Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-07 / 32. szám
1996. augusztus 7. Sport Magyarok az atlantai dobogó tetején: Egerszegi Krisztina Bearanyozott búcsú a medencétől Könnyedén, gördülékenyen az ötödik olimpiai arany felé Fotók: CTK (2) és Vlado Gloss (1) Zsigárdi László _____________ Óv odás volt, amikor egy sportember jelentkezett a „dedó- ban”, hogy kisgyerekeket oktat úszásra, akinek kedve van, jelentkezhet nála. Édesanyja - a nővérével együtt - beíratta, tanuljanak meg úszni. Testvére, Klári tehetségesebbnek tűnt, őt ott is tartották, Krisztina pedig elkezdett művészitornázni. De nem sokáig, mert végül is kisírta a medencét. Ma sem tagadja: gyermeki akaratosságának köszönhetően lett úszó. Nem is akármilyen, a világ egyik legjobbja. Igen, Egerszegi Krisztináról, azaz „EGÉR”- ről (a medence partján és azon kívül szinte mindenki így hívja Magyarország legjobb sportolónőjét) van szó. Nincs olyan világverseny, amelyen ne nyert volna, hazájában párját ritkító csúccsal dicsekedhet: közel 100-szoros(!) országos bajnok. Nem titkolja, hogy nemigen rajongott az edzőtáborokért, s a közönséges tréningeket sem „csípte”. A siker érdekében azonban mindent megtett, s azt is elárulta, női hiúsága nem engedte, hogy veszítsen. Még a vitákban sem. Mert azért itt-ott veszekedett, mégpedig edzőjével, Kiss Lászlóval. „De tudom, Laci bácsi mindig a javamat akarta. Egy kicsit olyan, mint a barátnőm, mindent megbeszéltünk, vagy majdnem mindent.” Az elsőségekre, az aranyérmekre, a (világ) csúcsokra gondolt, amikor nap mint nap soksok kilométert leúszott. A „faltól falig” élet embert próbáló dolog. Vajon lehetséges még Ma sem tagadja: gyermeki akaratosságának köszönhetően lett úszó. ennyi idő után is örömet találni az úszásban? A sportág nagyjai erre egytől egyig azt válaszolják: egyre kevesebbet. Egér többször is megjegyezte, nem tudja, egyáltalán miért is csinálja még mindig ezt az egészet. Talán az olimpia miatt. Nos, megérte kivárnia (kiszenvednie?) az atlantai ötkarikás játékokat, hiszen kétszáz háton sikerült megszereznie ötödik olimpiai aranyérmét... Előtte azonban „csak” bronzérmes lett négyszáz vegyesen. Régebben állatorvosnak készült, aztán elképzelte már magát cukrászként, vagy valamilyen kereskedelmi pályán is. Már Atlanta előtt határozottan kijelentette: „Az olimpia után nincs tovább, befejezem!” Versenyezhetett a világ bármely pontján, bármely viadalon, egy ország, valamint a határon túl élő magyarság várta a híreket sikereiről, győzelmeiről. „A családi körben sosem mondták, hogy nem baj, ha nem nyersz, mint ahogy azt sem, mi is győzelmet vártunk tőled. Biztosan tudták, mennyire zavarna, ha otthon is ez lett volna a téma. Csak amikor eljött az utazás napja, akkor következett néhány aggódó mondat, hogy vigyázzak magamra. Az eredményekről csupán akkor esett szó, amikor azok már megvoltak - vagyis utólag.” Egerszegi Krisztina nemcsak úszó, hanem szép, fiatal lány, életkedvvel, vágyakkal. Vidám, mosolygós, tán soha sincs rossz kedve; megszokta már a másodpercre beprogramozott életet. Jólesik neki, ha az utcán felismerik, gratulálnak neki, érdeklődnek, sok sikert kívánnak az emberek. A következő sztorira szívesen emlékezik vissza: „Egyszer egy öreg néni szólított meg, kedvesen kérdezősködött erről-ar- ról, mintha a nagymamám lett volna. Ez jó, de olyan is akadt, amikor a férfiak próbálkoznak, durván leszólítanak. Az borzasztó!” Van, aki naponta kétszer is ír Krisztinának. Hát, ilyen (is) a népszerűség. A fiúk hiába ügyeskednek, Egér már három éve egy magyar, barna úszóval, Zubor Attilával barátkozik... Krisztina királynő (így nevezték el az 1993-as sheffieldi Eu- rópa-bajnokságon) már egyszer, a szöuli olimpiát követően, gondolt a visszavonulásra, aztán valahogy túltette magát az egészen. A mostani döntése megmásíthatatlan: Atlantában versenyzett utoljára komoly világversenyen. S a búcsú fényesre sikeredett, ugyanis két éremmel fejezte be. Sokan két aranyat vártak tőle, de 400 vegyesen „elúszott” az elsőség, „csak” bronz lett belőle. A táv hajrájában nagyon elfáradt Krisztina, és féltették őt 200 háton is. Kiss László a váratlan harmadik helyezést követően megjegyezte: „Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még Egerszegi Krisztinek is, gyorsan el kell felejteni a 400 vegyest és a 200 hátra összpontosítani. Mindent megteszünk, hogy Egér megszerezze ötödik olimpiai aranyérmét...” Nos, Krisztina királynő legerősebb számában fantasztikus teljesítményt nyújtott, ut- cahossznyi, több mint négymásodperces előnnyel diadalmaskodott. Az eredményhirdetéskor és a Himnusz alatt igencsak meghatott volt, egészen biztos arra gondolt, hogy ez volt az utolsó alkalom, amikor a dobogó tetején állt. „Egyszer be kell fejeznem, sikeresen, emelt fővel akartam búcsúzni, s ez sikerült is. Az biztos, hogy hiányozni fog az úszás, éppen ezért nem lehet egyik napról a másikra búcsút mondani a medencének. Versenyeken már nem indulok, de azért el-eljárok majd az edzésekre.” Kiss László mesteredző egyik szeme nevetett, a másik pedig sírt, hiszen számtalan felejthetetlen pillanatot élt át védencével, akinek visszavonulását tiszteletben tartja: „Egér már évekkel ezelőtt határozottan kijelentette, hogy csak Atlantáig vállalja, utána lelép a színről. Ezt szinte mindenki tudta, csak valahogy nem akarta elhinni. Sajnos, elérkezett Krisztina visszavonulásának pillanata. Nagyon boldog vagyok, hogy a 200 háton aratott győzelme bearanyozta a búcsút.” Vitathatatlan: hiányozni fog a nemzetközi medencékből az ötszörös olimpiai, kétszeres világ- és kilencszeres Európa- bajnok! Atlantai kuriózumok Salt Lake City Atlantától tanult Tóm Welch, a Sah Laké Cityben 2002-ben megrendezendő téli olimpia szervezőbizottságának elnöke az ötkarikás nyári játékok idején Atlantában igyekezett tanulni a rendezőktől, mégpedig azt, hogy mit nem szabad csinálni. Tapasztalatai közreadása közben nem győzött fogad- kozni: hat év múlva nem fordulnak elő az ottanihoz hasonló hiányosságok. Különösen az önkéntesek hadát bírálta. Szerinte ilyen fontos sportesemény hátterét nem lehet rosszul kiképzett dilettánsokra bízni. Az elüzletesiesedés sem tetszett neki. Szerződésbe szeretné foglalni a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, hogy kik, mikor és hol árulhatnak majd Sah Laké Cityben. Születésnapi szerződés Busás összegű szerződést kötött eddigi csapatával Gary Payton, az atlantai olimpián szerepelt amerikai kosárlabda álomcsapat tagja. További hét évre kötelezte el magát a Seattle Supersonics együtteséhez, s ezért 85 millió dollárt vágott zsebre. A szerződést éppen huszonnyolcadik születésnapján látta el kézjegyével. Payton az elmúlt idényben egyik vezéregyénisége volt klubcsapatának, mellyel bejutott az NBA döntőjébe. Ugyanakkor kivívta az év legjobb védőjátékosa címet, évi keresete elérte a 2,7 millió dollárt. Schwarzenegger filmjének premierje Amerika szuperprodukciókra vágyott az atlantai játékok idején is. Augusztus másodikén az olimpiai falu Bobby Dodd- stadionjában volt Ar- nold Schwarzenegger legújabb filmjének nem zetközi premierje. A „Végképp eltörölni” című akció-trillert négy emelet magas, hatalmas vászon előtt izgulhatta végig a több mint tizenöt ezer sportoló és meghívott vendég. A vetítés utáni gálán az egykori testépítő kiválóságból lett Arnold Schwarzenegger testépítői fénykorában Archív felvétel hollywoodi sztár üdvözölte vendégeit, filmbeli partnerei, Vanessa Williams, James Caan, valamint Charles Russell rendező társaságában. A tartalék kapus vízbe ugrása Kéttized másodperccel a magyar-olasz bronzcsata I vége előtt, amikor már mindenki elkönyvelte az itáliaiak győzelmét (egy góllal vezettek), az azzurrik tartalék kapusa örömében köpenyben a medencébe ugrott. Ezzel az atlantai vízilabdatorna legfurcsább helyzete állt elő: a szabályok értelmében ugyanis büntetődobást, azaz hétméterest kellett ítélni csapata ellen, mert a megengedettnél eggyel többen voltak a vízben. A bírók némi tanakodás után végül megítélték a négyméterest, amit Vincze értékesített, s így következett a hosszabbítás. A magyarok azonban ezzel a tálcán felkínált lehetőséggel sem tudtak élni, az aranyéremre vágyó csapat még a dobogóról is leszorult. Edzőjével, Kiss Lászlóval „Hiányozni fog az úszás, de ki kell lépnem az életbe.”