Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-12 / 19. szám

i/asflrnap 1996. május 12. hétről hétre Va sárnap 1996. május 12. A NAP kel 05.18 - nyugszik 20.19 órakor A HOLD kel 02.48 - nyugszik 14.51 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük PONGRÁC valamint Achilles, Böngér, Celesztin, Domitilla, Gemma, Johánna nevű kedves olvasóinkat Pongrác - a latin Pancratius rövidülése. Ez a görög Pankra- tioszból származik. Elemei: pan (minden) és kratosz (erő, hata­lom). május 13. Szervác május 14. Bonifác május 15. Zsófia, Szonja május 16. Mózes, Botond május 17. Paszkál május 18. Erik, Alexandra A hajhullást csak a padló állíthatja meg. Will Rogers amerikai színész, humorista Vasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona («52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (® 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat és a Mediaprlnt-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 SZLOVÁK-MAGYAR LAKOSSÁGCSERE 1946. május 14-e 50 évvel ezelőtt, 1946. május 14-én cikkelyezte be a magyar parlament a csehszlovák-magyar lakosság- cseréről szóló egyezményt, amelyet február 27-én írtak alá. Ezt a tiszta szláv állam megteremtésén munkálkodó csehszlovák kormány erőltette, a nagy­hatalmak támogatásával. Az egyezmény értelmében annyi felvidéki magyart telepíthettek ki (akarata el­lenére) Csehszlovákiából, ahány magyarországi szlovák önként el akarta hagyni Magyarország tria­noni területét. HUSZÁRIK ZOLTÁN Született: 1931. május 14-én, Domonyban. Meghalt: 1981. október 14-én, Budapesten. 65 éve született a magyar filmművészet kiemelkedő alakja. Már kisfilmjeiben is sajátos filmnyelvet al­kotott. A piacere című rövidfilmje számos nemzet­közi filmfesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát eredeti látásmóddal, mégis hi­telesen ábrázoló Szindbád (1971) a magyar filmművészet legjobb alkotásai közé tartozik. Képi kultúráját, grafikusművészetét színház- és filmdísz­lettervezőként is kamatoztatta, de illusztrált könyve­ket is. Másik jelentős alkotása a Csontváry című filmje. A SZLOVÁKIAI MAGYAROK EMLÉKNAPJA május 15-e 1942-ben ezen a napon zajlott le a szavazás a szlo­vák parlamentben a zsidók kitelepítéséről. A szava­zásban - egyedüli képviselőként - gróf Esterházy János ellenezte a zsidók kitelepítését, amiért a tö­meg a parlament épülete előtt szidalmazta és leköp- döste. Két évvel ezelőtt a szlovák parlament magyar képviselőcsoportja ezt a napot a szlovákiai magya­rok emléknapjává nyilvánította. GEREVICH ALADÁR Született: 1910. március 16-án, Jászberényben. Meghalt: 1991. május 15-én, Budapesten. Öt éve hunyt el a magyar sporttörténet egyik legki­emelkedőbb alakja, a hétszeres olimpiai bajnok kardvívó, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja. Első olimpiáján, 1932-ben Los Ange- les-ben csapatban szerzett aranyérmet. Az 1960-as római olimpián szerepelt utoljára az aranyérmes csapatban. Olimpiai érmein kívül kilenc világ- és öt Európa-bajnoki címet szerzett, ezen kívül 34-szer volt magyar országos bajnok. GUSTAV MAHLER Született: 1860. július 7-én, Kalischt-ban. Meghalt: 1911. május 18-án, Bécsben. 85 éve hunyt el a nagy osztrák zeneszerző és kar­mester. 1880-tól a Monarchia városaiban volt kar­mester, majd 88-91 között a Magyar Állami Ope­raház igazgatója. 1897-től Bécsben, majd 1910-től New Yorkban működött. Zeneszerzői munkássá­gában visszanyúlt a gyökerekhez, a bécsi klasszi­kusok dallamépítéséhez és a romantikusokhoz. Dalait, ciklusait ma is gyakran adják elő, szimfo­nikus műveit inkább csak ritka, ünnepi alkalmak­kor. A WSl S'üyOTZDVUÓ') Méry Gábor felvétele BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésé­re invitáljuk önöket. Múlt heti, 18. számunkban olvashatták Miklósi Péter interjúját Vladimír Pal­kóval. Kérdésünk: Melyik ellenzéki párt elnöksé­gének tagja az interjúalany? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A,6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó május 15-i számában közöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: Viktor Brjuhanov. az irredentizmus fóbiájáról Napjaink egyre terjedő betegsége a különféle fó­bia, vagyis beteges szorongás, félelem, irtázat valamitől. Az orvostudomány számtalan fajtáját ismeri. Vannak, akik a repülőben félnek utazni, vagy az utcai forgalom riasztja őket, mások a tö­megtől, a víztől, a póktól vagy mástól irtóznak. A szlovák sajtót rendszeresen olvasva úgy tűnik, hogy a nacionalista hajlamú hazafiaknál kiala­kult egy speciális fóbia, éspedig az „irredentiz­mus”. Naponta emlegetik és vádolják vele a ma­gyar politikusokat, azonban a konkrétumok ál­landóan hiányzanak, csak úgy nagy általános­ságban tartják őket irredentáknak. Megpróbáltam több tucat írás, nyilatkozat, szónoklat lényegét megérteni, és rájöttem, hogy a nacionalisták speciális szótárában az irreden­tizmus azonos az autonómiával. Aki ki meri ejte­ni az autonómiát, az a szemükben irredenta. Ugyanis zavaros logikájuk szerint az a magyar politikus, aki az itt élő kisebbségnek bármilyen autonómiát követel, az tulajdonképpen előkészíti a talajt a délvidék elszakűásához és anyaország­hoz való csatoláshoz, ami már irrendentizmus. Ez már beteges fóbia, amely sajnos egyre terjed. Fő képviselői a nemzeti párt, a DSZM és a Ma- tica slovenská. Rendszeres újságolvasó lévén, még a legva­dabb magyarellenes irományokban sem talál­tam olyan konkrét adatokat, hogy X. Y. követeli a magyarlakta vidékek anyaországhoz történő csatolását. Ugyanis ilyesmi nem létezik, csak az elvakult nemzetállami hazafiak fantáziájában. Ezek pedig naponta terjesztik az irredentizmus fóbiáját, amelyet a magyar lakosság többsége nem is egészen ért. Hiszen a magyar közösség lojális még a jogaikat megnyirbáló kormánnyal szemben is, és ebben az országban még nem akadt magyar politikus, újság, amely kétségbe vonta az ország területi egységének jogát. A he­lyi autonómiák kialakítása pedig nem irreden­tizmus, már csak azért sem, mert számos ország­ban kitűnően működnek és aki őszintén törek­szik az európai struktúrákba, az nem spekulál­hat határrevíziókra. Rádásul a szlovák-magyar alapszerződés is egyértelműen leszögezi a két or­szág közötti határok stabilitását. Kiderül, hogy a fóbiakeltés csupán arra jó, hogy a magyar ellenségkép éltetésével igazolni lehessen a világ és a demokratikus hazai közvé­lemény előtt a magyarokkal szemben érvényesí­tett törvényeket, rendeleteket, amelyek minden­honnan kiszorítják a magyarokat, még ha kitűnően ismerik is az államnyelvet és szakmai­lag is tehetségesek. Annak bizonyítására, hogy a magyarellenes uszítás milyen méreteket ölt, elegendő fellapozni a Slovenská Republika csupán egyetlen számát (IV. 22.). íme, az együttélés szlovák mákonyai: Az első és a második oldalon „Kitalált lamen- tációk a magyar kisebbség állítólagos asszimilá­ciójáról”. Szerzője, Slobodník úr szerint: „A Magyar Koalíció politikusai... tudják, hogy Nagy-Magyarország területi igényei lehetetle­nek közbeeső lépések nélkül, ezért ellenzik az olyan nemzetközi szerződéseket, amelyek eluta­sítják a közbeeső mérföldköveket a Nagy-Ma­gyarország felé vezető úton. ” Az egész írás a szlovák-magyar alapszerződés 1201-es ajánlása ellen ágál és azt bizonygatja, hogy az nem érvé­nyes. Az okoskodáshoz szokás szerint egy bár­gyú karikatúrát is mellékeltek, amelyen politiku­saink hajbókolnak Budapest előtt. A harmadik oldalon lévő kommentár címe: ,Az európai szakértők csukott szemmel járnak”, ha nem látják, hogy a szlovákiai magyarságnak mindene megvan, amit politikusai követelnek. Úgy látszik, mi is vakok vagyunk. Csak a sasszemű hazafiak látják azt is, ami nincs. A hírhedt Pius úr is hallatja hangját a 8. ol­dalon. Három megjegyzésben pellengérezi ki a magyarok aktivitását. A részleteket nem érde­mes megemlíteni, azonban azt a hazugságot kénytelen vagyok megcáfolni, hogy a Vasárnapi Új Szó (és nem ÚJ SZÓ!) állami dotácúival jele­nik meg. Független hetilap vagyunk. A 10. oldalon egy szeredi olvasó olyan kérdé­sekre óhajt válaszokat a magyar politikusoktól, ami egy közép-európai demokratikus országban nem lehet probléma. Csak éppen a diszkrimina­tív és másodrendű polgárokká degradáló kér­désre nem érdekli őt a válasz. Sajnos, egyelőre az irredentizmus-fóbia ter­jed. A hivatalos propaganda mindent elkövet a népszerűsítéséért. SZŰCS BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom