Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-12 / 19. szám

Kisebb-nagyobb határmenti csetepatékkal tarkítva ugyan, de gyakorlatilag 43 éven keresztül érvényben volt a két Korea, Észak és Dél között a kettejük hároméves háborúját lezáró fegyverszüneti megállapodás. Alighanem a történelem leghosszabb ideig hatályos ilyen jellegű egyezményének tekinthető, hiszen az egymás ellen hadat viselt felek rendszerint előbb vagy utóbb, de általában nem csak évtizedek múltán békeszerződéssel váltják fel. A Moszkva-barát KNDK-ra és a nyugati irányultságú Dél-koreai Köztársaságra osztott félszigeten azonban a mai napig a tűzszünetre korlátozódó cseppfolyós helyzet maradt fenn, nyilván abból eredően, hogy sem a szöuli, sem pedig a phenjani vezetés nem akart változtatni a feszültséget állandósító állapoton.

Idén április ötödikén a kommunista eszmékhez máig makacsul ragaszkodó Észak-Korea teljesen váratlanul, minden előzetes bejelentés nélkül felrúgta az 1953-as fegyverszüneti megállapodást és katonái behatoltak az Északot és Délt elválasztó 4 kilométer széles, 243 km hosszú demilitarizált övezetbe. Phenjanban ezzel egyidőben pedig értésre adták, hogy ezentúl érvénytelennek tekintik az említett Korea-közi tűzszüneti egyezményt. Még az ENSZ Biztonsági Tanácsának a fegyverszüneti egyezmény betartását sürgető határozott hangú felhívását is semmibe vették. A phenjani hivatalos közlemény szerint „az ország vezető hatóságai meg vannak győződve lépésük igazságosságáról és ezért mások véleményét nem veszik figyelembe”.

TÁMADNAK A KIM-FIÚ PARANCSÁRA

Már csak az a kérdés, hogy mikor tör ki a háború Koreában - írta a Nodong Szimbun kommunista

központi pártlap. Vezércikkében arról írt, hogy „töretlen aforradal- mi fegyveres erők harci szelleme és ha a csapatok parancsot kapnak Kim Dzong Iltől, készen állnak, s egyetlen csapással szétzúzzák az ellenséget". A cikk abból az alkalomból jelent meg áprilisban, hogy Kimet három éve választották meg a Honvédelmi Bizottság elnökévé.

A lap hozzáfűzte: „forradalmi fegyveres erőink a béke megőrzésére törekednek, de a mi türelmünknek is van határa ”.

AZ ÉSZAKI KARDCSÖRTETÉS OKAI

A történtek nyomán felmerült a kérdés, vajon mi lehetett a célja Észak kardcsörtetésének. A tények és a katonai erőviszonyok ismeretében a KNDK nem gondolhatta komolyan a háború kirobbantását. Észak több mint egymillió főt számláló katonasága ugyan kétszeres létszámbeli fölényben van, ám haditechnikája nyomába sem ér Dél modern hadseregének. Az utóbbit a világ ötödik legerősebb hadseregének tartják, amely ráadásul élvezi a Dél-Koreában állomásozó 36 400 fős amerikai katonai kontingens támogatását. Északnak viszont hírek szerint már üzemanyagra sem nagyon futná szűkös olajkészleteiből.

A kiszámíthatatlanul viselkedő észak-koreai kommunista rezsim magatartásának vélhetően politikai, s nem katonai okai vannak. Elsősorban az a szándék húzódhat meg a háttérben, hogy eltereljék a lakosság figyelmét az egyre súlyosabb ellátási gondokról, de legalább ilyen mértékben játszhatott szerepet az is, hogy megzavarják a Délen tartott választások nyugodt légkörét, hiszen az északi provokációkat közvetlenül a déli parlamenti voksolás előestéjére időzítették. Harmadsorban vélhetően szerepe lehet a KNDK-ban a kulisszák mögött zajló hatalmi harcnak. A „kedves vezérnek” becézett Kim ír Szén ugyan már két éve halott, de utódjául kijelölt fiát, Kim Dzsong Ilt a mai napig nem iktatták be sem az államfői, sem pedig a pártfőtitkári tisztségbe, s mindössze a Honvédelmi Bizottság élére nevezték ki. Az ellenfelei szerint a pszichopata

Kim-fiú beiktatása valószínűleg apja halálának második évfordulóján, tehát most nyáron esedékes. Észak-Korea a fegyvermentes övezetben végrehajtott erődemonstrációval egyúttal jelezni kívánta, hogy befolyásolni akarja az eseményeket a félszigeten. Sajátos eszközeivel azt próbálja elérni, hogy a békeszerződést Dél-Korea kiiktatásával az Egyesült Álllamokkal kösse meg. Bili Clinton múlt havi szöuli látogatásakor azonban egyértelműen Phenjan tudomására hozta, hogy semmilyen tárgyalásokba nem kezd Dél-Korea megkerülésével. Sőt, Szöullal egyetértésben azt javasolta, hogy kezdődjenek mielőbb Korea-közi tárgyalások a békeszerződésről Kína és az Egyesült Államok bevonásával. Az amerikai elnök hozzáfűzte: annak örülne a legjobban, ha sikerülne véglegesen kibékítenie egymással a két Koreát, mert a nemzetközi biztonság ügyét szolgálná, ha normalizálódna a helyzet a félszigeten. Észak hivatalosan egyelőre nem válaszolt, de baljós előjel a hivatalos hírügynökség, a KCNA közlése, amely szerint „a dél-koreai bábvezetőknek kapóra jött a Clinton-vizit, mert ezzel némileg kitörtek a nemzetközi elszigeteltségből”. Észak egyúttal felszólította az USA-t, hogy „tartózkodjon a mániákus dél-koreai militaristák támogatásától”...

A FESZÜLTSÉG KÖZELMÚLTJA

Amióta meghalt Kim ír Szén, megszaporodtak a két Korea közötti incidensek. A „Nagy Vezér” halálának másnapján, 1994. július 8-án északi részről lemondták a Korea-közi csúcstalálkozó előkészítő tárgyalásait. 1994 végén pedig az északi légvédelem saját légterében lelőtte a Dél-Koreában állomásozó amerikai egységek egyik helikopterét, amely véletlenül tévedt a KNDK légterébe. Következő év februárjában Phenjan posztjuk elhagyására szólította fel a Panmindzsonban székelő fegyverszüneti ellenőrző bizottságban tevékenykedő lengyel tiszteket. Nem várva meg az erőszakos kites- sékelést, a lengyel megfigyelői kontingens még tavaly februárban távozott. Már ez is arra utalt, hogy az észak-koreai vezetők elszánták magukat a koreai háború végén megkötött fegyverszüneti egyezmény felrúgására. Érvelésük szerint „eljött az ideje annak, hogy az amerikai imperialisták végre békét kössenek a koreai néppel”.

Mivel Dél-Korea, az USA és több más ország azt gyanította, hogy Észak-Korea atomfegyver előállításán munkálkodik, tavaly márciusban Japánnal közös konzorciumot hoztak létre, amely nukleáris fegyver előállítására kevésbé alkalmas, nyomottvizes reaktorokkal látja el Északot. Phenjan nemzetközi nyomásra ugyanis vállalta, hogy korszerűbb atomerőművek fejében leállítja grafitfé- kezésű reaktorait, amelyek atomfegyver előállításához szükséges hasadóanyagot termelhetnek.

Nem sokkal a reaktor-megállapodás létrejötte után viszont Phenjan tavaly júniusban közölte, hogy felmondja a tűzszüneti megállapodást, de akkor még semmilyen erődemonstráció nem követte ezt a bejelentést. Az elmérgesedett viszony ellenére Dél-Korea ingyen 150 000 tonna rizst szállított északi szomszédjának, mivel a katasztrofális nyári áradások elpusztították a termést. Ezzel egyidejűleg húszezer katona és számos felderítő helikopter bevetésével Dél- Koreában országos hajszát folytattak három északi kém ellen, közülük kettőt tűzharcban megöltek, egyet foglyul ejtettek.

MOSZKVA BESEGÍT

A Szovjetunió febomlása óta szinte teljesen befagyott Észak- Korea és Oroszország viszonya. Elmaradtak a két ország politikusainak találkozói és elapadt a korábbi bőséges támogatás is, főleg azután, hogy Moszkva három évvel ezelőtt egyoldalúan felmondta azt a megállapodást, amely szerint a KNDK megsegítésére kellett volna sietnie, ha támadás éri. Miután Észak-Korea április elején váratlanul felrúgta a fegyverszüneti egyezményt, napokon belül Phenjanban termett az orosz kormányfő-helyettes. Északon régen láttak vendégül ilyen magas rangú politikust a Kremlből, ám felettébb furcsa volt, hogy Vitalij Ig- natyenko mégsem találkozhatott Kim Dzsong Iliéi, aki hivatalos indoklás szerint nem tartózkodott a fővárosban. Később egy dél-koreai lap kiszivárogtatta, hogy Moszkva ezentúl nyolcféle gazdasági területen nyújt segítséget a KNDK-nak. Az is kiderült, hogy nem hivatalos megbeszéléseken észak-koreai részről többször azt a véleményt tolmácsolták, hogy elkerülhetetlen a háború, ám Igna- tyenko állítása szerint „némiképp sikerült megingatnia vendéglátóit ebbéli hitükben”.

halAl A GABONACSEMPÉSZEKRE

Észak-Koreában jelenleg már olyan súlyos méreteket ölt az élelmiszerhiány, hogy még a főváros, Phenjan lakói is a parkokban keresgélnek ehető füveket - állította az ENSZ Világélelmezési Alapja phenjani irodájának vezetője áprilisi jelentésében. A tavalyi áradások katasztrofális élelmiszerhiányt okoztak. Ősz óta különböző nemzetközi és jótékonysági szervezetek több mint negyedmillió tonna rizst és gabonát szállítottak, az országnak az októberi aratásig még ennek csaknem a hatszorosára lenne szükség. Májusban további 16 500 tonnányi segítség várható, de újabb ígéret egyelőre nincs. Az iroda becslése szerint a közel 23 milliós lakosság krónikus élelmiszerhiányban szenved. Eddig nincsenek hírek arról, hogy bárki éhen halt volna. Az AFP viszont tudósított arról, hogy a súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő országban 300 gabonacsempészt végeztek ki azóta, hogy tavaly novemberben hatályba lépett az élelmiszer-kereskedelmet szabályozó törvény. A dél-koreai titkosszolgálat szerint az északi hatóságok hasztalan igyekeznek gátat vetni a gabona kicsempészésének, hiszen csak tavaly egymillió tonnát juttattak ki az országból.

P. VONYIK ERZSÉBET

Dél-koreai katonák harckészültségben a határon.

Clinton Szöulban virágos fogadtatásban részesült. (Archív-felvételek)

KÜLFÖLD 1996. május 12. l/BSÉmap