Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-28 / 4. szám

Kiskertészek, kistermelők - csak gondban? A rendszerváltás utáni leépülés ellenére még mindig 150 ezer tagja van a Szlo­vákiai Kertészkedők Szövetségének. A zöldség- és gyümölcstermesztést elsősorban hobbiként, majd kiegészítő megélhetési forrásként űzők 2400 alap­szervezetben tevékenykednek. A taglétszám meghatározó része, mintegy 100 ezer ember a szövetség számára kiutalt és a tagok munkájával termővé vará­zsolt kerttelepek tagjaként, mintegy 50 ezren pedig háztáji gazdaságokban fog­lalkoznak elsősorban zöldség- és gyümölcstermesztéssel. Összeállításunkban az ő gondjaikat és terveiket szedtük egy csokorba az ország egyes régióiból. Kertészeti tanácsok a kábeltelevízióban 1995. november 11-12.-én Po­zsonyban tartotta országos kongresszusát a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége, ahol a küldöttek meghatározták a szervezet további működésé­nek alapelveit és a legfonto­sabb célokat. Milyen feladatok következnek ebből az idén a dunaszerdahelyi járási szerve­zet számára? - kérdeztük Bar- talos Gyulát, a Szlovákiai Ker­tészkedők Szövetsége duna­szerdahelyi járási szervezeté­nek elnökét, aki tömören így foglalta össze az előttük álló legfontosabb feladatokat:- A szakmai továbbképzés­ben, ami szövetségünk tevé­kenységének egyik alappillére, a hagyományos szakmai előadások mellett új formákkal is megpróbálkozunk. Ilyen például az egyes kertészeti szaküzletekben rendszeresen folytatott ingyenes szakmai ta­nácsadás elsősorban a növény- védelem és a tápanyagutánpót­lás terén. Ebben már vannak tapasztalataink, s ki kell emel­nem járási szervezetünk alel- nökének, Varga Gyulának a SEMKO szaküzletben végzett felvilágosító munkáját. Az is­meretterjesztésben egészen merész próbálkozásaink is vannak. Már tavaly is műkö­dött Nagymegyeren a helyi ká­beltelevízió műsorában tanács­adó szolgálatunk, amely Be- lucz János közismert agrár- szakember vezetésével a zöld­ségtermesztéstől kezdve a gyü­mölcstermelésen át a borásza­tig, a régió gazdáinak kínál naprakész, pontos információ­kat és tanácsokat. Ezt az idén is folytatni szeretnénk, remél­jük a nyelvtörvény miatt nem törlik a kábeltévé műsorából. Belucz Jánost egyébként ki­emelkedő ismeretterjesztő munkájáért a kongresszuson kitüntették és a szövetség or­szágos tanácsába is beválasz­tották. Tagjaink ezenkívül ki­kölcsönözhető videokazettákra készített ismeretterjesztő fel­vételekről többek között a gyümölcsfák metszését is elsa­játíthatják. Tevékenységünkben az idén kifejezetten hangsúlyt kap majd a környezetkímélő ter­mesztési módszerek nép­szerűsítése, amellyel el szeret­nénk érni a vegyszerek és műtrágyák felhasználásának csökkentését, nagyobb figyel­met szentelünk majd a hulla­dékfeldolgozásnak, hiszen ná­lunk még sokan máig sem komposztálják például a kerti hulladékot. Sajnos, arra nincs pénzünk, hogy a szlovák nyel­ven megjelenő kertészeknek szóló tanácsadó lapot, amely valóban időszerű témákat dol­goz fel, lefordíttassuk és ma­gyarul is megjelentessük, pe­dig idősebb tagjaink körében erre is van igény. tszl idén közel húsz éves múltra tekint vissza az óbásti kertészkedők he­lyi szervezete. A kezdetben 120 taggal működő alapszervezetben a tagok száma mára a felére csökkent. Eleinte kizárólag az uborkatermesztésre szakosodtak, csak a nyolcvanas évek vége felé kezdtek né- hányan zöldbabot és hagymaféléket ter­meszteni. A szállításnál időnként akadtak gondok, de a termelőt soha nem érte na­gyobb bosszúság, sem kár. 1991-ben hir­telen megszűnt a Kertészeti Szolgáltatá­sok rimaszombati részlege, maradt a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének járási szervezete, amely főleg az erdei termékek felvásárlásával foglalkozott és foglalkozik. Az említett szolgáltató szer­vezet megszűnésével megoldatlanná vált az uborka és a hagymafélék felvásárlása a járásban.- Mivel Óbáston már előzőleg is mi vá­sároltuk fel a termelőktől a zöldséget, ki­váltottam alvállalkozói engedélyt - tájé­Se pénz, se válasz koztatott Tóth Sándor, az óbásti kiskerté­szek szervezetének pénztárosa. - A feldol­gozókkal szerződést kötöttem, járművet béreltem és a járásban megkezdtük a fel­vásárlást. A fizetéssel kisebb-nagyobb gondok mindig voltak, de az igazi problé­mák tavalyelőtt kezdődtek. „Hogy elkerüljük a fizetési problémá­kat, az átvett uborkát azonnal készpénz­hetőséget kínált Tóth Sándornak. A cég igazgatója által február 15-én aláírt szerződés azonban már nem tartalmazta ilyen konkrétan a konzervgyár pénzügyi kötelességét.- A megkötött szerződés ellenére - folytatta Tóth Sándor a Lükön konzerv­gyár arra hivatkozva, hogy a szezon köze­pén elfogyott a befőttesüvege, leállította a felvásárlást. Körülbelül a hatvan százalé­kát vásárolta fel annak, amit a szerződés­ben vállalt. Felhívtam az ország vala­mennyi konzervgyárát és végül az uborkát a tőlünk 250 kilométerre lévő Dunaszerda- helyre szállítottam el folyamatosan. Ki­sebb mennyiséget a rimaszombati RISO konzervgyár is átvett. Dunaszerdahely és Rimaszombat teljes mértékben kifizette a termelőket, a Lükön Rt. sajnos még nem. A mai napig körülbelül 650 termelőnek maradt adósa és közel 800 ezer koronával tartozik, az óbásti termelőknek több mint félmillióval. Telefonon felhívtuk a Lükön Rt. igazga­tóját is. Többszöri próbálkozásunkra végül a titkárnőjével üzente, hogy nem hajlandó a kérdéseinkre válaszolni! (farkas) Nagyban lenne érdemes Az Érsekújvári járásban már az 1989-es változások előtt is sokan egészítették ki havi jövedelmüket a zöldségtermelésből befolyt összeg­gel. A kilencvenes évek elejétől az­tán már egyre többen választották az önálló gazdálkodást. Ebben részben a járásban működő vállalatok „kar­csúsításából” eredő munkanélküliség is közrejátszott. Sok volt gyári alkal­mazott csapott fel földművesnek az ősei földjén. Akkoriban ez látszott a legkézenfekvőbb megoldásnak az egyik napról a másikra munkanélkü­livé vált vidéki ember számára. Az eltelt néhány év alatt azonban sokan kényszerből abbahagyták a gazdál­kodást. Az udvardi Polena Vilmos 1992-től gazdálkodik. Először csak azt a földterületet művelte, amelyet megörökölt, aztán néhány hektárt még vásárolt hozzá, s így tavaly már 15-15 hektáron termesztett zöldség­félét. Az idén viszont már bérbe is vett földet, ezzel együtt immár 42 hektáron gazdálkodik.- Az a tervem, hogy harminc hek­táron paradicsomot termesztek, a többin pedig zöldségfélét - tájékoz­tat, majd gyorsan hozzáteszi: ő már 1992-ben is zöldségtermeléssel pró­bálkozott. Akkor úgy ítélte meg, hogy mivel a környéken kevesen termesztenek zöldséget, talán így nagyobb esélye van betömi a piacra. A tavalyi évben termesztett petre­zselymet, sárgarépát, káposztát, hagymát, paradicsomot, kísérletezett a kínaikellel is, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kevésbé ismert zöldségfajták iránt nem igazán mu­tatkozik igény. - Az a legnagyobb baj, hogy nálunk rosszak a feltételek - panaszkodik. - A zöldséget vi­szonylag drágán termeljük. Ennek az az oka, hogy drága a vetőmag, a gyom- és rovarirtószerek, sokba ke­rül a föld megmunkálása és még nem beszéltem az adókról. Raktár- helyiségek hiányában kénytelenek vagyunk az árat azon az áron értéke­síteni, amit a felvásárló megad érte. A minap Kassán jártam, és megdöb- benten láttam, hogy a hagymát, amit tőlem 4,50 koronáért vásárolnak meg. a kassai piacon 12 koronáért árulják. így nem csoda, a zöldség- termelők nem dolgoznak nagy ha­szonnal. Az a véleményem, hogy ha nagyobb területen, mondjuk több száz hektáron termesztenék zöldsé­get, talán a haszon is nagyobb len­ne. Ám ahhoz, hogy egy ilyen nagy vállalkozásba belevágjak, minde­nekelőtt sok pénz kell. S ha elszámí­tom magam, akkor nagyon hamar pórul járhatok. Mi hát a megoldás? Polena Vil­mos szerint jó lenne, ha az állam tá­mogatná a kiskertészeket, kister­melőket és egyáltalán a kisvállalko­zókat. Ezen kívül szükség lenne egy hatékony érdekvédelmi szervezetre is. Mert mindaddig, amíg ez hiány­zik egyre több kistermelő dönt úgy, hogy nem csinálja tovább. (kamoncza) Termelnek, de... Kelet-Szlovákiában nem is olyan régen Csicser községben volt a kertészkedők egyik legaktívabb szervezete. Tagjai nagyban termelték a friss zöld­séget, amelyet az egykori Zelenina vett át tőlük és szállított az ország különböző területeire. Bár a zöldségtermesztés ma sem szűnt meg, a szerveze­tet azonban kénytelenek voltak felszámolni. Az okokról Varga Imre polgármester nyilatkozott:- Nagyon aktív szervezetünk volt és jól kiépített piaccal is rendelkeztünk. A szervezet egykori pénztárosaként jól emlékszem a kilencvenes évek elején felszámolt alapszervezet működésére, gaz­dálkodására. Mi itt többnyire salátauborkával és paradicsommal foglalkozunk. Alapszervezetünk akkor szűnt meg, amikor a Zelenina vállalatot, amellyel szerződésünk volt, privatizálták. Elvesz­tette ¿tgyan a monopol helyzetét, mi viszont a fel­vásárlónkat és a piacot. Azóta tengődünk, ki-ki a maga módján próbálja értékesíteni a termékét. A legnagyobb gondunk, hogy a kereskedők minimá­lis árakat kínálnak a zöldségért, de a piacon már legalább a duplájáért értékesítik. Sajnos, ma azok élnek meg legjobban a zöldségből, aki sohasem termeltek. Alapszervezetünk ugyan megszűnt, de az egykori tagok most is termelnek. Jelenleg mint­egy 120-an kertészkednek a faluban. Többször próbálkoztunk más vidékeken felvá­sárlók után nézni, piacot kutatni, de még Közép- Szlovákiában, ahol kevesebb zöldség terem, ott sem találtunk megfelelő közvetítőre, illetve piacra, így a közelebb fekvő északi településeken próbál­juk meg értékesíteni, ahol ugyan nagy keletje van az ungi zöldségnek, de az összesét itt sem tudjuk eladni. Aki viszont helyben értékesíti, kénytelen áron alul adni. (kát.) Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége Alapszervezetek száma: 2393 Tagok száma: 142 516 ALAPSZERVEZETEK TAGLÉTSZÁMA JÁRÁSONKÉNT* Pozsony város -121 alapszervezet, 10253 tag Pozsony vidéki járás - 85 alapszervezet, 7948 tag Dunaszerdahelyi járás - 85 alapszervezet, 3000 tag Galántai járás - 51 alapszervezet, 6112 tag Komáromi járás - 59 alapszervezet, 6000 tag Lévai járás - 80 alapszervezet, 3700 tag Érsekújvári járás - 72 alapszervezet, 3998 tag Nyitrai járás -120 alapszervezet, 5155 tag Losonci járás - 54 alapszervezet, 2961 tag Rimaszombati járás - 58 alapszervezet, 2558 tag Nagykürtösi járás - 40 alapszervezet, 1599 tag Kassa-vidék - 84 alapszervezet, 2724 tag Rozsnyói járás - 23 alapszervezet, 2046 tag Tőketerebesi járás - 42 alapszervezet, 2627 tag (* A szövetség nyilvántartása alapján) PIAC-HELYZET 1996. január 28. 1/HSflrnap be n kifizetjük, s ezt a szerződésünkbe is belefoglaljuk” - írta egyebek között Ladis- lav Kalinák, a losonci Lükön Rt. termelési igazgatóhelyettese 1995. február 7-én kel­tezett levelében, amelyben szerződési le­^Fotóarchívum *5

Next

/
Oldalképek
Tartalom