Új Szó, 1997. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1997-02-25 / 47. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1997. FEBRUÁR 543. P A NO RÁ MA F FL Július Binder szerint a hágai bíróság nyolcvan százalékban a szlovák félnek ad igazat Vissza a '77-es szerződéshez? Július Binder, a Vízgazdál­kodási Beruházó Vállalat igazgatója a Bős ügyében zajló hágai peres eljárás szóbeli meghallgatásainak kezdete előtt egy héttel azt még elképzelhetőnek tart­ja, hogy a szlovák felet né­mileg elmarasztalják a C variáns megépítése miatt, de arról szerinte szó sem lehet, hogy Szlovákia visszaadja a Duna régi medrébe a vízmennyiség­nek legalább a felét. P. VONYIK ERZSÉBET Ön tagja annak a szlovák cso­portnak, amely egy ideje bi­zalmas tárgyalásokat folytat a magyar féllel a peren kívüli megállapodás lehetőségéről. Folynak-e még ezek a megbe­szélések, és van-e eredmé­nyük? Fél éve vagyok e csoport tagja, amely másfél éve egyezkedik. Nem hiszem, hogy ezeket a tár­gyalásokat be kellene szüntetni. Korrektek, műszaki kérdésekről folynak, s mindkét fél a kon­szenzus szellemében a maximu­mot igyekszik a maga számára elérni. Megbeszéléseink alapot nyújthatnak a politikusok későbbi tárgyalásaihoz. A szlovák külügyminiszter la­punknak azt mondta, nem si­került olyan pontokat találni, amelyekben az egyetértés le­hetővé tenné a peren kívüli megállapodást. Tehát a Nagy­marost pótló esedeges víz­lépcső ügyében sem? Másként fogalmaznék: Szlová­kia nem szorgalmazza az alsó vízlépcsőt. Mi nem kértük ezt, a szlovák fél ragaszkodik az 1977­es szerződéshez (amelyet Buda­pest felmondott - a szerk. megj.), s ez magában foglalta Nagymaros megépítését. Nem követeljük az újabb vízlépcsőt ­a hajózás teszi azt szükségessé. Mi komplex megoldást akarunk az eredeti szerződés szerint, te­hát biztosítanunk kell a hajózást Nem követeljük az újabb vízlép­csőt - a hajózás teszi azt szükségessé. ^ Pozsony és Budapest között. Ha a magyar fél másképp is meg tudja oldani az alsó szakasz ha­józhatóságát, akkor nem szük­séges az alsó lépcső. Meggyőződésem, hogy a ma­gyarok enélkül sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem tudják biztosítani a nem­lúlius Binder: - Mi a saját vizünket tereltük el, nem a magyarokét. (Prikler László felvétele) zetközi hajózást, a Bős és Nagy­maros közötti hajózási akadá­lyok áthidalását. A Párkány és Esztergom kö­zötti híd újjáépítésével sem kell várni az újabb lépcső mi­att... E hídnak semmi köze az alsó víz­lépcsőhöz. Bőstől nem függ a híd kérdése. Másként fogalmaz­va: meggyőződésem, hogy az al­só lépcső egyszer úgyis meg­épül, mindegy, hogy hol. A híd nem függvénye annak, hogy lesz-e alsó lépcső. Nyíltan ki­mondom: senki nem engedhet meg más vízszintet és alsó híd­peremet, csak olyat, amely biz­tosítja a Duna hajózhatóságát Passautól a Fekete-tengerig. Hága három kérdésben hoz döntést. Ön mire számít? Már 1991-ben megmondtam: egyetlen bíróság sem fogja ki­mondani, hogy az egyik fél száz­százalékosan bűnös, a másik ár­tatlan. Ez olyan diplomatikus bí­róság, amely egyik féllel sem akarja kiélezni a helyzetet. Sportnyelven: mi a tippje, ki nyer, és milyen arányban? Mi leszünk a nyertesek. Ha szá­zalékokban számolom, akkor a bíróság 80 százalékban nekünk ad igazat. Hogy Budapestnek jo­ga volt-e felmondani a szerződést? Biztosan az lesz a döntés, hogy nem, hiszen a kör­nyezeti katasztrófa, amelyre a beadványukban hivatkoznak, a négyéves üzemelés alatt nem következett be. „Nem rosszab­bodott a víz minősége, nem szá­radtak ki az erdők, és folytathat­nám... A magyar fél egy új ág­hoz, a mosoni Duna-ághoz ju­tott, amely az egész Szigetközbe életet vitt. De vannak kiszáradt ágak is... Ilyenek voltak 1995 előtt is, amíg Magyarország nem egye­zett bele a fenékgát megépítésé­be. Most több víz jut oda, mint régebben, addig az ágak nyolc hónapon keresztül szárazak vol­tak. Most a mosoni ág 40 köb­méter vizet kap, ennyit még ma­ximális vízállás esetén sem ka­pott. Magyarország hágai képvi­selője, Szénási György szerint Hága százszázalékosan jogel­lenesnek minősíti a Duna elte­relését. De mi nem tereltük el a Dunát, hanem az 1977-es szerződés szellemében cselekedtünk... Nem egészen, hanem bizo­nyos módosítással. Igen, mert nyolc kilométerrel feljebb kellett elzárnunk a Du­nát. Ami még sincs összhangban az eredeti szerződéssel. De igen, a Duna vize a felvízcsa­tornába vezetve jut el a bősi erőműhöz. Budapest téved, ha azt hiszi, hogy az a szakasz kizá­rólag magyar Duna-szakasz, mert ez közös. Mi a saját vizün­ket tereltük el, nem a magyaro­két. Igaz, az elzárás a Duna felsőbb szakaszán van, s az eset­leg elképzelhető, hogy a magyar fél érveit itt bizonyos mértékig Hága elismeri. A magyar kor­mányfő nagyon jól cselekedett, amikor 1995-ben beleegyezett a fenékgát megépítésébe. A két népnek egymás mellett kell él­nie, s meg kell egyeznie... Például a vízmegosztás kérdé­sében is. Horn Gyula szerint a magyar fél vissza akarja kapni a régi mederbe a Duna-víz fe­lét. A magyar fél igényt tarthat 90 százalékra, mi meg mondhat­juk, hogy adunk 50 köbmétert. Ezt szakemberekre, nem politi­kusokra kell bízni. Elárulok va­lamit: a monitoring szerint fe­lesleges 400 köbmétert adni a régi mederbe, bőven elég ennek a fele. Most ennyit adunk, ami vízpazarlás, és a felvízcsatorna helyzetének rosszabbodását vonja maga után. Hajói tudom, Szlovákia Hágá­ban azzal is érvel, milyen kára származik abból, hogy a bősi erőművet Nagymaros elmara­dása miatt nem járathatják csúcsra. De naponta kétszer jelentősen ingadozik a víz­szint, ami csúcsüzemmódra vall. Igaza van, a vízszint ingadozik, de Bős nem jár csúcsra. Más ok­vv Bízom a bíróság objektivitásában, abban, hogy elma­rasztalja Budapestet a szerződés fel- * * mondásáért. >> ból van ez így. Két turbina működik, de ha meg kell indíta­ni a harmadikat, 400 köbméter­re van szükség. Mihelyt megin­dítjuk, csökken, majd emelkedik a vízszint. Ha csúcsra járna, Po­zsony és Bős között naponta két­szer egy méterrel zuhanna a víz­magasság. Tegyük fel, a bíróság jogelle­nesnek mondja a Duna eltere­lését, ami főleg az ön lelkén szárad. Mondaná-e, hogy mea culpa - az én vétkem? Ez nem lenne objektív döntés. Mi Dunacsúnt a saját területün­kön építettük meg! A leg­rosszabb döntés az lehet, hogy maradjon meg a status quo, hogy megmarad Dunacsún, nem kell Nagymaros, és a fele­ket arra kötelezi, hogy osszák el egymás között a Duna vizét. A legjobb megoldás az 1977-es szerződéshez való visszatérés volna. Bízom a bíróság objekti­vitásában, abban, hogy elma­rasztalja Budapestet a szerződés felmondásáért, és ez esetben a magyar félnek kell viselnie az ezzel járó következményeket. RÖVIDEN Mečiar és Klaus áprilisban találkozik Csorba-tó. Václav Klaus cseh és Vladimír Mečiar szlovák kor­mányfő áprilisban találkozik - jelentette be tegnap Magda Pospíšilová. A cseh kormányhivatal nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. A szlovák szóvivő határozottan cáfolta vi­szont, hogy a tárgyalásra már a márciusi prágai európai ban­kárfórumon sor kerülne. Ekkor ugyanis Mečiar munkalátoga­táson lesz Japánban. (ČTK) Sikeres lenne az EU-népszavazás Pozsony. Az EU-ba való felvétellel kapcsolatos népszavazáson január végén a lakosság 56 százaléka vett volna részt, ennek 83 százaléka támogatja a tagságot - derült ki a statisztikai hi­vatal közvélemény-kutatásából. A népszavazásra főként a negyvenesek, az alkalmazottak és a vállalkozók mentek volna el. A megkérdezettek 19 százaléka nem vett volna részt, 25 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. -Ú­Provokálják a titkosszolgálatot... Pozsony. Miroslav Šášky, a Szlovák Információs Szolgálat szóvivője szerint nem sikerült bizonyítani, hogy a SZISZ pro­vokációt készít elő néhány magyar képviselő ellen ; és azt sem, hogy köze volna a Gaulieder- és a Migas-ügyhöz. Állítólag a Cseh Televízió hamarosan egy filmet sugároz, amelyet szin­tén a titkosszolgálat elleni provokációnak szántak. Viszont a KDM nyilatkozata szerint a titkosszolgálatnak hozzá kell szok­nia a gondolathoz, hogy ebben a témában nemcsak ő gyárt fil­meket. (TA SR) Halott csecsemőt találtak Dunaszerdahely. A Markíza Televízió híradása szerint a városban egy halott csecsemőt találtak. Az első vélemények szerint vasárnap születhetett, majd a szerencséüent az anyja magára hagyta. -Ú­Sikeres az aláírásgyűjtés Galánta. Több mint 8 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze hétfői találkozójukig a Galántai és Vágsellyei járás magyar iskoláiban működő szülői szövetségek. Mint ismeretes, ebben követelik a kétnyelvű bizonyítványok kiadásának visszaállítását, illetve a tanügyi szervek diszkriminatív intézkedéseinek leállítását. A szervezők bíznak abban, hogy a két járásban napokon belül túllépik a tízezret, (mézes) Új igazgató a prózai színpad élén Pozsony. Miroslav Fischer, a Szlovák Nemzeti Színház főigazgatója szeptember elsejei hatállyal Juraj Slezáčekot nevezte ki a prózai színpad élére. (TA SR) A KDM és a DP együttműködése Pozsony. Közös választási jelöltlista összeállításáról tárgyalt tegnap a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt. Á csatlakozási lehetőséget a Demokratikus Unió számára is fenntartják. (TA SR) Gašparovič dühös Pozsony. - Szóvivőm és egyben tanácsadóm, Ľubomír Jurík lemondása nem lepett meg, dühít viszont az általa választott forma - jelentette ki tegnap Ivan Gašparovič, a parlament elnöke. Szerinte Jurík kétkulacsos politikát folytatott, és laza volt a munkafegyelme. (TA SR) Ad acta a Gaulieder-ügy Galánta. Jozef Šajben őrnagy ad acta helyezte a František Ga­ulieder házánál történt robbanás ügyében folyó nyomozást. A lépést azzal indokolta, hogy nem sikerült olyan bizonyítékokat találni, amelyek elegendőek lettek volna vádemeléshez. A hírt maga Gaulieder tette közzé. (TA SR) Hamžík Brüsszelbe utazik Pozsony. Az Európai Unió és Szlovákia közti legfelsőbb szerv, a társulási tanács ma fog ülésezni Brüsszelben. A szlovák küldöttséget Pavol Hamžík külügyminiszter vezeti. (TA SR) Mečiar a rádióban Mindent a nép kezébe? Pozsony. Az államfőn kívül mi­ért ne lehetne közvetlenül vá­lasztani a kormányfőt is? - ve­tette fel Vladimír Mečiar minisz­terelnök tegnap a Szlovák Rádi­óban. Elismerte, hogy ilyen megoldás jelenleg csak Izrael­ben van, de hozzátette: más or­szágok is foglalkoznak a gondo­lattal. Közölte azt is: még min­dig nem tisztázott, megváltoz­tatható-e az alkotmány népsza­vazás útján. Ellenezte azt is, hogy egyszerre tartsák meg a NATO-belépéssel és a közvetlen elnökválasztással kapcsolatos referendumot, arra hivatkozva, hogy összehasonlíthatatlan ü­gyekről van szó. (ČTK) A kormány és az SZVFT a tárgyalásokat bizottságok, valamint ágazatok szintjén kívánja folytatni Tegnap sikerült közelíteni az álláspontokat TA SR- és ČTK-HlREK Csorba-tó. - A kormány és a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (SZVFT) álláspontja közel került egymáshoz. A problémák nagy részét sike­rült felszámolni - jelentette ki Vladimír Mečiar kormányfő a SZVFT vezetőivel tartott tegna­pi tárgyalás után. Eszerint né­hány részletet leszámítva a ke­rületi önkormányzatok helyze­tét illetően is megegyeztek, és őszig kompromisszumos tör­vényjavaslatot terjesztenek a parlament elé. A kormány kész átadni a közsé­geknek és a városoknak a rend­szeres díjak kifizetését, beleért­ve a munkanélküli-segélyt is. A víz- és csatornahálózat esetében mindkét fél garanciákat kér az állampolgárok számára. A la­kásépítés terén célzott támoga­tásra van szükség, amit csak a bankokkal együtt lehet megol­dani. A hírügynökségi jelentések szerint a nap folyamán sok szó esett a felek között az adók elosztásáról is. Michal Sýkora, az SZVFT elnö­ke szerint továbbra is kérdéses az európai önkormányzati charta aláírása és a felsőbb ön­kormányzati szervek száma. Az SZVFT ugyanis azt követeli, hogy a regionális önkormány­zatokból tizenegy legyen, a kormány viszont, a kerületek mintájára, a nyolchoz ragasz­kodik. A választásokat pedig a helyhatósági választásokkal párhuzamosan kellene megtar­tani. Sýkora még hozzátette: sok olyan terület van, amelyen még nem találták meg a kormánnyal a közös hangot, ezért a tárgya­lásokat bizottságok és ágazatok szintjén folytatni kell. Sýkora egy furulyával ajándékozta meg a kormányfőt. (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom