Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-09-11 / 37. szám

Nagyvilág 1996. szeptember 11. 7 A halott fáraó átka sorban lekaszálta a felfedezőket A rejtélyes piramisok... Kell -e félni a kétezer éve halott fáraóktól? Prágai levél Véradók és Dracula Kis PéntekJozsef ___________ A XX. századi régészet egyik legnagyobb eseménye Tutan- chamon sírjának feltárása volt. Vérfagyasztó jóslatok és men­demondák sokasága övezi a fá­raó átkáról szóló hiedelmeket. Máig sincs magyarázata azok­nak a rejtélyes haláleseteknek, amelyek a fáraó sírjának feltá­rásában részt vevőket érték. A piramisok belseje ugyan üres­nek bizonyult, ám a Királyok Völgye számos mesés lelettel gazdagította a múzeumokat és a régészet tudományát. Tutanchamon sírjának feltárá­sát Howard Carter régész ve­zette és Lord Carnavon angol nemes kezdte el. 1922 novemberében történt a világraszóló esemény, amikor Carter rábukkant a sírkamrára, amelynek előszobájában min­den idők legkárpázatosabb óe­gyiptomi tárgyait találta meg, majd pedig egy újabb ajtón át­jutva a fáraó több egymásba il­lesztett szarkofágban nyugvó tetemére bukkant. A rémes legendák azzal kezdődnek, hogy Carter állító­lag talált egy táblát a sírkamra bejáratára erősítve, amelyet gondosan elrejtett (azóta sem látta senki). Ez állt rajta: „A ha­lál lesújt arra, aki megzavarja a fáraó nyugalmát.” Az ásatások elindítója, Lord Camavron pe­dig, még mielőtt megláthatta volna a mesés kin­cseket, kairói hotel­szobájában, hajnali két órakor meghalt. Ugyanebben az órá­ban áramszünet ke­letkezett az egyip­tomi fővárosban és a Lord angliai ottho­nában ugyanekkor pusztult el foxterri- erje is. Nemsokára egy amerikai ré­gész, ugyancsak a kairói Intercontinentalban halt meg. Ő is jelen volt a sírkamra pecsétjének feltörésénél. A sorozat folytatódott: Gould amerikai üzletember, aki Car­ter engedelmével megnézte a sírt, másnap este halt meg. Egy másik amerikai üzletember, Joel Wool és A. D. Reid röntge- nológus, aki a mumifikált tete­met röntgenezte, hazafelé tart­va hunyt el. S a „lista” koránt­semért véget. A tetemet bonco­lok, vagy a felfedezéssel köz­vetlen kapcsolatba kerülők kö­zül az első négy év alatt tizen­hármán, hét év alatt pedig hu- szonketten haltak meg. Láz, bénultság, depresszió... Az is fi­gyelemre méltó, a halálesetek nem csupán a jelzett sír feltárásakor, de más fáraósírok meg- bolygatásakor is so­rozatosan bekövet­keztek. Feltétele­zik, hogy a fáraók korában ismerhet­tek valamilyen, a hatását évezrede­ken keresztül meg­őrző, mérget. Az esetek hasonlítanak a boszor­kánypraktikák eszközeivel ha­lálra átkozott bennszülöttek halálának okaihoz is. Az átok ilyen esetekben az emberi pszi­chén keresztül teszi beteggé a testet; olyan nagy mértékű az „elátkozott” pusztulásába ve­tett hite, hogy az valóban be is következik... Ennyit a fáraók átkáról. A pira­misokhoz visszatérve annyit még feltétlenül el kell monda­ni, hogy a nagy görög törté­nész, Hérodotosz rendszeresen gyűjtötte a piramisokról szóló adatokat, sőt maga is ellátoga­tott Gizába, időszámításunk előtt öt évszázaddal. Az épít­mény ekkor már kétezer éve állt! Hérodotosz információi szerint a piramisok (mivel a belsejükbe nem jutott be) a fá­raók nyugvóhelyei. Építésüket tízezer rabszolga végezte, akik háromhavonként cserélődtek. Ismere­tei szerint tíz évig tartott, amíg a siva­tagtól a Nüusig ki­építették az utat. A Nagy Piramis felépí­tése pedig húsz évbe telt. Azt is „megtud­ta”, hogy az épít­mény felületét borí­tó, tükörsimára csi­szolt és feliratokkal ellátott, borítást a piramis csúcsától le­felé illesztették az oldalaira. Ezeket később Kairóba szállí­tották és nyomuk veszett. Tény, hogy az óegyiptomi kul­túra óriási hatással lett az egész világra. Európára különösen. A viktoriánus Angliában hatal­mas kultusza lett Egyiptom­nak. A tizenkilencedik század Európája egyenesen „belesze­retett” Egyiptomba. A múzeumok és a magán­gyűjtők állandó harcot vívtak a múmiák, az obeliszkek és a szobrok megszerzéséért. A festők vadregényes erdőségek közepébe „álmodták” a pirami­sokat. A császárságok és király­ságok udvari divat­ján is eluralkodtak az egyiptomi motí­vumok. A nemesség bútorait egyiptomi motívumok díszí­tették. Újra divatba jött a tetemek mu- mifikálása. Ezt per­sze csak a leggaz­dagabbak enged­hették meg maguk­nak. Az egyiptomi láz persze Amerikát is elérte. 1880-ban a New York-i Central Parkban elhelyezett obeliszket Kleopátra tűjének nevezték el, míg a Tennessee állambeli Memphis a Nílus melléki óegyiptomi városról kapta a nevét. Cséfalvay Ildikó _________ Bá r sokan úgy vélik, hogy szinte el sem kezdődött, be­le kell nyugodnunk, hogy véget ért az idei szokatlanul esős és hideg nyár, amely gondot okozott többek kö­zött a bohnicei elmegyógy­intézet dolgozóinak is. Kórtermei meg­teltek depresszi­óban szenvedő páciensekkel. Nem kizárt, hogy köztük volt néhány prá­gai uszoda-tu­lajdonosa vagy igazgatója is. Az időjárást kivéve azonban esemé­nyekben gazdag volt az idei prá­gai nyár. A szálloda-tulajdo­nosoknak például semmi okuk panaszra, mert az idei nyáron is özönlöttek a turis­ták Prágába. A sportked­velők figyelmét minden bi­zonnyal lekötötte az idei olimpia, melyen a cseh spor­tolók összesen 4 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzérmet sze­reztek. Az olimpiával kap­csolatban élénk vitát váltott ki Lukás Pollertnek, a szla­lom olimpiai ezüstérmesé­nek extravagáns viselkedé­se, aki eladta az ezüstérmét. A rossz időjárást bizonyos mértékben kárpótolták az idei Prágai Nyár kulturális eseményei, melyek néme­Több mint kétezerötszáz éve lá­togatják a zarándokok Várána- szí városát a Gangesz partján, s ma is naponta tízezrek látogat­nak oda egész Indiából. Hitük szerint ugyanis még a leg­nagyobb bűnök is megbocsátást nyernek, ha valaki elzarándokol ebbe a városba, rituálisan kör­bejár néhány szentélyt és meg­mártja magát a szent folyóban, amelyhez a hetven megszentelt lépcső valamelyikén lehet lejut­ni. A halottégetés szertartása pedig ma már a mindennapos események közé tartozik a Gan­gesz partján. lyikét maga Václav Havel is megtisztelte jelenlétével. Júliusban a várban fogadta Lou Reed amerikai rockért, akitől hatalmas szivart ka­pott ajándékba, augusztus­ban pedig megtekintette Ti­na Turner fellépését a Bohe- mians stadionjában, aki két szám között kezével puszit küldött feléje. Arnold Schwar- zenegger is megajándékoz­ta rövid látoga­tásával prágai rajongóit, el­hozta magával legújabb filmjé­nek, a Likvidá­tornak a legfon­tosabb rekvizi- tumát, egy ne­héz golyószó­rót, s megajándékozta Prága polgármesterét, Jan Koukal urat egy divatos bőrkabát­tal. De az amerikaiakon kí­vül ellátogattak Prágába például Dzsingisz kán utódai is eredeti népviselet­ben, a Loretai Szűz Mária- templom 27 harangját pedig a francia Jean Bemard Le- moine szólaltatta meg. (A múlt században Liszt is kihasználta ezt az alkal­mat.) Az Óváros téren egy nagyszabású akció eretében a Dracula című új, nagy sikerű cseh musicelre kaptak ingyen belépőjegyet az önkéntes véradók. Az embertömeg, a hulladék, a hamu azonban veszélybe sodor­ja a szent folyót s a felette tor­nyosuló várost. A víz szennye­zettsége már olyan fokú, hogy a város lakói évek óta ivóvízhi­ánnyal küzdenek. Az indiai hivatalok most attól tartanak, hogy a néhai kisváros jelenlegi egymillió lakosa és a naponta odalátogató mintegy hetvenezer zarándok egy napon működésképtelenné teszi és végveszélybe sodorja a várost, amelyben pusztító járványok törhetnek ki és teljesen megbé­nulhat az élet. „ A halál lesújt arra, aki megzavarja a fáraó nyugalmát.” Ismerhettek valamilyen, évezrede­ken keresztül ható, mérget. Egy város, amely belehal a megváltásba „Miss Ellie-t” becsapták Barbara Bel Gaddes sohasem fecsérelte pénzét, bár tehette volna, hiszen annak idején a „Dallas” minden egyes soro­zatáért legalább 50 ezer dol­lárt kapott. „Miss Ellie” egész életében takarékoskodott, a vagyonbefektetést pedig - mivel maga nem nagyon ér­tett hozzá - szakértőre bízta. Inkább ne tette volna... Harmadik éve tart már a harc a 17 millió dollárért, amit Lloyd Zeiderman, az említett „szakértő” és menedzser tékozolt el: előbb egy szállodát vásárolt, J r Az elfelejtett Barbara Bel Gaddes majd aggok házába - egy újabb csődbe ment objektum­ba - fektette be Barbara megmaradt pénzét. Vasárnapi pletykák Elkótyavetyélte a ma 74 éves színésznő egész vagyonát. Barbarának állítólag semmije sem maradt. A régi kollégák közül egynek sem jutott eszébe, hogy segítséget nyújtson „Miss Ellie”-nek. Larry Hagman, Patrick Duffy, Linda Gray ismét a „Southfolk-Ranchen” tanyáznak, további mil­liókat keresnek a soro­zat újabb részeinek forgatásával, de Barbara Bel Gaddes számára már nem akadt szerep, se hely „Dallas­ban”, ahol a kollegialitás, a barátság, a segítőkészség ismeretlen fogalmak. Pam sikeres Sokkal jobban járt a sorozat másik szereplője. Évekig ő volt a megértő, mindig jó- akaratú, gyakran pityergő, szeretetre méltó, ám egy ki­csit bárgyú Pam Ewing. Olyan szerepet ruháztak Victoria Principalre a „Dallasban”, amely egyálta­lán nem felelt meg egyéniségének. Az attraktív színésznőnek- aki már gyerekkorában is átlagon felüli intelli­genciájával tűnt ki - különösen jó üzleti ér­zéke van. Ma már nem­csak színésznőként is­merik, hanem sikeres Victoria Principal is meggazdagodott filmproducerként is. Saját reklámtévé- csatornája van, amelyen keresztül saját kozmetikai sze­reit propagálja, sike­resen - évi 50 millió dolláros forgalom­mal. „Kitartó va­gyok, amit elterve­zek, azt végre is haj­tom. Sosem hagyom magam megfélemlíteni, és senki sem tud elkedvet­leníteni. Ez a sikerem titka” - állítja Victoria Prin­cipal. (A Die Zwei alapján)

Next

/
Oldalképek
Tartalom