Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-11-27 / 48. szám
3 1996. november 27. Riport A lelketlen urbanizáció csaknem megszüntette a parkerdőt Erdő a városban S. Forgon Szilvia Egy hatalmas park a város szívében, árnyat adó fák zöldje, festői utacskák, sétányok, kovácsoltvas padokkal, tisztások, ahol vidám gyerekek játszhatnak önfeledten, s hangulatos kertvendéglők, kiskocsmák, ahol nemcsak testben, lélekben is felüdülhet a látogató - ugyan melyik városi panellakó ne álmodozna ilyesmiről a betondzsungel börtönében. A pozsonyi Hegyi Park Alapítvány létrehozói azonban nem elégedtek meg csupán az álmodozással, hanem hozzáláttak a megvalósításhoz. A Hegyi Park nevezetű városrész valaha a pozsonyiak kedvenc kiránduló és szórakozó helye volt. A város történelmi magja fölött elterülő erdős terület még a múlt század második harmadában vált gondozott parkerdővé, egyfajta természetes környezetbe ágyazott kulturális és pihenőközponttá. Létrehozója az a Justi Henrik, aki a múlt század második felében Pozsony egyik legnagyobb és legjelentékenyebb polgármestere volt. Tevékenysége meghatározó jelentőségű volt a város fejlődésében. Már akkor felismerte, hogy az urbanizáció mellett milyen nagy szükség van a természetes környezet megőrzésére. Ezért is karolta fel a Pozsonyi Városszépítő Egylet munkáját, s vált egyik támogatójává a Pozsonyi Hegyi Park nevű, városon belüli, parkerdő létrehozásának. A park virágkorát a múlt század végén és a század első évtizedeiben élte. Hétvégeken rendre megteltek a tiszta, gondozott erdő sétányai, tisztásai a kiránduló pozsonyiakkal, akik elősze- retetettel keresték fel sétáik alkalmával az ún. Bimbóházakat, ezeket a sajátos hangulatú erdei vendéglőket, ahol a jó konyha mellett felnőtt, gyerek egyaránt talált kedvére való szórakozást. Sajnos, ma már mindez mesének tűnik. Az elmúlt negyven-ötven év városrombolása nem kímélte a Hegyi Parkot sem. A Bimbóházaknak nyoma veszett, az erdőt a város terjeszkedése összezsugorította, gondos kezek híján fokozatosan elvadult, lepusztult, a kirándulók elkerülték. Néhány éve azonban újra benépesült a Hegyi Park környéke. A természet- védők a pozsonyi városháza által fenntartott céggel együttműködve megtisztították a korhadt, száraz ágaktól, kivágták az elvadult gazt, rendbe tették a sétányokat, a tisztásokat, melyek egyikén áll Justi Henrik gránitba vésett mellszobra. A Hegyi Park Alapítványnak köszönhetően megújult, megszépült az évek óta üresen álló, pusztuló, omladozó majd százhúsz éves erdészlak is. Földszintjén kis kávéház nyílott, előtte kerthelyiség stílusos faasztalokkal, - a kertben homokozó, gyermekjátszótér, az egyik sarokban grillezésre alkalmas tűzhely, farönkökből faragott asztalokkal, székekkel: A programokról, a közösséget érintő problémákról az épület előtt elhelyezett információs táblák tájékoztatják az arra járókat. Hétköznap, de főleg hétvégeken, az erdészház és környéke újra megtelik élettel. Egyre többen rendeznek itt grillpartit, nyáron csütörtökönként dzessz- és country- délutánokat, a gyerekek kedvükAz elmúlt negyven-ötven év városrombolása nem kímélte a Hegyi Parkot sem. re játszhatnak, míg a szülők beszélgetnek, szórakoznak vagy éppen könyvet olvasnak. Szinte hétről hétre mindig többen és többen vannak. Hamar híre ment a hangulatos kis erdei háznak. A látogatók megkedvelték ez erdei kávéházat s annak létrehozóit, Mária Fiikovát és Kamii Procházkát. Az ő lelkesedésükből és elhatározásukból jött létre a Hegyi Park Alapítvány, melynek központja szintén az immár gyönyörűen felújított erdészházban található.- Az alapítvány 1994 májusában jött létre azzal a céllal, hogy megmentse és felújítsa Pozsony eme jellegzetes és különlegesen értékes részét - részletezi az alapítvány küldetését annak elnöke, Kamii Procházka. Szerencséjükre kezdeményezésük támogatókra talált a város legfelsőbb vezetésénél éppúgy, mint a polgároknál. Önkéntesek, adakozók segítségével, közreműködésével láttak hozzá tervük megvalósításához. A régi erdészház felújítása már lassan a befejezéshez közeledik. Itt kapott helyett a régi pozsonyi kávéházak hangulatát idéző Libresso kávéház. Berendezése Mária asszony többéves fáradhatatlan és lelkes gyűjtőmunkájának eredménye, minden egyes darab egyedi és eredeti a kemence oldalát borító csempéktől kezdve a székeken, a lámpákon keresztül az ablakkilincsig. Az épületben, a kávéház mellett, az emeleten egy kisebb szalon, szociális helyiségek és az alapítvány irodája található. Itt működik az információs központ, különböző szolgáltatások, tanácsadóközpont, s a szomszédos Feike-ház felújításával előadások, iskolázások, tanfolyamok, találkozók megtartására alkalmas hellyel is rendelkeznek majd. A parkerdőben ezáltal kulturális és sportrendezvények megtartására is mód nyílik, s ezzel együtt az erdő folyamatos ápolására, gondozására, felújítására. Persze minderre az alapítvány létrehozói saját erejükből nem lennének képesek. Munkájukba önkéntesek tucatjai kapcsolódtak be, s a szükséges anyagiakat magánszemélyek, vállalkozók adták, adják össze. A szervezés és kivitelezés lelke azonban a fáradhatatlan és agilis Mária asszony.- Számomra az a legnagyobb öröm, ha látom, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Hogy az emberek megértették, hogy értük, miattuk van ez az egész, s ők is jönnek és segítenek. Itt minden, ami történik, önkéntes alapon történik. Mindent közösen csinálunk, a munkát is, nemcsak a szórakozást. S közben megismerjük egymást. Vannak, akik már úgy járnak ide, mint haza. Itt isszák a reggeli vagy délutáni kávéjukat, közben elolvassák az újságokat, elbeszélgetnek egymással. S közben szinte észrevétlenül egy közösséggé formálódnak, akiket nemcsak a közös szórakozás, hanem a közös munka is összeköt. Hiszen ami az erdészlakban, a környékén, az erdőben körülveszi őket, az az ő munkájuk eredménye is. És ez a Hegyi Park Alapítvány tulajdonképpeni célja, hogy az emberek megértsék: az erdő őértük van, gyerekeikért, s amit tesznek érte, saját magukért teszik. Heti évforduló Rybár István, az igazi „Jock“ Ozogány Ernő Napjaink végtelenített tévésorozatának dinasztia-alapító hőse, Jock Ewing két emberöltővel ezelőtt saját szimatára utalva találta meg a mesés gazdagságot hozó olajmezőit. A valóságban - a forgatókönyvvel ellentétben - ez persze egészen másként játszódott le: a híres texasi olajmezőket tudományos alapossággal, műszerek segítségével tárták fel. A föld alatti természeti kincsek bemérésére a nagy magyar tudós, Eötvös Loránd (akiről később elnevezték a budapesti tudományegyetemet) által megszerkesztett Eötvös-inga szolgált. Bár maga Eötvös is végzett műszerével gyakorlati méréseket, a kétméteres monstrum - hatalmas méretei, súlya és az adatok kiértékelésének nehézségei miatt - nem tudott széles körben elterjedni. A berendezés tökéletesítése, méreteinek zsugorítása a nagy magyar fizikus tanársegédjének, Rybár Istvánnak az érdeme. Rybár a Barcsay utcai - ma Madách - gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti Tudományegyetemen szerzett fizika-matematika szakos tanári oklevelet. Ezt követően a göttingai egyetemen gyarapította ismereteit. Rybár egyetemi tanulmányai elvégzése után a fényvisszaverődés és a fényelemzés (spektrálanalízis) kérdéseivel foglalkozik. Ez irányú tevékenységének betetőzését a Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1914-es évfolyamában megjelent Vizsgálatok a fényvisszaverődés phasisváltozásairól című tanulmánya jelenti. Figyelme 1908-ban fordul az inga felé, amikor Eötvös Loránd tanársegéde lesz. Eötvös betegsége, majd halála után (1919) folytatja mestere egyetemi előadásait. Századunk húszas éveiben tetőzött az a munka, amely az Eötvös-inga korszerűsítését vonta maga után. Először is a műszer platina-irídium felfüggesztő szálát helyettesítette wolffámötvözettel, majd bevezette a fo- tografikus feljegyzést, később ezt is automatizálta, a műszer méreteit csaknem a tizedére csökkentette. Nemzetközi viszonylatban 1923-ban vált ismertté, amikor az Economic Geology című lapban közölte tanulmányát (The Eötvös torsion balance and its application to the finding of mineral deposits) az ingáról. Ezt követően a világ legjelentősebb egyetemeinek sztárelőadója Angliában, Francia- országban, Németországban és Belgiumban; 1930-ban a houstoni egyetemen ad elő. Az Egyesült Államok egyik legjelentősebb olajtársasága, a Standard Oil Com- pany magyarországi fizetésének százszorosát!) kínálja fel neki, csakhogy náluk kamatoztassa ismereteit. Nemet mond: az itthoni tudományos pályát választja. Emberi tisztességének és bátorságának fényes bizonyítéka, hogy a nyilasuralom idején élet kockáztatásával nyújt segítsége üldözött zsidó embertársainak. Munkásságának elismerésekép pen 1918-tól a Magyar Tudóim nyos Akadémia levelező, 1931- től rendes tagjának választja. A Magyar Geofizikusok Egyesületének alapító tagja, 1950-től nyugdíjba vonulásáig (1962-ig] a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tudományos munkatársa. Az ebben az intézetben kifejlesztett E 54 jelzésű torziós ingával elnyerte az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. Korunk kísérleti fizikájának nagy alakja huszonöt évvel ezelőtt, 1971. november 18-án hunyt el Budapesten. A Standard Oil Com- pany magyarországi fizetésének százszorosát!) kínál- ta fel neki.
