Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-24 / 30. szám

2 1996. július 24. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Nagyvonalúság Vojtek Katalin ___________ Érdekes fig yelni a ma­gyar-magyar találkozó szlová­kiai hullámveréseit. A sánta lo­gikájú eszmefuttatások és vak­si ötletsziporkák áradatából toronyként magasodik ki a kormány állásfoglalása: „A Szlovák Köztársaság elfogadta a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek individuális jogai védelmének koncepció­ját és azt nagyvonalúan meg­valósítja a gyakorlatban, miál­tal garantálja azon törvényes jogok védelmét, melyek iden­titásuk alapelemeit alkotó kul­túrájuk, hagyományaik és nyelvük fenntartását és fejlesz­tését célozzák.” Most ne be­széljünk az „identitásunk alap­elemét alkotó” anyanyelvűnk elsorvasztását célzó nyelvtör­vényről, iskoláink nyomorga- tásáról, kulturális intézménye­ink leépítéséről és arról a min­denkori hecckampányról, amely hagyományainkhoz va­ló ragaszkodásunk legapróbb megnyilvánulását is országos botránnyá dagasztja. Beszél­jünk csak a nagyvonalúságról, íme egy apró adalék. A szlová­kiai magyar tanítók énekkara Bécsbe készült, a nemzetközi Schubert-kórusversenyre. Ta­nítókról és munkanapról lévén szó, a tanügyi hivatal jóváha­gyása kellett, hogy részt tudja­nak venni a versenyen. Pénz­beli támogatás is jól jött volna, de ne legyünk annyira igénye- • sek. Azért csurrant-csöppent egy kis pénz is - a versenyen ugyancsak részt vett, de helye­zést nem nyert vranovi szlovák énekkarnak. De nem is ez a lé­nyeg, hanem az, hogy az álla­mi szerv, a rimaszombati Tan­ügyi Hivatal nem engedte a já­rásbeli magyar tanítóknak, hogy elutazzanak a fesztiválra. Hogy miért? Az oktatási állam­titkár, akinél a kórus karnagya interveniált az ügyben, egy gyönge pillanatában ki- kottyantotta az okot: „Tudja, azért van ez, mert magyar is­kolákról van szó.” A Szlovákiát képviselő magyar énekkar azért második lett a rangos versenyen. Most Olaszország­ba készül, s már előre attól ret­teg, hogy valamelyik hivatal is­mét be kívánja mutatni, ho­gyan néz ki a kisebbségek irán­ti nagyvonalúság. Vendégkommentár Létérdek az integráció Grendel Lajos ___________ A sz lovák kormánynak nem a külpolitika a sikerágazata, pontosabban mondva, az sem. Kérdés, hogy mennyire veszi ezt észre és éli meg ku­darcként a kormány nyo­masztó parlamenti többségé­nek biztos hátterével. A ma­gyar-magyar csúcstalálkozót követő hisztéria és hecckam­pány újra csak azt bizonyít­ja, minden szerződés annyit ér, amilyen mértékben a szerződő felek komolyan ve­szik a benne foglaltakat. A józan ész azt diktálná, hogy a nemzeti pártiak kivételével (ők tényleg javíthatatlanok) minden szlovákiai politikai erőnek azon kellene mun­kálkodnia, hogy ne feszítse senki se tovább a húrt ebben a kényes, a nyugati integrá­ciónkat is befolyásoló, kér­désben. De vajon komolyan gondolja-e a kormány, s főként a koalíció legerősebb pártja Szlovákia csatlakozá­sát az EU-hoz és a NATO- hoz? Mert azt már tudjuk, a két kisebb koalíciós partner nem lelkes híve a NATO-tag- ságnak. A miniszterelnök pártja, legalábbis szavakban, igen. A szlovák külpolitika irányítóinak tisztában kelle­ne lenniük azzal, milyen nagy a tét. A szlovákiai ma­gyarságnak is létérdeke fű­ződik az európai integráció bővítéséhez és Szlovákia csatlakozásához a NATO-ba. Ha Magyarország bekerül a NATO-bővítés első körébe, Szlovákia pedig nem, annak beláthatatlan következmé­nyei lehetnek a mi és jövőnk szempontjából is. Kimaradá­sunk az EU-integrációnk fo­lyamatát is lassíthatná, arról nem is szólva, hogy Komá­romnál vagy Dél-Gömörben húzódna az Európát ketté­szelő határnak egy szakasza. Egy év múlva, lehet, már ko­rábban, okosabbak leszünk. Az idő rövid. Szlovákia szá­mára Cseh-, Lengyel- és Ma­gyarországénál is rövidebb. Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Modern élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény, Szabadidő: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság, Nagyvilág: Szénási György Riport, S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: Tallósi Béla Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Teijeszti: Postai Hírlapszol­gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz dacé, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkülde­mények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. Zsugorodnak a szlovák esélyek... Kinek fütyül a NATO-vonat? P. Vonyik Erzsébet _________ He tek óta csak három ország forog közszájon, ha a NATO bővítése kerül szóba. Szlo­vákiát neves politi­kusok és a világla­pok rendre kifelej­tik Lengyelország, Magyarország és Csehország említé­sekor. Az amerikai törvényhozás kül­ügyi bizottsága olyan határozatot fogadott el az at­lanti tömb bővítéséről, amely már csak az előbb említett há­rom ország belépésének pénz­ügyi támogatásával számol, 60 millió dollár erejéig. Ennek kapcsán számos hazai lap úgy vélte, Szlovákia végleg elbúcsúzhat a NATO-belépőtől, hacsak nem törté­nik az, amit leg­utóbb Bili Clinton neje és kísérője, Madeleine Albright ENSZ-nagykövet sürgetett Pozsony­ban: előrelépés a tényleges demokra­tizálás irányába. Úgy még marad né­mi esély, hogy felkapaszkod­junk az elmenőfélben lévő NA- TO-vonatra. Q Szlovákia pozíciói jók O Változnia kell a politikának A. NAGY LÁSZLÓ, az MPP elnöke: Tavaly ilyenkor jártunk Bu- ^ gár Bélával és Duray Mik­lóssal az amerikai Kongresszus­ban, és ez az ügy már akkoriban kezdett Szlovákiára nézve fe­nyegető méreteket ölteni. A Kongresszusban figyelmeztet­tek bennünket, hogy amennyiben a szlovák kor­mány nem változtat a belpoliti­káján - és ezen belül a nemzeti­ségi politikáján -, akkor nem számíthat az Egyesült Államok támogatására. Hazatértünk után hiába tolmácsoltuk az amerikai aggodalmakat, és mondtuk el, hogy ha nem válto­zik a helyzet, Amerika Szlová­kiát komoly figyelmeztetésben fogja részesíteni. Ahelyett, hogy észrevételeinket megszív­lelték volna, erőteljes hecckam­pányba kezdtek ellenünk. A washingtoni válasz nem sokáig váratott magára és ősszel diplo­máciai demars formájában meg is érkezett. Igaz ugyan, hogy a NATO-tagságról nem Washing­tonban döntenek, hanem Brüsszelben, Washington véle­ménye mégis döntő jelentőségű ebben a vonatkozásban. Saj­nos, a szlovák kormány azóta semmilyen pozitív lépést nem tett belpolitikája megváltozta­tása érdekében. Egyetlen eset­ben van esélye Szlovákiának ar­ra, hogy az elsők között elnyer­je a NATO-tagságot: ha Meciar kormánya visszatér a parla­menti demokrácia szabályai­hoz, ha korrekt bel- és gazda­ságpolitikát kezd folytatni, ha felhagy a köztársasági elnök el­leni támadásokkal és ha kiegye­zik a szlovákiai magyarokkal. Mindenki azt hiszi, beleszólhat, hogyan süllyesztjük el a mi kis szu­verén hajónkat... Rajz: MS-Vladimír Rencín JÁN FIGEL, a KDM alelnöke: Ó idén júniusban került az ame­rikai törvényhozás elé a NA­TO bővítésére vonatkozó tör­vényjavaslat. Ez az első eset, hogy a közép-európai országok között már nem szerepel Szlovákia, s méghozzá abból a dokumentum­ból hagyták ki, amelyet a legbefo­lyásosabb NATO-tagország tör­vényhozása vitat meg. Ez komoly politikai jelzés: kormánypoliti­kája miatt Szlovákia nem bírja a legerősebb tagállam parlamentjé­nek a bizalmát! Az EU nem üzlet­emberek társulása, a NATO nem hadseregek szövetsége. Mind­kettő olyan államok csoportosu­lása, amelyek azonos értékeket védelmeznek: a polgárok szabad­ságjogait, a demokráciát, a szoci­ális piacgazdaságot, a jogállamot. A szlovák kormánykoalíció azon­ban más elveket követ és helyez előtérbe. Ezzel a politikával Szlo­vákia önként zárja ki magát az in­tegrálódásból. Ha a kormány po­litikája nem nyeri el a NATO tá­mogatását, nem szerzi meg az EU-ét sem. Az integráció kudarca súlyosan ártana Szlovákia nem­zeti érdekeinek, nemzetközi hely­zetének és biztonságának. Az egyetlen kiút, ha módosul az or­szágot elszigeteltségbe taszító kormánypolitika. A KDM vitát kez-deményez arról, hogy mit je­lent Szlovákiára nézve a jelenlegi irányvonal, s a jövőt tekintve mi­lyen kockázatokat rejt magában. JÁN LANGOS, a Demokrata Párt elnöke: A Időnként érzékelem az ag- ^ godalmat, vajon Szlovákia nem kerül-e ki a NATO-tagságra pályázó országok köréből. Szlo­vákia részt vesz az atlanti tömb békepartnerségi programjában. A NATO azzal számol, hogy aki bekapcsolódik ebbe a program­ba, az egyúttal a paktum tagja is akar lenni. Ezért az én értel­mezésem szerint Szlovákia mindaddig tagjelöltként szere­pel, amíg szerepet vállal a béke­partnerségi programban. Más kérdés, mikor válik az atlanti tömb teljes jogú tagjává. Elmé­letileg még elérhető a bővítés legközelebbi időpontja is. Hogy felvételünkre a bővítés első, má­sodik, harmadik, vagy esetleg csak a tizedik fordulójában kerí­tenek sort, attól függ, hogy az autoritativ jellegű rezsim he­lyett demokratikus vezetés lesz- e jellemző Szlovákiára. JAROSLAV PASKA, az SZNP képviselője: a A Szlovák Köztársaság fia- ” tál állam és a szóban forgó amerikai törvény kidolgozóinak hozzáállásából is kiderül, hogy az amerikai politikusok egy ré­szének még nincs annyi infor­mációja Szlovákiáról, hogy ké­pesek lennének kifejezésre jut­tatni bizalmukat országunk de­mokratikus jövőjét illetően. Gondolom, ez fakadhat abból is, hogy az óceánon túlról a dolgok másként tűnnek fel, mint köz­veden közelről. A szlovák nem­zet sosem viselt expanzív hábo­rúkat szomszédaival, és a Szlo­vák Köztársaság, amelyben par­lamentáris demokrácia van, most sem támaszt területi igé­nyeket más államokkal szem­ben. Bárki észreveheti, hogy ré­giónkban időnként megjelennek olyan elemek, amelyek destabi­lizálják a politikai helyzetet, s ezek hordozója nem Szlovákia, hanem az említett törvényjavas­latban szereplő három állam egyike. Az az ország, amely már évtizedek óta képtelen le­vetkőzni expanzionista ambíció­it, különféleképpen megpróbál­ja megkérdőjelezni a meglévő határokat és megkísérel beavat­kozni szomszédai többségének politikai életébe. Ezért meg va­gyok győződve arról, hogy ha a NATO keleti bővítésénél való­ban a deklarált szempontok sze­rint járnak el, Szlovákia pozíció­ja semmivel sem lehet rosszabb, mint a visegrádi csoport bárme­lyik más országáé. Olvasói levél A vádlott megszólal A vádlott megszólal című, a Va­sárnapban megjelent levélhez szeretnék hozzátenni néhány sort. Nincs szándékomban sen­kit elmarasztalni, de néhány­szor már olvastam Vajda úr írá­sait, és magam elé tudom őt képzelni, olvasva írását (Kik él­nek jól?, Vasárnap, június 26.). Még nem vagyok nyugdíjas, de azért tudom, hogy aki szép nyugdíjat kap, aZ az élete során sokat dolgozott. Mi lenne, ha Vajda úr is ezen igyekezne, míg fiatal? Kérem a szerkesztőséget nevem rövidítésére, mert a Vaj­da urat nem szeretném valósá­gos személyében látni. (Név és pontos cím a szerkesztőségben) Amitől féltem Sajnos, megkezdődött, amitől féltem, a trágár „modern” sza­vak használata a Vasárnapban. Vannak, akik nem akarnak le­maradni Magyarország mö­gött, ahol minden lezüllőben van, a mindennapi, de az iro­dalmi nyelv is. Nálunk eddig ezt nem követ­tük és őriztük nyelvünk tiszta­ságát. Utalok a Cséfalvai Ildi­kóra, aki szép neve ellenére belecsöppentett Belvárosi séta című cikkébe könnyedén egy ilyen mondatot: „Míg a leg­több munkaadó le sem szarja az inflációt...” Ennek a „szabad” sikkes stílus­nak rövidesen követői lesznek, mert miért is maradjunk le az óhazától, meg a modern világ­tól? Biztos, hogy nem fogjuk tudni megakadályozni a világ­szerte kezdődő nívótlan és ki­fejezésszegény, rezignált új­ságírói beszédet, de megszűrni és fékezni próbáljuk meg! Örü­lök, hogy egy családi lapba nem illő cikksorozat lassan már megtárgyalt minden sze­xuális elhajlást, fajtalanságot és talán csak néhány olvasót érintő témát és talán már csak az igazán többeket érintő problémákat veszi sorra (Szex­posta). Mert mi lenne, ha így írnának az olvasók Cséfalvay Ildikó­nak: Mi a szart írdogál maga, Cséfalvai Ildikó. Elnézést ezért, de ő a cikkében még csak ezt sem tette: „elnézést, olvasók!”. Dr. Kálmán László orvos Bakuliny u. 4 979 01 Rimaszombat Segítséget kérek Rendszeres olvasója vagyok a Vasárnapnak. Sok hasznos és ta­nulságos cikk van benne. Az Em­beri sorsok rovatban egyszer már szerepeltem, most egy ké­réssel fordulok Önökhöz, hogy segítsenek nekem. Két fiam 10 és 15 éves. Ha akadnak olyanok, akik használt ruhát, cipőt, papu­csot tudnának küldeni a gyerme­keim számára, hálás lennék a se­gítségért. Nagy segítség lenne ez a számomra, mert egy fizetésből élünk négyen, úgyhogy örülök, ha van mit enni, ruhaneműre nem futja, pedig a gyerekek kop­tatják a ruhát, ezért kérem a se­gítséget. Előre is köszönök min­den segítő szándékot. Fegyveres Mária 930 39 Zlaté Klasy 705 okr. Dunajská Streda

Next

/
Oldalképek
Tartalom