Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-10-30 / 44. szám

2 1996. október 30. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Éljen a kutyagumi! Kövesdi Károly __________ Éj jel-nappal idill: az ember az utolsó pillanatban rántja el a lábát, bele ne lépjen. Járdán, parki sétányon, ho­mokozó mellett, buszmegál­lóban. Bárhol. A kutyagumik szaporasága nemcsak az ál­latbarátság terjedéséről me­sél, de a megingott bizton­ságról is. Félnek az emberek, s aki nem szereti a fegyvert, ebet szerez. Jártam falvak­ban, ahol több a kutya, mint az ember. Kell az udvart, a krumpliföldet, a házat véde­ni. Ki ne édesgessék a disz­nót az ólból hívatlan látoga­tók, akik visznek, amit ér­nek: tyúkot, tűzifát, fehér­neműt, gépkocsit, pénztár­cát. A nagy társadalmi tol- vajlás árnyékában megélnek a piti bűnözők: hiszik, zöldet kaptak, ha már „légiéiül” is szabad, büntetlenül. Ráadá­sul, akit létbizonytalanságba taszítottak, annak hamar ki­finomul az életösztöne, s uj- jaiba költözik az esze. Más úgy gondolja: nem ment el az esze, hogy gürizzen, ami­kor útonállhat. Persze nem ezek az érdekesek igazán, hanem a nagyhalak, akiket rendőr véd, akiknek bankjuk van a városközpontban. Akik közel vannak a hatalomhoz. Igaz, olykor a levegőbe re­pülnek, vagy ablakon ugrál­nak ki, ha durrdefektet kap az Ikarusz a ház előtt. Sok rétege van a közbizonytalan­ságnak. A szegénységgel, a munkanélküliséggel egyenes arányban áll a társadalmi tü­relmetlenség és a hatalom által megtűrt félelem. S az egyre növekvő kapzsisággal az elnéző szemhunyorítás, ha egy-egy egyedet megké­selnek, felgyújtanak, kilök­nek robogó vonatból. Csak úgy passzióból, mert más színű a szeme. Ez még nem Chicago, mondhatnánk meg­nyugodva. Bezzeg ott! De mondjuk csak ezt annak az indusnak, aki német útlevél­lel a zsebében kapja a rúgá­sokat fényes nappal a troli­buszon a százkilós szkíntől, aki hazai cigánynak nézte. Biztos nem nyugtatja meg, hogy makroökonómiai mu­tatók dolgában Szlovákiának jól áll a szénája... Vendégkommentár Felség, a jó hírek hozója és a rossz hírek hozója! Rejtélyes félelem igazgat... A köz biztonsága Egy társadalom minőségének egyik legbiztosabb értékmérője az országban uralkodó közbiz­tonság állapota. Szlovákiában a helyzet e téren legalábbis kér­déses, hiszen a rendszerváltás óta „ránk köszöntött” munka- nélküliség és szegénység nem kedvez a rendezett állapotok­nak. Nem kellene, hogy így le­gyen, ha a kormány nagyobb fi­q Szlovákiában jó a közbiztonság O Teljesen lesújtó a helyzet gyeimet szentelne a polgár biz­tonságának. Sajnos, a politikai elitet más kérdések izgatják: a hatalom összpontosítása, az ország vagyonának gátlástalan megszerzése köti le a honatyák energiájának nagy részét. A Meciar-kormány szemmel lát­hatóan abban érdekelt, hogy a társadalom bizonytalanságban éljen, megosztottsága mélyül­jön, a szlovákiai polgár közér­zete pedig nem érdekli... Janiga József festőművész: a A Nem foglalkoztat ez a ^ ^ téma. Nem bánt senki, igaz, én se bántok senkit. Hogy őszinte legyek, jobban érdekel, milyen az időjárás, mit lehet megfesteni. Hogy mekkora a bűnözés a társadalomban? Az ember hall ezt-azt, főleg a sajtóból, s látni persze, mi zajlik körülöttünk. Úgy látszik, aki nagyot lop, azt följebb helyezik, aki kicsit lop, azt megbüntetik. Dehát ez így volt azelőtt is: a kisembert mindig megbün­tették, s valahogy bennünk van még a régi félelem a rendőrtől. Ha csak tehetem, igyekszem kikerülni őket ma is. Jaroslav Simunlc exnyomozó: a Lesújtó vélemény- ^ nyel vagyok a Szlo­vákiában kialakult közbiztonságról. Az egyszerű emberek f arra vannak kárhoz- Ál tatva, hogy együtt éljenek a félelem- * mel. Az utolsó köz­véleménykutatá­sok eredményei szerint az emberek ^ nem bíz­nak a jsJPr'j# rendőrség- ' <• “ ben. Az or­szág vezetőit, a felsőbbséget ez egyáltalán nem érdekli. A vezetés és az újgazdag réteg egyébként szinte teljesen el­szakadt a valós élettől. Külö­nösen kritikus a helyzet a na­gyobb városokban. Po­zsonyban sötétedés után kimenni az utcára, ha csak nem a harci művészetek bajnoka az ember, na­gyon rizi­kós. Ezen felül telje­sen bekebe­lezett ben­nünket a szervezett bűnözés, ami összefo­nódik a kor­mánykörökkel. A leg- aggasztóbb, hogy riasztó mé­reteket ölt a rendőrség iránti bizalmatlanság. Az emberek tanácstalanok, nem tudják, ki­hez forduljanak. A közbizton­ság kérdését teljesen elfedik a politikai botrányok. Olvasói levél Vannak Bokron innen és túl Bodnár Gyula ___________ Vá rosközpont. Jönnek-men- nek az emberek, ő meg vizel. Be sem ment a bokrok közé, egyszerűen odalépett az egyikhez és most engedi rá - egy régi öregúr kifejezésével élve - a fáradt gőzt. Még jó, hogy háttal áll, kifelé vizel a sátorból, nem befelé. Bár ki tudja, lehet, hogy valaki ép­pen nappali álmát alussza a bokor mögött, talán egy haj­léktalan. Akkor pedig arra is befelé van. Szereplőnket azonban ez egyáltalán nem zavarja. Illem? Szemérem? Ugyan?! Meg aztán miért is problémázna? Nálunk bárki, bármikor,bárhol... Akár a legforgalmasabb közterüle­ten. Miért ne könnyebbülne hát meg barátunk? Amikor még a bokor is csendben tűri... Namármost, ha egy or­szágban ilyesmi megtörtén­het, akkor minden megtör­ténhet. Amiként meg is tör­ténik, a közszeméremsér­téstől az agyon történő csa­pásig. E helyzetromlásnak, egyszersmind a félelem nö­vekedésének pedig kedvez­nek a körülmények, a káosz, a létbizonytalanság, az elhi- degülő-széthulló családi hát­tér, a klikk-érdekektől vezé­relt politika és törvényhozás, mely különben még mintát is szolgáltat-nemcsak sza­badvizedre. Szegény feke­terendőrök! Tőlük várjuk a közbiztonság megszilárdítá­sát. Ugyan, kérem. A mé- hektől kellene példát ven­nünk. Az ő törvényeiket nem kívülről erőszakolja rájuk a királynő vagy udvara vagy valaki más, hanem bennük vannak, a génjeikben, azaz velük születnek. Következés­képpen nem életidegenek. A család, ha úgy tetszik, a kap- támyi ország millió egyszerű polgárának a jólétét, gyara­podását, biztonságát szolgál­ják. Megszegni őket dőreség lenne, fölösleges. Még a he­réknek is. A szerző újságíró, a nagyme­gyeri STÚDIÓ PLUS TV szer­kesztője szegényebbek is... A Vasárnap 42. számában kö­zölt „Egyre biztosabban elsze­gényedünk” cím alatt Gágyor Aliz írásában olvastam,hogy egy közelmúltban nyilvános­ságra hozott kimutatás szerint jövedelmi szempontból az or­vos-pedagógus házaspár a leg­kedvezőtlenebb helyzetű csa­ládtípus. Remélem, Gágyor Aliz újság­írónő sem ért ezzel egyet, úgy, ahogyan én sem. Ugyanis szerencsém volt az or­vosok fizetésével foglalkozni. Egyáltalán nem volt siralomra méltó. Nem beszélve a hála­pénzről és az ajándékokról. S olyan is akadt közöttük - tiszte­let a kivételnek -, aki két-há- rom helyről is kapott fizetést. De mit szóljon egy kisnyugdí­jas, vagy egy fiatal egygyerme­kes házaspár, akinek az 1470 korona anyaságiból és a mini­málbérből kell megélni. Sőt ha a „maszek” úgy gondolja, ké- nye-kedve szerint még abból is levon. Nem beszélve magam­ról, aki 25 év becsületes munka után munkanélküli lettem, s az egyetlen biztos „éhbér”, a nyugdíj, még nagyon távol van. Annyira minimális lett az élet- színvonalunk, hogy szégyen, de már az Új Szót sem tudjuk előfizetni, noha még erre gyer­mekkoromtól nem volt példa. Azonban vannak nálam szegé­nyebbek is. Most már van időm megfigyel­ni az embereket. Olyan is akad közöttük, aki 1 db tojást vásá­rol ebédre, mert többre, másra nem futja. Mialatt az orvosok­Tóth Károly, az MPP elnökségi tagja: a a A közbiztonság az egyén ^ és az egyéni, családi va­gyon biztonságát kellene, hogy jelentse. Szlovákiában a közbiz­tonság kérdése sok más egyéb kérdéssel együtt a társadalom biztonságaként, tehát össztársa­dalmi érdekként értelmeződik, amit nem lehet igazán pontosan értelmezni. Az emberközpontú rendőrség létrehozása hozzájá­rulna az emberek biztonságér­zetének kialakításához. Ez azt jelenti, hogy a rendőr, vagy más hivatalos szerv, ne az államhata­lom rendőreként jelenjen meg, hanem olyan független szerv­ként, aki mindenkor az állam­polgár védelmére kel, de annak egyéni jogaiba, privát szférájába nem avatkozik be. A mai állam­központú szemlélet nem kedvez az ilyen elképzeléseknek, de pl. nak-pedagógusoknak azért van mit a tejbe aprítaniuk. Már valóban nem tudom, sőt biztos vagyok benne, hogy az a statisztikai kimutatás nem volt jó­-mk­Nagykapos Dugjuk a gyerekek elől? Rendszeres előfizetője vagyok a Vasárnap családi magazin­nak. Olvasom az újságot és sok érdekes cikket találok benne, de egy valami felháborít és arra késztet, hogy írjak a szer­kesztőségnek. Arról van szó, hogy van a gyerekeknek egy egész oldal mesejáték, vers stb... Nem tudom, kinek volt az ötlete közveden a másik oldal­a községi közbiztonsági szervek, a fekete rendőrök, sokat tehet­nek az ilyen szemlélet kialakítá­sáért. A vagyoni biztonság oly­kor egzisztenciális kérdésként merülhet fel. Az egyéni vagyon védelme a közbiztonság legfon­tosabb feladata, ennek védelmé­ért minden állampolgárnak, minden közigazgatási szervnek többet kell tennie. ra tenni a Szexposta rovatot. Sajnos, a 8-10 éves gyermek is lapozgat az újságban és kíván­csiságból elolvas olyasmit is, ami nem gyerekeknek való té­ma. Sokszor trágárságokat ol­vasni benne, ami azt hiszem, sokakat felháborít. Azt szeret­ném kérni, nem lehetne ezt más körülmények között közöl­ni az érdekeltekkel, vagy leg­alább olyan helyen közölni, ahol nem kerül közvetlen a gyerekek szeme elé az ilyesmi? Sajnos, vannak olyan családok is, akik még a szexben is nyitottak a gyerekek előtt, olyannyira, hogy előttük történik, azzal a magyarázattal, hogy a gyerek tanulja meg már kiskortól, mi is a szex. Egy kétgyermekes, aggódó édesanya Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316,52-38-317) Hang-Kép, Modem élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság: Szénási György Riport: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: TallósiBéla, Nagyvilág: Ordódy Vilmos (52-38-314) Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszol­gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, KoSická 1, 813 81 Bratislava. Az újságkülde­mények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.istemet.sk/ujszo

Next

/
Oldalképek
Tartalom