Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-31 / 13. szám
Vasárnap 1996. március 31. RIPORT A dobozokat nemcsak Dunaszerdahelyen használják együttműködését egy konzervdobozgyár létrehozásában. Üres gyártócsarnok nyilvánvalóan százával akadt az országban, konzervdobozra viszont ott van szükség, ahol működő konzervgyár is van. Ezenkívül ráéreztek arra, hogy ott érdemes tárgyalni, ahol a leggyorsabban tisztázódnak a tulajdonosi viszonyok. Sokat számított ugyanis, hogy ezután az elképzelés megvalósításához már nem volt szükség minisztériumi és más hasonló beleegyezésekre. így született meg a Dunako huszonöt százalékos, illetve a legnagyobb európai konzervdobozgyártó cégnek számító Car- naudMetalbox hetvenöt százalékos részvételével a közös vállalat, 160,4 millió koronás tőkével. A dunaszerdatalálniuk a piacot. Ebben elsősorban Szlovákiára és Morvaország déli részére számítanak. Gyártanak a lengyel és a magyar piacra is, de ott az eladás a konszern helybeli üzemein keresztül folyik. A dunaszerdahelyi üzem például a magyarországi, nagykőrösi céggel együtt szervezi a közép-európai üzletet.- Az együttműködés mindkettőnk számára hasznos. A mi modern hegesztett dobozgyártó vonalunkon csak kis dobozokat gyártunk, de ha valaki nagyobbakat igényel, akkor a tőlünk küldött anyagból Nagykőrösön gyártatjuk le azokat. A csarnokban gyártunk ún. húzott dobozokat is, amelyeket nálunk az emberek általában a faMegtelt élettel a Dunako üres csarnoka Prikler László felvételei Tavaly a hazai konzervgyárak kínálatában feltűnést keltett a dunaszerdahelyi Dunako egynémely terméke. Ebben az esetben azonban nem a tartalomról, hanem a csomagolásról volt szó. A cég ugyanis modern, a boltok polcairól idáig hiányzó tépőzáras dobozokba kedte kínálni termékei egy részét. Mint kiderült, egyik, évek óta befejezetlen csarnokukat kihasználva, szlovák-francia vegyesvállalatot alapítottak, amely egyebek mellett ilyen csomagolással is ellátja a vállalatot.- A vagyonjegyes privatizáció után tartott első közgyűlésen tisztázódtak a Dunako tulajdonosi viszonyai. Alig telt el néhány nap és már jelentkezett is egy külföldi cég, felajánlva Amikor a doboz házhoz jön Emmanuel Pouliquen elégedett a munkaerkölccsel arra lettünk figyelmesek, amint valaki sorra járja az ott dolgozókat és mindegyikükkel kezet fog. Kiderült: Emmanuel Pouliquen, a CarnaudMe- talbox Slovakia francia igazgatója érkezett meg. Készségesen válaszolt a kérdésre, hogy mennyire elégedett a dunaszerdahelyiekkel. Elmondta: nagyra értékeli, hogy nem egy privatizált állami vállalattal van dolga, hanem az alapoktól kezdve mindent újonnan létesíthettek. Szerinte a munkaerkölcs, illetve a szakmai hozzáértés szempontjából a dunaszerdahelyi üzemük teljes mértékben összehasonlítható a nyugatiakkal. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az alkalmazottak kiválasztása során nagyon körültekintően jártak el. Egyedüli különbséget a munkaszervezésben tapasztalt, de lassan ezt is sikerül leküzdeni. Igazán komoly gondot csak a társalgás okoz számukra, hiszen a vállalatnál dogozók ötféle nyelvet használnak és nem sikerül mindig megtalálni azt, amelyet az összes érintett beszél. Dunaszerdahelyen tehát egy újabb reményteljes vállalat kezdte meg a munkját. Ezzel elégedett Keszegh Pál, a társtulajdonos Dunako igazgatója is. Ők ugyanis azért vágtak bele a vállalkozásba, mert így az udvarukban tudhatják a dobozgyárat, ami időben és szervezésben nagy előnyt jelent számukra a konkurencia előtt. Persze az sem mellékes, hogy egy ekkora világcég a fejlődés szempontjából is komoly hátteret biztosít. Ennek első jelét jelenti a tépőzáras pástétomok piacra dobása, hamarosan pedig új lakkokat, csomagolásmódokat vezetnek be a rajtuk keresztül a szlovák piacra. Mindez azért nem jelent diadalmenetet, hiszen a tépőzárakat is óvatosan fogadta a piac. Keszegh Pál azonban bízik benne, hogy ez a fajta csomagolás nálunk is természetessé válik. Azt már tapasztalták, hogy néhány hónap múltán a konkurencia is felébredt, de a Dunako mindenképpen féléves előnnyel rendelkezik velük szemben. TUBA LAJOS ÜJABB KÜLFÖLDI VEGYESVÁLLALAT DUNASZERDAHELYEN helyi partner az épülettel és a telekkel fizette a részesedését, a partner pedig a technológiát szállította - jellemezte a cég létrejöttének körülményeit Szo- molay Ferenc, a kft. közös képviselője. Felélesztett tradíció Dunaszerdahelyen mindez nem jelentett újdonságot, hiszen az elmúlt időszakig a városnak volt konzervdobozgyára. Az Obal vállalat egykori helybeli üzeme azonban néhány éve már csak műanyaggal foglalkozik, így az ott tapasztalatot szerzett szakembereknek nagy szerepük volt az új üzem gyors beindításában. Molnár László, a CarnaudMetal- box Slovakia kereskedelmi igazgatója szerint híres anyavállalatuk elsősorban a műszaki fejlesztések és a gyártási tapasztalatok átadása során jelent számukra előnyt. Termékeik számára viszont maguknak kell meglusi disznóvágásokban használnak. Ezeket a hazai kereskedők gyorsan megismerték és az idei szezonban már több százezer darab kelt el belőlük. Ezenkívül rendelkezünk a befőttesüve- gekhez használatos csavarostetőket gyártó géppel is - mutatja be Molnár László, mit is sikerült elhelyezni abba a csarnokba, amellyel korábban senki sem tudott mit kezdeni. Főleg gépészeket várnak A termelést tavaly tavasszal kezdték meg és az első évben azonnal hetven millió koronás forgalmat értek el. Pás- tétomos és paradicsomos dobozaikkal a vásárlók nemcsak a Dunako termékei esetében találkozhatnak. Az egykori legnagyobb ilyen jellegű csehszlovák üzem, a babicei konzervgyár számára már tavaly is több mint négymillió dobozt szállítottak, idén pedig ez a szám várhatóan sokkal nagyobb lesz. Ezt Molnár László nagyon jó referenciának tartja, amelyre bármelyik üzleti tárgyalásukon nyugodtan hivatkozhatnak. Becslésük szerint az első évben a hazai piac tíz százalékát sikerült megszerezniük, de az idén szerették megháromszorozni termelésüket, vagyis harminc százalékos részesedésre törekednek. Ez persze befolyásolja majd a foglalkoztatottságot is. Jelenleg az állandó alkalmazottak száma harminc körül mozog, de a teljes kapacitás elérésekor száz fölé emelkedik. A felfutás idején igyekeztek építeni a korábban a másik vállalatnál szakképesítést szerzett emberekre, de számukra is állandó továbbképzést biztosítanak a technológiai újdonságokról, illetve a nyugati munka- szervezésről. A későbbiekben elsősorban a különböző szintű gépészeti végzettséggel rendelkezőkre számítanak. A termelési eredmények hallatán a látogatónak persze azonnal a fizetések jutottak az eszébe. Kiderült, hogy mint általában, ezeket itt is bizalmasan kezelik. De azért Molnár László annyit elárult: a szakmunkások az ipari átlagfizetés felett keresnek és „nem egy ezressel”. Ez viszont megfelelő munkatempóval jár, sőt a szezonban nem ritka a három műszakos, illetve a hétvégi munka sem. A konkurencia is felébredt Látogatásunk idején, a gépek zajától hangos csarnokban egyszer csak