Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-28 / 17. szám
1948, LONDON . Fanny Blankers-Koen A kis Hollandia nagy sztárral rukkolt elő a londoni olimpián. És nem úszósztárral! Abban ugyanis nem lett volna semmi meglepő. Egy atléta igyekezett a csúcsok felé. Hogy a szakembereket érte- e meglepetés, vagy csak a közönséget, azt ma már bajos lenne eldönteni. Fanny első győzelme után arról kezdtek beszélni, hogy feltűnésében tulajdonképpen nincs is semmi meglepő. Fanny Blankers-Koen, utrechti háziasszony két gyermekes családanyaként versenyzett. Magas, szőke, tipikusan holland nő, tejfehér arccal, napszívott szőke hajjal, egészséges fogakkal. Odaállt a rajthoz, aztán megnyerte a 100 méteres síkfutást. Blankers-Koen attól a pillanattól kezdve sztori lett. Hogy addig is atleti- zált? Persze hogy atletizált. Otthon, a kedélyes hazájában, de, hogy elsőként vágtasson be az olimpiai célba? Ez már mégiscsak fantasztikus! Fanny asszonynak van egy fia és egy lánya, s a gyerekek papája volt az edzője. E pillanattól fogva lett érdekes a joviális holland üzletember, aki addig szerényen meghúzódott az ismeretlenségben, mint a felesége. Azután úgy látszott, lekerülnek a j napirendről, végtére minden csoda három napig tart, még az olimpián is. Csakhogy Fanny asz- szony megszokta a népszerűséget, a fotóriportere- két, az újságírókat. Gondolta, ha már ilyen kedve- sek, hálátlanság lenne elhanyagolni őket. Ezért úgy átlag kétnaponként szolgált valami kedvességgel. Megnyerte a 200 méteres síkfutást is. Újra az érdeklődés középpontjában állt. S amikor úgy tűnt, hogy csökken az érdeklődés, a 80 méteres gátfutásban diadalmaskodott. Ezzel tetőzött a meglepetéshullám. Az ellenfelek egyszerűen nem tudtak felocsúdni, a harmadik arany után Strickland, az ausztrálok neves vágtázója csak fogta a fejét, és érthetetlenül bámult a célnál. Egyszerűen nem értette, hogy fordulhatott elő háromszor is, hogy nem találkozott a célszalaggal. Mire odaért, a hollandok üdvöskéje már elszakította... Fanny Blankers-Koen fáradhatatlan, nagyszerű sportoló volt, aki az adott pillanatban a leggyorsabbnak és a legküzdőképesebbnek bizonyult. Magabiztos és nyugodt volt mindvégig. Első győzelme után megígérte a másodikat, a második után a harmadikat. Bízott magában. S London lassan megszokta, hogy nem tréfál, betartja a szavát. És ez bizony az ellenfeleket nyugtalanította a legjobban. A 4x100-as váltó hajráembereként szerezte meg negyedik aranyérmét. Tehát az angol fővárosban beállította Owens berlini csúcsát. De még Owens eredményei évtizedekre megszabták a felső határt, addig Fanny rekordjai tiszavirág életűek voltak. Természetesen nemzeti hősként tért haza Hollandiába, ahol virágeső fogadta, ismeretlenek borultak a nyakába és még hosszú hónapokig nem tudott nyugodtan kimenni az utcára... Később Blankers-Koen elkövette azt a hibát, hogy elindult a helsinki olimpián. Nagy tévedés volt. Nem nyert, és még a dobogóra sem sikerült felkapaszkodnia. De ez a halovány szereplés sem fosztotta meg a londoni dicsfénytől. Pályafutása befejezése után sokáig a holland női atlétacsapat kapitányaként tevékenykedett. SZABÓ ZOLTÁN Olvasóközeiben Vlastimil Plavucha, a jégkorong Extraliga gólkirálya VLASTIMIL PLAVUCHA 1990-ben került Besztercebányáról Kassára. Az akkor 22 éves hokisnak nem volt könnyű dolga, hiszen a kétszeres csehszlovák bajnokcsapatban több neves játékos is korongozott. Ennek ellenére rövid idő alatt a kelet-szlovákiai együttes meghatározó egyénisége lett. Olyannyira, hogy tavaly, valamint az idén ő volt az Extraliga gólkirálya. A válogatottban - nagy bánatára - eddig nem nyújtott olyan kimagasló teljesítményt, mint a bajnokságban. De bízik abban, hogy a most zajló bécsi világ- bajnokságon extraligás formában folytatja. Az alábbi beszélgetés a vb előtti pozsonyi edzőtáborozáson készült. síteni kellene a cseh és a szlovák Extraligát! • Minden jel szerint erre egyelőre nem kerül(het) sor. Az viszont már eldőlt, hogy jövőre nem tíz, hanem tizenkét csapat szerepel majd a honi élvonalbeli bajnokságban...- Ezzel - minden bizonnyal - nem emelkedik majd a bajnokság színvonala, sőt! Szerintem, több klub is anyagi nehézségekkel fog- Igen, mégpedig a play off-ne- gyeddöntőben. Eddig még mindig kikaptunk, remélem, az osztrák fővárosban mi jutunk a négy közé. • Ki lesz a világbajnok?- Svédország, Finnország vagy Kanada... • Becsben vajon félniük kell majd az ellenfél védőinek a Pla- vucha-Ilavsky-Rybovic triótól?- Nagyon remélem, hogy igen. NYOLCMILLIÓ a bajnoki címért SÉVJkGV ,68. november6- lapot* nős, bet „ólok a valoga- i (április U-ig • sikerei: két bap • Egy évvel ezelőtt 47 gólt ütöttél a ligában, most „csak” 34-et. Ám ez is elegendő volt a gólkirályi cím elnyeréséhez. Sikeres idényt zártál?- A bajnokságban, azt hiszem, igen, habár, a tavalyihoz képest, 13 találattal kevesebbet értem el. Viszont megint bajnokok lettünk, s ez a legfontosabb. Bárcsak Bécsben is így menne a gólütés. • Az idén igencsak árnyékként kísértek az ellenfél védői, akik nem bántak veled kesztyűs kézzel...- Nem ítélem el a kemény játékot, a durvásko- dást azonban igen. Előfordult, hogy egy- egy szándékos botütést követően én is odasóztam. Csak akkor bántam meg az egészet, amikor már a bün- tetőpadon ültem. A tengerentúlon a bunyó is a hokihoz tartozik. Az ameri- __ kai szurkolók igen élvezik, ha ütik-vágják egymást a korongozók. Nehogy valaki félreértsen, s azt higgye, azt szeretném, ha nálunk is gyakran verekednének a játékosok. • Az 1994/95-ös idényben mindenki a trencséni katonákat favorizálta, s erre 3:0-ra „lemostátok” őket a play off-döntőben. Az idén egyértelműen ti voltatok a nagy esélyesek. Nem féltetek attól, hogy visszavág a Dukla, amely nagyon készült a trónfosztásra ?- Tavaly nem volt mit veszítenünk, felszabadultan játszhattunk, s amikor megnyertük az első trencséni finálét, biztosak voltunk a végső sikerben. A mostani play off-sorozat előtt valamennyien bíztunk az elsőség megvédésében. Minden mellettünk szólt, én azt hiszem, HaScákék sem gondolták komolyan a trónfosztást, csak kötelességből beszéltek róla. • Nagyon együtt van a kassai csapat, talán most a BEK-ben is megállhatná a helyét... Valóban már csak a nemzetközi porondon kellene bizonyítanunk. Valahogy őszre mindig hullámvölgybe kerülünk. Legutóbb például nem sokkal a nyári felkészülés után játszottuk a BEK- meccseket. Fáradtak voltunk, s ezért kedvetlenül hokiztunk. A bajnokságban is csak a 8. helyen tanyáztunk. Aztán jött az edzőcsere és a nagy menetelés... • Három idényt játszottál a csehszlovák I. ligában. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a közös bajnokság színvonala összehasonlíthatatlanul magasabb volt. Egyetértesz ezzel?- Teljes mértékben! Nagyobb volt a konkurencia, s jóval több néző tekintette meg a meccseket. A Sparta, a Litvínov vagy a Jihla- va ellen mindig telt ház szurkolt. Én még mindig azt vallom, egyeküszködni. Több lesz az unalmas, ún. előre lefutott meccs. Sajnos. • Ha már a pénzt említetted, ide kívánkozik: igaz-e, hogy hétmilliót kapott a csapat az idei bajnoki címért?- Nem! Egymillióval többet! A sportolók nem szívesen beszélnek az anyagiakról, mert nálunk a szurkolók félremagyarázzák a dolgot. Különben vannak olyan emberek ebben az országban, akik jóval nagyobb összeget vághatnak zsebre, mint mi... • Lesz cseh-szlovák derbi a bécsi világbajnokságon? (Somogyi Tibor felvétele) Ha együtt marad a támadósor, akkor szerzünk egy-két kellemetlen pillanatot az ellenfeleknek. • A vébé után elkezdődik a játékoskeringő. Maradsz Kassán, vagy külföldön folytatod?- Egyelőre még nem tudom. Ha Csehországból kapnék egy jó ajánlatot, nem gondolkodnék, azonnal átigazolnék. De könnyen lehet, hogy maradok. Egy hónapon belül mindenre fény derül. Most ezzel nem foglalkozom, minden idegszálammal a bécsi világbajnokságra összpontosítok. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ NINCS A LISTÁN. Atlantáig biztosan nem kerül a tiltott ajzószerek listájára a Cannabis nevű serkentőanyag, amelynek használatát tavaly csupán Franciaországban hetvenöt sportoló szervezetében mutatták ki. A franciák arra hivatkoztak, hogy ez náluk társadalmi szokás. Kiderült, hogy az észak-amerikai profi kosárlabdaliga résztvevői - túledzett állapotban, a stresszhatás könnyebb elviseléséhez - szintén rendszeresen szedik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szakértői egyelőre kivárnak, más orvosok pedig jelzik: A Cannabis nem különösebben káros az egészségre, a dohányzás huszonötször veszélyesebb. OLIVIERI MÉG ÉL. Új nevet kívántak adni az olasz labdarúgó bajnokság másodosztályában szereplő Verona stadionjának. A választás az 1938-as világbajnokságon aranyérmet szerzett olasz válogatott kapusára, Aldo Olivierire esett. Már tartottak az előkészületek a ceremóniára, amikor egy idős úr felhívta a legnagyobb olasz sportlapot, és közölte: valami tévedés történt, ugyanis ő Olivieri... - Nagyon köszönöm az indítványt, de én szeretnék még élni, minél tovább - nyilatkozta a nyolcvanhat esztendős egykori hálóőr. A kellemetlenséget az okozta, hogy a javaslattevő rosszul emlékezett, és már halottnak vélte Olivierit. SZMISZLOY HETVENÖT ÉVES. Moszkvában hetvenötödik születésnapján köszöntötték Vaszilij Szmiszlovot, a sakksport történetének időrendben hetedik világbajnokát (1957-ben Botvinnyik ellenében hódította el a címet). A nemzetközi nagymester mindmáig nem hagyott fel az aktív játékkal és élénk zenei tevékenységet is folytat. Sikerlistáján tíz szovjet olimpiai csapatgyőzelem, öt Európa-bajnoki elsőség és több mint nyolcvan nemzetközi torna megnyerése szerepel. Sakkteoretikusként is elismerik, különösen a bástyavégjátékok elméletében alkotott maradandót. ZAGALO A SZEXRŐL. Mario Zagalo, az olimpiára készülő brazil labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a szex és a tétmérkőzések viszonyát firtatta: - Mindenképpen felszabadító hatású, ha egy labdarúgó szexuálisan „készül rá” az erőpróbára. Persze figyelni kell a mennyiségre. Jómagam állandóan figyelmeztetem játékosaimat, ne vigyék túlzásba az „ágyjeleneteket”. A mester hite szerint az összecsapásokat megelőző időszakban a fellépést komolyan vevő sportemberek tele'vannak feszültséggel, s az ilyesfajta stresszhelyzet feloldására a lehető legjobb módszer a szex.
