Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-24 / 30. szám
Nagyvilág 1996. július 24. 7 : '■ v'j ,,,V - •" % ¿,'g V. “vk *hv.r '• ' '1 ■ ’ . " ' ^ **.V I wlÉ^Mm * ■-■•.'■ ^,<. •>yfí Af*: -iSXOt^- ;' w' '% Y^%t-v ■ :'.-i;..ÿ;v’ '•. ■ *’■;■■ l-Vf. i'”-'. - \hS‘<Óví¿v■¿á,.V- ■ ■ ‘ %' H •' K. G. felvétele A mai hölgyek ugyan egyre Inkább kivetkőznek, azért a bikini nem veszít igazán a varázsából Kétrészes semmiség, amely atombombaként robbant A feltárt köldök forradalma Bécsi tevéi A Kártnerstrasséból Nem divatcézár ödete volt, hanem egy racionális gondolkodású mérnökember, bizonyos Louis Réard volt az, aki úgy érezte, ideje megmutatni, amit addig a mítosz és az erotika félhomálya fedett: a női melltartót és a női bugyit. Sőt nemcsak megmutatni, mert ahhoz talán ő maga is prűd volt, hanem egyenesen társasági öltözéket csinálni belőle, természetesen ott, ahol az ilyesmi éppen megfelel, a tengerparton, a strandokon. Az ötlet bombaként robbant és nem is csodálkozhatunk azon, hogy a neve az lett, ami. Egy hónappal az új fürdőruhamodell megjelenése előtt robbantották fel a második világháború utáni első kísérleti atombombát a Bikini-szigeteken. Az új divatkreáció sem robbant kisebbet, s el is nevezték rögtön bikininek. Az új fürdőruha-divat nagyobb társadalmi vitát váltott ki, mint az atomkísérletek. Ellenzőinek legenyhébb ellenérve az volt, hogy illetlen. Ezen nincs mit csodálkozni. Addig csak a keleti hastáncosnők mutogatták a nyilvánosság előtt köldöküket. Az ötlet pártolói viszont lelkesedtek, és az emberiség megújhodásának kezdetét látták az új öltözékben, már amennyire öltözéknek modható az, ami inkább vetkőzésnek minősül. Mai szemmel nézve azt hihetnénk, hogy gyors sikere lehetett, de ez egyáltalán nincs így. Tizenegy évvel a bemutató után, 1957-ben, a Modern Girl magazin például így ír: „Fölösleges szót vesztegetni az ún. bikinire, hiszen elképzelhetetlen, hogy egy tisztességes lány valami ilyesmit hordjon.” Hogy mégis menynyire elképzelhető, azt láthatjuk ma. Reard mérnök pedig milliomosként halt meg. Beszélhettek az erkölcscsőszök, amennyit akartak, a bikini szerencsés csillagzat alatt született. Akkor, amikor az egészséges test kultuszának és a turizmusnak a napja volt felvirradóban. Az új divat terjesztői Franciaországban a leghatékonyabb fegyvert vetették be, s ez akkor Brigitte Bardot volt. A sztár Az isten megteremtette a nőt című filmben bikiniben mutatkozott. Szodoma és Gomorra - kiáltozták a békebeli erkölcsök védelmezői, de az új ideál már megszületett. A franciáktól az amerikaiak vették át a stafétabotot, s ha ők valamit a hatvanas években a kezükbe vettek, akkor ott már ment minden, mint a karikacsapás. Kalifornia akkor kezdett a napfény országa lenni, ahol - természetesen csak a pénz után - az erős, kisportolt, lebarnult és persze bikinibe vetkőzött szép női test lett a legfőbb esztétikai érték. A férfitestek kultusza csak később kezdődött, a schwarzeneggeri izmok és a keleti harcművészet térhódításával. Megszületett a bikini filozófiája is, mégpedig egy spanyol író és pszichiáter, bizonyos Jose Car- los Somosa gondolatai nyomán. Ő mondja, hogy a bikini ma, ötven évvel „kitalálása” után, válságban van. Ma ugyanis olyan természetességgel mutatnak meg mindent a hölgyek, hogy elvész a bikini varázsa. Pedig a bikini néha többet mutat a nőből, mintha nem volna rajta semmi. Somosa szerint azért, mert a bikini nem eltakar (már amit), hanem leleplez és emiatt többet feltár, mint a meztelenség. Még tömörebben szólva, a bikini kihangsúlyozza a tabut és éppen ebben rejlik a varázsa. S hogy varázsa van, azt bizonyítja az út is, amit a bikini megtett Marilyn Monroetól Pamela Andersonig. Állandóan változott a nagysága, szabása, de nem fejlődött. Bikini maradt. Éppen a varázsának köszönhetően lépett át a tengerpartról a reklám világába. Marilyn Monroe még megkérdezte, hogy miért kell bikiniben lennie akkor is, amikor fogpasztát vagy karórát reklámoz. Nemhogy választ nem kapott, de a kérdésen is elcsodálkoztak. Ma már ilyen kérdések fel sem merülnek. Születtek elméletek, amelyek a társadalmi öszefüggéseket boncolgatták a bikinivel kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy éppen ez az a ruhadarab, amely a női emancipáció, de főleg a nők belső felszabadulásának szimbóluma lehet. Ők maguk döntötték el ugyanis, hogy hordják- e vagy sem. Mint minden találmány, a bikini eredete is vitatott. Vannak, akik úgy vélik, hogy a franciáknak semmi közük a bikinihez, hiszen azt már 1935-ben felfedezte Hollywood. Ott fényképeztek le egy hölgyet, aki kétrészes fürdőruhában vízisízett. Sőt messzebbre is vissza lehet menni. A pompeji ásatások során előkerült egy freskó, amelyen egy hölgy kétrészes fürdőruhára emlékeztető valamit visel. Ha ez így megy tovább, lassan minden kornak köze lesz a bikinihez és sor kerülhet a barlangrajzok ilyen célú vizsgálatára is. Egy dolog azonban biztos marad, hogy a Bikini-szigeteknek semmi közük nincs a bikini megszületéséhez. (Cambio 16) Brogyányi Judit Furcsa, de nagyon ismerős emberek ülnek a bécsi Kárt- nerstrasséra kihelyezett ócska mozipadokon, sőt egy bolt kirakatában ugyancsak rokonszenves arcú hölgy és úr áll őrt. Az ő arcuk és kéztartásuk, alakjuk ugyancsak sokszor látott jelenség. Merthogy látomásról van szó: ismerőseink ugyanis mozdulatlanok. Melléjük lehet ülni, az ölükbe telepedhetünk. Aki akar, belekarolhat Romy Schneider- be, kezet foghat Amold Schwarzeneggerrel, megérintheti Brandauer széles karimájú kalapját. Ez a panoptikum ünnepi alkalomra készült Bécs belvárosában, abból az alkalomból, hogy az osztrák fővárosban is százéves a mozi. Több tucatnyi régi és új osztrák származású filmes személyiség találkozik naponta a bécsiekkel, meg Bécs vendégeivel, akik lehet, nem tudják, azok a hősök, akiket német és olasz, de leginkább amerikai és olykor magyar filmek szereplőiként alakítottak-osztrákok. Ilyen a film. Históriájának száz éve azt bizonyította, hogy az egyik legnemzetközibb művészet. Nem csupán pénzügyi okokból, hanem a belső művészi szerkezet okán sem nagyon képzelhető el egy-egy nagyobb mű kivitelezése nemzeti keretek között. Még a nagyon gazdag országok esetében sem. De azért Alexander Kordáról nemcsak mi tudjuk, hogy magyarként kapta az angol főrendi címet, és bármilyen filmben szerepel Klaus Maria Brandauer, azért osztrák színész és a bécsi Burgtheater tagja, csaknem negyed százada. És ilyen a film közönsége, amely mértéktartóan, de nem titkolt K. und K. nosztalgiával - a százéves mozi mellett - megün- nepli Ausztria milleneumát is. KIVITELEZŐ ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALATOT KERESÜNK (BEÉPÍTETT FELÜLET 430 m2,5420 m3) KOMPLETT EELlPlTlSlPE EiiSEEŰjyÁP (NŐVÉ ZÁMKY) KÖZPONTIÁBAN. CSAK KOMOLY VÁLLALATOK ÉRDEKLŐDÉSÉT VÁRJUK. KAPCSOLATFELVÉTEL: ING. TÓTH TELEFON: 0817/257 08,259 22 FAX: 0817/259 22. VKV-695 A Bikiniszigeteknek semmi közük a fürdő- ruhához. Az évtizedek során társadalmi rangja is megnőtt. Vasárnapi pletykák New York-i afférok Hogy miféle fura allűrjei lehetnek egy világsztárnak, azt legutóbb Barbra Streisand virágárusa tapasztalhatta. Hetente, naponta szállította a színésznőnek a szebbnél szebb csokrokat. így tett a közelmúltban is, miután Barbra egy halvány rózsaszínű rózsacsokrot rendelt a New York-i Central Park Westen levő lakásába. A virágárus órára pontosan vitette a virágot, másnap azonban Barbra fizetés nélkül visszaküldte a csokrot, azzal, hogy „a rózsaszínnek eme árnyalata nem tetszik” neki. A virágárus csak később, egy másik kuncsafttól tudta meg, hogy Mrs. Streisand a virágszállítás napján „Dinner-Partyt” rendezett, s mindenkinek megmutogatta a csodaszépnek nevezett rózsacsokrot. A szállító mérgében azonnal törölte a megrendelők listájáról a spórolós sztár nevét. Egy másféle „Dinner-Partyn” vett részt Róbert de Niro manhattani „Nobu” nevű bárjában. A sztárnak nem szokása a dorbézolás, ám ha egyszer kirúg a hámból, akkor rendesen... Négy óráig evett-ivott megállás nélkül barátaival. A bár alkalmazottainak „zárórakor” minden erejüket össze kellett szedniük, hogy a díszes társaságot kikísérjék az utcára. A legnagyobb gondjuk az egyensúlyát vesztett tulajdonossal volt, akit csak nagy „rábeszélés” után tudtak betuszkolni a taxiba. Sarah Ferguson, volt yorki hercegnő memoárjaiért utóbb 1,2 millió dollár előleget kapott a Simon & Schuster New York-i kiadótól, s máris újabb aranybányára talált. A hírek szerint Fergie a jövőben a neves manhattani „Blomingdale’s” áruház számára fog gyerekruhákat tervezni. (dz) Kávéházi incidens Peter Fáik a legszívesebben a föld alá süllyedt volna szégyenében, amikor felesége, Shera Danese az egyik hollywoodi kávéházban hisztérikus rohamot kapott. Csak azért, mert félje nem adott neki „elsőbbséget”, s előbb merészelt bepillantani az étlapba. „Columbo” hiába próbálta megnyugtatni megvadult feleségét: a 22 évvel fiatalabb, fúriává változott Shera kisebb káromkodás közepette elvihar- zott. Peter, mint rendes férj, utánairamodott... Később mindketten visszatértek, valamit rendeltek, ám pár perc múlva a vendégek ismét a házaspár közötti hangos szóváltásra lettek figyelmesek. Hogy a „második felvonásban” min vesztek össze, nem tudni, annyi viszont bizonyos: Shera becsomagol- tatta megrendelt harapnivaló- ját és ismét faképnél hagyta Pétért. Az ajtóból még visszakiáltott: „Tudd meg, hogy utállak”. „Columbo” és felesége, Shera: egy szép mosoly a fotósok számára
