Vasárnap - családi magazin, 1996. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1996-08-28 / 35. szám

1996. augusztus 28. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 77 sor Búcsú a kollektív jogoktól? Kövesdi Károly A magyar kormány erőltetett menetelése az európai struk­túrák felé minden józanul gondolkodó magyart elége­dettséggel tölt el, hiszen a ti­zenegy évszázados történel­mi párhuzam adott. Ezt az esélyt elszalasztani nem szabad. Érthető az is, hogy mindennek ára van, s hogy Európának nem akaródzik marakodó szomszédok pőré­ivel foglalkozni. Van így is egy-két vitás ügye (lásd Észak-írországot vagy az újabb ciprusi konfliktus ve­szélyét), minek ezt tetézni halmozottan hátrányos posztkommunista országok nyűgeivel. A magyar ár az újabb kompromisszum, me­lyet a kormány a közel­jövőben lelépő román kor­mánnyal készül tető alá hoz­ni. Az ellenzék véleménye, miszerint ezzel az Iliescu- kormány választási kampá­nyát segíti, ezen nem sokat változtat. Hanem az ember elgondolkodik, mire volt jó a magyarországi kormány és a határon túli magyar politikai képviselet találkozója, fel­adatvállalása, hogy támogat­ja autonómia-törekvésein­ket, ha pár hétre rá valami más derül ki? A szerződés­tervezet ominózus egy mon­data valóban csak arra utal, hogy az 1201-es ajánlás nem szól kollektív jogokról. Lát­szólag tehát a magyar diplo­mácia nem mondott ellent deklarált szándékainak, csak rábólint egy evidenciára. A kollektív jogok témája, a'kí- sebbségek autonómiájának ügye úgyis terítékre kerülhet később, mondjuk pár év múlva, immár NATO- vagy EU-tagként. Csakhogy: ha ebben bízunk, ostobának tartjuk a NATO-t és az EU-t. Kérdés, vajon tényleg osto­bák-e? További kérdés: való­ban esélye nyílik-e Szlová­kiának és Romániának a Magyarországgal történő egyidejű felvételre? A két or­szág mostani társadalmi (és nem pillanatnyi politikai) helyzetét, állapotát tekintve ez meglehetősen kérdéses. Enélkül pedig értelmét vesz­ti a kompromisszum, s a fe­szültségforrás tovább ma­rad, ahelyett, hogy folyama­tos tárgyalások folynának a kollektív jogokról, amelyek igenis vannak és érvényesül­nek, szerte Európában. Vagy legalább a tisztességes szándékról, amelyet semmi­lyen hirtelenében kötött egyezmény automatikusan nem teremt meg. Feladott elvek, megromlott kapcsolatok... Kell-e új magyar­magyar csúcs? Gágyor Alíz Miután kiderült, hogy a ma gyár kormány szakértői meg egyeztek román kol­légáikkal a kötendő alapszerződés szö­vegtervezetén, s napvilágra került tartalma, a határo­kon túli magyarok - szlovákiai és romá­niai politikusok egyaránt'-- hangoz­tatni kezdték igé­nyüket az újabb ma­gyar-magyar csúcs mielőbbi összehívá­sára. Egyes vélemények sze­rint Magyarország az euroat- lanti csatlakozás érdekében O Szükség van új találkozóra szükség új csúcsra feladja, feladta az első - szlo­vák, majd később ukrán és szerb körökben is nem kis bí­rálatot kiváltott - magyar-ma­gyar csúcs során megfogalmazott elveket, kötele­zettségvállaláso­kat, s mi több: megromlott a kommunikáció. őkőíTtúli ma­gyarok és a ma­gyar kormány kö­zött. Indokolt-e, szükséges-e az újabb magyar-ma­gyar csúcs - erről ez alkalommal a magyar politikai faggattuk szlovákiai élet vezetőit. A. Nagy László, az MPP elnöke: 01 A romániai magyarok ^ olyan dilemma előtt áll­nak, mint mi egy évvel ezelőtt. Bonyolítja helyzetüket, hogy Romániában választások lesz­nek. Szerintem a magyar kor­mány nem adta fel az elveket, amelyeket közösen fogalmaz­íát (fi 4--------------------- '----z Ja vaslom, srácok, tartsunk egy csúcstalálkozót... tünk. Nem látok lényeges vál­tozást a magyar kormány és a határokon túli magyar szerve­zetek kapcsolatában. Legalább­is a szlovákiai magyar politika és a magyarországi politikusok között nem tapasztaltam fe­szültség-növekedést. Nem tu­dom ezt megítélni a romániai magyarok vonatkozásában. Feszültség egyes politikusok között lehet. Újabb csúcsnak csak akkor van értelme, ha jól elő van készítve, korrekt és tár­gyilagos hangnemben zajlik. Attól tartok, hogy az előző csúcs részvevői közül nem min­denki venne szívesen részt a szeptemberi találkozón. A fel­merült problémákat a romániai magyarok és a magyar kor­mány között szerencsésebb lenne inkább kétoldalú találko­zók során megbeszélni. Duray Miklós, az Együttélés el­nöke: O A Magyar Koalíció és az RMDSZ vezetői arra a meg­látásra jutottunk, hogy ismétel­ten össze kell hívni a ma­gyar-magyar csúcstalálkozót. Főleg a román-magyar alap- szerződés miatt, amely két pont­ban ütközik a magyarság érde­keivel. Az első a romániai egy­házak vagyonjogi restitúciójával kapcsolatos, amit már az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is megkövetelt Romániától. A ma­gyar fél és az RMDSZ az előzetes egyeztetések során megállapo­dott, hogy az alapszerződés ré­szét fogja képezni. Nem így tör­tént. A másik dolog, az az alap- szerződés mellékletében az ET 1201-es dokumentumhoz csa­tolt lábjegyzet, miszerint ez nem vonatkozik a kollektív jogokra és az etnikai jellegű területi au­tonómia státuszára. Ez nemcsak a Romániában élő magyarokat érinti, hanem a Magyarország­gal szomszédos országokban élő összes magyar közösséget, amelynek a saját jogállásával kapcsolatban változtatási igé­nyei vannak. A magyar kormány eltért az első csúcson elfogadot­taktól, mert az RMDSZ-szel való tárgyalásokon már nem nézete­gyeztetésekre került sor, hanem száraz tényközlésre a magyar külügy részéről, amely nem volt hajlandó más igénynek, szem­pontnak a tiszteletben tartásá­ra. Vendégkommentár Lyukas az autonómia gatyája Soóky László Töredelmesen bevallom: ret­tegek a szlovákiai magyar autonómiától. Elsősorban azért, mert benne lenne a családom, a barátaim és a barátaim családjai. Külön­ben, ahogy így alulról nézem a dolgokat, már így is jócskán benne vagyunk. Majdnem mindegy, hogy minek hívjuk. Mondhatnám azt is, hogy benne vagyunk a szocreálban. Viszont most, hogy végre volt a csúcs, mi lehetünk végre a jéghegy al­ja - kollektivice és szujjjekti- vice is. Ami egy kicsit azért aggaszt - kollektív jogaim és autonómiám mellett-, " az, hogy a csúcstc í g . _ >ok idején a szlovákiai magyar emberek lába alól kihúzzák a szlovákiai magyar szántó­földet, hogy a szlovákiai ma­gyar embereknek már sem­mi közük a szlovákiai ma­gyar gazdasághoz, hogy mintegy negyvenezer szlovákiai magyar család él a létminimum alatt, vala­mint, hogy a szlovákiai ma­gyar csúcspolitikusoknak már szinte semmi kapcsola­tuk a szlovákiai magyar em­berekkel, vagy a szlovákiai-- magyar való ággal" ' Kérem-j 'í^sokat, ítélje- vagyok a szlováki­ai magyar : >lit zálás közel­lensége. A szerjőJtt : í Márcelháza i Főszerkesztő: Szilvássy József (52-38-3-26) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (52-38-316, 52-38-317) Hang-Kép, Modem élet, Tanácsadó: Kovács Ilona (52-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: P. Vonyik Erzsébet (52-38-314) Gazdaság, Nagyvilág: Szénási György Riport: S. Forgon Szilvia (52-38-315) Kultúra: Szabó G. László(52-38-315) Sport: J. Mészáros Károly (52-38-314) Kópé: Tallósi Béla Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (52-38-322, fax: 52-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 52-38-343; Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt, Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszol­gálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hirlaptetjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, Kosická 1,813 81 Bratislava. Az újságkülde­mények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - PoSta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. Bárdos Gyula, az MKDM szó­vivője: © A számbeli kisebbségek jo­gállásának kérdése nem tekinthető egy-egy ország belü- gyének. Éppen ezért szente­lünk nagy figyelmet a Közép- Kelet-Európában kötött és kö­tendő alapszerződéseknek. A készülő magyar-román alap- szerződés kisebbségi vonatko­zásai közvetve kihatással lesz­nek a szlovákiai magyarság sorsára is. Az ET 1201-es aján­lásának szűkítő értelmezésével nem érthetünk egyet. A ma­gyar-magyar csúcson elfoga- jiottak nem egyeztethetők össze a magyar-román alap­Segítséget. kérek! Kérem az Önök és az olvasók segítségét. Noha nagyon szé- . gyellem.-taégijszcftítne^m, FTa levelem bekerülne az Olvasói levél rovatba. Szégyellem ma­gam, de még jobban kétségbe vagyok esve, hogy nem tudok a gyerekekre ruhát és cipőt adni. Három gyermekem van. Nagyobbik fiam 8 éves, a kiseb­bik 1 éves és 4 hónapos (mindkettő születése óta be­teg), a kislányom 6 éves. Saj­nos, nagyon nehéz anyagi kö­rülmények közt élünk. Cipőre és ruhára abból a pénzből, amit kapunk, nem telik. Ezért az Önök segítségével ta­lán akad olyan olvasó, aki tud küldeni vagy adni használt hol­mit a gyerekeknek. Én csak a szeíedű^sfen tett enged­ménnyel. A magyar kormány hirtelen váltása bennünket is nyugtalanít. Ezért kell mielőbb ismételten összehívni a ma­gyar-magyar csúcstalálkozót. Grendel Lajos író: A Nem tartom szükségesnek ** újabb magyar-magyar csúcs összehívását. Nem változ­tatna semmit. Az első csúcs utá­ni hisztéria a szlovák kormány- koalíció pártjainak a műve. A ro­mán-magyar szerződés betartá­sa nem lábjegyzeteken múlik, hanem azon, megvan-e a politi­kai akarat a kapcsolatok javítá­sára. A szlovák kormányban nem volt meg az akarat ahhoz, hogy a szlovák-magyar kapcso­latokban új fejezetet nyisson. A szlovákiai magyarság helyzete egy év alatt súlyosabb lett. Sze­rencséden dolognak tartanám, ha az alapszerződés aláírása mi­Olvasói levél kv szünetemet"tudom adni Önöknek és minden olvasónak, aKí segít rajtunk. És nagyon, nagyon köszönjük Önök^ .--farkas Éva, Juzná 3 982 01 Tornaija Birkatürelemmel tűrjük... A következő sorokat kérem közlésre lapjukban: Jó, hogy van magyar kisebbség Szlovákiában, mert nincs nap, hogy a média vagy valamelyik szlovák politikus ne foglalkoz­na velünk. Uszítva a szlováko­kat ellenünk, hogy eltereljék a figyelmet az ország gazdasági helyzetéről, ami nem is oly ró­zsás, mint azt egyesek állítják... Ezeréves elnyomást emleget­nek, mintha nekünk nem lenne jnitjsteTinaszolnirPedig a Se- neca-szallóige itt is aktuáfe: Audiatur et altéra pars (Hall­gattassák meg a másik fél is). Ezer év nagy idő. Ezalatt nem­zetek tűntek el. De a szlovák­ság nem tűnt el, hanem szapo­rodott, mert a jelenlegi Szlová­kia területén négy és fél millió szlovák van. De az elnyomás alatt hogyan szaporodhattak ilyen arányban? Ha a magya­rok az elkövetkező ezer év múl­va ötszáznyolcvan ezren volná­nak a mai Szlovákia területén, az csodálatos lenne... Vannak szlovák politikusok, akik nemcsak minket, de az egész magyar nemzetet aljas módon sértegetik. Ezt mi birka­türelemmel tűrjük. Nem azt nézzük, hogy mit mondanak, att a magyar kormánnyal szem­ben bizahnatíanok lennénk. A kérdés az, a román kormány mennyire képes az őszinte meg­békélési folyamatra. hanem azt, hogy ki mondta. Mert a beszéd után ítélnek meg minket, hogy ki milyen művelt, intelligens. Ézek a nagyhangú politikusok mind a letűnt rend­szer emlőin nevelkedtek, a szefflélyes hatalom, a diktatúra hívei ma is.'-Ü2gy Szlovákia fel­vétele kimaradt aS-E-C- és a NA- TO-tagságból, ezen most gondolkodhatnak. A Nyugatról itt járt politikusok személyesen meggyőződtek ar­ról, milyen a demokrácia ná­lunk. Az igaz, hogy a demokrá­cia felé lépegetünk, de egy nagy szépséghibával. Egy lépés előre, kettő hátra. Hogy hová vezet ez az út? Az biztos, hogy nem Európába! Katona László Beretke 107 980 46 Gemerská Panlca

Next

/
Oldalképek
Tartalom