Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-12 / 19. szám
HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI Szürkepenész, keleti gyümölcsmoly, csávázás ! - A csapadékos, nedves időjárás igen i nagy kárt tehet a szamócában és a : málnában, ugyanis az ilyenkor fellépő bogyórothadás gyakran a termés ; több mint felét tönkre teheti. Az eper ! esetében a kórokozó terjedését úgy is \ megelőzhetjük, ha a sorok között a ! talajt fekete fóliával vagy más ; anyaggal beborítjuk. így ugyanis ! megakadályozhatjuk, hogy a tavaszi j záporok vagy az öntözés felverje a j gyümölcsre a földet, amellyel a kóro- | kozók terjednek. A vegyszerek közül a szürkepené- | szes rothadás ellen mindkét gyü- i mölcsnél alkalmazhatjuk a Sumilex ! 50 WP-t (0,1%-ban), a Fundazolt I (0.1%-ban), valamint a Ronilant : (0,1%-ban) és a Topsin 70 WP-t ■ (0,1%-ban). Hogy a védekezés sikeres legyen, a virágzási időben folyamatosan permetezzünk.- Az őszibarack egyik veszélyes ellensége a keleti gyümölcsmoly. 1 Ennek a rovarnak évente 4, sőt akár 5 nemzedéke is kifejlődhet. Hernyó- j ik míg bebábozódnak több hajtáscsú- j csőt is elpusztíthatnak. Már az első | rágásnyomok észlelésekor érdemes j ellenük védekezni. Erre alkalmas | szerek az Unifosz, Hostaquick, Bi í 58, a Sinoratox, mivel ezek felszí- j vódnak és a hajtáscsúcson belül, az I aknákban is elpusztítják a kártevőt. | A két utóbbi szer alkalmazásánál le- | gyünk elővigyázatosak, mert ha túladagoljuk őket, vagy ha melegben permetezünk, akkor leperzselhetjük velük fáinkat.- Május folyamán készüljünk fel a zöldoltársa, melyet a hónap végétől június közepéig végezhetünk el. A műveletet mindig reggel vagy késő délután végezzük, hogy a növényi szövetek kiszáradása ne veszélyeztesse munkánk sikerét.- A régi szőlősgazdák azt tartották, hogy a bor a pincében megérzi mikor virágzik a szőlő, s pezsegni I kezd. Amennyiben ez a jelenség a hőmérséklet hatására következik be, akkor látszólagos erjedésről van szó. (A valóságos erjedést mikrobák í okozzák.) Ilyenkor nő a bor térfoga- j ta. Mielőtt még a pince légtere fel- i melegedne, tehát már most végezzük í el az újabb fejtést, s közben 100 lite- j renkénl 1 dkg borkénnel kénezzünk. ; Rendszeresen ellenőrizzük, megnőtt- j e a hordóban a bor térfogata, s a fö- I lös mennyiséget szívjuk le. Ilyenkor j ne zárjuk le erősen az akonanyílást, ; csak lazán helyezzük belé a dugót, j vagy fordítva tegyük rá.- Ebben a hónapban kell elültetni a télire szánt, hosszú tenyészidejű - sa- ; vanyításra, tárolásra szánt - kel- és j fejeskáposztát, karalábét. Sokan meg- i feledkeznek róla, hogy ezek a fajták, \ ellentétben a koraiakkal, sok humuszt i tartalmazó, tápanyagban gazdag, kö- | zépkötött talajt igényelnek. Ez tárol- ! hatóságukat is befolyásolja. Telepíté- j sük előtt 15-20 cm mélyen forgassuk ; meg a talajt, s közben dolgozzunk be , műtrágyát. Az ültetésre a talajforga- : tás után 1-2 héttel kerüljön sor. A kelkáposztát 40-50x50, a karalábét j 30-40x40, a karfiolt 60x60-80, a fejes ! káposztát pedig 50x50-60 sor- és ; tőtávolságra ültessük. A vegetációs idő alatt rendszere- i sen öntözzünk, gyomtalanítsunk. ; Fej trágyázásra kétszer lesz szükség; ; négyzetméterenként juttassunk ki 2-2 j dkg mészsalétromot és kálisót.- Május elején kerülhetnek ki az ! erkélyládákba a muskátlik. Közönséges kerti földben is jól érzik magú- f kát, azt viszont jóval több virággal hálálják meg, ha az öntözővizükbe 0,02 százalékos Wuxalt teszünk. A kiültetéskor a töveket egymástól 25- i 30 cm-re telepítsük.- A kardvirághagymákat ne feled- j jük el a kiültetés előtt csávázni; 20 j percig áztassuk őket gombaölő szer- ; be, pl. Fundazol 50 WP 0,5%-os vi- : zes oldatába.-rA hajtatott uborkánál sajátosak a Ca-hiány tünetei: a felső levelek a fonák irányába kanalasodnak, pödrődnek, súlyos esetben a hajtásvégek elpusztulnak, elnyálkásodnak, az uborka „kivakul”. Hasonló tapasztalható a mészhiányos dinnye és a spárgátok növényen is. Az utóbbi években a hajtatásban és a szabadföldi zöldségtermesztésben is megfeledkeztünk a kalciumról. Bizonyos talajtulajdonságok miatt kevés meszet, vagy me- szet egyáltalán nem tartalmazó műtrágyákat használtunk, amelyek kedvezőtlen következményeivel egyre gyakrabban találkozhatunk. Sok kertésznek kell a közeljövőben a mészhiány okozta növényélettani és talajtani zavarokat felismernie és szakszerűen orvosolnia. A kalciumhiány fajtól, néha még a fajtától és a körülményektől függően is igen eltérő. Eltérő tünetek A növény már a palántanevelés idején is igényel meszet. Alacsony kalciumtartalmú közegben rosszabb a csírázás, lassul a növekedés, a szikleveles palánta a magban lévő tartalék szénhidrátot és nitrogént sem hasznosítja. Ez is az is egyik oka a savanyú tőzegeken tapasztalható erős palántapusztulásnak. A kalcium (Ca) kulcsszerepet játszik a szénhidrát- és a nitrogénanyagcserében. Rendkívül lasssan mozog a növényen belül. Nincs ún. visszaáramlás sem, mert az egyes szervekbe már beépült kalcium akkor sem mozdul el onnan, ha a növény más szerveiben (gyökér, termés, hajtás) átmeneti vagy tartós hiány keletkezik belőle. A Ca-mal rosszul ellátott gyökérzet növekedése és tápanyagfelvétele egy idő után lassul, megáll. Ezért a mészben szegény talajon viszonylag gyorsan kialakulnak más hiánytünetek is. Ha a hajtatott uborkát télen nem szellőztetjük kellőképpen, akkor a levegő 90-95 százalékos páratartalma miatt a növény transpirációja leáll. A legnehezebben szállítható tápelem, a Ca felvétele szűnik meg először, ez pedig idővel visszahat a gyökértevékenységre és hamarosan a többi tápanyag felvételével is zavarok támadnak. Jellegzetesen csíkos levélzet mutatja a Ca- és a magnéziumhiányt. Befolyásoló tényezők A Ca makroelem, amelyből a növény szöveteiben jelentős mennyiség halmozódik fel. Az idősebb levelek többet, szárazanyagra számítva 10-15%-ot, a fiatalok kevesebbet, 1,5-3%-ot tartalmaznak. Jelentős az eltérés az egyes növényi szervek mész- tartalma között is. A növények sok meszet vonnak ki a talajból. Különösen a hajtatásban kell ezzel számolni, mert a lombozat által kivont mennyiség nem kerül vissza a talajba, nem úgy, mint a szabadföldi termesztésben. Ez egy tavaszi idényben elérheti a hektáronkénti 200-300 kg-ot. A mérések szerint termesztési mód, a hozam, a faj és a fajta is befolyásolja a növény szerveiben felhalmozódott egyes tápelemek arányát, de meghatározó a talaj tápanyagellátottsága is. Elsavanyodnak A talaj mésztartal- ma a típusától függően változik. A „nem meszes” talajok (ide tartoznak a hajtatóházak is), 0,1-0,2%, a meszesek 20-25%-nál is több kalciumkarbonátot tartalmaznak. A növények növekedéséhez, fejlődéséhez 1-2% mész elegendő; a hajtatásban 1-5% közötti mennyiség a kívánatos. A Ca- tartalom szabályozza a talaj kémhatását és kihat a szerkezetére is. Mész hiányában elsavanyodik a talaj és lassul vagy teljesen leáll a legfontosabb tápelemek felvétele. Az oldási viszonyok megváltozása következtében pedig fémes elemek mérgező mennyiségben fordulnak elő a talajoldatban, s kerülnek a növénybe. Magas, 5 százalék feletti mésztartalom esetén a létfontosságú mikroelemek nem jutnak kellő mennyiségben a növénybe. (folytatjuk) Kertészet és Szőlészet A mészhiány a paradicsombogyókon úgynevezett csúcsrothadás formájában jelentkezik. Sokan tévesen napégésnek vagy baktériumos foltosságMÉSZ NÉLKÜU I. AZ ÜVEGHÁZI RÓZSA TERMESZTÉSE III. Ültetés, visszacsípés Szerkesztői üzenet Egyik kedves olvasónk arra kér bennünket, hogy közöljük vele a Sulka „gyártási receptjét”. Ez sajnos nem áll módunkban, mivel mi sem ismerjük. De még ha birtokunkban lenne is, akkor sem közölhetnénk, mivel mint minden vegyipari és más termék törvényesen védett. „Háztáji” előállítását már csak azért sem közölhetjük vagy ajánlhatjuk, mivel más szerekhez hasonlóan mérgező, s akár családi tragédiát is okozhat. Kérjük ezért olvasóinkat, hogy a jövőben ilyen kéréssel ne keressék meg szerkesztőségünket, mert legjobb akaratunk ellenére sem tudunk ennek eleget tenni. *** Elnézését kérjük azon olvasóinknak, akik a téli „levél- dömping” után kérdéseikre még nem kaptak választ. Leveleiket minden esetben továbbítottuk rovatunk szakíróinak, akik azokat - abban az ütemben, ahogy egyéb munkájuk megengedi - folyamatosan megválaszolják. Sajnos, szakíróinkat nem áll módunkban siettetni. Megértésüket köszönjük! Tisztelettel a szerk. Az üvegházban az ágyásokat mindig a helyiség hosszában alakítjuk ki. Szélességük 1-1,40 m, az ágyások közötti távolság 0,7-0,8 méter legyen. A rózsatövek sűrűsége a fajta (kultivar) tulajdonságaitól és a termesztési feltételektől függ. Elfogadott a 30 cm-es sortávolság, de ha duplasorokat ültetünk - ahol a tövek 20 cm-re vannak egymástól -, akkor a közöttük hagyandó távolság 40 cm, vagy akár több is lehet. Így 1 m2-re 10-16 tő kerülhet. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a tövek sűrűsége nagyban befolyásolja a virág minőségét. A gyengén növekedő fajok viszont jól bírják, ha az egyedsűrűség 1 négyzetméteren mghaladja a 16 darabot. Az ültetés jól előkészített, laza talajba történjen; használhatunk hozzá kis kapát, vagy ültetőásót. Csak egészséges töveket telepítsünk. A gyenge és vékony hajtásokat a tövekről vágjuk le, az erőseket pedig 3-4 szemre vágjuk vissza. Az ültetésnél vigyázzunk a gyökerek szabályos, egyenletes elosztására és arra, hogy a takarás a gyökérnyakig érjen. A földet nyomjuk kissé a gyökerekhez és öntözzük meg. Mély ültetésnél a gyökerekből sok hajtás tör fel, amelyeket el kell távolítani. Ha sekélyre ültettük a töveket, akkor pedig kiszáradhatnak. A tél kivételével az egész évben ültethetünk. Szerintem azonban erre a június felel meg legjobban. Az ekkor kiültetett tövek télire szépen megerősödnek és már ősszel virágoznak is. Ügyelni kell azonban az ültetés utáni hőmérsékletre, mely jó szellőztetés mellett fokozatosan 20-22 C-fokra emelkedhet. Magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsékleten a levelek hervadni kezdenek. A jól meggyökerezett és hajtást nevelő töveknél visszacsípéssel alakítjuk ki a bokrokat. A visszacsípést akkor végezzük, mikor a virágbimbó borsó nagyságú. Ilyenkor alulról számítva a 4.-5., öt levéllemezt viselő levélnél csípjük el a hajtást. Ne sajnáljuk a virágrügyeket, mert eltávolításuk a későbbi minőségi termésnek az előfeltétele. Ha vakhajtások nőnek, akkor a visszacsípést mélyebben végezzük el, mégpedig a 2. ötlemezes levélnél. (A három lemezes leveleket ne számoljuk!) A vegetációs időben fontos, hogy a terminális (csúcsi) virágrügy egyedül maradjon, ezért a mellette és az alatta lévő bimbókat csípjük ki. Ezt időben kell elvégezni, mert csak akkor lesz a terminális virágrügy nagy és szépen fejlett. A virágszedés szintén érzékenyen érinti a növény életfolyamatait. Nagyon mély metszés erősen csökkenti az asszimilációs felületet, ezért 3-4 erős rügyet és levelet hagyjunk meg. Ősszel viszont, az utolsó virágszedésnél, ezt már ne vegyük figyelembe. Minden virágszedésnél tisztítsuk meg a bokrot, távolítsuk el a vak- és a gyenge hajtásokat. így egy vegetációs idő alatt 4-5 virágszedést érhetünk el; ezek után pedig pihentessük a töveket. OLGYAYEDE agrármérnök R. Gy. kassai olvasónk arra volt kíváncsi, hogy mi okozza leszedés után a birs belének, húsnak megbamulását. Levelében azt írja, hogy a gyümölcs kívülről szép sárga, de ha kettévágják, a magházban és a körülötte lévő húsban bámulás tapasztalható... Magházi rothadás Először a gyümölcsfélék rothadásáról kell szót ejtenünk. Minden gyü- mölcsrothadást penészgombák okoznak. Igen nagy azoknak a penészfajoknak a száma, amelyek romló gyümölcsön fordulnak elő. A gyakoribb fajok a romlás jellegéből felismerhetők. A fertőzés kapui apró sebek, amelyek részben rovarrágás, időjárási tényezők (jégverés) és más mechanikai sérülések (a gyümölcs ághoz ütődése) következtében keletkeznek, részben pedig egész finom, a gyümölcshéj fejlődése közben kialakult repedések, amelyek szintén kaput nyitnak a fertőzésnek. A raktározás során a gyümölcsön szintén történhet sérülés. Némelyik gomba pedig a kehelyöblön keresztül hatol be a magházba, s annak pusztulását, majd az egész gyümölcs rothadását okozza. A rothadást segíti a nedvesség és a magasabb hőmérséklet. Bizonyos fokú nedvesség szükséges a levegőben és a gyümölcs felületén is, hogy a gombák kicsírázzanak és behatolhassanak a gyümölcsbe. A kellő hő pedig a fejlődést és a gyümölcs érését is sietteti. Minél érettebb a gyümölcs, annál kevésbé el lenálló a penészekkel szemben. Az érés menetét a fény is támogatja, s így közvetve kedvez a rothadásnak. Bátran állíthatjuk, hogy a mindenütt megtalálható penészgombák kedvező körülmények között biztosan károsítóként lépnek fel. Ebben az esetben magházi rothadásról van szó, melyet a Fusarium avenaceum okoz. Ezek a gombák a magházban fejlődnek ki, s kifelé haladva rothasztják a gyümölcsöt. A magházban barna, zöldessárga, vagy akár skarlátpiros színű fonálzat fejlődik ki. A gombák még a szüret előtt a bibecsatornán keresztül hatolnak a magházba és megindítják a rothadást, ami gyakran csak a tárolás során tűnik fel, s csak akkor lesz nyilvánvaló, ha már a felszínt is eléri, illetve, ha felvágjuk a gyümölcsöt. A kórokozó fellépte az időjárástól függ, ezért bizonyos évjáratokban, amikor a szüret előtt tartósan párás, csapadékos az idő, kártétele súlyos lehet. Védekezés; a birs esetében nyugalmi időben szintén célszerű lemosó permetezést alkalmazni; a vegetációs időszak második felében pedig Dithane M-45 (0,2%-os) vagy Ort- hocid 50 WP (0,2%-os) oldatával permetezzünk. MIKLÓS DÉNES agrármérnök Szerkeszti: Pomichal Richard HÁZUNK TÁJA 1996. május 12. l/BSŰmap
