Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-03-31 / 13. szám
UasÉrnap 1996. március 31. sp arte Slovakia to bar hi« cb»* the a*. > * *4 *¡>¿4 Bce*Mt &Jrop**a iutj. Of bau. •if *iM **trt»* ; «* <*m a»««« : hohmc. "1ÍE« rr.Bju S iluií'43 ****** t CThiratio (Tribune Szarajevói temető A Jugoszláviai Soros Alapítvány tavalyi jelentéséből „A kollektív szálláshelyeken és családoknál elhelyezett menekült gyermekek tízezrei 1995-ben is szervezetten kaptak segítséget. Alapvető szükségleteik fedezésére az alábbiakat szereztük be: 85 tonna élelmet, 3 tonna gyermektápszert, 10 000 darab, illetve pár téli gyermekruhát és cipőt, 10 000 méter ágy- neművásznat, 3 000 tanszerkészletet. 15 (XX) szilveszteri csomagot és 12 000 játékot a legkisebbeknek. Gyógyszerrel és egészségügyi anyaggal az egész országban 126, újszülötteknek való tejpótlóval pedig 32 egészségügyi intézményt segítettünk. Beszereztünk 32 orvosi készüléket is (a művesétől az elektroencefalográftól a panendoszkópig), 30 egyetemi klinika és kórház, valamint szakosított gyermekintézmény számára. Támogatásunkkal és szervezésünkben a Comell Egyetemen 20 orvos vett részt gyermekgyógyászati, ideggyógyászati, kardiológiai és aneszteziológiai tanfolyamokon. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az ENSZ-szankciók tartalmának egész ideje alatt sikerült rendszeresen ellátni gyógyszerrel és egészségügyi anyaggal többszázezer beteget szerte az ország egyészségügyi és szociális intézményeiben. A kiadói program hozzásegített 60 könyv és 30 folyóirat megjelenéséhez, valamint támogatta tízegynéhány kiadóház programját, amelyek elősegítik a jugoszláv társadalom kitárulkozását és fejlődését, a demokratikus politikai kultúra és az emberi jogok tiszteletben tartásának az előrehaladását, valamint az in- terkulturalizmus és az etnikai viszonyok fejlesztését. A vizuális művészetek, a színház, a zene, a rockkultúra és a film terén 90 tervezetet támogattunk. A Kraj inából érkezett menekültáradat nyomán előállt rendkívüli helyzetre, közvetlenül és a Jugoszláv Vöröskereszt révén azonnal élelmiszer- és gyógyszersegéllyel reagáltunk. Soros György úr 1995. augusztus 15-én újabb programot hagyott jóvá, amelyet az elkövetkező két évben valósítunk meg. Értéke 15 millió dollár, s a menekült gyermekek kapják. A Jugoszláviai Soros Alapítvány 1996-ban is folytatja munkáját és reméli, hogy továbbra is lesz lehetősége a jugoszláv szerzők és intézmények tudományos, oktatási, kulturális, művészeti, média-, egészségügyi és humanitárius tervezeteinek támogatására, mindenekelőtt pedig gyerekekre vonatkozó speciális programok megvalósítására.” P. VONYIK ERZSÉBET Szerbiában betiltották a Soros Alapítványt „Tudatom Önökkel, hogy a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság döntésével a Jugoszláviai Soros Alapítvány 1996. február 23-án megszűnt. ” Ez a rövid szöveg állt abban az értesítésben, amelyet Sonja Licht, a betiltott alapítvány vezetője juttatott el még aznap a belgrádi szerkesztőségekhez. Mindez február utolsó péntekjén történt, s tüstént érződött a letiltás hatása. Hétfőn már nem osztották ki a gyógyszerekből és gyógyászati anyagokból álló segélyt a szerbiai és a Crna Gora-i intézményeknek, valamint a humanitárius szervezetek sem vehették át a szokásos támogatást. A továbbtanuló szakembereknek sem nyújthatták át az ösztöndíj-szerződéseket. Csak önmagának jó az a rezsim, amelynek a jótevők se kellenek Nem jött derült égből villámcsapásként a belgrádi legfelsőbb bírósági döntés, amellyel betiltották a Soros Alapítvány munkáját. Egyrészt a szerbiai kultuszminisztérium ugyanilyen kicsengésű tavalyi döntése, másrészt a Soros ellen folytatott kíméletlen sajtókampány sejtetni engedte, hogy a bírósági döntés az alapítvány fellebbezésének ügyében nem lehet másmilyen és jóváhagyja a minisztérium ko rábbi eljárását. A betiltásra erélyesen reagált az ellenzéki Szerbiai Polgári Szövetség. Közleményében leszögezte, hogy „a jelenlegi rezsim gyorsított eljárással zárja be mindazokat az ablakokat, amelyek bármerre néznek, kivéve a valóságot, amit a hatalom fabrikál. Mindazok, akiknek Soros segítséget nyújtott az oktatásban, gyógykezelésben és abban, hogy túléljék a nincstelenséget, a menekültséget, most kihez forduljanak? Milosevics pártjához? Az a rezsim, amelynek jótevők sem kellenek, csak önmagának jó”. Összehangolt kampány a független médiák ellen Belgrádi ellenzéki pártok, a független sajtó és a külföldi újságírók egyértelműen úgy vélik, elsősorban a független médiák támogatása miatt volt szálka a szerb hatalom szemében Soros és alapítványa, hiszen mintegy 30 sajtótermék és egy tévé- csatorna fenntartásához nyújtott támogatást. A szókimondó médiák pedig nem illettek bele Milosevics elképzelésébe, amely szerint minden lapnak, tévének, rádiónak őt kellene dicsőítenie. Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el a szerb hatóságok intézkedéseit, egyebek között az alapítvány által pénzelt Stúdió B televízióadó betiltását. A State Department szerint ezek a lépések azt bizonyítják, hogy a szerb kormányzó párt összehangolt kampányt indított a véleményszabadság korlátozására. Washington kérte a belgrádi vezetést: engedélyezze az alapítvány további zavartalan működését. A külügyi szóvivő reményét fejezte ki, hogy Milosevics hallgat a szavukra, majd utalt arra, hogy a day- toni megállapodás kötelezi a feleket az emberi jogok, következésképpen a sajtószabadság normáinak a tiszteletben tartására. A Fehér Házban máris jelezték, t:",i. ■ /menu: „A nagypofájú milliárdos ráfizetett” Ezt írta már tavaly nyáron az antiszemitizmusáról hírhedt Zmena, az a lap. amely egyebek között Soros zsidó származásának durva kifigurázásáért, személyét sértő karikatúrák közléséért Meéiarék nívódíjában részesült! A lap tavaly koraősszel szalagcímben számolt be arról, hogy Sorost a szerbek 1995. augusztus elsejével kitiltották. S történt mindez három héttel azután, hogy a „zsidó származású nagypofájú tőzsdespekuláns” beszédet mondott Crans Montanában. A Zmena rosszallóan jegyezte meg, hogy Szlovákiában túl könnyen napirendre tértek a multimilliomosnak a svájci világgazdasági fórumon mondott beszéde felett, amelyben három országot (Szerbiát, Horvátorszá- got és Szlovákiái) vádolt meg azzal, hogy rokonszenvezik a fasizmussal. .Akkor, amikor szerb polgári személyek tömegei menekülnek és halnak meg feleslegesen Boszniában a NATO és az Európai Unió szüntelen kísérletezgetései miatt, Belgrádban olyan alapítvány működne, amely dúsgazdag támogatója beteges gondolatainak kísérleti jellegű megvalósítására szolgáló hatalmas tudományos laboratóriumot hozma létre. Ez a pénzmágnás azt hiszi, hogy pénzért mindent megkaphat. A Balkánon az emberi életnek egészen más ára van. mint az USA-ban, s ez az ár dollárban nem fejezhető ki. Ezért nem is csodálkozhatunk azon, hogy a szerbek kiutasították azt az alapítványt, amelynek kenyéradó gazdája Crans Montanában feltette a költői kérdést: Az emberek készek meghalni vallásukért, nemzetükéit, hazájukért, de vajon hajlandók lennének-e meghalni a nyitott társadalomért? Ezért jogos a szerb belügyminisztérium megállapítása, miszerint erkölcsileg ez az egyik legelvetemültebb kérdés, a nyugati liberális társadalom legellenszenvesebb terméke. ” A Zmena cikkét azzal a megállapítással zárja, hogy a szerb állam és az elnök rágalmazása elegendő indok a szerb minisztérium lépéseihez. Belgrád további magatartása szempontként eshet majd a latba, hogy Washington támogassa-e Szerbia újbóli belépését a nemzetközi pénzintézetekbe. Persona non grata? A magyar származású amerikai pénzmágnás a világ 25 országában tart fenn alapítványokat. Csak a posztkommunista országok segélyezésére évente 300 millió dollárt költ. Eddig Szerbia az egyetlen állam, ahonnan kitiltották, de másutt sem nézik jó szemmel a nyitott, demokratikus társadalom kialakulását támogató tevékenységét. Fehéroroszországból úgy próbálták kiutálni, hogy alapítványát nem vették fel az adó- mentességet élvező jótékony- sági szervezetek listájára. A Sorostól támogatást kapó szervezetek esetenként 40 százalékos jövedelemadót fizetnek az államnak. Bő félévvel ezelőtt Soros a svájci világgazdasági fórumon bíráló megjegyzéseket tett Szlovákia és Meéiar címére, s emiatt a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezte, hogy Soros Györgyöt minősítsék persona non gratának, amit a DSZM is támogatott. Ján Slota az ellenzék állítólagos szeptemberi palotaforradalmára vonatkozó elméletével állt elő, amely szerint Soros dollármilliókkal akarja megvenni a kormánykoalíció néhány képviselőjét. Slota először fejenként tízmillió dollárt emlegetett, később pontosította, hogy ennyi koronáról lenne szó, amit az átálló kormánypárti képviselők kapnának. Hetekig téma volt ez, majd közölték, hogy Slotáék kezdeményezték a Nyitott Társadalomért Alapítvány, vagyis az Open Society Fund tevékenységének feülvizsgálását és betiltásának lehetőségét. Meéiar pártja támogatta az indítványt, s ettől a szándékától csak akkor volt hajlandó elállni, ha Soros bocsánatot kér Szlovákiától. A bocsánatkérésre máig nem került sor, ám furcsamód az alapítvány elleni támadások lassan elültek. Kiderült, hogy miért: a készülő új alapítványi törvény valószínűleg tartalmaz majd megfelelő cikkelyt a Soros-féle kellemetlenkedők kipenderítésére. NEM KELL A PÉNZE... A pápa indiánkalandja Jóllehet, a pápa saját maga is vizsgálhatja az indiánok helyzetét - az amerikai kontinens a leggyakoribb úti céljai közé tartozik -, volt egy különös indiánepizód az életében, amelyről eddig nem tudott a világ. A 80-as évek végén az indiánok ügyéért odaadóan dolgozó angol rockénekes, Sting, kieszközölt egy vatikáni audienciát Raoni nevű törzsfőnök barátja számára. A kihallgatás, mint Londonban most nyilvánosságra hozták, majdnem botránnyal végződött. A vendég ugyanis a következőt mondta a vendéglátónak: „Az én istenem azt üzeni a tiédnek, hogy a misszionáriusainak el kell takarodniuk az indiánok földjéről”. S ha az angol énekes nem fogja le a kezét, talán meg is ütötte volna a pápát a dühös indián törzsfőnök...
