997. június (50. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-30 / 149. szám, hétfő

8 HirdeTés - gAzdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 1997. JÚNIUS 28. A Tücsök évzáró számából Kulcsár Ferenc, Weinrauch Katalin meséje, Kányádi Sán­dor, Szilágyi Domokos, Her­váy Gizella verse mind a nyár­ról szól. A sok feladat, játék, fejtörő jó szórakozást kínál a szünidő napjaira is. Kiderül, ki lett a tavaszi nagy madaras játék győztese, miért volt jó az idei Duna Menti Tavasz, hogyan ünnepelnek a gömör­horkai iskolások, miként fi­gyelik a csillagos ég titkait a muravidéki gyerekek, (ú) SZÍNHÁZ ÚJ SZÍNPAD: Marica grófnő (19) MOZI POZSONY HVIEZDA: Turbulencia (am.) 15.30, 18, 20.30 HVIEZDA ­KERTMOZI: Jerry Maguire (am.) 21 OBZOR: Hanta boy (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Csodás évek (cseh) 15, 17.30, 20 TATRA: A múlt szelleme (am.) 15.30, 18, 20.30 YMCA: Hanta boy (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENT­RUM: Orbis pictus (szlov.) 18,20.30 Csodás évek (cseh) 17.30 Francia csók (am.) 18.30 Foglalkozása: riporter (fr.-ol.-sp.)) 20 Ülök az ágon... (szlov.) 20.15 KASSA DRUŽBA: 101 kiskutya (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Zűr az űrben (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Mikrokozmosz (fr.) 15.45 Crash (am.) 18, 20.15 ÚSMEV: Angyal (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Halálos ultimátum (am.) 16.15,19.15 DEL-SZLOVAKIA KOMÁROM - TATRA: A Jedi visszatér (am.) 18 PANORÁMA: A Jedi visszatér (am.) 21.30 GÚTA - MOZI: Két túsz között (am.) 19.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Evita (am.) 16.30, 19.15 „Egyszerűen szemét, hülyeség..." Lem az Internetről Stanislaw Lem, a lengyel tudo­mányos-fantasztikus irodalom atyja, egyike korunk kevés poli­hisztorainak. A most 76 éves, Krakkóban élő írót jelenleg saját bevallása szerint leginkább az in­formatika foglalkoztatja. Nem­rég, a Népszabadság tudósítójá­nak nyilatkozva meglehetősen negatívan szólt az Internetről: „Az Interneten áramló informá­ciók 96-97 százaléka egyszerűen szemét, hülyeség, amit az embe­rek egymásnak írogatnak. Az el­érhető információ mennyisége ugyanis semmit sem árul el an­nak minőségéről. Én még egyet­len olyan felfedezésről, talál­mányról, tudományos ered­ményről sem hallottam, amelyet annak köszönhetnénk, hogy lé­tezik az Internet. Ugyanakkor el­ismerem: az Internet nagyon hasznos a tőzsdéknek, a bankok­nak, a kormányoknak, politiku­soknak és a nagy nemzetközi szervezeteknek, tehát mindazon intézményeknek, amelyek a le­hető leggyorsabban szeretnének információkat, adatokat kapni és közölni. Jelenleg folynak olyan kísérletek, amelyek a televíziós képet szeretnék összekapcsolni Kétnapos tanácskozás a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében máról és holnapról Szlovák történészek Bibóról Pozsony. A Szlovák Tudo­mányos Akadémia Törté­nettudományi Intézete, a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézete és a Kallig­ram Könyvkiadó, amely nemrég szlovák nyelven adott ki egy terjedelmes válogatást Bibó István mű­veiből, kétnapos történész­konferenciát rendezett Po­zsonyban a kulturális inté­zet pozsonyi székházában. DUSZA ISTVÁN A nagy magyar gondolkodónak elsősorban Közép-Európa és a benne élő kisnemzetek helyzeté­ről, a magyarság és a szomszéd népek viszonyáról, valamint a Nyugathoz fűző kapcsolatokról írt munkáit elemezték a résztve­vők. Szlovák, magyar és cseh történészek a terminológiai vitá­ikon felülemelkedve szóltak a térség történelmének a nemzeti nézőpontokból vizsgálva sok­szor egymásnak ellentmondó ér­tékeléséről. Voltak, akik a már kimunkált történészi vélemé­nyekre támaszkodva mai tanul­ságokat igyekeztek levonni a tör­ténelmi kutatások feltárta té­nyekre alapozva. Kende Péter akadémikus politológiai megkö­zelítésben vázolta fel a kelet-eu­rópai kisnemzetek előtt álló uta­kat. Ezek közül legveszélyesebb­nek a nemzetállami bezárkózást tartja, amely a kisnépek egymás közötti rivalizálásához vezet. Szerinte, ha nem soroljuk ide Ukrajnát, Belorussziát, Moldávi­át, az el nem ismert Boszniai Szerb Köztársaságot és Monte­negrót, akkor tizenöt kisállamról beszélhetünk, melyek számára az egyetlen távlatosan járható út a szövetkezés lenne. Hogy ennek milyen történelmi összefüggésekre visszavezethető akadályai vannak, arról is szólt Dušan Kováč. Véleménye szerint a közép-európai kisnemzetek nacionalizmusát mindeddig et­nikai, néprajzi és nyelvi alapo­kon állva vizsgálták. Sokkalta célravezetőbb a téma történeti megközelítése, amely során a ki­váltó társadalmi okokat is fel kell tárni. Sokakat meglepett Tő­kéczki László részéről Bibó Ist­vánt ért, az életmű szegmensei­ből kiragadott idézetekre alapo­zott bírálata. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ez a vélemény merő­ben különbözött a szlovák törté­nészek Bibó-értelmezésétől. En­nek nyomán a tanácskozás más­napján jogtörténeti szempotból vizsgálták a kisnemzetek önren­delkezési jogát, a szlovák kér­dést és a Bibó István és Milan Hodža éleműveinek párhuza­mos gondolatait.. Kétségtelen, hogy a laikus hall­gatónak a legérdekesebb elő­adások egyikét az első napon Bohumil Doležal tartotta a Bibó, Masaryk és Rádl művei alapján történt összevetés nyomán. A cseh történész kertelés nélkül kimondta - amitől a szlovák tör­ténészek kissé elbizonytalanod­tak -, hogy a Csehszlovák Köz­társaság a csehek állama volt, amelyben másodrendű szerepre voltak kárhoztatva a szlovákok és a nemzetiségek. Ha nem így lett volna, akkor nem erősödnek fel az autonómiatörekvések Szlovákiában, s az immár két­szer is bekövetkezett elszakadás sem a sértettség és a kiszorított­ság demagógiájára alapozódott volna. Bibó István szlovákul megjelent kötete mindenesetre érezhető­en megmozgatta a magyar-szlo­vák történészi berkek állóvizeit. Ehhez azonban aligha lesz ele­gendő ez az egyetlen tanácsko­zás, s ha a most is szüntelen szó­bakerült aktuális szlovák-ma­gyar történelmi kiegyezés felé igyekeznek a történészeink, ak­kor sok ilyen nyílt és kölcsönö­sen inspiráló vitára lesz még szükség. Annál is inkább, mivel a tanácskozás meghirdetett programján kívül Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete és Ján Čamogurský , a KDH elnöke is fontosnak tar­totta saját Bibó-képéről szólni a történettudomány képviselői előtt. Ezt a két gesztust felfog­hatjuk úgy is, hogy mind a ma­gyar, mind a szlovák politika jó­zan része érdekelt a közös dol­gok tisztázásában és rendbeté­telében. Egy nem mindennapi kiállítás a komáromi „T" galériában Világhírű cseh képzőművészek az Internettel. Nem tudom, mi lesz ebből, de látok egyfajta ve­szélyt a kultúrára, a könyvekre. Minek fárasztanák magukat az olvasással az emberek, ha ele­gendő odaülni a számítógép elé és nézni. A tömegkultúra szép lassan kiszorítja az elitkultúrát. Ilyen értelemben pesszimista va­gyok, de azt azért nem hiszem, hogy a számítógépek, az Internet az emberiség végzetét jelentik. Az emberiség jelenleg egy civili­zációs robbanást él át. Ezzel nem vagyunk tisztában, nem tudato­sítjuk eléggé, hiszen az egyén ezt közvetlenül nem érzékeli. A világ rendkívül gyorsan változik, el­múltak az idők, amikor a szülők a tradicionális értékeket átadták gyermekeiknek. A vallás is ve­szélybenvan. A nyolcvanas évek végén Gorbacsov felkért, írjak egy prognózist, mi lesz az embe­riséggel. Megírtam, hogy a világ jelenleg olyan helyzetben van, mintha egy vasúti forgatóhídon állna. Egyelőre még minden fo­rog és nem lehet tudni, végül melyik irányba haladunk. Egyet­len dolog biztos: általános béke, nyugalom a közeljövőben sem lesz." BENDE ISTVÁN Komárom. A közelmúltban nyílt meg a komáromi „T" galé­ria összes kiállítási termében két világhírű cseh képzőművész, Jozef Blecha és Zdenek Janda alkotásaiból megrendezett tár­lat. A cseh képzőművészeket megtisztelte jelenlétével Michal Kováč államfő is. Jozef Blecha a tárlaton 100 karikatúrával mu­tatkozik be, olyan világhírű em­berekről, akikkel találkozott is vagy nagyra értékeli őket. Min­denkit jellegzetes énjével rajzolt meg, így Hemingwayt, Madon­nát, Alberto Tombát, Jean Cocteau-t, Karel Gottot, Václav Havelt vagy éppen önmagát. A művész Kanadában élt 12 évet, rajzai gyakran megjelentek a The New Yorker és a New York Times című lapokban. Nemcsak egy-egy személyiség vagy mű­vész hasonmását alkotja meg, de annak jellegzetes karakterét is. Műveiben a cseh karikatúra gazdag hagyományait eleveníti meg. Zdenek Janda prágai művész 28 képpel és számos díszleter­wel mutatkozik be a nézőknek. Szépek a városokat bemutató, kombinált technikával készült, de főleg akvarellel festett képei, különösen lenyűgözőek az olasz városrészleteket ábrázo­lók. Számos képe a gótikus fes­tészetre emlékeztet. Mélyen Zdenek Janda: Giordano Bruno filozofikus témákat ölelnek fel a világ gondjairól, az emberi os­tobaságról. Különösen megra­gadott a Giordano Bruno-kép kompozíciója s az „Emlékem Af­rikáról" c. alkotása. A színek kü­lönös árnyalatai jellemzik dísz­(Fotó: a szerző) letterveit, amelyeket a mára már világhírű, főleg animációs cseh filmekhez (Varázsfuvola, Folytatás nélküli történet) készített. A két cseh művész tárlata július 3.-ig tart. Rendkívül gazdag, változatos program itthon és Magyarországon Nyári ifjúsági táborok és szabadegyetemek Tartalmas pihenést és szórako­zást biztosító nyári ifjúsági tábo­rokat ajánl a Magyar Ifjúság Ér­dekeit Védő Szövetség. Július 7­én kéthetes régésztábor nyílik a magyarországi Jászjákóhalmán 16 évnél idősebb fiataloknak, részvételi díja 1200 korona. Jó­val olcsóbb, mindössze 250 koro­na a magyarországi Diósjenőn július 12-e és 20-a között szerve­zett túlélés tábor. A pusztakezes önvédelmi gyakorlatokat, erdei tájékozódást ismertető tábor ol­csóságának titka, hogy a résztve­vők önellátók, azon élnek, amit maguk hoznak, az erdőkben vagy a környező falvakban gyűj­tenek. Idehaza rendkívül gazdag és sokrétű programmal várja az érdeklődőket július 5-e és 12-e között az ipolynyéki népművé­szeti tábor, amely 1. 050, illetve nem MIÉSZ-tagoknak 1400 ko­ronába kerül. Kis ízelítő a gazdag kínálatból: üvegfestés, ötvösmű­vészet, népi hímzés és varrás, to­jásfestés, virágkötés, falujárás. Mindezt érdekes előadások és ki­rándulások sora egészíti ki. Ha­sonlóan változatos és sokrétű programot kínál az augusztus 10-től 16-ig tartó gímesi nyári szabadegyetem is, melynek rész­vételi díja 790 korona. A gyalog­túrák, fürdőzés, irodalmi, törté­nelmi és néprajzi előadások mel­lett önvédelmi gyakorlatok, ü­vegfestés, ötvösmunka, szövés, gyöngyfűzés, néptánc, képzőmű­vészet szerepel a foglalkozások között. Az augusztusi kassai jó­gatáborba, amelyen vegetáriá­nus kosztot kapnak a résztvevők (lehetnek teljesen kezdők és hát­gerincbántalmakban szenvedők is), július 31-ig lehet jelentkezni. Ára 1900 korona. A magyaror­szági pannonhalmi apátság au­gusztus 3-a és 9-e között szervez ifjúsági tábort 8-tól 15 éves ko­rig. A résztvevők megismerhetik a bencésrend történetét, mun­kásságát, kutathatnak az apátság könyvtárában vagy olvashatnak a diákkönyvtárban, megtekintik a környék nevezetességeit. Rész­vételi díj 1. 050 korona. Jelent­kezés és tájékoztatás a köv. cí­men: 934 01 Levice, ul. 29. au­gusta 10, P.O.Box 139, tel./ fax: 0813/312 011, vagy V.Galamb Gabriella, Písecká 4, 990 01 Veľký Krtíš, tel.: 0854/ 216 44. REGÉNY M . köze annak • a Riának a I mitörténe­Ltünkhöz? - Itt meséljem el? Nem lenne jobb, ha „paradicsomi kosztüm­ben" mesélgetnénk egymásnak? - Igazad volt, valamit összepa­kolhattam volna. Hiányzik a há­lóing... - Szebb vagy te hálóing nélkül. De holnap elmehetünk oda ­mutat az autóját kulcsra záró Pe­ti a lakótelep „üzleti negyede" felé. - A divatáruüzlet szomba­ton is nyitva tart. - Nem bánom. Az én hálóingem a bokámig ér. Egymáshoz tapadva, mosolyog­va lépnek be az épület kapuján. A felvonóban, míg a hatodik emeletre ér, hosszú csókban forr össze az ajkuk. Az egyszobás la­kásban előbb kényelembe helye­Riporterkaland PETRŐCI BÁLINT 14. rész zik magukat. Peti a pizsamáját ölti magára. Zsuzsi a tusolás után bajszos barátja fartakaró ingébe bújik. A dobozból kiveszi az új cipőt, s a lábára húzza. Ma­nökenként ide-oda lépeget, s úgy riszálja magát, mint ahogy menet közben a ló veti jobbra­balra a farát. Vágygerjesztő moz­dulat ez. - Szép a cipőd, de még szebb a lábad benne - suttogja Peti áthe­vülten, s hátulról átkarolja, a nyitott inget félrehúzva a keblé­re tapad a keze. A tenyere lefelé siklik... -Te már most akarod? Csináld úgy, ahogy az éjszaka is egyszer csináltad!... - s az előszoba kis asztalkája fölé hajolva hátra­dudorítja a popsiját. Fájdalma­san felnyög, amikor Nagy Péter rohamra indul, de aztán csak há­lálkodik. Mielőtt bemennének a szobába, a konyhában megvacsoráznak. Ha már Peti sört bontott, Zsuzsi is megiszik egy pohárkával. A szobában a szerkesztő úr az író­asztalához ülteti a kedvesét, és ráborítja a testmelegítő frottír fürdőköpenyét. A kéziratát eléje teszi. - Csak nyugodtan olvasd, addig én megágyazok - mondja, és hozzákezd a rekamié kiszélesí­téséhez. Amikor elvégzi ezt a feladatát, Zsuzsi még érdeklő­déssel olvassa a délután gépelt sorait. A konyhába megy, hogy elszívjon egy cigarettát, ne bü­dösítse be azt a helyiséget, ahol aludni is fognak. A hamutartó­ban a cigarettavéget nyomkodja szét, amikor Zsuzsi beiép a konyhába. Kezében a jegyzetfü­zetből kitépett „helyszínrajz". Az egyik színes ceruzát is magá­val hozta. - Még akarsz füstölni? - Ha van mit mondanod, még egyre rágyújtok. - Akkor csak „pipálj" tovább... ­s a talpáig érő fürdőköpenyt ma­ga köré tekerve leül a székre. A piros ceruzát a papírlap fölé emeli. - Itt a négyszázhatos... Ezzel szemben van ez a ház, s innen a második épületben mi lakunk... - Abba a házkockába csillagot rajzol, s a helyszínraj­zot a ceruzával együtt Peti elé tolja. - A négyszázhatosban Soberék laknak... - Éreztem, hogy szerencsét ho­zol nekem - néz hálatelten Peti a kis szöszkére, s a papírlap szé­lére ráírja a nevet: Sober. - An­nak a fiatalembernek van ke­resztneve is? - Karcsi. Huszonkilenc éves. Ez a két adat is a papírlapra ke­rül. - Most már tudod, hogy miről van szó. Beszélj, Zsuzsikám! ­szólal meg felindultan Peti Ti­bor. - A házon és a kerten kívül nincs semmijük, csak egy kis bérelt parcella a határban. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom