Új Szó, 1997. április (50. évfolyam, 74-99. szám)

1997-04-12 / 84. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1997. ÁPRILIS 12. VENDÉGKOMMENTÁR Koporsószögek Annyi már ma is bizonyosnak látszik, hogy a Közös Válasz­tás baloldali koalíció nem in­dul olyan összetételben a kö­vetkező voksoláson, mint há­rom évvel ezelőtt. Sőt az is elképzelhető, hogy a néhai választási szövetségesek más-más utat, esetleg part­nert keresnék. Ed­dig ugyanis mind­annyian több szö­get vertek a Közös Választás koporsó­jába. Két szöget éppen az elmúlt napokban kalapál­tak be. Az egyik a szlovákai szociál­demokraták ötö­dik kongresszusán készült, ahol ugyan a potenciá­lis választási szö­vetségesek közül az első he­lyen a Demokratikus Baloldal Pártját, a másodikon ugyan­csak eddigi partnerüket, a zöldeket sorolták fel, és csak harmadik helyen a Demokra­tikus Uniót, ám világossá tet­ték feltételeiket is. Kizárták a DSZM-mel és a Szlovák Nem­zeti Párrtal való bárminemű szövetség lehetőségét, s egyúttal értésére adták a DBP-nek, hogy ha nem követ világosabb politikai irányvo­nalat, vagyis nem határoló­dik el az említett két kor­mánypárttól, akkor a szociál­demokraták más szövetséges után néznek. A Közös Válasz­tás további koporsószögét a földművesek készítették. A Dostál Szlovákiai Földművesek Pártjának, valamint a Földművesek Mozgalmának - amely a Közös Választás legkisebb szubjektuma volt ­képviselői ugyanis elhatároz­ták, hogy legkésőbb az év vé­géig közös politikai pártot hoznak létre. Minden bi­zonnyal a földművesek pártjának domi­nanciája érvénye­sül majd - ez a politikai erő ma a kormánykoalíció része. A Közös Választás további tagjai, a zöldek is szeretnének előjönni az ár­nyékból. Legkö­zelebbi szövetsé­gesükként éppen a szociáldemokratákat ne­vezték meg. A megoldás, vagyis a kibontakozás kulcsa egyértelműen a DBP kezében van. Ha ugyanis nem teljesíti a szociáldemokraták és a zöl­dek követeléseit, akkor bíz­vást elmondható, hogy fele­más magatartásával legin­kább éppen ez a párt járul hozzá a közös baloldali poli­tizálás esélyeinek csökkené­séhez. Ma a baloldali koalíció még mindig reális alternatí­va, de valahogy túl sok a szög a Közös Választás koporsójá­ban... A szerző a Sme napilap kommentátora. JEGYZET Meddig szabad? FEKETE MARIAN Mečiar egyik volt fegyvertársa így jellemezte egykori főnöké­nek stílusát: politizálásának egyik alapelve a hazudozás. Mečiar munkatársai is vezérük hírnevét alapozva, építgetve hazudoztak. A megcsömörlött elvtársak távoztak, a karrieris­ták pedig tömegesen jelenkeztek, jelentkeznek a mozgalom­ba, és semmiféle aggályaik nincsenek a kormányfő stílusával kapcsolatban. Minden jel szerint a kormányhivatal sajtóosz­tályának alkalmazottai sem ragaszkodnak különösebben az ellenőrizhető tényekhez. Tanúsítja ezt az a kedden kiadott ál­lásfoglalás is, amelyben az újságírók védelmére alakult New York-i bizottság 1996-os jelentésére reagálnak. „A köztársas­ág védelméről szóló törvény tervezetét a Szlovák Köztársaság törvényhozó testülete nem hagyta jóvá" - olvasható az állás­foglalás első mondatában. Már elnézést, a szlovák parlament két köztársaságvédelmi törvényt is jóváhagyott (1996. márci­us 26-án és december 17-én). Ezek a törvények csak azért nem léptek hatályba, mert a köztársasági elnök egyiket sem volt hajlandó aláírni. A New York-i bizottság az 1996-os évet értékelte. A többi „csúsztatásra" alighanem fölösleges kitérni, mert végül is érthető a kormányhivatal sajtóosztályának azon törekvése, hogy Mečiart megvédje azzal a bizottsággal szem­ben, amely két évvel ezelőtt a sajtó leghírhedtebb ellenségei­nek felsorolásakor a 10. helyre tette a szlovák kormányfőt. Tegyük hozzá, nem véletlenül. Mečiar megvádolta az újság­írókat, hogy külföldi szervezetek befolyása alá kerültek, az ő fejében született meg a rendkívüli és rögtönítélő bírósági saj­tótanácsok létrehozánák eleve megvalósíthatatlan ötlete. Két napja pedig már az asztalomon van a Büntető Törvénykönyv legújabb tervezete, amely a sajtó által elkövethető bűncselek­mények közé sorolja az államtitkok körébe nem tartozó, valós tények közlését is. Miről írjon akkor majd a sajtó? • :.. •> ,V Vi- ''Y Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342) Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/976179 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPR'NT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Jaj, a férjem véletlenül a gyerek diszkós kábítószerét keverte bele a tápba! (Dunai Imre karikatúrája) TALLÓZÓ Ml ADA FRO NTA DNES A legolvasottabb csehországi napilap szerint Václav Havel köztársasági elnök megválto­zott: miután megözvegyült, áte­sett egy súlyos tüdőműtéten, abbahagyta a dohányzást, majd megnősült, sokkal határozot­tabb lett. Mintha már nem tar­tana attól, hogy valakinek vélet­lenül rálép a tyúkszemére. Nyil­ván ezzel magyarázható az is, hogy a szlovák kormányfő cí­mére egyszerűen azt mondta: üldözési mániában szenved. Egykori tanácsadója és régi bártja, Pavel Tigrid szerint a változás egyik jele, hogy Havel az utóbbi időben sokkal határo­zottabb, pontosabb, kevesebbet téved. „Sokat tanult" - szögezte le Pavel Tigrid. Amióta Vladimír Mečiar harmadik kormánya hivatalba lépett, romlik nemzeti közösségünk jogállása Mi ellen, minek az érdekében A szlovákiai magyar pár­tok és civil szervezetek képviselőiből álló koordi­nációs tanács dokumentu­mot dolgozott ki oktatásü­gyünk gondjairól. Az aláb­biakban ezt az anyagot is­mertetjük. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Amióta Vladimír Mečiar harma­dik kormánya hivatalba lépett, fokozatosan romlik nemzeti kö­zösségünk jogállása, veszélybe kerültek művelődési és oktatási intézményeink, korlátozzák anyanyelvünk használatát. Az oktatási minisztérium élén a szélsőségesen nacionalista poli­tikát képviselő Szlovák Nemzeti Párt tagja, Eva Slavkovská áll, s a kormányprogrammal összhang­ban szinte minden új törvény és miniszteri rendelet a magyar is­kolahálózat ellen irányul. 1. Az államnyelvről szóló tör­vény 1. §-ának 4. bekezdése sze­rint a törvény nem szabályozza a nemzeti kisebbségek és etni­kai csoportok nyelvének hasz­nálatát, mert ezt külön törvé­nyek szabályozzák (a nemzeti kisebbségek nyelvének haszná­latáról szóló törvény a mai na­pig nem készült el). A nyelvtör­vény 4. §-ának 3. bekezdése ki­mondja, hogy az iskolákban (te­... így kaptak 75 év után először egy­nyelvű bizonyítványt. hát a magyar iskolákban is) a teljes pedagógiai dokumentáci­ót (ügyvitelt) államnyelven ve­zetik. A törvény belső ellent­mondása ellenére - erre a mon­datra hivatkozva - arra kénysze­ríti a hatalom a magyar iskolák pedagógusait, hogy kizárólag államnyelven - szlovákul - ve­zessék az osztálynaplót, osztály­könyvet, s gyermekeink így kap­tak 75 év után először egy­nyelvű bizonyítványt. Titalkozunk ez ellen, mert - az alkotmány 34. cikkelyének 1. bekezdése szavatolja a nem­OLVASÓI LEVELEK A népköltészet nyomán A tavaszi est kellemes, üde műsorának bizonyult A népköl­tészet nyomán címmel indított sorozat. Kicsik, nagyok egya­ránt szerepeltek Párkányban az est műsorában. A hangszeres csoportokat szólóénekesek, hangulatos mesemondások kö­vették, és a Csemadok énekkara is kedves népdalokat adott elő. Folytatás is lesz, ugyanis havon­zeti kisebbségek jogát az infor­mációknak az anyanyelvükön történő terjesztéséhez és be­fogadásához (a bizonyítvány írásos információ a szülő számá­ra gyermeke tanulmányi ered­ményéről); - az oktatási tárca utasítása el­lentmond a szlovák-magyar alapszerződés 15. cikkelye 2. bekezdése f) pontjának, mely szerint a nemzeti kisebbségek­hez tartozó személyeknek joguk van hatékonyan részt venni azoknak a döntéseknek a meg­hozatalában, amelyek azt a ki­sebbséget érintik, amelyhez tar­toznak (a kétnyelvű bizonyítvá­nyok megszüntetése esetében ez nem történt meg); - az alapszerződés 15. cikkelye 2. bekezdésének g) pontja sze­rint a Szlovák Köztáraságban élő, magyar kisebbséghez tarto­zó személyeknek egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen jo­guk van szóban és írásban, a magán- és közéletben, valamint a hivatalokkal való kapcsolat­ban szabadon használni anya­nyelvüket; - a szerzett jogot (adott esetben jogot a kétnyelvű iskolai bizo­nyítványra) védi A polgári és po­litikai jogok nemzetközi egyez­ségokmánya (5. cikk, 2. bekez­dés), mely a Szlovák Köztár­saságra is érvényes. Ennek értelmében követeljük, hogy a magyar iskolákban to­vábbra is két nyelven vezessék a pedagógiai ügyvitelt és gyerme­keink ismét kétnyelvű (szlovák és magyar nyelven kitöltött) bi­zonyítványokat kapjanak. 2. A Szlovák Köztársaság oktatá­si minisztériuma 1996. április 10-én módosította a középisko­lai felvételi vizsgákról szóló 79/1991. számú rendeletet. Az eddigi gyakorlattól eltérően a módosított miniszteri rendelet 5. cikkelyének 2. bekezdése ér­telmében minden középiskolá­ban kötelező felvételi vizsgát tenni szlovák nyelvből és iroda­lomból. A rendelet súlyosan diszkriminálja a magyar iskolák tanulóit, mivel vagy három tan­tárgyból kell vizsgát tenniük, el­lentétben a szlovák iskolában ta jelentkezik majd a műsor, s kizárólag a gyökereinkből, a tiszta népi forrásból táplálkozik majd. Hajtman Kornélia Nána Nyelvtörvény a szolgáltatásban Sosem hittem volna, hogy egye­sek ennyire megijednek attól, hogy esetleg tetten érik őket, amint a vevővel éppen magya­rul beszélnek. Pedig saját ta­pasztalatom ezt bizonyítja. A tanuló társaikkal (magyar és szlovák nyelvből, valamint álta­lában matematikából), vagy ha a középiskolák nem követelik a felvételi vizsgát magyar nyelv­ből, akkor ez az anyanyelv deg­radálását jelenti. Követeljük, hogy az oktatási minisztérium módosítsa a rendeletet, és to­vábbra is az oktatás nyelvéből (tehát magyar nyelvből) és egy további tantárgyból (matemati­kából) tegyenek felvételi vizsgát a magyar iskolában tanuló diá­kok. 3. Noha jelenleg a nyitrai Kons­tantin Egyetemen részben folyik magyar nyelven is pedagógus­képzés, folytatására nincs sem­miféle jogi garancia, mivel az új felsőoktatási törvény értelmé­ben kidolgozott statútum erre vonatkozóan még utalást sem tartalmaz. Az államnyelvről szó­ló törvényre hivatkozva korlá­tozzák a magyar nyelvű elő-adá­sokat, szemináriumokat, s arra kötelezik a hallgatókat, hogy a felvételi és államvizsgát szlovák nyelven tegyék le, s a diploma­munkájukat is szlovák nyelven írják és védjék meg. A magyar pedagógusképzés elsorvasztása további pedagógushiányt fog előidézni a magyar iskolákban. Követeljük a teljes magyar peda­gógusképzés visz-szaállítását a nyitrai Konstantin Egyetemen mindaddig, míg önálló magyar egyetem nem biztosítja a ma­gyar tanítók és tanárok képzését is. 4. A kétnyelvű, ún. alternatív oktatást nem sikerült ránk erő­szakolnia a hatalomnak, ezért más módját választotta a ma­gyar iskolák elszlovákosításá­nak. A készülő új közoktatási törvény értelmében minden ma­gyar iskolában kötelező lesz a szlovák nyelv és irodalom mel­lett a történelmet és földrajzot szlovák nyelven oktatni, vala­mint a testnevelésórákat állam­nyelven tartani. A szakközépis­kolákban és szakmunkáskép­zőkben ezenfelül államnyelven kell majd tanítani minden szak­tantárgyat. Ha ez bekövetkezik, lényegében megszűnik a ma­gyar szakközépiskolák és szak­minap Érsekújvárott betértem az egyik órajavító üzletbe. Szí­vesenjártam ide ezelőtt is, mi­vel szolid árakat kínál, és a ve­zető előzékenyen bánik a vevőkkel. Milyen nagy volt a meglepetésem, amikor szlovák és magyar köszönésemre csak szlovákul jött a válasz. Mivel ezelőtt mindig csak magyarul csevegtünk, így természetesen anyanyelvemen közöltem vele, hogy óraszíjat szeretnék vá­sárolni. A főnök meg sem moz­dult, majd „államnyelven" meg­kérdezte, hogy mit óhajtok. Először azt hittem, rosszul munkásképzők hálózata. Tilta­kozunk az ilyen törvény életbe lépése ellen, követeljük, hogy a parlament utasítsa el a törvény­javaslatot. 5. A minisztérium hivatalnokai hatalmukkal visszaélve megfé­lemlítik, megalázzák a magyar iskolaigazgatókat és pedagógu­sokat. Leváltással, elbocsátással fenyegetik azokat, akik nem haj­landók végrehajtani a magyar iskolák számára sérelmes utasí­tásaikat. Tiltakozunk a soroza­tos jogsértések ellen, és támo­... más módját válasz­totta a magyar iskolák elszlovákosításának. gátjuk az iskoláink érdekében bátran fellépő és cselekvő peda­gógusokat. Követeljük, hogy a tárca vezetésére alkalmatlan­nak bizonyult miniszter mond­jon le, illetve a parlament hívja vissza tisztségéből. 6. Ondrej Nemčok államtitkár március 12-én írt körlevele o­lyan intézkedések megvalósítá­sára szólítja fel a járási és kerü­leti hivatalok vezetőit, amelyek értelmében a szlovák nyelvet, történelmet és földrajzot csak szlovák nemzetiségű pedagógu­sok oktathatják. Ezenkívül azt javasolja, hogy külön személyi pótlékot kapjanak a szlovák is­kolák pedagógusai, amennyi­ben a magyar lakosság részará­nya az iskola székhelyén meg­haladja a 40 százalékot. Tiltako­zunk ezek ellen az antidemok­ratikus intézkedések ellen, mi­vel sértik a magyar polgárok alapvető emberi jogait, nemzeti alapon történő megkülönbözte­tést eredményeznek, megaláz­zák a magyar pedagógusokat és céljuk a magyar iskolarendszer megsemmisítése. Végezetül: követeljük, hogy Szlovákia tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségeknek nyel­vük használatához és anyanyel­vükön történő művelődésükhez való jogát, s biztosítsa a magyar óvodák és iskolák zavartalan működését. hallok. Továbbra is magyarul folytattam, ám ő rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul állt a pult mögött. Mivel óraszíj nélkül nem akartam távozni, végül kénytelen voltam átváltani szlovákra, mire készségesen kiszolgált. Nagyon megdöb­bentő, de főleg boszantó a do­log, mivel kettőnkön kívül az üzletben nem tartózkodott sen­ki, így semmi akadálya nem le­hetett annak, hogy magyarul társalogjunk, mint ahogy koráb­ban. Nagy András Szimő

Next

/
Oldalképek
Tartalom