Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-05 / 18. szám

IlasSmap 1996. május 5. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1996. május 5. A NAP kel 05.28 - nyugszik 20.10 órakor A HOLD kel 22.29 - nyugszik 07.01 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖRGYI - LESANA, LESIA valamint Angelus, Árvácska, Ernella, Kocsárd, Nyék, Özséb, Teofil, nevű kedves olvasóinkat Györgyi - elvonás a Györgyike névből, ez pedig a György férfi­névből keletkezett a Georgina női név magyarosítására a 19. század­ban oly módon, hogy az -ike kicsi­nyítőképzőt nőiesítő jelleggel alkal­mazták. május 6. Ivett, Frida május 7. Gizella május 8. Mihály május 9. Gergely május 10. Ármin május 11. Ferenc Ne szabadítsd meg a tevét a púpjától: talán épp teveségétől szabadítanád meg. (G.K.Chesterton) Uasámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (w 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (« 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona (®52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva («■ 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszoigá- lat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 BONAPARTE NAPÓLEON SZÜLETETT: 1769. augusztusz 15-én, Ajaccio/ Korzika szigetén MEGHALT: 1821. május 5-én, Longwood/Szent Ilona szigetén 175 éve halt meg a francia hadvezér, államférfi és politikus. Korzikán született, 16 évesen lett tüzér­hadnagy. A forradalom alatt Toulon ostromában tűnt ki, s tábornok lett. 1795-ben ő verte le a mo- narchisták felkelését. Sikeres olasz és egyiptomi hadjáratát kihasználva 1799-ben visszatért Francia- országba, államcsínnyel megdöntötte a Direktóriu­mot, s első konzul lett. Hatalmának megszilárdítá­sa után 1802-ben először örökös konzullá válasz­tatta magát, majd 1804. május 18-én császár lett. A koronázásra 1804. december 2-án került sor, VII. Pius pápa jelenlétében. Egész uralmát a fran­cia-angol hatalmi vetélkedés befolyásolta, a hege­mónia megszerzését szolgálták az ún. napóleoni háborúk is, amelyek során Európa nagy részét lei­gázta. Oroszországgal azonban nem bírt, hadserege csaknem elpusztult, majd 1813-ban a lipcsei „né­pek csatájáéban sorsdöntő vereséget szenvedett. Lemondott a trónról, s Elba szigetére vonult száműzetésbe, ahonnan 1815-ben visszatért, s is­mét megszerezte a hatalmat. 1815. június 18-án azonban a waterloo-i csatában ismét vereséget mértek rá, s ezután immár végleges száműzetés kö­vetkezett: Szent Ilona szigetére vitték, ahol 6 év múlva meghalt. A modern kor egyik legnagyob hadvezére és politikusa volt. Megszilárdította a tőkés társadalmi rendet, létrehozta a polgári igaz­ságszolgáltatás rendszerét, rendezte az állam és az egyház viszonyát. Egész más Európát hagyott ma­ga után, mint amilyen az ő előtte volt. Életművé­nek jelentős része fennmaradt, és tovább élt földré­szünk későbbi történelme során. BERZSENYI DÁNIEL SZÜLETETT: 1776. május 7-én, Egyházashetyén MEGHALT: 1836. február 24-én, Niklán. ' 220 éve született a költő, akadémikus. A XVII- XVIII. század fordulója magyar nemességének vi­lágnézeti küzdelmeit legerőteljesebben megszólal­tató lírikusa. A felvilágosodás és a romantika kö­zötti korszak jelentős költője, a klasszikus verselés páratlan mestere. 1803-tól haláláig niklai birtokán élt. Lírájának művészi tetőpontját a napóleoni há­borúk idején (1805-7) írt hazafias ódái jelentik. Esztétikai művei mellett „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól” címmel írt művé­ben jobb bánásmódot követelt a jobbágyoknak, s mozgósított az időszerű gazdasági reformok érde­kében. Új műfajt is teremtett: a bölcselkedő tartal­mú episztolát. A magyarokhoz című ódájához Ko­dály Zoltán komponált zenét. GRÓF KÁROLYI GYULA SZÜLETETT: 1871. május 7-én, Nyírbaktán MEGHALT: 1947. április 23-án, Budapesten 125 éve született a politikus, miniszterelnök. A bu­dapesti egyetem állam- és jogtudományi karát láto­gatta, majd vendéghallgatóként a berlini és a bonni egyetemen is megfordult. Ezután Arad megyei bir­tokán gazdálkodott. 1905-től tagja lett a felsőház­nak, és bekapcsolódott a Bécs és Fejérváry-féle „darabontkormány” elleni nemzeti ellenállásba. A Wekerle-kormány idején Arad vármegye és Arad város főispánja volt. Az első világháborúban tarta­lékos huszárhadnagyként szolgált az orosz fronton. Hazatérve 1919. május 5-én ellenkormányt alakított Aradon, majd a román megszállás után Szegeden. Trianon után, Arad megyei földjeit elvesztve, Sza­bolcs és Szatmár megyei birtokaira vonult vissza. 1927-ben az újjászervezett felsőház tagja, 1928-ban pedig koronaőr lett. Az 1931-es választások után rövid időre külügyminiszter lett, majd ugyanezen év augusztus 24-én miniszterelnökké nevezték ki. Kormányfői tevékenységét válságkezelő intézkedé­sekkel kezdte; adóemeléseket vezetett be, csökken­tette a köztisztviselők fizetését, a nyugdíjakat, be­szüntette az állami autók használatát. A szeptember 13-i biatorbágyi merénylet ürügyén bevezette a sta­táriumot. Az ország külföldi fizetési kötelezettsége­it viszont nem sikerült enyhítenie, s a belső társa­dalmi feszültségekkel sem tudott megbirkózni, egy­mást követték a szabadságjogok kiterjesztését, a szociálpolitikai védelmet követelő sztrájkok, illetve tüntetések. Már korábban vissza akart vonulni, de a kormányzó csak 1932. október 1-jén nevezett ki új miniszterelnököt, Gömbös Gyula személyében. A lemondását követő években Szatmár megyei birto­kán gazdálkodott, csak felsőházi tag maradt. A há­ború alatt Bethlen Istvánnal és Esterházy Móriccal együtt a kormányzó legbelső tanácsadói köréhez tartozott, és ebben a minőségében Kállay Miklós ún. „kiugrási politikáját” támogatta. HÓNAPSOROLÓ: íMÁJUS Ötödik hónapunk Maia mitológiai istennőről kapta ne­vét, aki az égboltot vállán tartó titánnak, Atlasznak a leánya, s egyben a növények fejlődésének oltalmazója volt. Ö volt Zeusz kedvese és Hermész anyja, akit Egyiptomban megannyi „bölcsességi könyv” szerzőjé­nek tartottak. Maia, hat nővérével együtt felkerült az égre, hetes csillagzatnak. Ez lenne a göncölszekér ne­ve; nem tévesztendő össze Maja, Buddha édesanyja nevével. A legenda szerint a még meg nem született későbbi világmegváltó fehér elefántként hatolt be any­ja méhébe - az állat a buddhista épületszobrászat ked­velt eleme lett. A májusban rendezett Ambarvalia a szántóföldszentelés ősi római ünnepe volt. Ezt a mezei testvérek által végzett háromszori rituális határjáró körmenetet sertés, birka és bika feláldozásával kötik össze, Mars isten tiszteletére. Májusban éneklik a „carmen arvale”-t, a legrégebbről fennmaradt római irodalmi emléket. Május a Pünkösd hava. Nálunk ünnepelt legfőbb je­les napjai: 1. A pünkösdi ünnepkör kezdő napja - Egykor leg­szebb mozzanata volt a májusfaállítás. A természet új­jászületésének ezt a jelképét a legények állították az eladósorban levő lányoknak. 4. Flórián - Azé napon vetett bab kisül. 6. Babvető János - A bab, a lencse vetőnapja. 10.-11.-12. Keresztjáró napok - A katolikusoknál ezeken a napokon a keresztjárók a templomban gyüle­keztek és énekes emberek vezetésével körmenetben végigjárták a határban álló kereszteket. 12. Pongrác - A Pongrác-napi eső nem jó a gabonára. 13. Szervác - A második fagyosszent. 14. Bonifác - A harmadik fagyosszent. 25. Orbán - Az utolsó fagyosszent. Donáttal együtt a szőlősgazdák pártfogója volt. Ha fagyos idő járta, be­sározták a szobát, szép időben viszont felvirágozták. Kezdődik a méhek rajzása. Orbán, hogyha napja tiszta, új borát édesen issza, De ha tőkéje megázik, itala ecetté válik. 29. Pünkösdszombat - Néhol ez volt a májusfaállítás napja. 30. Pünkösdvasárnap - A szentlélek eljövetelének napja. Akárcsak a húsvét, mozgóünnep. 31. Pünkösdhétfő - A gyerekek falubejáró, ado­mánygyűjtő pünkösdölésének napja. Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Szálljon házatokra az egek harmatja, mint azelőtt szállott az apostolokra. Valaha pünkösdhöz fűződött a legények ügyesség­próbával egybekötött pünkösdkirály-választása és a kislányok termésvarázsló és adománygyűjtő pünkösd- királyné-járása, pünkösdölése. Ha szent Orbánt megszenteled, Bőven lészen búzaszemed, Ha esőt hoz a déli szél, Szárazságot akkor ne félj, S cseresznyefád ha virágveszett, Dúsan lesz majd rozsból kereszted. Hegedűs Mária BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésé­re invitáljuk önöket. Múlt heti, 17. számunkban közöltük P. Vonyik Erzsébet Nukleáris lidércnyo­más című írását. Kérdésünk: Mi a neve a csernobi­li erőmű munkatáborba küldött igazgatójának? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prie­vozská 14/A,6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratis­lava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó május 8-i számában közöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: 1991. április 6-án. fOO'dái­a makacs riogatásról A békeszerető és fegyelmezett szlovákiai ma­gyar kisebbség azt várja, hogy a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifikálása után végre rendes kerékvágásba kerülnek a kap­csolatok és a sajtóból, valamint a politiku­sok szótárából kivész az örökös nacionalista riogatás, amely gátolja a megbékélést és a gyanásítgatások légkörét élteti. Nem akárkik fújják az ismert nótát. A múlt héten Meciar miniszterelnök a tévében kijelentette: „Léteznek Szlovákiában irre­denta törekvések? Léteznek! Létezik igyeke­zet a magyar nemzeti önrendelkezési jog ér­vényesítésére Szlovákiában? Létezik!” Mint általában mindig, a tüzeshangú uszí­tásokból ezúttal is hiányzanak a konkrétu­mok. Azok csak a „hazafiak” fantáziájában veszélyeztetik Szlovákia önállóságát. Ám ha a kormányfő így beszél, nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy az olvasó az egyik hetilapban már ilyesmikkel ijesztgeti a szlovák közvéle­ményt: „A szerződés aláírásának és ratifiká­lásának stabilitást kellett hoznia Közép-Eu- rópába. Kellett! Szerintem a szlovák állami­ságnak és területi egységének lassú végét je­lenti. Először jönnek a különféle ellenőrzé­sek, majd a demarsok, azután az autonómiá­ról szóló 1201-es európa-tanácsi ajánlás va- lóraváltása, majd a nagyhatalmak tanácsko­zása, amelyen elítélik a vérszomjas, hitszegő, szerződésfelrúgó szlovákokat, amit Szlovákia felosztása követ a szomszédok között. Vége. És ezúttal nem 1000 évre.” A józan ítélőképességű ember csak moso­lyogna az ilyesfajta képzelgéseken, ha nem tudná, hogyan mérgezi a szlovák köztudatot, és legyen az bármilyen bárgyú kitaláció, a tájékozatlan emberek körében elhinti a gya­nakvás mérgét. A szlovák hazafias sajtó minden héten produkál egy-két hasonló „népi megnyilatkozást”. De a kormánylap is előkotort a történelem ki tudja milyen szemétkosarából egy állító­lag hat éve Genfben megkötött magasszintű német-orosz megállapodást (?), amelyben Nagy-Magyarország visszaállítása szerepel. Nem számít, hogy semmi valós alapja nincs az egésznek, a fontos, hogy újra ijesztgetni lehet vele. Ezeknek a riogatásoknak az elhessegetésére elegendő lenne az alapszerződés azon cikkelyé­nek rendszeres elemzése, magyarázata, amely arra kötelezi a szerződő feleket, hogy lemonda­nak a határok megváltoztatásáról. Kell ennél kézzelfoghatóbb cáfolat minden fóbiára? Az alapszerződés mellett talán még na­gyobb biztosíték lenne Szlovákia számára a NATO-tagság, amely gyakorlatilag lehetet­lenné teszi két tagállam határkonfliktusát. Persze ma még nagy kérdés a NATO-tagság. A jelenlegi kormány ugyan számtalanszor ki­jelentette belépési szándékát, azonban ennek egyelőre két bökkenője van: Egyik: Nyugat-Európában és az USA-ban jelentős politikai erők kétségbe vonják a szlo­vákiai demokrácia érettségét a tagságra. Washingtoni befolyásos körök szerint a Meciar-kormány minden eszközzel a hatal­mát szilárdítja és nem a demokráciát. A másik kérdőjel a Nyugat ellen hecceit szlovák közvélemény, amely egy legutóbbi fel­mérés szerint csak úgy ötven százalékra tá­mogatja a NATO-tagságot. Kérdés, egy nép­szavazáson sikerülne-e többséget összeszedni a belépéshez? Sajnos, a semleges, idilli Szlo­vákia illúziója egyre népszerűbb a hazafiak körében. Csak éppen realitása nincs. Egyelőre az alapszerződés gyakorlati meg­valósítása csigalassúsággal indul. Lehetséges, hogy egy újabb kormányfői találkozó szüksé­ges ahhoz, hogy most már a két nép megbéké­lésének konkrét távlati feladatait tűzzék ki. Persze, az irredentizmussal, Nagy-Magyaror- szággal riogatás semmiképp sem teremt jó ala­pot a kulturális, kereskedelmi, turisztikai és egyéb kapcsolatok elmélyítéséhez, Szerencsére a szlovákiai magyarok eddig is becsületes, lo­jális állampolgárok voltak, és ahogy egyik bodrogközi olvasónk írta: „A mi falunkban most is magyar-szlovák egyetértés honol, való­jában nem is nagyon értjük a viszályokat. ” Reméljük, egyre több helyről kapunk ilyen híreket. SZŰCS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom