Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-06-19 / 25. szám
1996 .június 19. Kárpátaljai levél' Régi idők szelleme ___________________________Nagyvilág__ A Földön kívüli élet kutatása egyelőre még gyerekcipőben jár Egyedül a világűrben? Ilyen kép készíthető a rádiótávcső által felfogott jelekből.A felvételen a Fornax A óriás rádiógalaxis „lebenyei" láthatók (pirosra színezve), a kékesfehér színezésű folt pedig az optikai műszerekkel is látható NGC1316 jelzésű galaxis. Archívfelvételek Méhes Ottó_________________ „V égtelen számú világok léteznek, amelyek hasonlítanak és külön- böznekamiénktől... Hinnünkkell, hogy ezeken a világokon teremtmények élnek, növények és más dolgok vannak ott, amelyekkel itt is találkozunk...” Ezek a gondolatok Epikurosztól, az időszámításunk előtti negyedik században élt görög filozófustól származnak. Ezt az álmot egyelőre csak a tudományos-fantasztikus irodalom és a filmgyártás művelői jelenítik meg előttünk. Műveikben a földönkívüliek a legkülönböző formákat és értelmi szinteket kapják. Az ún. ufók zöldek, sok- kezűek és -szeműek, de akadnak közöttük emberhez hasonlóak is. Ez a sokféleség azonban egyelőre inkább csak arról tanúskodik, hogy fogalmunk sincs, hogyan nézhetnek ki Ők valójában. Mitől függhetne a külső megjelenésük? Abolygó csillagjának mérete és fényessége, magának a bolygónak az összetétele, a felszínén uralkodó viszonyok és rengeteg más tényező játszik szerepet az életforma kialakulása és egyáltalán az élet keletkezése során. Fontos kérdés az is, hogy vajon az élet egy bizonyos forrásból ered és terjedt szét az űrben, vagy egymástól független helyekről hódít teret egy-egy életforma. Ha a mi apró Földünkön is rengeteg variáció létezik, akkor az óriási világegyetemben mennyi fordulhat elő? Vajon teljesen véleüenül vagyunk-e itt a Földön, vagy az anyag alaptulajdonsága, hogy megfelelő körülmények között és megfelelő idő után életre kelti önmagát és értelemmel koronázza saját türelmét? Akár hisszük, hogy léteznek rajtunk kívül még Ok is, akár nem, keresésük, a kapcsolatteremtés kísérlete már megindult. 1972. március 2-án az amerikai J. F. Kennedy Űrközpont kilövőállomásáról elindult a Pioneer 10 nevű űrszonda, amelynek fő célja a Jupiter bolygó kutatása volt. Miután elérte célját és kitűnően teljesítette feladatát, a további cél a végtelen világűr lett. Az utazás annyira sikeresnek bizonyult, hogy 1983-ban elérte a Naprendszerünk határát és ez idő tájt a csillagközi térben száguld a Bika csillagkép El Nath nevű csillaga felé. Három héttel az űrszonda fellövése előtt Cári Sagan exbiológus és csillagász jött az ötlettel, amely szerint információs táblát kellene helyezni a Pioneer 10 oldalára, amellyel „bemutatkozhatnánk” a lehetséges idegen civilizációnak. Az ötlet megtetszett és így született meg az első csillagközi levél. Természetesen voltak és vannak egyéb programok is. Óriási rádiótávcsövekkel szinte lehallgatják például a világűr zajait és igyekeznek ezekből a hangokból kiszűrni „az érdekeseket”. Ez rendkívül nehéz feladat, mert a világegyetem nagyon zajos és nem könnyű felismerni a természetestől eltérő, tehát mesterségesen alkotott jelet. 1974. november 16-án az Areci- boi rádiótávcső segítségével nagyenergiájú üzenetet, egy „információcsomagot” küldtek a Herkules csillagképben található M13 csillaghalmaz felé. A címzett egyelőre ismeretlen. A Földön kívüli intelligencia keresésére ugyancsak nagy teljesítményű rádióteleszkópokat használ a SETI elnevezésű, 1992 októberében beindított program. Amint a fenti példák is mutatják, a keresés lehet passzív vagy aktív. Ez attól függ, hogy csak hallgatunk és jeleket próbálunk elkapni, vagy mi magunk is üzeneteket küldünk a világegyetem sötétjébe. Ha csak hallgatózunk, könnyen meglehet, hogy az űrben száguldó üzenet elkerül bennünket, mivel a szintén vaktában keresgélő idegen civilizáció nem éppen felénk irányítja radarjait. Az sem biztos, hogy mi éppen oda irányítjuk műszereinket, ahová kellene. Ha viszont mi akarunk üzenetet küldeni, merre küldjük, milyen hullámhosszon és milyen formában? Ismerve a csillagok elképzelhetetlen távolságát és nagyjából a világűr szerkezetét, az is fontos, hogy az általunk kiküldöttjei elég erős legyen. Többszáz fényévet befutva ugyanis még használhatónak kell maradnia. A hallgatózás során természetesen többször is megesett, hogy igen „érdekes” jeleket fogtak, de kiderült, hogy vagy természetes források hangjai, vagy földi eredetűek. Volna még egy harmadik lehetőség is, de ez egyelőre csak álom. Elindulhatnánk mi magunk is lakótársakat keresni a világűrben, egy óriási és rendkívül gyors űrhajó fedélzetén. Ilyen űrhajónk azonban ma még nincs. Az űrben óriási távolságok vannak és még a fénysebesség sem elegendő arra, hogy számunkra normális időben bárhová eljussunk. Vegyük példának az említett Pioneer 10 űrszondát, amely elhagyta a Naprendszert és a kezdő sebessége 14,4 km volt másodpercenként, azaz 51 840 km óránként. A legközelebbi csillag a Proxima Centauri, amely 4,25 fényévre van tőlünk. A Pioneer 10 ezt a távolságot a fent említett sebesség mellett kb. 93 500 év alatt tenné meg... Hol vannak Ők? - tette fel a kérdést Enrico Fermi, a híres olasz fizikus. Ez és a többi kérdés is egyelőre teljesen nyitott. Biztos viszont az, hogy ha a Nagy Találkozás létrejön(ne), az gyökeres változásokat idéz(ne) elő a Földön a vallásban, tudományban és mindenben, amit eddig tudtunk vagy hittünk. PERDUKJÁNOS___________ A kárpátaljai magyarság önszerveződését csak a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek eleji kedvező politikai változások tették lehetővé. Kész csoda, hogy a II. világháború után vezető értelmiség nélkül maradt, megfélemlített etnikum, élve az első adandó lehetőséggel, 1989-ben megalapította politikai érdekvédelmi szervezetét, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget. A szinte minden magyar települést behálózó szervezet nyomán, mintegy belőle kifejlődve, a kilencvenes évek elején létrejött a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség, majd megalakult a cserkészszövetség is. A tagtoborzás rendkívüli körülmények között folyt, hiszen a járási határokon belül élő ungi, beregi, ugo- csai, máramarosi magyarok kevéssé ismerték egymást. A Rahó környéki szórványmagyarságnak a 80-as évek végén való felfedezése pedig egyenesen szenzációszámba ment, oly kevesen tudtak róluk. A kapcsolatteremtés, információcsere nehézségeit jól példázza, hogy telefon- kapcsolat ma is csak a járási központok és a járáson belüli települések között van. Egy beregszászi járási községből például lehetetlen felhívni egy Ung-vidéki községet. Az Ukrán Köztársaság megalakulását követő engedékenyebb politikai légkört kihasználva a magyarság legitim szervezetei minden erejükkel a távlati tervként szereplő kulturális autonómia tartópilléreit alkotó önálló magyar főiskola és magyar tankerület létrehozására, magyar lapkiadó és nyomda felállítására, profi magyar színház működtetésére törekedtek. Élve a törvény adta lehetőségekkel, röpke 1-2 év alatt sikerült beindítani a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát s a nagyszőlősi Ugocsa Print nyomdát, amely rendszeresen nyomja a pedagógusok számára a Közoktatást, a gyerekeknek az Irkát, a cserkészeknek a Nyomkeresőt, a reformátusoknak a Küldetést és a Kárpátaljai Szemle közéleti és kulturális lapot. Soha ennyi sajtóterméke nem volt az itt élő magyarságnak. Létrejött, s az anyagi nehézségek ellenére működik a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Sajnos az óriási energiát felemésztő, az országhatáron kívülről is gerjesztett, széthúzás, valamint az időközben észbe kapott hatalmi szervek gáncsos- kodása erősen fékezi az előrehaladást. Különösen az alapítványként működtetett főiskola nyugtalanítja a helyi appa- ratcsikokat. Hiába az oly sokat hangoztatott ukrán-magyar jó viszony, a kijevi illetékesek főiskolát pártoló nyilatkozatai, a több mint 20 000 támogató aláírás, a helyi potentátok ez idáig sikerrel késleltették a szeptemberben immár harmadik tanévét kezdő intézmény hivatalos működési engedélyének megadását. Egyértelműen magyar- ellenes lépésnek minősíthető, hogy a beregszászi járási iskolákban megtiltották az anyanyelvű iskolai adminisztrációt. A régi idők szellemét idézi az is, hogy gazdasági okokra hivatkozva Beregszászban, Kárpátalja egyetlen magyar jellegű városában, elhatározták a magyar gimnáziumnak az ukránnal való egybevonását. A helyi nacionalista szervezetek fenyegetése miatt ott függ Damoklész kardja az augusztus 15-én avatandó vereckei-hágói millecentenáriumi emlékmű fölött is. Mindez módfelett nyugtalanítja a rossz gazdasági helyzettől amúgy is agyoncsigázott kárpátaljai magyarságot. A Pioneer 10-en elhelyezett plakett mása. A nő és férfi alakja mögött az űrszonda látható, hogy a méreteinkről legyen némi elképzelésük az idegeneknek, lent pedig a Naprendszer látható és az űrszonda útja a Földről. Vasárnapi pletykák Richard Gere kitüntette a barátját... Nick Nolte büszkén viseli zakója kihajtóján a piros zománcszívet, az amerikai „vitézségi érdemrendet”, amelyet a közelmúltban Richard Gere ajándékozott, pontosabban adott tovább neki. Gere így fejezte ki elismerését Nick Noltenak azért, hogy oly türelmesen együttműködött az „I lőve Trouble” című film forgatása alatt a „szuper idegölő” hírében álló Júlia Robertsszel. Richard Gere most vallotta be: a „Pretty Woman” forgatása alatt fékeznie kellett magát, nehogy kirobbanjon Júlia allűrjei miatt. Az utolsó forgatási napon azonban a következő mondattal búcsúzott partnernőjétől: „Aki átvészel veled egy filmforgatást, az a legmagasabb kitüntetést érdemli”. Nos, most ilyen kitüntetéssel lepte meg barátját és kollégáját. Bonyodalmak az esküvő körül Nem mondható, hogy jól kezdődött Melanie Griffith és Antonio Banderas házassága, hiszen még meg sem köttetett „az életre szóló frigy”, máris a válás került szóba. Házassági szerződést próbáltak összehozni, ami nem könnyű dolog még virágzó szerelem idején sem. Melanie három milliót követelt válás esetén, ám Antoniónak kisebb veszekedés után végül is sikerült az összeget 1 millióra lefaragnia. Mint ismeretes, a két hollywoodi sztár azt tervezte, hogy Spanyolországban tartják az esküvőjüket, ott azonban szép kis politikai botrány kerekedett, mert Banderas a március eleji választásokat megelőző kampány során a későbbi vesztest, Felipe González exkormányfőt támogatta. Az új kabinet emberei azonnal lecsaptak Banderasra, s kíváncsian tudakolták tőle: mennyit ígértek és adtak neki Gonzálesék e támogatásért. Banderas megszökött Spanyolországból, Melanie-t pedig semleges területen, Londonban vezette oltárhoz. Ötmilliós ajánlat Jó hír a Swayze-rajongók számára: kilenc évvel a felejthetetlen Piszkos tánc után ötmillió dollárt ajánlottak Patrick Swayzének a film folytatásáért. Hollywoodi értesülések szerint a sztár szívesen kelti életre Johnny Castle-t, ha ismét régi partnerével, Jennifer Greyjel táncolhat. (Die Zwei)
