Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1996-08-28 / 35. szám
Tanácsadó 1996. augusztus 28. Nyárvégi szaporítás A május-júniusban virágzó pünkösdirózsát (Paeonia lac- tiflora) nyár végén tőosztással szaporítjuk. Erre az időre a talajban már kialakultak az áttelelő rügyei, belőlük fejlődnek a jövő évi hajtások. Ássuk ki a tőosztásra szánt tövet úgy, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a gyökéren. Az csak természetes, hogy a sérült töveket nem használjuk fel, ha azt akarjuk, hogy a következő évben szép virágokat termő növényt kapjunk. A tövet éles késsel osszuk 3-5 rügyes darabokra. Ezt követően napfényes helyre, középkötött, 40-50 cm mélyen átforgatott talajba ültessük. A gyökérzet a fagyok beálltáig regenerálódik, s tavasszal szépen fejlődik majd a növény. A tavaszi szaporítást nem ajánljuk, mert akkor a gyökér alig fejlődik. A pünkösdirózsának csak az ültetést követő második-harmadik évben jelentős a virághozama. Mélyre hatoló karógyökere miatt a gyakori átültetést rosszul tűri. Gyepben szoliterként vagy évelőágyban, csoportban is szépen díszük. Ha vágásra szánjuk, akkor tavasszal a hónaljhajtásokat távolítsuk el, (bimbózzuk), így a fővirág nagy „fejet” nevel. k. sz. A permet- anyagok hatása Mit is okozhatnak a szervezetbe került permetanyagok? A permetezett zöldség fogyasztásakor elsősorban fájdalmas görcsök, erős hasmenés lép fel, amely napokig is eltarthat. A hatóanyagok károsítják a májat, az idegrendszert, akadályozzák a vérképződést. A károsodás foka függ a mérgező anyagok mennyiségétől. A munka közben előforduló mérgezés szemkötőhártya-gyulladást, légzési panaszokat, ideggyulladást is okozhat. Sajnos már halálos kimenetelű balesetek is előfordultak. A munkabiztonsági előírások mellett ezért nagyon fontos az egyes szerekre, terményekre vonatkozó védelmi idő betartása. Ne feledjük, hogy a zöldségben, gyümölcsben esetleg előforduló szermaradványok a gyerekek szervezetét még jobban károsítják. Nagy László vegyészmérnök Hogyan védekezzünk a málnán élősködő gombafajták ellen A vesszőfoltosság okozója A málna didimellás vesszőfoltosságát a Didymella applanata nevű parazita gomba okozza. A legszembetűnőbb fertőzés a vesszőkön lép fel - penészgyep nélküli foltokkal jelentkezik. Á rügyek körül lilás, később bamuGyakori málnabetegség a didimellás vesszőfoltosság ló, ovális foltokat látunk. Az átte- lelés után ezek fölött a bőrszövet ezüstös lesz, majd fölszakadozik. A gomba a leveleket, a levélnyelet és a termést is megtámadhatja. A parazita teijedését a párás mikroklíma, a gyomosodás, az ültetvény nem megfelelő fekvése, az egyoldalú nitrogén-trágyázás egyaránt elősegíti. A rovarok ellen is védekeznünk kell, mivel teijesztik a kórt, annak ellenére is, hogy a D. applanata nem sebparazita (azaz nem a sérüléseken átjut be a növénybe). Az elzinoés vessző- és levélfoltosság okozója az Elsinoe veneta. Ez a gomba sem képez penészgyepet. Kezdetben picike, lüáspiros, pontszerű foltokat okoz, amelyek később 1-3 mm átmérőjűre növekszenek; közepük szürkésfehér, szegélyük lilásbama lesz. A foltok a fertőzés előrehaladott, végső stádiumában kitöredeznek. A hajtásokon akár 3-4 mm átmérőjű foltok is képződhetnek, ezek összeolvadhatnak, s a szövetek elhalása folytán a hajtás elgörbül. A levélen a gomba jelenlétét elsősorban az erek mentén, illetve az ereken tapasztalhatjuk. Az erősen fertőzött, áttelelő vesszőkön szürkés színű, összeolvadt, elparásodott foltok láthatók - ezért nevezik a szakemberek ezt a stádiumot „szürke kéregnek” (gray bark). A gyümölcsön ez az élősködő csak ritkán telepszik meg. Ilyenkor a bogyókon kis, kráteres, fekélyes foltok láthatók. Áz éretlen gyümölcs hatására mumifikálódik. A fertőzött vesszők a tél folyamán általábanelpusztulnak. Mindkét parazita ellen nagyon fontos a megelőző védekezés: a fertőzött vesszők kimetszése, a parazitáit levelek összegyűjtése, s a megtámadott növényi részek elégetése. Az is nagyon fontos, hogy az ültetvényt gyommentesen tartsuk. A kémiai védekezés mindkét esetben hasonló. Nyugalmi időszakban a lemosó permetezést kell alkalmazni. Vegetációs időszakban (pl. a szüret után, augusztusban) Bordóiporral(l%), Rézoxikloriddal (0,4%), Dithane M 45-tel (0,2%), Miltox Special- lal (0,2%), Orthocid 50 WP-vel (0,2%) történő kezelés jöhet számításba. p. r. A foltok végső stádi- umban kitöredeznek. Gyakori hiba a mély, a magas vagy a laza ültetés Telepítsünk szamócát! A talaj-előkészítés után 2-3 hét múlva ültessük a szamócapalántát. Zsinór mellett, ültetőfával telepítsük. Gyakori hiba a mély, a magas vagy a laza ültetés, valamint az ültetőlyukban felfelé álló gyökér. A mély ültetés miatt a szívlevelek nem tudnak a talaj felszínére tömi, ezért elrothadnak. A magas ültetés a gyökérzet kialakulását gátolja. Azt a palántát ül- tetjükjól, amelynek levélszélét kb. 1 cm hosszan két ujjunk közé fogva nem tudjuk a talajból óvatosan kihúzni, mert a megfogott levélrész elszakad. Ültetés után azonnalöntözzünk. Az ágyásos termesztés a leggyakoribb házikerti módszer. A palántázásra előkészített területen 120 cm széles ágyásokat alakítsunk ki, amelyekbe 3-3 sor szamócát telepítsünk. Az ágyáson belül a sor- és tőtávolság 40 x 30- 40 cm legyen. A jobb helykihasználás érdekében hármas kötésben helyezzük el a töveket. Sűrű soros termesztés esetén az ágyás szélessége 150 cm, amelybe öt sor szamócát ültessünk. A sorok között 30, a tövek között pedig 15-26 cm-es távolságot hagyjunk. K.Sz. a: helyes ültetés, b, c: mély és magas ültetés Megkérdeztük a szakértőt A pénzüket akarják B. E. Zöldségtermesztéssel foglalkozunk. A termést megbízott fölvásárióknak adtuk el, de sajnos, mindmáig egy koronát sem láttunk. Könyörögtünk, kértünk, vártunk, semmi sem történt. A14 károsultnak 140 000 korona kárt okoztak. Azzal érveltek, hogy nem fizetnek, mert az ügy bírósági eljárás alatt van, de ez nem igaz. Az Önök felháborodása jogos, hiszen az adásvételi szerződésnek Önökre vonatkozó kötelezettségeit teljesítették (átadták az eladás tárgyát a vevőnek), a vevő is átvette az árut, de a vételárat már nem fizette ki. Ezzel szerződésszegést követett el. Önök bizonyára megegyeztek a vételár kifizetésének időpontjában; mivel a felvásárló ezt a határidőt nem tartotta be, késedelembe került a Ptk. 517. § szerint, így Önök nemcsak a vételárat követelhetik, hanem a késedelmi kamatot is. Minthogy már 1995 májusától nem tudnak dűlőre jutni, pereljék be a vakmerő fölvásárlót! Feltételezem, tudják bizonyítani az adásvételi szerződés megkötését, tehát van a birtokukban valamilyen átvételi elismervény, melyben fel van tüntetve, mikor és kinek adták át az árut, milyen mennyiségben és árban, és hogy ezt az elismervényt az áru átvevője alá is írta. Az ilyen bizonyíték birtokában nyújtsanak be keresetet arra a járásbíróságra, melynek területén az alperes (a fölvásárló) lakik. A Polgári Persflg Dr. Szabó Elena rendtartás 42 § 3. bekezdése szabályozza a beadványok általános adatait, a 79 § 1. bekezdése pedig a keresetlevél kellékeit. Ezeknek tükrében a keresetlevélben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a feleknek, valamint képviselőiknek a nevét, foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, az érvényesíteni kívánt jogot az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával, és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, ezenkívül természetesen alá kell írni és dátummal el kell látni.Ha a fent említett instrukciók szerint megíiják a keresetlevelet, csatolják az írásos bizonyítékokat és elküldik az illetékes biróságra, megindítják a pert a felvásárló ellen annak érdekében, hogy fizesse ki tartozását. Nem ismerem az ügy pontos részleteit, de lehet, hogy még a dolog büntetőjogi aspektusait sem kellene figyelmen kizárni, tekintettel arra, hogy ez a fölvásárló ilyen sok embert ilyen hosszú időn keresztül félrevezetett fizetési képességével kapcsolatban; ha tudta, hogy nem tud fizetni, az árut viszont átvette és saját hasznára felhasználta, talán még a csalás (Btk 250 §) sem kizárt. Grafológia Jelige: „FORRÁS FELÉ” Önérzete időnkénti fellob- banása azt mutatja, hogy még van mit tanulni és tapasztalni ezen az úton. Sőt fel kell dolgoznia önmagában bizonyos sérelmeket, amit hajlamos elodázni és álarc mögé rejteni úgy, mintha már nem is lennének. De ott vannak! KutasBartalos Mária grafológus són önmagában mélyebben egy kicsit, de ebben még teljes vezetésre szorul. Szexposta „Lehetséges?” jeligével egy 16 éves lány a következőket kérdezi: Lehetséges-e a teherbeesés akkor, ha egy nappal a menstruáció után került sor a nemi érintkezésre? Mikor lehet könnyebben teherbe esni: a menstruáció előtt vagy a menstruáció után? Kérem, doktor úr, segítsen! Kisasszony, a témával korábban már foglalkoztam, de mivel több hasonló tartalmú levél is érkezett, a kérdést újra előveszem. A nők nagy százalékánál a két menstruáció között 28 nap telik el. A petesejt a menstruáció után a 14. napon érik be és egy napig megtermékenyíthető. Tehát a petesejt 24 óráig életképes, 24 óra elteltével már nem termékenyíthető meg. A férfi ondósejtjei viszont a női szervezetbejutva 4-5 napig életképesek. Tehát pl. ha a szexuális kapcsolatra mondjuk a menstruáció után a 10. napon kerül sor, terhesség akkor is kialakulhat, mivel a petesejt a 14. napon érik be és a méhben vagy a méhkürtben még vannak (lehetnek) életképes ondósejtek. Hogy a terhesség kialakuljon, nem feltétlenül szükséges azon a napon közösülni, amikor a petesejt beérik. A szakemberek szerint a menstruáció utáni 5 nap, valamint a következő menstruáció előtti 5 nap terméketlen napoknak számítanak. Ezeken a napokon Dr. Bordás Sándor (összesen 10 nap) nem alakulhat ki terhesség, ha nem védekezünk a terhesség ellen. De a nők kisebb részénél a petesejt rendszertelenül, vagy nem a menstruáció utáni 14. napon érik be és a fenti megállapítás rájuk már nem érvényes. Ezért a legjobb, ha minden nő megállapítja petesejtjének beérési idejét. Ezt megteheti akkor, ha vesz egy hőmérőt és minden reggel, mielőtt felkel az ágyból, megméri - szájban vagy végbélben - a hőmérsékletét (legalább 5 percig kell mérni). Legjobb akkor elkezdeni, amikor a menstruációnak vége van és addig folytatni rendszeresen minden reggel, amíg a következő menstruáció meg nem jön. így 26, 28, 30 vagy 32 értéket kap attól függően, hogy a két menstruációja között hány nap telik el. Azon a napon, amikor a test hőmérséklete megemelkedik (lehet pár tized is), ha egyébként egészséges, a petesejt akkor érik be. Ezt az emelkedést grafikonon ábrázolva lehet legjobban érzékelni. A grafikon alsó tengelyére vigye fel a napokat, a felfelé menő tengelyre pedig a hőmérsékletet. így egy pontos hőemelkedést lehet kimutatni, amely a petesejt beéré- sével indul és a menstruáció előtti napokban tér vissza az átlagos testhőmérsékletre. Azon a napon, amikor a test hőmérséklete megnövekszik, érik be a petesejt és 24 óráig megtermékenyíthető. Ha a leírt módszert pontosan és fegyelmezetten alkalmazza valaki, az esetek többségében nem következik be a megtermékenyítés. „Kamasz fiú” jeligével egy fiú a következőket írja: 21 éves vagyok. Van egy kisebb problémám. A hímvesszőm hosszúsága ugyanis merev állapotban 14,5 cm hosszú. Kérem, doktor úr, adjon valamilyen tanácsot, vagy olyan hormonális gyógyszert, ha létezik, amivel ezen változtatni lehet. Ha butaságot kérdezek Öntől, kérem, akkor is válaszoljon a rovatában. Kedves „kamasz fiú”, a hímvesszőjének nagysága az átlagméretek közé tartozik, ezért nincs szüksége semmilyen tablettákra és plasztikai beavatkozásra sem. Figyelmébe ajánlom a korábbi válaszaimat, amelyeket a hímvessző nagyságával kapcsolatban írtam a Vasárnapban.
