Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-24 / 30. szám

Nagyvilág 1996. július 24. 7 : '■ v'j ,,,V - •" % ¿,'g V. “vk *hv.r '• ' '1 ■ ’ . " ' ^ **.V I wlÉ^Mm * ■-■•.'■ ^,<. •>yfí Af*: -iSXOt^- ;' w' '% Y^%t-v ■ :'.-i;..ÿ;v’ '•. ■ *’■;■■ l-Vf. i'”-'. - \hS‘<Óví¿v■¿á,.V- ■ ■ ‘ %' H •' K. G. felvétele A mai hölgyek ugyan egyre Inkább kivetkőznek, azért a bikini nem veszít igazán a varázsából Kétrészes semmiség, amely atombombaként robbant A feltárt köldök forradalma Bécsi tevéi A Kártnerstrasséból Nem divatcézár ödete volt, ha­nem egy racionális gondolko­dású mérnökember, bizonyos Louis Réard volt az, aki úgy érezte, ideje megmu­tatni, amit addig a mítosz és az erotika félhomálya fedett: a női melltartót és a női bugyit. Sőt nem­csak megmutatni, mert ahhoz talán ő maga is prűd volt, hanem egyenesen társasági öltözéket csinálni belőle, ter­mészetesen ott, ahol az ilyesmi éppen megfelel, a tengerparton, a strandokon. Az ötlet bombaként robbant és nem is csodálkozhatunk azon, hogy a neve az lett, ami. Egy hó­nappal az új fürdőruhamodell megjelenése előtt robbantották fel a második világháború utáni első kísérleti atombombát a Bi­kini-szigeteken. Az új divatkre­áció sem robbant kisebbet, s el is nevezték rögtön bikininek. Az új fürdőruha-divat na­gyobb társadalmi vitát váltott ki, mint az atomkísérletek. El­lenzőinek legenyhébb ellenér­ve az volt, hogy illetlen. Ezen nincs mit csodálkozni. Addig csak a keleti hastáncosnők mu­togatták a nyilvánosság előtt köldöküket. Az ötlet pártolói viszont lelkesedtek, és az embe­riség megújhodásának kezdetét látták az új öltözékben, már amennyire öltözéknek modha­tó az, ami inkább vetkőzésnek minősül. Mai szemmel nézve azt hihetnénk, hogy gyors sike­re lehetett, de ez egyáltalán nincs így. Tizenegy évvel a bemutató után, 1957-ben, a Modern Girl maga­zin például így ír: „Fölösleges szót vesztegetni az ún. bikinire, hiszen el­képzelhetetlen, hogy egy tisztessé­ges lány valami ilyesmit hordjon.” Hogy mégis meny­nyire elképzelhető, azt láthatjuk ma. Reard mér­nök pedig milliomosként halt meg. Beszélhettek az erkölcscsőszök, amennyit akartak, a bikini sze­rencsés csillagzat alatt szüle­tett. Akkor, amikor az egészsé­ges test kultuszának és a turiz­musnak a napja volt felvirradó­ban. Az új divat terjesztői Fran­ciaországban a leghatékonyabb fegyvert vetették be, s ez akkor Brigitte Bardot volt. A sztár Az isten megteremtette a nőt című filmben bikiniben mutatkozott. Szodoma és Gomorra - kiáltoz­ták a békebeli erkölcsök védel­mezői, de az új ideál már meg­született. A franciáktól az ame­rikaiak vették át a stafétabotot, s ha ők valamit a hatvanas évek­ben a kezükbe vettek, akkor ott már ment minden, mint a kari­kacsapás. Kalifornia akkor kez­dett a napfény országa lenni, ahol - természetesen csak a pénz után - az erős, kisportolt, lebarnult és persze bikinibe vetkőzött szép női test lett a legfőbb esztétikai érték. A férfi­testek kultusza csak később kezdődött, a schwarzeneggeri izmok és a keleti harcművészet térhódításával. Megszületett a bikini filozófiája is, mégpedig egy spanyol író és pszichiáter, bizonyos Jose Car- los Somosa gondolatai nyo­mán. Ő mondja, hogy a bikini ma, ötven évvel „kitalálása” után, válságban van. Ma ugyan­is olyan természetességgel mu­tatnak meg mindent a hölgyek, hogy elvész a bikini varázsa. Pe­dig a bikini néha többet mutat a nőből, mintha nem volna rajta semmi. Somosa szerint azért, mert a bikini nem el­takar (már amit), hanem leleplez és emiatt többet feltár, mint a meztelenség. Még tömörebben szólva, a bikini ki­hangsúlyozza a ta­but és éppen ebben rejlik a varázsa. S hogy varázsa van, azt bizonyítja az út is, amit a bikini megtett Marilyn Monroetól Pamela Andersonig. Állandóan változott a nagysá­ga, szabása, de nem fejlődött. Bikini maradt. Éppen a varázsá­nak köszönhetően lépett át a tengerpartról a reklám világá­ba. Marilyn Monroe még meg­kérdezte, hogy miért kell bikini­ben lennie akkor is, amikor fog­pasztát vagy karórát reklámoz. Nemhogy választ nem kapott, de a kérdésen is elcsodálkoztak. Ma már ilyen kérdések fel sem merülnek. Születtek elméletek, amelyek a társadalmi öszefüggéseket bon­colgatták a bikinivel kapcsolat­ban, hangsúlyozva, hogy éppen ez az a ruhadarab, amely a női emancipáció, de főleg a nők belső felszabadulásának szim­bóluma lehet. Ők maguk dön­tötték el ugyanis, hogy hordják- e vagy sem. Mint minden találmány, a biki­ni eredete is vitatott. Vannak, akik úgy vélik, hogy a franciák­nak semmi közük a bikinihez, hiszen azt már 1935-ben felfe­dezte Hollywood. Ott fényké­peztek le egy höl­gyet, aki kétrészes fürdőruhában vízisí­zett. Sőt messzebbre is vissza lehet men­ni. A pompeji ásatá­sok során előkerült egy freskó, amelyen egy hölgy kétrészes fürdőruhára emlé­keztető valamit vi­sel. Ha ez így megy tovább, lassan minden kornak köze lesz a bikinihez és sor ke­rülhet a barlangrajzok ilyen cé­lú vizsgálatára is. Egy dolog azonban biztos marad, hogy a Bikini-szigeteknek semmi kö­zük nincs a bikini megszületé­séhez. (Cambio 16) Brogyányi Judit Furcsa, de nagyon ismerős emberek ülnek a bécsi Kárt- nerstrasséra kihelyezett ócs­ka mozipadokon, sőt egy bolt kirakatában ugyancsak ro­konszenves arcú hölgy és úr áll őrt. Az ő arcuk és kéztartá­suk, alakjuk ugyancsak sok­szor látott jelenség. Merthogy látomásról van szó: ismerőse­ink ugyanis mozdulatlanok. Melléjük lehet ülni, az ölükbe telepedhetünk. Aki akar, be­lekarolhat Romy Schneider- be, kezet foghat Amold Schwarzeneggerrel, meg­érintheti Brandauer széles ka­rimájú kalapját. Ez a panopti­kum ünnepi alkalomra ké­szült Bécs belvárosában, ab­ból az alkalomból, hogy az osztrák fővárosban is százé­ves a mozi. Több tucatnyi régi és új osztrák származású fil­mes személyiség találkozik naponta a bécsiekkel, meg Bécs vendégeivel, akik lehet, nem tudják, azok a hősök, akiket német és olasz, de leg­inkább amerikai és olykor magyar filmek szereplőiként alakítottak-osztrákok. Ilyen a film. Históriájának száz éve azt bizonyította, hogy az egyik legnemzetközibb mű­vészet. Nem csupán pénzügyi okokból, hanem a belső mű­vészi szerkezet okán sem na­gyon képzelhető el egy-egy nagyobb mű kivitelezése nemzeti keretek között. Még a nagyon gazdag országok esetében sem. De azért Ale­xander Kordáról nemcsak mi tudjuk, hogy magyarként kapta az angol főrendi címet, és bármilyen filmben szerepel Klaus Maria Brandauer, azért osztrák színész és a bécsi Burgtheater tagja, csaknem negyed százada. És ilyen a film közönsége, amely mér­téktartóan, de nem titkolt K. und K. nosztalgiával - a száz­éves mozi mellett - megün- nepli Ausztria milleneumát is. KIVITELEZŐ ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALATOT KERESÜNK (BEÉPÍTETT FELÜLET 430 m2,5420 m3) KOMPLETT EELlPlTlSlPE EiiSEEŰjyÁP (NŐVÉ ZÁMKY) KÖZPONTIÁBAN. CSAK KOMOLY VÁLLALATOK ÉRDEKLŐDÉSÉT VÁRJUK. KAPCSOLATFELVÉTEL: ING. TÓTH TELEFON: 0817/257 08,259 22 FAX: 0817/259 22. VKV-695 A Bikini­szigeteknek semmi közük a fürdő- ruhához. Az évtize­dek során társadalmi rangja is megnőtt. Vasárnapi pletykák New York-i afférok Hogy miféle fura allűrjei le­hetnek egy világsztárnak, azt legutóbb Barbra Streisand virágárusa tapasztalhatta. Hetente, naponta szállította a színésznőnek a szebbnél szebb csokrokat. így tett a közelmúltban is, miután Barbra egy halvány rózsa­színű rózsacsokrot rendelt a New York-i Central Park Westen levő lakásába. A vi­rágárus órára pontosan vitet­te a virágot, másnap azonban Barbra fizetés nélkül vissza­küldte a csokrot, azzal, hogy „a rózsaszínnek eme árnyala­ta nem tetszik” neki. A virág­árus csak később, egy másik kuncsafttól tudta meg, hogy Mrs. Streisand a virágszállí­tás napján „Dinner-Partyt” rendezett, s mindenkinek megmutogatta a csodaszép­nek nevezett rózsacsokrot. A szállító mérgében azonnal törölte a megrendelők listá­járól a spórolós sztár nevét. Egy másféle „Dinner-Partyn” vett részt Róbert de Niro manhattani „Nobu” nevű bárjában. A sztárnak nem szokása a dorbézolás, ám ha egyszer kirúg a hámból, ak­kor rendesen... Négy óráig evett-ivott megállás nélkül barátaival. A bár alkalmazot­tainak „zárórakor” minden erejüket össze kellett szedni­ük, hogy a díszes társaságot kikísérjék az utcára. A legna­gyobb gondjuk az egyensú­lyát vesztett tulajdonossal volt, akit csak nagy „rábeszé­lés” után tudtak betuszkolni a taxiba. Sarah Ferguson, volt yorki hercegnő memoárjaiért utóbb 1,2 millió dollár előle­get kapott a Simon & Schus­ter New York-i kiadótól, s máris újabb aranybányára talált. A hírek szerint Fergie a jövőben a neves manhatta­ni „Blomingdale’s” áruház számára fog gyerekruhákat tervezni. (dz) Kávéházi incidens Peter Fáik a legszívesebben a föld alá süllyedt volna szégye­nében, amikor felesége, Shera Danese az egyik hollywoodi ká­véházban hisztérikus rohamot kapott. Csak azért, mert félje nem adott neki „elsőbbséget”, s előbb merészelt bepillantani az étlapba. „Columbo” hiába pró­bálta megnyugtatni megvadult feleségét: a 22 évvel fiatalabb, fúriává változott Shera kisebb káromkodás közepette elvihar- zott. Peter, mint rendes férj, utánairamodott... Később mindketten visszatértek, vala­mit rendeltek, ám pár perc múl­va a vendégek ismét a házaspár közötti hangos szóváltásra let­tek figyelmesek. Hogy a „máso­dik felvonásban” min vesztek össze, nem tudni, annyi viszont bizonyos: Shera becsomagol- tatta megrendelt harapnivaló- ját és ismét faképnél hagyta Pé­tért. Az ajtóból még visszakiál­tott: „Tudd meg, hogy utállak”. „Columbo” és felesége, She­ra: egy szép mosoly a fotósok számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom