Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-28 / 35. szám
/ Sport 1996. augusztus 28. Orosz Csaba két atlantai kenudöntőben lapátolta a vizet Szerencse és érem nélkül Szárazföldön is együtt a szlovákiai kenu kettes legénysége: Orosz Csaba (balról) és Peter Páles Somogyi Ti bor felvételei J. Mészáros Károly ________ Els ő olimpiáján versenyzett Atlantában Orosz Csaba. Tagja volt a tavaly kialakított szlovákiai kenu kettes egységnek, melyben ő ült az elöl lapátoló Peter Páles mögött. Az SKP Bratislava színeiben sportoló somorjai fiatalember társával kétszer is bejutott az olimpiai fináléba. Mind ezer, mind ötszáz méteren szurkolhattunk nekik, de a roppant erős mezőnyben egyszer sem sikerült dobogóra kerülniük, sőt még a pontot érő hatodik helyről is lecsúsztak. Pedig mindkét távon ígéretesen versenyeztek az előfutamokban, s hajójuk közvetlenül a döntőbe kerülők mögött siklott a célba. Csabát hazaérkezése után faggattam Lanier-tavi kenusélményeiről. Nem markoltatok túlságosan sokat az olimpián? Nem lett volna jobb inkább csak egy számban indulni? Ha világbajnokság lett volna, akkor mindenképpen. Ott olyan sűrű a műsor, hogy lehetetlen lenne igazából regenerálódni az újabb futamra. Tudtuk, mi vár ránk Atlantában, s még a legrosszabb változat is azt kínálta, hogy naponta legfeljebb egyszer állunk csatasorba. Azt meg ki lehet bírni. Minthogy ki is kellett bírnunk, mert ez következett be. A döntőig rendre a legerősebb futamokba sorsoltak bennünket. Ezeren a legjobbaknak kikiáltott magyar és román egységgel találkoztunk. Derűlátóan vágtunk neki, úgy indultunk, hogy megpróbáljuk... Ugyanez ötszázon sem sikerült. Elaludtunk a rajt után, s ezt a hátrányt már nehéz lett volna behozni. Nem vett ki belőletek sokat az előfutamok ismétlése? Már a legjobbak helytállása is jelzi, nehéz mindkét távon boldogulni. A románok külön-kü- lön egységet indítottak. A magyarok és a moldá- vok mind ezeren, mind ötszázon ugyanazt a párost szerepeltették, de a tavalyi ötszörös vb- győztes Kolonics- Horváth duó is csak egyszer tudott nyerni. Akkor is centiméterekkel. Keményen meg kellett küzdeni minden helyért, valamennyi hajó a vártnál jobb időt ért el. Erre lehetett számítani. Utóvégre olimpia csak négyévente van. Nektek miért kellett mindkét távon elindulni? Nem lehetett volna jobb erőbeosztással többre vinni? Elejétől kezdve így készültünk. A műsorból adódóan előbb az ezer méter várt ránk, így az ötszáz csak egyfajta ráadás volt. Ezeren nincsenek véletlenek, aki bírja, ott végezhet a legjobbak között. Ötszázon már könnyebb meglepetést okozni. Elég jól elcsípni a rajtot, kétszázötvenig iramot menni, és aztán bármi történhet. Akár egy jó eredmény is összejöhet, ami ezeren szinte kizárt. Ha jól értem, megfelelő formaidőzítéssel ott már ki kellene jönni az elvégzett munkának. Atlanta előtt viszont sokan tartottak az ottani szélsőséges éghajlati viszonyoktól, a nagy hőségektől, a magas páratartalomtól... Mi is ettől féltünk, visszaemlékezve a hat évvel ezelőtti edzőtáborozás viszontagságaira. Ezen a téren azonban kellemesen csalódtam. Sem a pára- tartalom, sem a melegség nem kínzott túlságosan. Arra számítottam, emiatt lesznek nehézségeink, erre más jelentkezett. A vártnál hamarabb kemé- nyedtek az izmaim, ami a hajrában fájdalmas, lemerevedett lapátolást eredményezett. Kénytelen leszek szakemberhez fordulni ennek magyarázatáért. Végül Is a döntőben ezeren hoztátok a jobb helyezést: hetedikek lettetek a kilenctagú mezőnyben... Mikor megnéztük a rajtlistát, és láttuk, milyen erős és kiegyensúlyozott a mezőny, azt mondtuk: jó lesz, ha a döntőbe kerülünk. Ezt mutatták az előfutamokban elért időeredmények is. Ugyanakkor tudtuk, ha már a fináléban leszünk, és ott sikerül saját iramunkat menni, beérkezhetünk az első hatba. Sajnos, lassabban kezdtünk, és utána már nem tudtunk előbbre lapátolni. Akkor és ott többre nem futotta. Másnap ötszázon meg a nyolcadik hely jutott... Az előzmények után már csak az óriási szerencsében bíztunk. Meg abban, hogyjól elcsípjük a rajtot. Haladtunk a középmezőnnyel, s a hajrában előretörésünket egy megingás állította meg. Két-három méterrel a cél előtt majdnem kiestem a kenuból, ez kizökkentett bennünket az addigi ritmusból, és már képtelenek voltunk befogni a hatodiknak beérő spanyolokat. Vége az edzésnek, irány a somorjai csónakház A döntőig rendre a legerősebb futamokba sorsoltak bennünket. A bősi felvízcsatorna töltéskoronáján Kerékpáros tortúra M. Nagy László __________ Vil águnk tele van óriási ellentmondásokkal. Az állóvizek után megtanulunk élni a csapkodó hullámokkal. Itt van például a divat. Nem a manökenes, a kerékpáros. Az üzletek tömve méregdrága biciklikkel. Álomszépekkel, álomjókkal, álomárúakkal..., és csodák csodája, pénztelenségünk ellenére környezetünk lassan megtelik ezekkel a csodálatos táltosokkal. A hagyományos „favorittal” az ember már restelli magát. A jó értelemben vett kerékpáros őrület már kezd nálunk is számottevő méreteket ölteni. Megint csak nyugati mintára. Nálukjár- va ámulva bámultuk, milyen a forgalom a Duna partját övező kerékpárúton. Végig-hosszig az országon, és még azon is túl. Saját erőnket kihasználva, távol a benzinmaradványoktól. Ez igazán alkalmas hely családi kirándulásokra, vagy csak úgy magányosan egy kis kerekezésre. Nálunk az annyit szidott bősi felvízcsatorna töltéskoronáján találunk egy ilyen kerékpárutat. Rákapcsolva az ide futó nemzetközi, valamint a fővárosban is egyre szaporodó, kijelölt bi- cikliutakra. S ahogy az lenni szokott, ami tavaly érvényes, az ma már csak félig igaz. Kezdetben csak itt-ott találkoztunk a töltésen a kerékpározás kedvelőivel. Érthető, itt lehetett legbiztonságosabban taposni a pedált. Ez volt tegnap. Ma, főleg hétvégeken, Pozsonyt elhagyva-megkö- zelítve nagyon sűrű a forgalom. A keskeny úton a gyalogosok sokasága is bonyolítja a közlekedést. Jobb helyeken az út közepén lévő vonal oda-vissza irányba tereli a közlekedőket. Nálunk ez többnyire hiányzik, így a fegyelmezetlenek veszélyeztetik a forgalmat. Olykor a kilométereiket szaporító versenyzők is itt edzenek, nem kis sebességgel haladva. Csakis jobb oldalon közlekedjünk! A vízlépcső környékének a turisztika paradicsomává alakításához még nagyon sok hiányzik. A kész, merész tervek sok akadályba ütköznek. A vízlépcső körüli területek ún. ideiglenes használatban vannak. Az építkezés befejezése után visszakerülnek az eredeti tulajdonosok birtokába. Utána következnek a szokásos tortúrák: csillagászati árak, csatornázás, ivóvíz, villanyáram, magas víznek ellenálló épületek... Nekünk addig is marad a puszta út, a csodálatos természet, a kellemes fáradtság egy-egy túra után. Valóban egy-egy körút élményszámba megy. Mondjuk Pozsonyból indulva, majd a vajkai kompon átkelve s vissza. A mintegy hetven kilométeres távot kezdők is megtehetik. Az egész felvízcsatoma megkerülése (120 km) már jóval igényesebb, és csak némi felkészülés után vágjunk neki. Természetesen innivalóval, élelemmel, ragasztóval a hátizsákban. Mivel a tervezett szolgáltatások még hiányoznak. w Nagyapa és unokája a csatorna menti töltésen, természetesen kerékpáron A szerző felvétele Kuriőzumkosár Maradona elhibázott büntetői Csokorba gyűjtötte a spanyol EFE hírügynökség Diego Maradona, a kiöregedőfélben levő egykori szupersztár tizenegyesrontási próbálkozásait a folyamatban lévő argentin labdarúgó-bajnokságban. Ilyesmi fénykorában egyáltalán nem volt rá jellemző, most azonban nemegyszer előfordult már a Boca Juniors még mindig csodálatos dolgokra képes csatárával. Szerencsére háromszor olyankor jött a rövidzárlat, mikor az elrontott büntető nélkül is nyerni tudott az argentin élcsapat. Kétszer viszont Diego olyan meccsen hagyta ki a tizenegyest, amikor csapata 1:0-ra kikapott. Ha berúgja, nem úsznak el a pontok. Legutóbb is így történt, és a borúlátók már kongatni kezdték a vészharangot, mondván: veszélyben a Boca bajnoki címe. Maradona erre másképp reagált. Kijelentette: otthagyja csapatát, és állítólag visszavonul. Vesepecsenye a hajléktalanoknak Nem mindennapi meglepetéssel kedveskedett az idei olimpia városában élő hajléktalanok jó részének az Atlantai Közélelmezési Bank elnevezésű szerveződés. A játékok végeztével ugyanis a menedékhelyeken felszolgálták a játékok idején felállított szponzori pavilonokból, valamint a helyi szállodákból megmaradt és összegyűjtött ételeket. A begyűjtött 193,5 tonna élelemből a leginkább rászorulók többek között homárt, töltött lazacot, vesepecsenyét és kivis túróslepényt fogyaszthattak ebédre. Aranyéremünneplés - halálos áldozatokkal Az eufórikus öröm mellett öt halálos áldozata is volt a nigériai labdarúgó-válogatott olimpiai győzelmének. A nyugat-afrikai ország egyik déli városkájában egy asszony szívrohamot ka pott a döntő izgalmaitól, és a mérkőzés lefújása után meghalt. Nem messze innen négy férfi vesztette életét a találkozó utáni népünnepélyben: ket- ten nagy boldogságukban motorkerékpáron száguldva buktak fel, míg másik két személyt az utcán gázoltak halálra. Kanu gólerős kulcsfigurája riai válogatottnak volt az olimpiai aranyérmes nigé- CTK-felvétel Mit tilt a királyi etikett? Beatrix holland királynő nem örült túlságosan legidősebb fia atlantai örömmegnyilvánulásainak. A 29 éves Vilmos-Sándor herceg ugyanis szabadjára engedte érzelmeit, s a szokásoktól eltérően cseppet sem visszafogottan örvendezett országa olimpiai sikereinek. Átölelte és megcsókolta az érmeseket, majd a versenyzők spontán, felszabadult vigasságaiban is részt vett. Ez jókora visszhangra talált Hollandiában, s egyesek véleménye szerint a herceg felrúgta a királyi etikettet.