Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-02-25 / 8. szám

OLIMPIAI ___ SZTÁROK Q99 1900, PÁRIZS Yí«_y lE wrj A nyári ötkarikás játékok egyik legsikere­sebb atlétája. Az amerikai gumiember a szá­zadforduló olimpiáján tűnt fel: három arany­érmet nyert a helyből ugró számokban. St. Louisban (1904) csak neki sikerült ismételni a párizsi győztesek közül, s négy esz­tendővel később is bizonyított. Az elnyűhe- tetlen sportoló három olimpián nyolc alka­lommal állhatott a dobogó legfelső fokán. A játékok történetében ennél eggyel több elsőséget csak az amerikai úszó, Mark Spitz, a hosszútávfutó finn Paavo Nurmi és a szov­jet tornász Larisza Latinyina könyvelhet el. Ki is volt Ray Ewry? Egy biztos, különle­ges egyéniségnek számított. Lába szinte a hónaljából nőtt ki, gumiembernek vagy kí­gyóembernek becézték, pedig abban az időben a gumiipar még gyerekcipőben járt. Ewry 1893-ban született, ötéves korától gyermekbé­nulásban szenvedett. Úgy tűnt, egy életre tolószékhez lesz kötve. Szülei orvostól orvosig, kórháztól kórházig jártak, de nagyon sokáig eredmény nélkül. Már-már feladták a re­ményt, amikor egy ismeretlen doktor azt ta­nácsolta: csak akkor lehet esély, ha a beteg maga is nagyon akarja a gyógyulást. Persze, hogy akarta! De még hogyan. Az emberi test több mint 300 különböző izomzatból áll. Az orvos a bénult minden egyes izmára különleges gyakorlatot írt elő. Ewry ember- feletti munkát végzett, a legtöbbször dőlt ró­la a veríték. Ezt követően megtörtént a cso­da: meggyógyult! Húszévesen kezdett el új­ra járni. A magas, izmos fiatalember jelent­kezett egy atlétikai egyesületbe. Természe­tesen, a futószámokban nem tartozhatott a j legjobbak közé, viszont a helyből ugrásban i kezdettől fogva tündökölt. Mintha csak neki \ találták volna ki. Az 1968-as mexikói ötkarikás játékok előtt történt, Sacramentóban: egy nyakigláb néger 8,33 méterrel nyerte az amerikai atlé­ták válogatóversenyének távolugró számát. I Aztán másnap, a rendezők bohémsága foly­tán meg a reklám kedvéért elindult egy helyből távolugró viadalon, és 303 centimé­terrel győzött. Hatvan esztendővel azelőtt Ray Ewry kerek 30 centivel ugrott nagyob- I bat, és megszerezte nyolcadik olimpiai ara- j nyérmét. Csak a rend kedvéért, a nyakigláb j négert Bob Beamonnak hívták. Az 1968-ban általa elért 890 centis világcsúcsot több, j mint húsz évig hiába ostromolták az új csil- i lagok. Ray Ewry olimpiai eredményei példétla- i nők - Párizs (1900): helyből magas 166, helyből távol 321, helyből hármasugrás j 1058 cm. St. Louis (1904): 150, 347, 1055. I London (1908): 157, 333. (A hármasugrás j már nem szerepelt az angol fővárosban ren- : dezett játékok műsorán) Fantasztikus telje­sítmény a gumiembertől, aki legyőzte sor­sát! SZABÓ ZOLTÁN A l/asárnap februári vendége: KOCSIS ERZSÉBET Nem az első magyar élsportoló, aki bemutatkozásom után vissza­kérdez a telefonba: „Melyik lap­tól van?” Aztán már jönne is a portára, ha nem tartana Laci bá­csitól. Ugyanis éppen kötelező délutáni pihenője van az Euró- pa-bajnoki selejtező mérkőzésre érkezett magyar női kézilabda­válogatottnak, s Laurencz László szövetségi kapitány ilyenkor nemigen tűri a zavarást, vagy legalábbis tudni akar védencei hollétéről. Még a csapatkapitá­nyéról is. fgy az edzésre indulásig várunk a mester igenlő bólintá- sára. Utána egy kiruccanás a pú- chovi sportcsarnokba, ráhango­lódás (?) a másnapi mérkőzésre, és jöhet a beszélgetés. Nem vé­letlenül esett rá a választás: SÁ- RINÉ KOCSIS ERZSÉBET lett ugyanis tavaly a világ legjobb kézilabdázónője. Böbe - mert mindenki így szólítja - a Duna- ferr Dunaújváros KEK-győztes együttesének szintén csapatkapi­tány beállója, sokszoros magyar válogatott. • Még a decemberi magyar-koreai világbajnoki döntő előtt nyilatkozta: ha nyerünk, beleőrülök a boldogságba. Mennyire emelte a fellegekbe az ezüsté­rem megszerzése?- Sajnos, nem őrültem bele a sikerbe, mert nem nyertünk. Én megtettem min­dent a győzelem érdekében, de nem jött össze. Akkor hirtelen fájt, rossz volt, és sajnáltam az aranyérmet, ám utána na­gyon örültünk az ezüstnek is. • A vb alatt a kívülállók azon csodál­koztak, hogy a világ legjobbjának kihir­detett kézilabdázónő alig került pályára országa csapatában. Ez hogyan történ­hetett meg?- Nekem is nagyon rosszul esett. Tu­domásom szerint elsőségemet az 1994/95-ös idényben, vagyis a németor­szági Európa-bajnokságon és a Duna- ferr kupadiadala során nyújtott teljesít­ményemmel érdemeltem ki. Vagyis a világbajnokság már nem számított bele. Ha valaki kap egy ilyen címet, termé­szetes, hogy be akaija bizonyítani, nem véletlenül kapta. Eleinte nehezen ment a vb-n, mert nem kaptam játéklehetősé­get. A védekezésben Laci bá a hatosvo­nalat választotta, és a Pádár Ildikónak szavazott bizalmat. Ő viszont jól ját­szott, de mindenképpen rosszul esett, hogy ritkábban kerültem a pályára. Szá­momra aztán a vb-döntő kárpótolta a világbajnokságon átélt mellőzést. • Úgy tűnt, a zárótalálkozóra utolsó ászként került elő Laurencz edző tarso­lyából.- Laci bácsi úgy gondolta, hogy az alacsony és gyors ko­reaiakkal csupán az ugyancsak gyors em­berek tudják felvenni a versenyt. Ráadásul friss is voltam. Ha lett volna még valaki, aki ennyit tudott volna vállalni, akkor talán miénk az aranyérem. • Kevesebb vb-sze- repeltetéséért neheztel Laurencz Lászlóra?- Nem, főleg most már nem. Csak akkor, tény és való, nagyon fájt, hogy nem én kezdtem a vb-csapatban. Mert más lett volna a helyzet, ha engem küld elsőnek a pályára, és lebettlizek. Az természetes, hogy ilyenkor lecserélnek. De hogy nem rám esett a választás, hát az még inkább rosszul esett. • Válogatottbeli posztján Pádár Ildi­kó mindvégig kimagasló teljesítményé­vel szinte a kispadra kényszerítette. Ő mit szólt, amikor a világ legjobbjaként ünnepelték?- Férjem szintén a Dunaferr SE kézi­labdázója, lányunk, az ötéves Barbara is velünk van, szinte a pályán nő fel. Mi­vel egy csarnokban edzünk, napjában kétszer, és szüléink sem laknak a város­ban, így csak magunk törődünk vele. Azt hiszem, többet tud a kézilabdáról, mint sok húszéves felnőtt. Egyszerűen imádja a labdát. Nagyon szeretnénk, ha később ő is kézilabdázó lenne. Egyelőre az úszás alapjaival ismerkedik. • Úgy hírlik: ahol Böbe megjelenik, ott garantált a jó hangulat. Sohasem szokott szomorkodni?- Tényleg nagyon vígkedélyű lány vagyok, de emellett elég érzékeny is. goztam, mert a munka híve vagyok, s az évek során ennek érett be a gyümöl­cse. Viszonylag későn, csak huszonhá­rom esztendősen kerültem a válogatott­ba, utána jött a baba, amiatt is kihagy­tam. Sokan nem vállalják a szülést egy ilyen karriernél, én minden kockázatá­val együtt vállaltam. Később egy világ- bajnokság előtt szalagszakadást szen­vedtem, így nem utazhattam. Közben a válogatott lecsúszott az alagsorba, s emiatt kikerültünk a köztudatból. Ma­gyarországon viszont kétszer voltam az év játékosa, egyszer gólkirály, csak a nemzetközi porondon nem sikerült bi­zonyítanom. Hogyan keres?- Magyarországon sokan va­gyunk profi státuszban, ebből élünk. Az NB I első négy-öt csapatában jól fizetnek. Á világ legjobb játékosa a világon biz­tosan nem a legjobban keres, de még Magyarországon se. Csak jelzésekből tudom, nem tarto­zom a legtöbbet bezsebelők kö­zé. A kapott pénzről soha nem szoktunk fecsegni, sokszor egy­két száz forint különbség is rossz vért szülhetne. Ezért jó, hogy nem tudunk egymás pon­tos keresetéről.- Vele együtt mindenki örült a cím­nek, büszkék voltak arra, hogy végül is egy magyar lány kapta. Már többször el­mondtam: elismerésem nem csak az én érdemem, hanem a csapaté is. Tehát mindenki hozzá tette a maga részét. Na­gyon kiszolgáltatott poszton játszom, csak jó együttesben tudtam ilyen jól sze­repelni. Pádár Ildikónak meg pluszö­röm, hogy egy ilyen játékost tényleg padra tudott ültetni, jelezve: ő is beérett és kiváló kézilabdázó. • Magyar kézilabdázónő korábban még soha nem volt világelső. Mivel jár ez az elismerés? Csupán ünnepélyesen átadnak egy trófeát és kész?- Valójában igen. Anyagiakkal nem párosult. Erkölcsileg viszont a csúcsot jelenti. Mindenhol figyelték, tudták, hogy én kaptam. Egyszeriben az ér­deklődés középpontjába kerültem. • Állítólag sporto- ;í lói családból való...- Szüleim nem sportoltak, ám a gye- íj rekek meg unoka­íj testvéreim jóformán íj kivétel nélkül vala- j mennyien. Néhá- nyan magas szintre, j egészen a válogatott- íj ságig jutottak. Egyik íj unokatestvérem, j Nyári Zsuzsanna j: ugyanúgy vb-ezüs- jj térmes kézilabdázó, íj válogatott birkózó is jj akadt a rokonságban. • Fel sem merült [j önben valamikor, _____________| hogy az élet más te­rületén boldoguljon?- Elég korán megismerkedtem a sport örömeivel, szépségeivel, más tényleg nem nagyon motoszkált a fe­jemben. Elvégeztem a gimnáziumot, de már ott is testneveléstagozatra jártam. Az iskolacsapatban és egyesületben egyaránt játszottam. Már akkor a kézi­labdára tettem fel mindent. • Győri, de jelenleg Dunaújvárosban profiskodik. Férje és kislánya is ott él? Ők mennyire sportbarátok? Esténként meg, ha egyedül maradok, szoktam szomorkodni is. Nagyon bánt, ha nem megy a játék, vagy nem úgy megy, ahogy kellene. Olyankor igen magamba tudok zuhanni. Szerencsére férjem sokszor átse­gít a nehézségeken. Szüleim is kiskorom­tól maximális táma­szaim. Tehát családi körben oldom meg a gondjaimat, hogy az­tán a csapattársak kö­zött újra virulhassak. • Nem ma kezdett el kézilabdázni, még­is csak az 1994-es Európa-bajnokságon hallatott először ma­gáról. Netán koráb­ban nem volt jó sajtója? Vagy mi az oka annak, hogy csupán a harmadik iksz fe­lé közeledve tűnt fel a csillagok között?- Így is örülök, mert van akinek még ilyen korban sem sikerül idáig jutnia. Sohasem voltam semmiféle kézilabda­tehetség. Egyszerűen rengeteget dől­Sztárnak érzi magát?- Egyértelműen nem. Most ki­csit nagyobb a felhajtás körü­löttem, többet szerepelek a sajtóban, tévében, sokan emle­getnek. Jólesik ez nekem, de furcsa. Nincsenek sztárallűrje­im, mint mondtam, a munka híve, a kézilabda megszállottja vagyok. Semmi több. • Ki-kirepülő családanyaként hódol sportágának. Visszatértekor mivel szo­kott kedveskedni fészekben maradt fió­kájának? No meg férjének?- Ha otthon vagyok, ők kerülnek a középpontba, minden időmet velük töl­töm. Barbarának egy-egy kis ajándék­kal szoktam kedveskedni. Mikor itthon tartózkodom, féijemet maximálisan ki­szolgálom. Főzök, mosok, takarítok, hogy neki ezekre ne legyen gondja. Ő meg jól érzi magát, mert utazásaim ide­jén minden a nyakába zúdul. • Olvastam, utálja az alkoholt. Emi­att társaságban, vendégségben feltéte­lezhetően sorra éli át a kínos helyzete­ket...- Már nem, mert mindenki megszok­ta. Soha életemben nem ittam alkoholt. Ennek ellenére szeretek szórakozni, társaságba járni, és ott is attól, hogy nem iszom, még a hangulatom ugyano­lyan marad, viszem a prímet. Szilvesz­terkor meg az esküvőmön is alkohol- mentes pezsgővel koccintottam. Meccsek után csak odateszem a szám­hoz, de bele nem iszom. Pedig nincs rossz példakép a családban. Eleinte nem ittam, utána nem ízlett, aztán hu­szonhárom éves koromban azt mondta az apukám, ha addig nem szoktam meg, akkor már ne kóstol­gassam. Nem találok benne semmi jót. In­kább iszom a kólát, és eszem az édessé­get. • Nincs kedvenc étele. Egyetlen kikö­tése viszont, hogy tészta legyen és édes, amit választ. Netán a húst is mellőzi?- Nem vagyok vegetáriánus. A húsfélékből inkább a csirkét, a puly­kát, vagyis a szárnyasokat szeretem. Imádom a tésztaféléket, az édességet. Ez nagy baj: Ugye, nem kell részle­teznem, miért? • Ha Atlantában aranyat nyerne a magyar csapat, az örömmámorban meg­szegné valamelyik evési vagy ivási el­vét?- Próbáltam már az Európa-bajnoksá­gon, azóta nyertünk KEK-et is, de akkor sem sikerült berúg­nom. Idáig ígérget­tem, Atlanta előtt nem fogom. Még az aranyérem sem vál­toztathatja meg elha­tározásomat, legfel­jebb beleőrülök a boldogságba, vagy utána családommal együtt elmegyek va­lahova két hétre nya­ralni. J. MÉSZÁROS KÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom