Új Szó, 1997. május (50. évfolyam, 100-124. szám)

1997-05-13 / 108. szám, kedd

El POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1997. MÁJUS 13. Tudjman az esélyes Zágráb. A horvát kormány tegnap döntést hozott arról, hogy az országban június 15-én tartják az elnökválasztást. A hivatalos közlemény megjegyzi, hogy az új elnököt közvetlenül választják meg. Franjo Tudjman jelenlegi elnök ötéves mandátuma augusztus 12-én jár le. Tudjman már a múlt hónapban bejelentette, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjeként másodszor is indul a választáson. A holnap 75. születésnapját ünneplő Tudjman, aki állítólag súlyos beteg, a felmérések szerint legesélyesebb jelölt. (MTI) Tajvani hadgyakorlat Tajpej. Tajvan júniustól augusztusig éleslövészeti hadgyakorlatokat tart, hogy a szigetország csapatai megfelelő jártasságra tegyenek szert azoknak az új fegyvereknek a használatában, amelyet Tajpej a kínai katonai modernizációval való lépéstartás jegyében vásárolt - írta tegnap a Liberty Times című tajvani lap. (MTI) Földrengés Japánban Tokió. Japán északkeleti részén közepes - a nyílt végű Richter-skála szerint 5,7-es - erősségű földrengést regisztráltak helyi idő szerint hétfő reggel egy perccel nyolc óra előtt. Károkról vagy áldozatokról nem érkeztek jelentések, de a vonatközlekedést rövid időre leállították Fukusima prefektúra területén, attól tartva, hogy esetleges megsérülhetett a vasúti pálya. A földmozgás epicentruma a partvidéknél, a tengerfenék alatt 60 kilométerrel volt. (MTI) Mose Dajan volt izraeli védelmi miniszter a The New York Times című lap szerint egy eddig nem publikált nyilatkozatában kijelentette: két nagy hibát követett el életében: elfoglalta a Colan-fennsíkot és engedélyezte a zsidók letelepedését Hebronban. (ČTK/AP) Algériai robbantások Algír. Négy pokolgépes merényletet követtek el vasárnap az algériai fővárosban, illetve körzetében: a robbantássorozatban hat ember vesztette életét, s legalább hetvenen megsebesültek. Az algériai biztonsági szolgálat közlése szerint a negyedik merényletet is autóba rejtett pokolgéppel követték el. Eddig még senki sem vállalta a felelősséget a robbantásokért. (MTI) Csecsnya státusáról mégsem döntöttek Moszkva. Békeszerződést írt alá tegnap Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök és Aszlan Maszhadov, Csecsenföld elnöke. MTI-TUDÓSÍTÁS Jelcin szerint a megállapodás hivatott lezárni a mintegy 400 éves szembenállást, amely több mint másfél éves háborúhoz vezetett az évtized közepén a szakadár köztársasággal. A politikai megállapodásban a kiszivárgott értesülések szerint mindamellett nincs szó Csecsenföld státusáról, ami korábban Moszkva és Groznij ellentéteinek fő forrása volt. Az öt pontból álló szerződésben Jelcin és Maszhadov leszögezte, hogy véget ért a sokéves szembenállás. Jelcin a találkozón hangsúlyozta, hogy a jövőben Moszkva kizárólag békés együttműködést folytat Groznijjal, mindenek előtt gazdasági téren. Megerősítették: egyszer s mindenkorra lemondanak a katonai erő alkalmazásáról. Jelcin leszögezte egyben, hogy a politikai megállapodással véget kell vetni a terrorcselekményeknek és a túszejtő akcióknak Csecsenföldön. Maszhadov új politikai korszak kezdetéről beszélt és hangsúlyozta a békefolyamat sikeresséMaszhadov új politikai korszak kezdetéről beszélt. gét. Megígérte, hogy a csecsen hatóságok elejét veszik a terrorcselekményeknek és mindent megtesznek a túszok kiszabadítása érdekében. Délután a csecsen küldöttség Viktor Csernomirgyin kormányfővel gazdasági kérdésekről folytaottt megbeszélést. A mostani megállapodást több mint kétéves tárgyalási folyaMa várhatóan lezárul a NATO-orosz alkudozás Utolsó forduló? MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. „Nehéznek ígérkezik a holnapi forduló" - jegyezte meg tegnap a NATO egyik illetékese Javier Solana és Jevgenyij Primakov mai moszkvai találkozójára utalva. Ennek ellenére szövetségi források elismerték: tegnap egy kisebb „előkészületi csoport" indult Párizsba annak feltárására, hogy amennyiben mégis sor kerül május 27-én a kétoldalú egyezmény aláírására, akkor milyen munkafeltételekkel kell számolni. Az utóbbi fejlemény jelentőségét igyekezték csökkenteni a szövetség brüsszeli központjában. „Igen alacsonyszintű, technikaj jellegű rutinról van csak szó" - közölte egy illetékes, emlékeztetve arra, hogy ha minden „összejön", akkor a szervezőknek csak napjaik lesznek a „terep" előkészítésére. Solana és Primakov ma a hatodik alkalommal ül majd asztalhoz, hogy ezúttal legalábbis politikai szinten véglegesítsék a NATO- orosz kapcsolatok jövőbeli rendszerét keretbe foglaló majdani okmányt. „Ha ők most valóban megegyeznek, munka akkor is marad még, így Gerbhardt von Moltke főtitkár-helyettes és partnere, Nyikolaj Afanaszievszkij külügyminiszter-helyettes még csak ezt követően ül majd neki a szöveg véglegesítésének" - mutatott rá egy szövetségi diplomata. Solana ma délután indul az orosz fővárosba, és ez az első alkalom, amikor szövetségi részről nem tudták biztosan megmondani a tárgyalások várható pontos időtartamát. „Nyitva hagyják a lehetőséget az előtt, hogy esetleg szerdán délelőtt is folytatják még" - derült ki nem hivatalos szövetségi közlésekből. Brüsszelben feltűnést keltett, hogy Jevgenyij Primakov egy hétvégi sajtónyilatkozatában látszólag a NATO-t igyekezett úgy beállítani, mintha a megállapodás 27-i aláírására próbálná szorítani Moszkvát, ahol viszont úgy vélik, hogy jobb egy alaposan kitárgyalt egyezmény, mint egy elhamarkodott. „Pontosan ez az, amit mi, a magunk álláspontjaként immár hetek óta hangoztatunk" - jegyezte meg ennek kapcsán egy szövetségi diplomata, és emlékeztetett arra, hogy eddig éppen orosz politikusok beszéltek a május végi párizsi aláírás lehetőségéről. Már több mint négyezer az áldozatok száma Segélyek Iránnak MTI-HÍREK Teherán. Több mint 4000 ember halt meg az Irán keleti részén szombaton történt nagy erejű földrengésben. Korábbi jelentések 2400-ra tették a halálos áldozatok és 6000-re a sebesültek számát. 50 ezer ember hajléktalanná vált. Sajtójelentések szerint Abiz faluban több mint száz iskolás gyerek meghalt, amikor a földrengést követően összedőlt egy iskolaépület. Abiz, amelyben a katasztrófa előtt 550 család élt, a jelek szerint a legsúlyosabb károkat szenvedte, több faluba azonban még nem értek el a mentőalakulatok. Abizban a házak 90 százalékának beomlott a teteje, és a középületek többsége is megrongálódott a 7,l-es erősségű rengéstől. Rasszul Zargar iráni belügyminiszterhelyettes közölte, hogy a földrengés következtében az eddigi adatok szerint 15 500 ház dőlt össze. Tegnap hajnalban egyébként újabb, a Richter-skála szerint 4,8 erősségű földrengést észleltek Iránban, ezúttal az ország északnyugati részén - jelentette a hivatalos ÍRNA hírügynökség. Áldozatokról, károkról lapzártáig nem kaptunk hírt. Ugyanezt a térséget február 28-án 5,5 erősségű rengés sújtotta. Akkor mintegy ezer ember vesztette életét, és több mint 2600 volt a sérültek száma. Franciaország harmincfős mentőalakulatot küld Iránba - jelentette be tegnap a francia külügyi szóvivő. Azt is közölte, hogy már elküldték az első 39 tonnás, takarókat, sátorokat, ruhaneműt és élelmiszert tartalmazó segélyszállítmányt. Svájc kilencfős mentőalakulatot és különlegesen kiképzett kutyákat küldött Kelet-Iránba a földrengés áldozatainak felkutatására. A brit kormány 100 ezer angol fontot adományozott a Vörös Félholdnak gyógyszer és egyéb szükséges kellékek beszerezésére, Olaszország pedig ígéretet tett arra, hogy 36 tonnányi segélyszállítmánytjuttat a katasztrófa sújtotta vidékre. Japán 200 ezer dollárnyi készpénzt és 417 ezer dollárnyi segélyszállítmányt ajánlott fel. Oroszország két teherszállító repülőgépen élelmiszert, gyógyszert, sátrakat és más termékeket küld a térségbe. Irán arab szomszédai is válaszoltak az iráni segélykérésre. mat előzte meg. A megbeszélések 1995 februárjában kezdődtek az akkor három hónapja tartó háború befejezéséről és a tűzszünetről. Az EBESZ közvetítésével zajló tárgyalások nyomán tavaly május 27-én Moszkvában Jelcin elnök Zelimhan Jandarbijev akkori csecsen elnökkel megállapodott ugyan a harci cselekmények befejezéséről és a rendezést célzó intézkedésekről, de a háború csak azután ért véget, hogy a csecsen fegyveresek tavaly augusztusban visszafoglalták Groznijt. Alekszandr Lebegy, az orosz nemzetbiztonsági tanács akkori vezetője tűzszünetről állapodott meg az utóbb csecsen elnökké választott Aszlan Maszhadoval, majd a dagesztáni Haszavürtben nyilatkozatot tettek közzé Moszkva és Groznij jövőbeni kapcsolatainak elveiről. Ebben öt évvel elhalasztották a döntést a szakadár köztársaság státusáról. Olasz választások Katasztrofális éhínség Észak-Koreában A katonák rabolnak MTI-TUDÓSÍTÁS Tokió. Az észak-koreai hadsereg „hadat üzen" az éhségnek, a katonaságot a mezőgazdasági termelők megsegítésére vetik be. A rádió jelentése szerint valamennyi fegyvernem vezetőinek fő feladatul szabták meg a „gazdag termés biztosítását". Az ENSZ szakértői szerint az országnak legalább 1,3 millió tonnányi többletsegélyre lenne szüksége az éhínség elkerüléséhez. Kérdés, hogy a hadsereg mennyiben teljesíti ezt a központi szándékot. Egy hongkongi lap ugyanis arról számol be, hogy a katonák is éheznek és rabolnak. A lap a KNDK kínai határtérségében élő embereket idézve számol be arról, hogy „Namjang városában fegyveres katonák törnek be az otthonokba, és kötelezik az embereket az élelem átadására". Jelenleg a KNDK-ban a napi rizsfejadag 100 gramm, fele a tavalyi, és negyede a tavalyelőtti mennyiségnek. Ugyancsak a hongkongi lap számol be az „éhezéssel együtt erősödő terrorról", arról, hogy több, élelmiszerlopáson rajtakapott embert végeztek ki. A koalíció sikerei Róma. Fej-fej mellett végzett az olasz Olajfa nevű középbal kormánykoalíció és az ellenzéki középjobb Szabadság Pólusa (PL) a vasárnap tartott részleges helyhatósági választások második fordulójában. A szakadár Északi Liga (LN) jelentősen viszszaszorult, de még tartja utolsó állásait. A második legnagyobb olasz városban, Milánóban a PL, Torinóban és Triesztben viszont az Olajfa jelöltje győzött. A részleges helyhatósági választások - az első fordulóban született eredményekkel együtt - komoly megkönnyebbülést okoztak a kormánykoalíciónak. A 15 megyei székhely közül nyolcban az Olajfa által támogatott jelölt lett a polgármester. Ötben a PL, kettőben az LN győzött. Az ellenzéknek nem vált valóra az az álma, hogy a választás az egyévi kormányzás viszontagságai miatt megtépázott tekintélyű kormánykoalíció elleni népszavazás lesz. A Szabadság Pólusa a végeredményt Milánó megszerzése miatt mégis a maga számára tartja kedvezőnek. A milánói győzelem annál is értékesebb, mivel a PL először jutott ezzel kormányzáshoz a jelentős olasz nagyvárosok egyikében. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1997. május 13-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut

a Árfolyam Valut

a Árfolyam 2,782 Angol font Francia frank 53,645 Osztrák schilling 5,807 Svájci frank 23,217 Kanadai dollár 23,752 USA-dollár 33,061 Német márka 19,579 ECU, EU 38,020 Olasz líra (1000) 19,724 Cseh korona 1,087 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 22,00 22,60 Az orosz és a csecsen államfő a tárgyalások előtt. (ČTK/AP) Több mint két évi tárgyalások után aláírták az orosz-csecsen békeszerződés l^cr^ ulUt tcUa Nové Zámky JEDNOTA OD Hlavné námestie 1 Komárno predajňa SULÁK ul. Jókalho 18 šamorín JEDNOTA OD (2. poschodie) Nitra Párovce Predajňa SULÁK Ďurková 18 Dunajská Streda MODRÝ DUNAJ OD nám A Vámbéryho 51 íriem caak a maradékokra) VK-08