Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-25 / 8. szám
A lisztharmatgombák elleni védekezés fontosságát nem /-% ; kell hangsúlyozni. Évről évre gondot okoz a szőlőt, almát, őszibarackot, uborkát, petrezselymet termesztők körében, de nem ismeretlen sok dísznövény (rózsa, dália, flox, begónia, kecskerágó) kultúrában sem. A fertőzés kialakulását segíti a termőhely és a fekvés, az éghajlat (a kontinentális klíma növeli a betegségre való hajlamot), a fajta (a Jonat- hán fajtakor pl. érzékenyebb, a Star- king fajtakörnél) és a koronaforma (szellős koronában kevésbé számíthatunk fertőzésre). IVfeg mindig sí pjiltlf nn A kémiai védekezés őskorában kizárólag kénkészítményeket használtak, előbb poliszulfidot, majd kollid- kén hatóanyagokat. Bár azóta sokat változott a világ, ezek a hatóanyagok még most is szerepelnek a növényvédő szer palettán, sőt sok tekintetben a reneszánszukat élik. Csak később jelentek meg a kénvegyüleA ken tekkel azonos, kontakt, közvetlenül ható szerves vegyületek. Nagy változást hozott a felszívódó típusú anyagok felfedezése és elterjedése. Viszonylag gyorsan kiderült azonban, hogy mértéktelen használatuk miatt a lisztharmatgombák hozzászoknak, rezisztencia alakul ki velük szemben, azaz hatástalanná válnak. KüUinlfgc* mikrogramilát untok Használjunk újra kénkészítményeket, pl. Thiovit-S-et! A rügypattanáskor ezzel indíthatjuk a védekezést, s a felszívódó szerek közé iktatva kiváló rezisztencia megszakító hatású. A Thiovit S különleges mikrogra- nulátum. Minden szemcse több ezer kéngolyócskát tartalmaz, amelyet nedvesítő és diszperziós réteg von be, ez segíti a fokozatos hatóanyagleadást és a tartós hatást. A mikrog- ranulátum könnyen önthető, nem porlődik és a vízben jól oldódik. A szemcsék átmérője 1-8 mikron közötti. A különböző szemcseátmérőkhöz más-más tulajdonságok tartoznak. Az 1 mikron alatti szemcsék perzselnek, a 8-10 mikron felettiek gyenge biológiai hatékonyságúak, mert nem adnak egyenletes fedettséget. A Thiovit S a legkedvezőbb, az 1-8 mikron közötti szemcsenagyságú ként tartalmazza, emiatt tökéletes biológiai hatékonyságú, mindenféle káros mellékhatás nélkül. Pontosan időzítsük A kórokozó biológiáját ismerve pontosan meghatározhatjuk a hatásos védekezés időpontját. Az almafalisztharmat a fertőzött rügyekben telel gombafonal formájában. Rügyfakadáskor azonnal fejlődni kezd és elindítja a fertőzések láncolatát. Nagyon fontos tehát, hogy a fertőzött rügyekkel berakott hajtásokat eltávolítsuk, s rügypattanás előtt, vagy rügypattanáskor Bariom- poliszulfiddal, Mészkénlével vagy Neivkénnel permetezzünk. Ezt követően zöldbimbós állapotban használjunk Thiovit S-t, majd ezt a permetezést pirosbimbós állapotban is ismételjük meg. A kén atkagyérítő hatású is. A szőlőlisztharmat különleges, megvastagodott sejtekből álló micé- liuma a rügypikkelyek között és a vesszők kérge alatt telel, az enyhébb teleket azonban a normál mi- célium is átvészeli. A fertőzött rügyekből, illetve vesszőkből a hazai időjárási körülmények között a szőlő kb. 15-25 cm hajtáshosszúságnál vagy az első levelek 4-5 cm- es fejlettségénél várható a fertőzés, amely enyhe telek után robbanásszerű lehet. Ez indokolja a rügy- pattanáskori kénes kezelést, amelyet a szőlő 15-20 cm-es hajtáshosszúságánál Thiovit S-sel permetezve ismételjünk meg. Fedezzük fel újra a kéntartalmú gombaölő szereket, mert kiválóan blokkolják a lisztharmatot, olcsók, közbeiktatásukkal pedig megakadályozhatjuk a felszívódó szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Kertészet és Szőlészet Amit ti krizantémról B. A. dunaszerdahelyi olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy foglalkozzunk részletesen a krizantém termesztésével. Múlt heti számunkban nagy általánosságban írtunk róla. A következő hetekben Olgyay Ede agrármérnök, biológus cikksorozatát közöljük, aki részletesen foglalkozik e népszerű kerti virág nevelésének titkával. A dugványozás Gyakorlati szempontból a krizantém termesztésénél csak a dugványokkal történő szaporításjöhet számításba. A szaporítást már januárban elkezdhetjük és májusig folytathatjuk. Az irányított nevelésnél pedig egész éven át végezhetjük. A dugványok szakszerű nevelése a jóminőségű virágok biztosításának az alapja. Ennek egyik alapfeltétele a megfelelő anyanövények kiválasztása, melynek á virágzás alatt meg kell történnie. Az anyanövénynek jól fejlettnek, egészségesnek kell lennie, sok virággal vagy nagy virágzattal kell rendelkeznie. A feltételeknek megfelelő, szaporításra kiválasztott alanyokat télen át fagymentes helyen kell tartani. Teleltethetjük őket fűtetlen üvegházban, „hideg” melegágyban, vagy akár az előszobában is. Később, ahogy kezd kitavaszodni, fokozatosan emeljük a helyiség hőmérsékletét és a fény intenzitását. Ezt követően megtörténhet a dugványok szedése. A dugványok leválasztását az anyanövényekről ne késsel végezzük, így ugyanis könnyen átvihetjük az esetleges vírus- fertőzést az egyik növényről a másikra; ezért azokat 2-4 leveles korban (amikor a száruk még nem fásodott el) inkább kézzel töijük ki. Kora tavasszal hosszabb, később rövidebb szárú dugványokat szedjünk. Az anyanövényeket a művelet előtt alaposan öntözzük be, mert utána könnyebb a dugványokat letörni. A gyökereztetésre többféle táptalaj (szubsztrátum) alkalmas. Legmegfelelőbb azonban a tőzeg és a homok, vagy a tőzeg és a perlit 1:1 arányú keveréke, amelyet ajánlatos gombaölő szerrel fertőtleníteni. A keverék vastagsága 5 cm, a gyökerezte- tés hőmérséklete pedig 16-18 C-fok legyen (ez az opümum). A dugványokat aránylag sűrűn tűzdeljük; legjobb azonban a 4 x 4 vagy 6x6 cm-es kötésben történő gyökereztetés. így 1 m2-es területen 400-600 dugvány is elfér. A kitűzdelt növények fölé vékony fóliát húzzunk úgy, hogy az ne érje őket. A továbbiakban már nem igényelnek különösebb gondoskodást és 2-3 hét alatt méggyökeresednek. Üvegház, fóliasátor hiányában a gyökereztetést műanyag zacskókban is elvégezhetjük. Megfelelő méretű zacskókat 8-10 cm magasságig keverékkel töltünk meg, ebbe viszonylag sűrűn dugványozunk, majd felettük a zacskót bekötjük. Meleg helyen a gyökeresedés gyorsan végbemegy. OLGYAY EDE agrármérnök Nagyabony A disznósajt készítésétől sokan azért idegenkednek, mert a nélkülözhetetlen préselést - megfelelő eszköz hiányában - deszkával, súlyokkal megoldani kényelmetlen és sokszor sikertelen. A cikkünkben ismertetett prés minden igényt kielégít, és olyan egyszerű, hogy még a leggyakorlatlanabb barkácsoló is könnyen elkészítheti. Nagy előnye, hogy a méreteken változtathatunk, így az itt közöltek csak tájékoztató jellegűek. Az alaplap (1) és a nyomólap (4) rétegelt lemezből vagy deszkából készült. Vastagsága a méreteinek megfelelően 15-22 mm. Az alaplapba vésővel vagy maróval egy U alakú vájatot is érdemes készíteni (B). Ebben a préseléskor meg- szurkált sajtból kicsurgó zsíros lé összegyűlik. Más megoldást is választhatunk. Növeljük meg az alsó lap szélességét a felsőhöz képest 30-40 mm- rel és erősítsünk a széleire ragasztással, szegezéssel vékony, lehetőleg keményfa peremet. Ha el akarjuk kerülni belül a lé megdermedését, akkor biztosítsuk (pl. egy furattal) a lé kifolyását. A prés lapjainak megerősítését és összeszorítását fémből készült alkatrészek biztosítják. A lábakat (2) és a felső peremeket (5) facsavarokkal erősítjük fel. A megszorítást a lábakhoz hegesztett 8-10 mm-es menetes csapokkal (3), alátétekkel (6) és egy-egy anyára hegesztett karral (C, 7) végezzük. Egyszerűsítésre is van lehetőség. Mind a lábakat, mind a fedőlapot megerősítő rátéteket fából is elkészíthetjük. A leszorításhoz pedig szárnyasanyát használhatunk. A menetes csap is helyettesíthető egy M 12 x 200- as kapupántcsavarral. A menetes csap, illetve az azt helyettesítő csavar hosszát nagyobb („disznótoros”) méretnél meg kell növelni. A használat utáni lemosás miatt a prés faanyagát - főleg akkor, ha az alkatrészei nem keményfából készültek - ajánlatos meleg étolajos beitatással vízhatlanítani, a fém alkatrészeket pedig vékonyan beolajozni. Ezermester (rövidítve) Szerkeszti: Pomichal Richard LEVÉLSAROK V. I. gadóci (Komárom) olvasónk levelében elmondja, hogy néhány éve pázsitot létesített udvarában, amely gondos ápolás mellett nagyon szépen fejlődött. Tavaly azonban „azt a részt, ahol a napfény délután csak 14—15 óráig éri, ellepte a zöld moha, ami a füvek 40-50 %-át tönkretette. Ezeket a mohafoltokat ... az év folyamán képtelem voltam likvidálni.” - teszi hozzá elkeseredve. Kellemetlen vendég — a moha A leírtak alapján arra következtetünk, hogy a moha elsősorban az árnyékos, nyirkos udvarrészeken jelent meg. Itt bizonyára a talaj is nehéz, levegőtlen, így minden feltétele megvan annak, hogy ez az igénytelen növényke megtelepüljön. Tegyük még hozzá azt is, hogy bizonyos mohafajok esetében a talaj savanyú kémhatása is hozzájárul a terjedéshez. Ez azonban — ismerve a Csallóköz talajviszonyait — kevésbé valószínű. A szakirodalom általában azt ajánlja, hogy nyirkos, levegőtlen, árnyékos részekre ne ; telepítsünk gyepet. Ha azonban a mohák megjelennek, akkor levegőztetéssel próbáljunk meg változtatni a mohák számára j kedvező élőhelyi viszonyokon. | Erre alkalmas eszköz az ábrán- , kon is látható szöges henger vagy rögtörő. Ha ilyennel nem i rendelkezünk, akkor ásóvillával, . vasgereblyével is sikeresen avat- I kozhatunk be. Vegyszeres védekezéssel is megpróbálkozhatunk. Oldjunk , fel 10 liter vízben 1,5-2 kg vas- : gálicot (az így készített oldat 15—20 százalékos lesz) és ezzel ' öntözzük be a mohás részeket. ! Ennek a beavatkozásnak kettős | haszna is van (tehát nemcak a kellemetlen vendéget űzi el), mi- i vei hozzájárni a pázsitfüvek klo- I rofillképződéséhez. A túlságosan tömörödött gyep levegőztetése Amennyiben mégis a talaj savanyú kémhatása lenne a mohá- sodás elsődleges oka, akkor szóljunk ki a gyepre mésztartalmú műtrágyákat (mészsalétro- mot, azaz pétisót; szlovákul du- sicnan amónny), melyekkel a savanyú vegyhatást közömbösíthetjük. A mohák likvidálása mellett végezzük el a tavaszi gyepápolási munkákat is. Gereblyézzük le a füvet vasgereblyével (az összegyűlt növényi részeket komposztáljuk). Ott, ahol a fű kipusztult, ássuk fel a talajt és vessük újra.(Ha a fű az elmúlt évben olyan helyre is átteijedt volna, ahol nem kívánjuk megtartani, akkor onnan gyeptéglákat vághatunk, s azokkal pótolhatjuk a kopaszodó részeket.) A magvetést mindig szórjuk le 1—2 cm vastagon rostált, szerves anyagban gazdag kerti földdel vagy komposzttal, majd tömörít- sük. A gyep ápolásánál jó szolgálatot tesz az ún. acatoló (egy hosszabb botra erősített éles fémlap), mellyel a gyermeklánc- füvet, s más gyomokat könnyen kivághatjuk. Hadd jegyezzük meg azt is, hogy a szakemberek szerint „a gyep az legyen gyep”, s így abban nincs helye a százszorszépnek sem, mert alóla szintén kiTALAJLEVEGŐZTETÉS BARÁZDÁKKAL LYUKAKKAL TALAJPROFIL LEVEGŐZTETÉSE TALAJPROFIL BEGYÖKEREZTETÉS UTÁN TALAJLEVEGÖZTETÉS HÁLÓS RENDSZERBEN A gyep talajának levegőztetése HÁZUNK TÁJA 1996. február 25. I/BSŰmap
