Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-12-04 / 49. szám
Nagyvilág 1996. december 4. 7 Sátánista szervezetek és a fekete mágia hívei Magyarországon Pokoli jó, ami rossz? A sátánisták a gyűlöletet, a szexuális szabadosságot hirdetik 1. rész Szektásodás előtti fázisban, de már nemcsak divatjelenségként létezik a mai Magyarországon a sátánizmus - állítják a téma kutatói. Nincsenek mérhető adatok arról, milyen mértékben hatja át a sátánkultusz a társadalmát, s annak legveszélyeztetettebb rétegét, a tizen- és huszonéves generációt, de a rendőrségnél is állítják: egyre gyakrabban találkoznak olyan bűncselekményekkel, amelyek indítékai között szerepel, hogy az elkövető úgymond a Sátán parancsának engedelmeskedett. , Jó okunk van feltételezni, hogy sátánista szekta nem létezik Magyarországon - mondta Balsai István igazságügy-miniszter a parlamentben 1990-ben, annak a nagy visszhangot kiváltó ügynek a kapcsán, hogy egy 16 éves mezőkovácsházi fiú 1990. október 6-án brutális módon megölte és feldarabolta 13 éves húgát, majd a vérével a Sátán nevét írta fel szobája falára. Ha a szervezet magyarországi létezését kétségbe vonta is, azt hat évvel ezelőtti felszólalásában már az akkori igazságügy-miniszter is elismerte, hogy „számos aggasztó jel mutatkozik”. Ha a mezőkovácsházi esethez hasonló nem is, ám gyilkosság, öngyilkosság, súlyos testi sértéssel járó bűncselekmény mintegy 30-40 olyan történt az elmúlt években Magyarországon, amelyről a rendőrség azt feltételezi, kapcsolatba hozható a sátánizmussal - nyilatkozta a közelmúltban az egyik napilapban a „sátángyanús” bűncselekmények rendőrségi felderítésében szakértőként közreműködő Szabó István György vallásfilozófus. O egyébként 18-20 ezerre becsülte azoknak a magyarországi fiataloknak a számát, akik a sátánizmus, a fekete mágia híveinek vallják magukat. Ám - mint megtudtuk - a rendőrség nem tartja nyilván azoknak az eseteknek a számát, amikor nem történt büntetőjogilag „minősíthető” cselekmény, azaz például csak megcsonkított állattetemek utalnak sátánista összejövetelre. Az idén májusban például tíz megnyúzott macskára bukkantak Kőbányán egy lakatlan házban. Révy Eszter a Sátánfiúk című, Magyarországon e tárgyban elsőként megjelent könyve a nyolcvanas évek végén mintegy 40 csoport létezéséről tudósított. Szűk Balázs debreceni és Bódi László miskolci kutatók, akik az elmúlt években több mély- inteijút készítettek sátánistákkal - ezek részben pedagógiai szaklapokban, vallási folyóiratokban jelentek meg, most nyáron pedig sorozatban közvetítette őket a Hajdúsági Rádió -, több száz kisebb-nagyobb szervezet létezéséről tudnak. A sátánista csoportok legtöbbje Budapesten és környékén található, de a fővárosival közel azonos számban vannak jelen az ország keleti régiójában is. A ma működő csoportok létszáma eltérő, vannak néhány főből állók, de a legnagyobbak állítólag 500-nál több tagot is Jel tudnak mutatni”. Szerintük a csoportok többségéről azért nem lehet tudni, mert tevékenységük általában csak akkor kerül felszínre, ha összekapcsolódik a drogozással, az erőszakkal és más bűncselekményekkel. A sátánizmus-kuta- tók világszerte három csoportfajtát különböztetnek meg: az elsőbe -azok tartoznak, akik elsősorban leginkább valamilyen mozi-, video- vagy olvasmányélmény alapján próbálják utánozni a külföldi mintákat. A sátánista jelek, szimbólumok - fordított kereszt, a Bibliában a Sátánt jelölő 666-os szám - alkalmazásán kívül alig írható valami a számlájukra. A második csoport az úgynevezett Sátán Egyháza, amelynek már kidolgozott „teológiai” rendszere van: a gyűlöletet, a szexuális szabadosságot hirdeti. Isten számukra a negatív erő, Krisztus a gyengeség, a szenvedés, a halál szimbóluma. Ezért hordanak fordított keresztet, amely azt is jelzi, hogy a Sátán Jent” van. „Filozófiájuk” a tükörkép-felfogásra épül, az általuk használt „fekete biblia” például teljes egészében a Biblia tagadása. A Sátán Egyháza nem követel tagjaitól emberáldozatot, ezért is van, hogy például az Egyesült Államokban bejegyzett felekezet. A kutatók egy része szerint a sátánizmusnak ez a formája kevéssé veszélyes, mivel a bejegyzett szervezet működése ellenőrizhető. A sátánista egyház az intellektuális megközelítésre teszi a hangsúlyt, bár szertartásaik közé tartozik például az állat- és önkínzás, illetve a vér- ivás. A sátánista csoportok legveszélyesebb változatáról szinte semmit nem tudni. „Titkos, veszélyes társaság, akik emberáldozatokat is követelnek” - állítja róluk a téma magyar származású, de Kanadában élő kutatója, Bisztyó József, aki a tengerentúli tapasztalatokra hivatkozva úgy véli, az inkognitót az is garantálja, hogy a szervezetnek „felső körökben” is vannak tagjai. Bódi László antropológus arra figyelmeztet, ma Magyarországon túlságosan sokan esnek abba a hibába, hogy túldramatizálják a jelenséget, és például az öltözetük alapján sátánistának minősítenek olyan fiatalokat, akik - még ha ezt állítják is magukról - valójában nem azok.„Amikor egy társadalomban olyan jelentős változások mennek végbe, mint az elmúlt években Magyarországon, a fiatalabb korosztályok gyakran érzik úgy, légüres térbe kerültek, amiből kiutat például egy misztikus irányzat követése jelenthet számukra. A sátánista csoportokhoz való csatlakozást sokszor semmi más nem jnagyarázza, mint a családban végbemenő erózió” - állítja Bódi László, aki szerint a baj az, hogy „gyakran még azokat a pedagógusokat is megbélyegzik, gyanúba keverik, akik megpróbálják felszabadítani a fiatalokat saját fogságukból”. (folytatjuk) A sátánista csoportok legtöbbje Budapesten és környé- kén található. Szertartásaik közé tartozik például az állat- és önkínzás, illetve avérivás. Prágai levél Signatesignatemeremetangisetangis Cséfalvay Ildikó ________ Ez a latin mágikus varázsige, mely oda-vissza egyformán olvasható, a Károly- híd óvárosi hídfője falának északi oldalában van elrejtve, s megvédeni hivatott a hidat a rontó erőktől. Nem ismerek még egy olyan helyet, sőt nem is hallottam vagy olvastam olyan városról, melyet annyira átszőnek a mítoszok és a legendák, mint Prágát. Sőt ezek a legendák évszázadok óta kihatással vannak a város mindennapjaira. Hálás vagyok a sorsnak, mely immár 15 éve éppen Prágába vezérelt, mert sok mindent megtanultam itt, sok mindent kaptam e várostól, még ha nem is adta ingyen. Gustav Meyrink (Láthatatlan Prága c. elbeszélése) szerint Prága (prah = küszöb) nem véletlenül kapta a nevét, mert ebben a városban kapuk (küszöbök) vannak elrejtve, melyek a túlvilágba vezetnek. A legenda szerint az egyik ilyen kapu az óvárosi Tyn előtti Boldogasszony-templom alatt található. A legtöbb legenda talán a zsidók prágai múltját övezi, főként a csodálatos és világhírű Löw rabbi személyét, aki II. Rudolf császár okkult tudományokbéli tanácsadója is volt. Az egyik legenda szerint Löw rabbi megalkotta Golemet, a hatalmas agyagembert, akit a homlokába helyezett „sém”-mel életre keltett, s aki ilyenkor csak az ő szavára hallgatott. Egyszer azonban elfelejtette kivenni a sémet a Golem homlokából, s elment a Régi-új zsinagógába megtartani a sábeszi istentiszteletet. Éppen a bevezető zsoltár felolvasásánál tartott, amikor nagy zsivallyal berontottak az asszonyok a zsinagógába, hogy jöjjön azonnal haza, mert a Golem senkire sem hallgat, s tör-zúz mindent, ami az útjába kerül. A rabbi hazament, ártalmatlanná tette a Golemet, majd visszament a zsinagógába, s elölről kezdte a 92. zsoltár olvasását. S ha hiszik, ha nem, a zsidók a mai napig kétszer olvassák el a sábeszi istentisztelet bevezető zsoltárát. A Régió zsidótemető látogatója min- , duntalan felfigyel a sírkövek réseibe gyömöszölt kisebb-nagyobb papírokra. Ennek oka egy, szintén a csodálatos rabbival kapcsolatos, legenda félremagyarázása. A legenda szerint Löw rabbi még mindig él és intézi a hozzá benyújtott különféle kérvényeket, s csak akkor fog meghalni, ha unokája azt mondja: „nagypapa, itt az idő”, s akkor alakja a sírköve fölött porrá mállik. A turisták azonban erről mit sem tudnak, s egyre gyömöszölik három kívánságot tartalmazó papírjaikat. Franz Kafka így vall szülővárosáról: „Prága nem enged el. Egyikünket sem. Ennek az anyácskának karmai vannak... Mindkét végénél, a Viseg- rádnál és a Hradzsinnál egyszerre kellene felgyújtanunk, s akkor lehet, hogy megszabadulnánk tőle.” Kafka esetében ez természetesen nem jelent ellenszenvet Prágával szemben, hiszen őt ennél jóval súlyosabb és láthatatlanabb „ellenség” vette körül egész élete folyamán. Fejedelmi fejdíszek Királyi szimbólumok A Mountbatten család broad- landsi (Hampshire) házába ezrek és ezrek látogatnak el évente, hogy az ott kiállított koronákat és koronázási ékszereket megcsodálhassák. Az eredetiek szépségével vetekedő másolatok tizennégy évszázad történelmét, királyok és uralkodók nagyságát idézik, felmutatva e korok gazdagságát és pompáját is egyben. A mintegy tizenöt országból származó százötven darab művészi másolat csak nemrég került a Mountbatten család birtokába. A másolatok gyűjtését az angol-ír McCullachs család kezdte meg száz évvel Aranykacsa és -kanál az angol koronázási ékszerekből ezelőtt, és csak a család utolsó tagjának 1983-ban bekövetkezett halálával került a Mountbatten família kezelésébe. A királyi koronák minden időben a nemzet tör ténelmének szimbólumai. De a történelem viha rai még az ilyen fenséges darabokat is elsodorhatják. így például az orosz cárok koronáit a bolsevikok a forradalom után nagyrészt értékesítették, míg az iráni sah koronáját sohasem bocsátották közszemlére. Az eredeti francia királyi koronának is nyoma veszett az 1789-es forradalom után. A McCullachs család a világ legrangosabb ilyen jellegű kollekciójából mutatunk néhány kivételesen szép darabot. Az iráni sah, Reza Pahlavi 1924-ben készült 10400 karátos koronája. A legszebbek közül való, de megtekintését szigorúan tiltották. A magyar szent korona, amelyet I. István király II. Szilveszter pápától kapott
