Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-26 / 26. szám
Politika 1996. június 26. 3 Budapesti beszélgetés Gál Zoltánnal, a magyar parlament elnökével A retorika nem old meg semmit P.Vonyik Erzsébet _________ Bu dapesten a múlt héten zárult a magyarok IV. világtalálkozója, amelynek mintegy kétezer résztvevőjét az Országházban fogadta GÁL ZOLTÁN. A Kupola-teremben elmondott beszédében az Országgyűlés elnöke bejelentette: az új alkotmány tervezete számol azzal, hogy szavazati jogot kapnak a magyar állampolgárságú külföldiek. Ez a közlés nagy visszhangot váltott ki a teremben jelen lévő honfitársaink körében. Bővebb felvilágosításért Gál Zoltánhoz fordultunk, aki az ünnepi hangulatú esemény kellős közepén nyilatkozott lapunknak. Ön az alkotmánytervezetet előkészítő bizottság elnökeként nyilván ismeri az alaptörvény javaslatát... így van, én vagyok az elnöke, de a tervezet csak koncepcionális szinten tartalmazza, hogy akik külföldön élnek, vagy a választás idején ott tartózkodnak és igazolni tudják magyar állampolgárságukat, szavazati jogot kapnak. Ezt tartalmazza jelen pillanatban a koncepció, amit a törvény rendelkezései részleteznek. Elég bonyolult kérdésről van szó, de a politikai döntés az előkészítés szintjén megszületett és az Országgyűlés az alkotmányelőkészítő bizottság indítványáról két hét múlva (vagyis e héten - a szerk. megj.j szavaz. Az alkotmányozásban öt parlamenti párt vesz részt és mindegyikük előzetesen egyetértett a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának biztosításával, így a Házban a többség minden bizonnyal támogatni fogja az indítványt. Nem kelthet visszatetszést a javaslat megszavazása külföldön, elsősorban a környező országokban? A környező országokban élő magyarokra nem fog vonatkozni, hiszen ők nem magyar állampolgárok, hanem elsősorban a nyugati diaszpórában élő magyarságot érinti, előzetes felmérések szerint néhány ezer embert. A pártok attól féltek, hogy ha ezt a jogot biztosítjuk, akkor bizonyos értelemben torzulhat az itthoni eredmény. Tényleg nem lenne szerencsés dolog, ha máshol élők döntenék el a hazai dolgokat, de elemzések azt mutatják, hogy lényegében ez nem befolyásolná a választások eredményét. Úgy vélem, óriási, gesztusértékű jelentősége lesz, hogy intézményesül az anyaországhoz való kötődés. S mindazok, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel, azok bizonyos értelemben befolyásolhatják az otthoni dolgok alakulását. Az ellenzéki pártok, úgy tudom, bírálták a készülő alkotmány tervezetét amiatt, hogy a magyar külpolitika fő céljai között nem említi a külföldi magyarság kérdését, s azt mintegy periférikus dologként kezeli... Az alkotmánynak nem feladata külpolitikai prioritások megfogalmazása. Ezek a prioritások nem törvényben foglaltak, inkább a napi politika és egy adott időszak gyakorlati törekvéseit jelentik. Az alkotmányban a koncepció szintjén változatlanul benne szerepel az, ami a jelenleg hatályos alaptörvényben van, vagyis: Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarságért. Ami a prioritásokat illeti: mi 1994 óta rendkívül következetesen hangoztatjuk, hogy három prioritása van a magyar külpolitikának: az európai integrációban való részvétel, a szomszédos országokkal való viszony rendezése és a határon túl élő magyarság érdekeinek érvényesítése. Ezek szervesen összetartozó és egymást feltételező, nem pedig egymás alá vagy fölé rendelt prioritások. Természetesen vannak viták és mindenki másként ítéli meg, hogy összetartozó és egymást feltételező törekvésnek tekinti ezeket, vagy egyiket-mási- kat kiemeli. Mi igyekszünk nem kiemelni, de vannak, akik a határokon túl élő magyarságot kiemelnék. Nekem nagyon szilárd meggyőződésem, hogy lehet ugyan a retorikán változtatni, de ennek édeskevés gyakorlati következménye lenne. A három téma együttes kezelése segít kü- lön-külön is az egyes elemeken. Az új tervezet számol-e azzal, hogy megoldja a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, hiszen a szlovák fél Is emiatt bírálja szüntelenül Magyarországot... Nálunk kialakult az önkormányzati rendszer, amely a kisebbségeknek közjogi szerepet biztosít. Abban még változatlanul vita van, hogy a parlamenti képviseletet hogyan tudnánk biztosítaGál Zoltán: Magyarország változatlanul felelősséget érez a határon túli magyarságért. ni, hiszen itt rendkívül szétszórtan élnek a kisebbségek. Vannak olyan kisebbségek, amelyek csak néhány ezer főt számlálnak és nem tesznek ki egy választókerü- letnyi nagyságú népességet sem. Azt pedig nehéz megvalósítani, hogy mindenki egyenrangúan és arányosan szavazhasson. Egyébként személyes meggyőződésem, hogy a mi körülményeink között az, hogy néhány kisebbségi képviselő bent van a parlamentben, annak a jelentősége gesztusértékű, de a kisebbségek konkrét ügyén nem sokat változtat. Nálunk szilárd pártrendszerek vannak és az egész parlament kiszámíthatóan működik. A parlamentarizmushoz pedig hozzátartozik, hogy a képviselők nem nagyon tudják meggyőzni egymást a maguk igazáról. Tehát nem ott dőlnek el ilyen értelemben az ügyek, ezért a kisebbségeknek főíeg önkormányzati jogaik gyakorlásával és a pártok irányába gyakorolt külső nyomással tudnák igazán az érdekeiket képviseltetni, semmint két- háromtagú parlamenti képviselettel. Nehezen képzelhető el, hogy az itt élő 19 kisebbség közül Archív felvétel mindegyik küldene egy-egy képviselőt, hiszen ez torzítaná a választások eredményét. Egyébként nem is egyforma például a szlovákság és az örmények lélek- száma. Nálunk ilyen szempontból más a helyzet, mint például a magyarsággal Szlovákiában, Romániában vagy Szerbiában. Kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert a környező országokban van a kisebbségeknek parlamenti képviselete, de a nagyságrendek mások. Elvileg el tudom képzelni, hogy találunk valamüyen technikát, amely mégis biztosítaná ezt a parlamenti részvételt, de ettől én nem várok gyökeresen mást a kisebbségi ügyekben, mint amit most lehetne csinálni. Június derekán önnel is találkozott Budapesten a szlovák parlament alelnöke. Augustín Marián Húska a Vasárnap múlt heti számában azt nyilatkozta, hogy akkor történhet előrelépés Szlovákiában a kisebbségi nyelvtörvény ügyében, ha a magyarországi szlovákok helyzetében is tapasztalnak előrehaladást... Nem először hallom ezt a fajta megközelítést, amely hivatalos Vonal alatt Második reszlovakizáció? Szűcs Béla A nemzetállam apostolai újabb és újabb intézkedéseket ötlenek ki a homogén szlovák állam megteremtésére. A nacionalista vezér agyficama szerint nálunk voltaképpen nem is léteznek magyarok, csakelmagyaroso- dott szlovákok, akiknek a történelme a Kárpát-medencében legalább Ádámig és Éváig nyúlik vissza. Ez az „elmélet” most újabb hazafias javaslattal bővül. A Slovenská republiká- ban azzal a nemzetmegőrző ötlettel rukkoltak ki, hogy a hihetetlenül sok magyar nevű szlovák végre szabadon, ingyen és bérmentve szlovákosíthassa a nevét. Ugyanis az elmúlt évszázadokban a magyar földesurak, jegyzők és papok elmagyarosították nevüket, azért vannak ma annyian. Pontosabban egy újabb reszlovakizálást javasolnak, azonban nem a magyaroknak, hanem a magyar nevű szlovákoknak. Az említett cikk szerint az 1945-ös reszlovakizációs törvény értelmében megvalósított akcióban „azok, akik szlovák eredetüket hitelesen bizonyítani tudták és ezt a hivataloknak iratokkal igazolták”, átvedletthettek szlovákokká. Lehetséges, hogy ilyenek is voltak, azonban szemtanúként igazolhatom, hogy akik például a ki- rályhelmed járásban reszlova- kizáltak, jóformán mindnyájan a munkahelyük megőrzéséért, a kitelepítésektől való félelmükben tették. így cselekedett az apám és számos ismerősöm is. Több tucatnyi családról tudok, ahol az azóta felnőtt re- szlovakizált nemzedékek tökéletesen elszlovákosodtak. A vegyes házasságok következtében is rengeteg magyar nevű „szlovák” él ma köztünk. De hogy valakiknek az is fájjon, hogy egyeseknek magyar neve van és azok elszlovákosítását tűzi ki célul, már beteges nacionalizmus. Már a szlovák helyesírás szerinti átírás sem elegendő. Eredeti szlovák név kell: legyen a Molnárból Mlynár, a Szarkából Straka stb. A pozsonyi telefonkönyvben található 11 Nad’ mellett szereplő 478 Nagy (!) közül ugyan hányán szeretnék őseik nevét Velltyre változtatni? A bécsi telefonkönyvben hemzsegnek a szláv nevek és nem zavarnak senkit. Ausztria ugyanis nem óhajt nemzetállam lenni és nem arra büszke, hogy mindenkinek német neve van. Nem hisszük, hogy az új ödetnek nagy sikere lesz és növelné ifjú köztársaságunk hírnevét a világban. tárgyalásokon is gyakran visszatér. Nem hiszen, hogy igazából centizve ki lehet mérni ezeket a dolgokat, azon túl, hogy más nagyságrendekről van szó. Az én szememben a dolog úgy vetődik fel, hogy egy társadalom előtt vannak meghatározott feladatok. És itt Kelet-Közép-Európá- ban ugyancsak benne vagyunk a dolgok sűrűjében, és ezeket csak úgy lehet megoldani, ha az egész társadalom úgy érzi, hozzájuk tud férni és tudja alakítani a dolgokat. Meggyőződésem szerint a többségi nemzet látja a kárát annak, ha az ország lemond arról, hogy a lakosságának tíz, nyolc, három vagy bárhány százaléka részt vegyen ezekben a folyamatokban. Áhhoz viszont, hogy be- emelődjék ezekbe a folyamatokba, az kell, hogyjól érezze magát. Ha azt akarja, hogy a kultúráját és a nyelvét gyakorolhassa, vagy önkormányzata legyen, akkor nekem, mint többségi nemzetnek, érdekem, hogy megkapja ezt a lehetőséget. Magyarországon egyetlen kisebbség sem érezheti magát úgy, hogy mindebből ki van rekesztve. A mi politikánk alapja az, hogyjól érezzék magukat a nemzetiségek, beleértve a nagyon nehéz szociális helyzetű félmilliós cigányságot is. Engedjen meg egy személyes kérdést: hogy érezte magát ma este? Erre nem is tudok válaszolni, mert alig egy lépést tettem azóta, hogy köszöntőmet elmondtam. Nagyon remélem, ahogy itt is szóltam róla, a magyarság negyedik világtalálkozója hozzásegít ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb megoldásokat az óhaza gondjaira is. Bízom abban is, hogy a dolgok racionalitásából indulunk ki és nemcsak az érzelmi oldalt nézzük, s ez a hozzáállás lesz az uralkodó. Trianon óta tudjuk, hogy retorikával az ügyek nem változtathatók meg, csak nagyon szívós, kemény munkával. Amikor a világ globalizálódik, Európa pedig egységesül, ebben a folyamatban a magunk külön gondját csakis akkor tudjuk megoldani, ha bele tudjuk illeszteni a közös folyamatokba. Márpedig ez csak retorikával nem megy! A guru fiai apjuk nyomdokain Az Aum Sinrikjo - Legfelső Igazság - nevű japán szekta gurujának két fia veszi majd át a szervezet irányítását. Asza- hara Soko utódlásáról azért döntött a szekta, mert el szeretné kerülni a felszámolást. A többrendbeli gyilkossággal, egyéb bűntettekkel vádolt szektavezér már korábban bejelentette távozási hajlandóságát, nehogy a szektát őmiatta számolják föl. Az államügyészség a felforga- tás-ellenes törvény alapján akarja betiltani a tokiói metró elleni gáztámadást elkövető szervezetet, azzal érvelve, hogy annak további működése veszélyezteti a közbiztonságot, a társadalmat. Ezt az 1952-ben a kommunisták visszaszorítására hozott törvényt még sohasem alkalmazták Japánban. Tiltott határátlépések A mongol hadsereg egy magas rangú tisztségviselője cáfolta azokat az orosz információkat, amelyek szerint az orosz-mongol határon tiltott határátlépések miatt feszültség alakult volna ki - jelentette az Új Kína hivatalos kínai hírügynökség Pekingből. Palamin Szundeb, a mongol határőrség parancsnoka Ulánbátorban keltezett s az Új Kína hírügynökségnek küldött táviratában közölte, hogy semmiféle konfliktus nincs az orosz-mongol határon, s hogy a határtérségben stabil és nyugodt a helyzet. A magas rangú mongol tisztségviselő válaszolt azokra a nyilatkozatokra is, amelyeket egy orosz határőr tábornok a közelmúltban tett. A nyilatkozatok szerint növekedett a tiltott átlépések száma az orosz-mongol határon, s ez veszélyezteti Oroszország biztonságát. Szundeb hangsúlyozta, hogy a mongol statisztikai adatok szerint az év eleje óta mindössze 19 mongol lépte át engedély nélkül a határt, míg az orosz határsértők száma 63 volt. Apróhirdetés Megemlékezés Fájó szívvel és szeretettel emlékezünk drága halottunkra, FRANCSÁK LÁSZLÓRA (Bodrogszerdahely) halálának első évfordulóján. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Emlékét őrző felesége, rokonai és barátai V-1309 Fájó szívvel és szeretettel emlékezünk drága halottunkra, SZŰCS BÉLÁRA (Szepsl) 1996. június 25-én, halálának tizedik évfordulóján. Akik Ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Felesége és gyermekei családjukkal KEV-102 Őrizzük mosolyodat, szívünkből szól ez a dal .(EDDA) PELIKÁN ÉVA (Slovenské Pole) IBk Jlr két éve örökre itt hagyott bennünket. Emlékezzenek rá szeretettel. 3 : __ ;; A gyászoló csa Iád v-1417
