Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-19 / 20. szám
I/BSÉmsp 1996. május 19. INTERJÚ PA RTVEZETŐINK \Z UNIÓ LEHETŐSÉGÉRŐL Csak, ha muszáj? Koalíciót vagy uniót? E kérdésről két éve, a Magyar Koalíció létrejötte előtt késhegyre menő vita folyt pártjaink között. A polémia elült azzal, hogy hosszas vajúdás után tavalyelőtt júliusban tető alá került a hármas magyar koalíciót megalapozó szerződés. Az unióról csak szórványosan történt említés, pár hete azonban újfent a szlovákiai magyar politikai porondon van a kérdés annak kapcsán, hogy a szlovák kormányfő által beharangozott új választási törvény valószínűleg megemeli a koalíciók számára a parlamenti bejutás küszöbeit, de más változások sem kizártak. Ezért az új helyzetben a hármas koalíció fenntartása oda vezethet, hogy a szlovákiai magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. Hogyan védhető ez ki, mikor és miként kellene lépniük pártjainknak, célravezető lenne-e az uniós megoldás? Mindeddig, sajnos, csak a sajtó hasábjain üzengettek egymásnak ez ügyben, ezért talán üdvös lenne, ha e sokunkat aggasztó kérdést a koalíciós tanács tárgyalná meg. DURAY MIKLÓS: A magyarság vesztét okozhatja, ha nem lesz legalább unió • Az Együttélés nevében elsőként vetette fel az unió létrehozásának lehetőségét. Két év távlatából hogyan látja, szerencsés dolog volt-e, hogy azóta szinte jégre tették az unió kérdését?- Ki kell egészítenem annyival, hogy mi már 1990 januáijában és februáijában azt próbáltuk elérni, hogy a felvidéki magyarságnak egy egységes politikai képviselete legyen, de ez akkor nem sikerült. Mi a hármas koalíció megkötése előtt több hónappal legjobb megoldásként az unió gondolatát vetettük fel. Ma is az a véleményem, hogy az unió sokkal jobb, mint a koalíció. • Ön szerint már akkor célravezetőbb lett volna az unió létrehozása koalíció helyett. Vagy két éve ehhez még nem voltak meg a feltételek?- A szlovákiai magyarság elvárásában kezdettől fogva ott van az egységes politizálás óhaja. Ha a választópolgáron múlott volna, akkor már régesrégen egy politikai erőnek kellene működnie a szlovákiai magyarság körében, ebben az esetben, mondjuk, uniónak. Én nem tartom lényeges kérdésnek, hogy a jelenleg létező pártok unióba tömörüljenek vagy pedig fuzionáljanak. Mégpedig azért nem, mert mindkét formációhoz vezető úton az első lépés egyforma, ugyanis sem az unió, sem a fúzió esetében nem tartható fenn a pártok önálló jogalanyisága. Az unió és a fúzió csak a belső struktúra és a funkciók elosztása szempontjából különbözik. A koalíció, amikor megkötöttük, az egyetlen lehetséges lépés volt. Ebben egyezett meg a három párt, más együttműködési formában nem sikerült egyetértenünk. De az idő egyre inkább sürget ahhoz, hogy a koalíciót átalakítsuk legalább unióvá. • Helyesnek tartja-e, hogy két évig alig esett szó az unióról, holott a Magyar Koalíció kényszerhelyzetbe kerülhet a választási küszöbök felemelése következtében?- Az Együttélés az elmúlt két évben is beszélt az unióról. 1995-ös kongresszusunkon belső szabályt is elfogadtunk arról, hogyan lehet uniót komi más párttal. Ki is adtuk a belső utasítást arra, hogy meg kell vizsgálni a helyi uniók létrehozásának lehetőségét. Több helyen úgy látszott, hogy sikerül ezt megkötni vagy az MPP-vel, vagy pedig az MKDM-mel, azonban mindkét párt alapszervezetei felülről utasítást kaptak arra, hogy ne tegyenek ilyen lépést. Én úgy látom, hogy a kialakult és méginkább a várható helyzet, kell, hogy rádöbbentse a koalíciós partnereinket erre az egyetlen lehetséges lépésre. Mert ha mégsem, akkor nemcsak kiszorulunk a politikából, hanem az egész felvidéki magyarság vesztét okozzuk. • Akár már ősszel megszülethet az új választási törvény. Vajon ki kellene-e várni ezt, vagy már addig cselekednie kellene a koalíciónak?- Eddigi megnyilatkozásaim az unió szükségességéről egyik koalíciós partnerünknél sem váltottak ki egyértelmű választ. Tehát nem tudjuk, hogy elutasítják, avagy helyeslik. Megítélésünk szerint nem szabad várni az új törvény meghozataláig, hanem azt megelőzően létre kell hozni az egy jogalanyiságú magyar politikai uniót Szlovákiában. Hozzáfűzném, hogy kialakult egy hamis nézet a Magyar Koalícióról, mégpedig az, hogy az itteni magyarság a koalíciót óhajtja. Az együttműködést, vagy az egy politikai tömböt igényli valójában, nem pedig a koalíciót. Az elmúlt hat évben szerzett tapasztalataim szerint a választópolgár nem arról alkot véleményt, hogy a pártok milyen struktúrába tömörülnek, hanem arról, hogy egy listára szavazhasson, illetve, hogy ne kelljen elviselnie azokat a politikai csatározásokat, amelyek itt lezajlottak a magyar pártok között. • Az unió létrehozásának mik lehetnek a legfőbb buktatói?- Egyik buktatója lehet a program, a másik pedig az, hogy egyesek nem értik meg, hogy fel kell adniuk a jogalanyiságukat, mert megtartani nem lehet. A programot illetően kiindulópont lehet a koalíciós szerződés programja. Megítélésem szerint ez annyira elégséges, hogy ha nem teszünk hozzá egyetlen betűt sem, akkor is megfelelne. Az Együttélés számára az a politikai program, amely a koalíciós szerződés 3. és 4. cikkelyében van lefektetve, a minimum. Mi ez alá nem megyünk. BUGÁR BÉLA: Kérdés, hogy az unióval többet nyújthatunk-e választóinknak • Két éve még forró téma volt a magyar pártok uniójának kérdése. Azóta ez a téma szinte feledésbe merült, leszámítva az utóbbi néhány hetet, amikoris újra terítékre került. Helyes volt-e, hogy a kérdést a pártok két évig jégre tették?- Két éve, amikor választásokra készült az itteni magyarság és azt mondta, úgy képzeli el, hogy pártjaink egy koalícióban induljanak, nem lehetett fél évvel korábban csak úgy felelőtlenül bedobni az unió kérdését, amelynek körvonalait ráadásul papíron le sem fektették. Mi akkor is azt mondtuk, a választások előtt nincs értelme, hogy unióról beszéljünk. Először is az elgondolást írásban kell rögzíteni, másrészt meg kell vitatni a pártok belső rendszerében, ami fél évnél jóval többet vesz igénybe. Azt is mondtuk, hogy ehhez a kérdéshez a választások után vissza lehet térni, s aki javasolta, vázolja elképzelésének lényegét: hogyan is jönne létre az unió és miként működne. Ez máig nem történt meg. • Nem volt-e elvesztegetett idő az utóbbi két év olyan szempontból, hogy unió dolgában jóformán nem történt semmi, holott fennáll a veszély, hogy a mostani kényszerhelyzetben esetleg nagyon kutyafuttában lehet csak megvitatni, netán létrehozni?- Nem hiszen, hogy ettől ennyire kellene tartani. Természetes folyamatnak kellene lennie, amelynek eredményeként tíz-húsz, de meglehet, egy, két vagy három éven belül egységes magyar párt, unió, vagy nevezzük is bárminek, jöhet létre. De mivel változni fog a választási rendszer, s a kormánynak az a célja, hogy a választási küszöb felemelésével kiszorítson bennünket a parlamentből, jelentkezik a kényszerítő tényező, melynek hatására el kell döntenünk, hogyan is tovább. Ha fél éven belül megszületik az új választási törvény, még mindig nem történt semmi. De a választások nem fél év múlva lesznek, s ha lesznek is, akkor is legha- marább valamikor jövő ősszel. Még így is másfél évünk van. Ezért mi most az MKDM közgyűlésén újra felvetettük az unió kérdését. Azt mondtuk, hogy ha a javaslói két évig nem léptek, nem dolgozták ki azóta sem a részleteit, próbáljuk meg most. Mert ez is beleillik a Magyar Koalíció jövőképébe, amit nevezhetnénk akár autonómiatervezetnek is. Ez lehet a túlélési stratégiánk egyik része. Fel kell készülnünk arra, hogy ez a kormány megpróbál bennünket mindenhonnan kiszorítani. Ezért melegítettük fel újra a kérdést, hogy ha rá leszünk kényszerítve - mondjuk az előrehozott választásokon -, akkor ne az utolsó pillanatban kapkodjunk és hozzunk létre valamiféle választási pártot vagy uniót. De még egyszer mondom, minimum másfél évünk van még erre. Az Együttélés részéről hallottam, hogy még a törvény megszületése előtt gyorsan uniót, vagy valamilyen egy pártot kellene létrehozni, mert a törvény megtilthatja, hogy később ilyet tegyünk. Ilyen törvényre sehol nincs példa külföldön, ehhez a kormány a többi párt részéről sem kapná meg a támogatást. Szerintem nem vesztegettük el az időt, hanem arra kell felkészülnünk, hogy ha minden lehetőségünk beszűkül, akkor tudjunk közösen lépni. Nincs elfecsérelt idő, csak előre kell gondolkodni. A. NAGY LÁSZLÓ: A háromszínűséget fenn kell tartani • A beharangozott választási törvény elérhetetlen küszöböt szab meg a koalícióknak, s így legyen bármennyire is sikeres az MPP szerint az utóbbi két év közös magyar politizálása, a Magyar Koalíciónak e kényszerhelyzetben vélhetően más megoldás után kell néznie. Vajon nem történt-e mulasztás azzal, hogy az utóbbi két évben alig esett szó a korábban nagy vitákat kiváltott, s most hirtelen újra időszerűvé vált unióról?- A szlovákiai magyar társadalom érett európai népközösség, teljesen egyenrangú és csak a lehetőségek hiányában nem tudja felvenni a versenyt egy nemzettel. Ez teljesen indokolttá teszi, hogy közösségünkben is megjelenjen a pluralizmus, mint ahogy minden egészséges nemzetben megjelenik a több- színűség. így alakult ki, hogy a szlovákiai magyarságnak van három erőteljes pártja: egy konzervatív szemléletű, egy liberális és egy harmadik, amely nehezen tudja magát definiálni és erőteljes, karakteres politikát folytatott az elmúlt öt esztendő alatt. A szlovákiai magyarság a koalíción belül elbírja a három párt megtartását. Igaz, vannak mozgások a koalíción belül, azt a népszerűségi mutatók alakulásán látni, de vannak limitek is, amelyek alá vagy fölé nem emelkedik egyik párt támogatottsága sem. Van egyfajta stabilitás és a közösségünk részéről megvan az igény a sokszínűség fenntartására. Ha nem volna meg, akkor valamelyik párt eltűnne a népszerűségi listákról. Ami a vészhelyzetek kiváltotta további egységesülést illeti, én nagyon gyakorlatiasan látom ezt a kérdést. A háromszínűséget fenn kell tartani. Ha az említett kihívás bekövetkezik, továbbra is eleget kell tenni annak, hogy a mainak megfelelő hatékonyságú, vagy még hatékonyabb képviselete legyen a magyarságnak. Magyarán: ha úgy alakul a választási törvény és úgy alakítják a feltételeket, hogy az országos viszonylatban kis pártok külön, vagy koalícióban nem indulhatnak, akkor meg kell teremteni a formai feltételét. Hívhatják ezt választási pártnak, uniónak, vagy egyszerűen csak pártnak. • Ki kell tehát várni az új választási törvény megszületését?- Most még nem lehet tudni, hogy milyen feltételeket készít az új törvény. Akár tíz százalék fölé is emelheti a küszöböt, s akkor nem jut be egyik pártunk sem. Ez esetben abban kell gondolkodni, hogy van-e olyan szlovák párt, amely felvállalja a magyarokkal való indulást. Vagy pedig abban, hogy nem veszünk részt a választásokon. De ha az új törvény megszünteti a választási koalíciók létrehozását, akkor ez esetben indokolt lenne az önálló magyar politikai szubjektum létrehozása a három magyar párt részvételével. Elképzelhetőek még komolyabb, de kisebb megszorítások is az új törvényben. • Vagyis az MPP szerint nem szabad elsietve dönteni? (Méry Gábor, Somogyi Tibor és Prikler László felvétele) • Az MKDM legutóbbi népszerűségi mutatója jóval öt százalék fölött van, elméletileg tehát akár egyedül is képes lenne bekerülni a parlamentbe. A gyakorlatban teljesen kizárt, hogy az MKDM egyedül vállalná a bejutás kockázatát?- Ez elképzelhetetlen. Ha csak pártérdeket képviselnénk, akkor keményen felfuttatnánk magunkat és külön indulnánk. De mi a szlovákiai magyarság érdekeit képviseljük! S azt tennénk vajon, ha az MKDM, tegyük fel, bejuttatna a parlamentbe 10 képviselőt? Nem ez szolgálná a szlovákiai magyarok érdekeit. Itt nem lehet pártérdekekben gondolkodni. Nagyon örülök, hogy ennyire élvezzük a választópolgárok bizalmát, de ezzel nem lehet visszaélni. Tehát a külön indulás szóba sem jöhet. It Kérdezem ezt azért, mert vannak olyan nézetek is, hogy az MKDM kivár és éppen emiatt nem tartja sürgetőnek a döntést az unióról...- Ilyen nézetek az MKDM-ben nincsenek, a közgyűlésen sem hangzottak el. Ha valaki az alapszervezeteinkből mégis ilyen véleménnyel állna elő, akkor a többiek nagyon keményen meggyőznék, hogy ez nem az itteni magyarok érdekeinek a feladását szolgálná, nem azok képviseletét. • Az MKDM alapszervezeteiben milyen támogatottságot élvez az unió gondolata ?- Olyan helységekben, ahol nagyobb a megszorítás, azt mondják, hogy szorosabban együtt kellene működni. Azonban ezek a helyi szervezetek sem uniót vagy egy pártot szorgalmaznak, hanem a szorosabb együttműködést. Keleten tapasztaltuk, hogy igenlenék az uniót, de egészen mást képzelnek el alatta, amit a fogalom takar. Ezért felelőtlenségnek tartottuk a legutóbbi választások előtt fél évvel az újságban kirukkolni az unió kérdésével, s azóta sem tudni, mit is értsünk alatta. Most viszont van másfél évünk, vagy még több, elő lehet mindent készíteni, meg lehet vitatni, vajon az unióval többet tudunk-e nyújtani választóinknak, mint most. Azt is el kell döntenie a koalíciónak, hogy olyan változatot készítsünk-e, amelyet csak akkor valósítunk meg, ha erre feltétlenül szükség lesz. Az MKDM azon a véleményen van, hogy csak akkor kellene lépni, ha muszáj, mert a jelenlegi rendszer jól működik.- Úgy gondolom, hogy feltétlenül várni kell. Példaként mondom: megszervezünk egy uniót. Én sok rosszat el tudok képzelni a szlovák kormánypolitikáról, így azt is, hogy megváiják a mi politikai megoldásunkat és az új választási törvényben éppen ezt a megoldást fogják megakadályozni. Egy dolgot tartok fontosnak: a pártok külön-külön, de a koalíció is modellezze a lehetséges megoldásokat, tehát készüljön fel a különböző kényszerszerhelyzetekre és a reájuk adandó válaszokra. Semmiképp sem dughatjuk homokba a fejünket, hogy megvátjuk, mi fog bekövetkezni. • Az uniós belépő azzal járna, hogy a pártoknak fel kellene adniuk jogalanyiságukat. Az MPP elnökeként elképzelhetőnek tartja ezt, vagy inkább egy választási tömörülést részesítene előnyben, avagy ez is annak függvénye lenne, milyen lesz az új törvény?- Mindenképpen arra törekednék, hogy a szlovákiai magyarok érdekei érvényesüljenek. Jelenleg nem tapasztalok olyan erőteljes nyomást a közvéleményben az unió létrehozására, mint két évvel ezelőtt, amikor annyira óriási volt a nyomás a három pártra a közös fellépés irányába, hogy a pártok nem tudtak ellenállni, és létrehozták a Magyar Koalíciót. P. VONYIK ERZSÉBET
