Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-28 / 4. szám

Vasárnap 1996. január 28. RIPORT Ha tárbontó humorról, két korsó között REHABILITÁLJUK PATHÓ PÁLLT! Másodszor is megkísérli a prágai és tátrai sörtúrákon edződött-szer- veződött Pató Pál Párt, hogy a ma­gyarországi politikai élet jegyzett - és ezáltal államilag támogatható - szereplője legyen. E második kísér­letükben visszakanyarodtak gyöke­reikhez, a Pató Pál Asztaltársaság­hoz. Ezt Bera István és Schreiber László hét éve csiholta össze a csehszlovákiai kirándulások törzsu­tazásaiból, akik amíg nem „nívósí- tották” a sör árát - nem is találkoz­tak Magyarországon. Mint köztudott, elsőre a Leg­felsőbb Bíróság demoralizáló, destruktív jellegűnek minősítette a legalizálási kérelmüket, és Pató Pál Asztaltársaságként is az ünnepi asztal betevő sörében lehetnek biz­tosabbak, mint a jogi sikerükben. Hisz amíg Állam Bácsi absztinens, kétséges, hajlandó lesz-é elfogadni valós társadalmi igényként a bor és a sör békés egymás mellett élésé­nek hirdetését - ahogy az a PPA alkotmányában szerepel. Vagy Szodoma és Gomorra királyainak rehabilitálását, a „régi dicsősé­günkről” való álmodozást?...- A múlt rendszerben Pathó Pálit beikszelték, mint az egyértelmű rosszat. Szinonimája volt a magyar lélek negatív tulajdonságainak, mint amilyen a szalmaláng, a sült galambra várás, a turáni átok. Más kérdés, hogy Karácsony Sándor író négyes csoportosításából a pejora­tív magyarázat maradt meg. Hogy a turáni átkot a toleranciáért hozta fel, az már nem - magyarázta az őrsvezető. - Mi Pathót akarjuk ár­nyaltabbá tenni, mert a nemesség­nek is volt jó oldala.- Hogyan került a középpontba?- Használjon többes számot! Alapító társam, Schreiber László meg van róla győződve, Pathó Páll a Partiumban élt. Szatmártól pár kilométerre található Patóháza, te­hát e kis falu ura lehetett név­adónk. Magam viszont inkább a Petőfi Irodalmi Múzeumnak és a Párkányi járásban található Szőgyén község Patójának hiszek, aki 1793-ban született Muzslán. A Csehszlovákia című útikönyvben figyeltünk fel rá, hogy itt van a sír­ja. 1990 óta évente többször is át­ruccantunk Szőgyénbe. Telefonszám: Budapesti levélcím: 1887-413 1037 Budapest III. Viharhegyi út 17. m F <' 0 ¡s 1 BÍRÓSÁG Fővárosi Bíróság 61649 Markó út 27 cik#2tíTi: 1993 -10- 2 9 MELLÉKLET: ..........KÖZTÜK: ... FÖLAJSTP.OMS;-: '%M: ÜTŐ IHATOK.. .................................... Tárgy: kérelem. A Pató Pál Párt vezetősége azzal a kéréssel fordul Önökhöz, hogy a csatolt mellékletek alapján politikai szervezetünket választási pártként bejegyezni szíveskedjenek. Budapest, 1993. október 28. ........ Be ra István Politikai Iroda tagja, őrsvezető Schreiber László Politikai Iroda tagja, tréfamester Mellékletek: 4 számozott oldal Alapszabály, 4 számozott oldal melléklet (a PPP Alkotmánya) közős borítóban, 4 oldalas Eszmerendszer című füzetke borítóban, /iH. db belépési nyilatkozat. jegyzőkönyv, jelenléti ív, ..vr... pldbüntetlenségi nyilatkozat. Bera István pártelnök-őrsvezető- amúgy energetikus és vállalkozó- óbudai családi háza alagsorában levő irodájában fogadott. Megfor­dult a fejemben, bizton sárga nedűvel töltött korsó is kerül majd elénk, de egy árva pohár sem akadt az irodában. Vendéglátóm - képle­tesen szólva - a számítógépe me­móriáját verte csapra; egymás után nyomtatva belőle Pathó Páll kuta­tásaik anyagát és filozófusi bölcse­leteket.- A rehabilitálás azt feltételezi, hogy az illető szorgos, jó halandó volt. Az alkotmányukban viszont a lustaság jogának tűzzel-vassal való kiharcolása is szerepel.- Mi visszatérést hirdetünk Jalta valódi szelleméhez. Nincs itt sem­mi ellentmondás! Csehov Jaltában írta naplójába: „Igazi boldogság el­képzelhetetlen semmittevés nél­kül.” Ez a dolog egyik része. Pathó Pálira visszatérve csak egy legen­dát találtunk, amely szerint még a fizetéséért is lusta volt elmenni, a hajdúját küldte érte. Gyorsan hoz­záteszem, az alszolgabírói béréről volt szó, ilyen hivatalt pedig még­sem kaphatott akkoriban a legmi- hasznább bocskoros nemes. Tud­juk, 50 éves korában vette nőül Wargha Örzsébethez, aki ura 62 éves korában bekövetkezett halálá­ig öt gyereket szült neki. A 48-as események idején a vármegye egyik nemzetőr parancsnoka volt. A Bach-korszakban a passzív re­zisztenciát választotta, mint sokan mások. A sírfelirata is sokatmondó: Itt nyugszik Istenben boldogult Pat­hó Páll Úr. A léhűtő apáknak talán mégsem faragtatnak olyan szép em­léket, mint amilyent ő kapott.- A családkutatás nem politika, aminek művelésére pártot szokás szervezni.- Mi amolyan udvari bolond módjára akartunk politizálni, de helyettünk végül a bíróság kezdett el politizálni. A párttörvény mi­niszteri indoklása szerint csak for­mai okokkal utasíthatták volna el a bejegyzési kérelmünket, ehelyett tartalmilag ítélték meg. Nem tu­dom, talán attól fél­nek, amit mi bolond módjára kimondunk, az veszélyes lehet? Mert humorba ágyazva ki lehet azt is tálalni, ami a mai ellenzéknek sem ér­deke. Az orosz pél­dát idézve: Zsiri- novszkijnak jó a jel­cini rendszer, mert ha ő győz, ugyanúgy diktál. Mi gratulá­lunk az orosz sörpárt 0,62 %-os eredmé­nyéhez. Amíg ők lé­teznek, Oroszország­ban nincs diktatúra. Az egy más kérdés, hogy a 0,62 %-nak megfelelő szavazat­tal Magyarországon megnyernénk a vá­lasztást, nemde?..- Ha majd 1998- ban mandátumhoz jutnak, csak a sörös­pult mellé mfgsem állhatnak.- Középen le­szünk. Ötvözzük a népi mozgalmat, Er­dei Ferenc Kertma- gyarország gondola­tát az abszolút mo­dernnel. Jó pár kér­désre nem tudunk válaszolni. Két do­logban azért kilus­tálkodtuk a közös nevezőt. Ilyen a pacifizmusunk: őseink véres kard­ját rozsda marja, ki sem lehet húz­ni a tokjából. Egy magyar író ama mondatát - hogy a derűvédelem is szabadságharc - pedig megoldot­tuk, hogy a mai időkben a derű megteremtése forradalom, amely­nek exportja ellen nem lehet kifo­gása a demokráciánkat annyira vé­delmezni óhajtó uraknak. Miért lenne baj, ha mosolyogva megyünk át a határon? gyarországra. Az pedig nem be­szélgetés, csak monológ, ha mi Horn Gyulát szidjuk, a szlovák polgár meg Meciart. Mi odaát, Prá­gában, a Tátrában és Szőgyénben is szót tudtunk érteni idegenekkel, a humor erejével. Akkor viszont ennek „nagyban” is mennie kell! Még akkor is, amikor a nyelvtör- vény-vita miatt most ősszel, Szőgyénben keserűbb volt a sör. Akarom mondani, Svodínban, mert a szlovák határőr magyarul biztatta csoportunkat: Svodínt keressük, ne Szőgyént...- Ahogy látom, Pathó Páll emlék­táblája előtt kapták lencsevégre. Egy mondat a Demokratikus Chartához A tolerancia évében, szinte pontosan 140 évvel Pató Pál halála után, az ebédidőben posztmodem módon felfüggesztett vértelen forradalom (azidőtájt még nem korlátozták törvénnyel az ebédszünetet) évfordulójának előestéjén amely forradalom a mi tekintetes urunknak is kedves volt, mert Szemere Bertalan felhívására az elsők között vállalta fel muzslai nemesemberként és a párkányi járás alszolgabírájaként a nemzetőrparancsnokság nehéz hivatalát - (a bukás után a passzív rezisztencia évei morzsolták fel maradék erejét, 1855. április 28-án hunyt el Magyarszőgyénben, ahol ma is ápolják emlékét), átnyújtjuk pártunk születésének, kálváriájának és keresztrefeszítésének rövid történetét dokumentumokban, hogy a Charta meghirdetett nemes elveiről és demokratikus eltökéltségéről tanúbizonyságot tehessen, és névadónk születésének bicentenáriumi évében alakított partunk fölé kinyithassa azt a bizonyos ernyőt. Pató Pál Párt 51-es Bizottság- Jó, jó, de például Ján Slota aligha fog felnevetni, ha meglátja az alkotmányukhoz csatolt vázlatot az „öt géniusz” hatóteréről.- Szerintem Széchenyi István gróf a Nyugat géniuszát hozta Ma­- Igen, nemzeti ünnepünkön, a vers születésének napján, novem­ber 7-én lepleztük le az emléktáb­lát Pathó Páll egykori házán, amelyben két vastag fal és két ajtó maradt eredetiben. Akkor Márai Sándor napló­ját idéztem, amit a 48-as forradalom centenáriuma­kor írt: „Igaza volt Petőfi­nek?... Nem, inkább Arany­nak, Tompá­nak volt iga­za? Ők tudták, hitték, hogy egy nemzet csak akkor cselekszik tör­ténelmien, ha megmarad. Petőfi azt hit­te, a nemzet akkor marad meg, ha cse­lekszik.” Nos, az idő most dönt - lassan - ebben a pör- ben. Pathó Páll emléktáblájánál, Szőgyénben V. Paizs Gábor Balról: Bera István, neje: Sziládi Xénia, a Csipkerózsika Nőegylet elnöknője és Földvári György, aki a PPP köztársaságielnök-jelöltje volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom