Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-02-25 / 8. szám

A lisztharmatgombák elleni védekezés fontosságát nem /-% ; kell hangsúlyozni. Évről év­re gondot okoz a szőlőt, almát, őszi­barackot, uborkát, petrezselymet ter­mesztők körében, de nem ismeretlen sok dísznövény (rózsa, dália, flox, begónia, kecskerágó) kultúrában sem. A fertőzés kialakulását segíti a termőhely és a fekvés, az éghajlat (a kontinentális klíma növeli a beteg­ségre való hajlamot), a fajta (a Jonat- hán fajtakor pl. érzékenyebb, a Star- king fajtakörnél) és a koronaforma (szellős koronában kevésbé számít­hatunk fertőzésre). IVfeg mindig sí pjiltlf nn A kémiai védekezés őskorában ki­zárólag kénkészítményeket használ­tak, előbb poliszulfidot, majd kollid- kén hatóanyagokat. Bár azóta sokat változott a világ, ezek a hatóanyagok még most is szerepelnek a növény­védő szer palettán, sőt sok tekintet­ben a reneszánszukat élik. Csak később jelentek meg a kénvegyüle­A ken tekkel azonos, kontakt, közvetlenül ható szerves vegyületek. Nagy válto­zást hozott a felszívódó típusú anya­gok felfedezése és elterjedése. Vi­szonylag gyorsan kiderült azonban, hogy mértéktelen használatuk miatt a lisztharmatgombák hozzászoknak, rezisztencia alakul ki velük szemben, azaz hatástalanná válnak. KüUinlfgc* mikrogramilát untok Használjunk újra kénkészítménye­ket, pl. Thiovit-S-et! A rügypattanás­kor ezzel indíthatjuk a védekezést, s a felszívódó szerek közé iktatva ki­váló rezisztencia megszakító hatású. A Thiovit S különleges mikrogra- nulátum. Minden szemcse több ezer kéngolyócskát tartalmaz, amelyet nedvesítő és diszperziós réteg von be, ez segíti a fokozatos hatóanyag­leadást és a tartós hatást. A mikrog- ranulátum könnyen önthető, nem porlődik és a vízben jól oldódik. A szemcsék átmérője 1-8 mikron kö­zötti. A különböző szemcseátmérőkhöz más-más tulajdonságok tartoznak. Az 1 mikron alatti szemcsék perzsel­nek, a 8-10 mikron felettiek gyenge biológiai hatékonyságúak, mert nem adnak egyenletes fedettséget. A Thi­ovit S a legkedvezőbb, az 1-8 mik­ron közötti szemcsenagyságú ként tartalmazza, emiatt tökéletes biológi­ai hatékonyságú, mindenféle káros mellékhatás nélkül. Pontosan időzítsük A kórokozó biológiáját ismerve pontosan meghatározhatjuk a hatásos védekezés időpontját. Az almafalisztharmat a fertőzött rügyekben telel gombafonal formájá­ban. Rügyfakadáskor azonnal fejlődni kezd és elindítja a fertőzések láncolatát. Nagyon fontos tehát, hogy a fertőzött rügyekkel berakott hajtá­sokat eltávolítsuk, s rügypattanás előtt, vagy rügypattanáskor Bariom- poliszulfiddal, Mészkénlével vagy Neivkénnel permetezzünk. Ezt kö­vetően zöldbimbós állapotban hasz­náljunk Thiovit S-t, majd ezt a per­metezést pirosbimbós állapotban is ismételjük meg. A kén atkagyérítő hatású is. A szőlőlisztharmat különleges, megvastagodott sejtekből álló micé- liuma a rügypikkelyek között és a vesszők kérge alatt telel, az eny­hébb teleket azonban a normál mi- célium is átvészeli. A fertőzött rü­gyekből, illetve vesszőkből a hazai időjárási körülmények között a szőlő kb. 15-25 cm hajtáshosszú­ságnál vagy az első levelek 4-5 cm- es fejlettségénél várható a fertőzés, amely enyhe telek után robba­násszerű lehet. Ez indokolja a rügy- pattanáskori kénes kezelést, amelyet a szőlő 15-20 cm-es hajtáshosszú­ságánál Thiovit S-sel permetezve is­mételjünk meg. Fedezzük fel újra a kéntartalmú gombaölő szereket, mert kiválóan blokkolják a lisztharmatot, olcsók, közbeiktatásukkal pedig megakadá­lyozhatjuk a felszívódó szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Kertészet és Szőlészet Amit ti krizantémról B. A. dunaszerdahelyi olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy foglalkozzunk részletesen a krizantém ter­mesztésével. Múlt heti számunkban nagy általánosság­ban írtunk róla. A következő hetekben Olgyay Ede agrár­mérnök, biológus cikksorozatát közöljük, aki részletesen foglalkozik e népszerű kerti virág nevelésének titkával. A dugványozás Gyakorlati szempontból a kri­zantém termesztésénél csak a dugványokkal történő szaporí­tásjöhet számításba. A szaporí­tást már januárban elkezdhet­jük és májusig folytathatjuk. Az irányított nevelésnél pedig egész éven át végezhetjük. A dugványok szakszerű ne­velése a jóminőségű virágok biztosításának az alapja. Ennek egyik alapfeltétele a megfelelő anyanövények kiválasztása, melynek á virágzás alatt meg kell történnie. Az anyanövény­nek jól fejlettnek, egészséges­nek kell lennie, sok virággal vagy nagy virágzattal kell ren­delkeznie. A feltételeknek megfelelő, szaporításra kivá­lasztott alanyokat télen át fagy­mentes helyen kell tartani. Te­leltethetjük őket fűtetlen üveg­házban, „hideg” melegágyban, vagy akár az előszobában is. Később, ahogy kezd kitava­szodni, fokozatosan emeljük a helyiség hőmérsékletét és a fény intenzitását. Ezt követően megtörténhet a dugványok sze­dése. A dugványok leválasztását az anyanövényekről ne késsel végezzük, így ugyanis könnyen átvihetjük az esetleges vírus- fertőzést az egyik növényről a másikra; ezért azokat 2-4 leve­les korban (amikor a száruk még nem fásodott el) inkább kézzel töijük ki. Kora tavasszal hosszabb, később rövidebb szá­rú dugványokat szedjünk. Az anyanövényeket a művelet előtt alaposan öntözzük be, mert utána könnyebb a dugvá­nyokat letörni. A gyökereztetésre többféle táptalaj (szubsztrátum) alkalmas. Legmegfelelőbb azonban a tőzeg és a homok, vagy a tőzeg és a perlit 1:1 arányú keveréke, amelyet ajánlatos gombaölő szerrel fertőtleníteni. A keverék vastagsága 5 cm, a gyökerezte- tés hőmérséklete pedig 16-18 C-fok legyen (ez az opümum). A dugványokat aránylag sűrűn tűzdeljük; legjobb azon­ban a 4 x 4 vagy 6x6 cm-es kötésben történő gyökereztetés. így 1 m2-es területen 400-600 dugvány is elfér. A kitűzdelt növények fölé vékony fóliát húzzunk úgy, hogy az ne érje őket. A továbbiakban már nem igényelnek különösebb gon­doskodást és 2-3 hét alatt méggyökeresednek. Üvegház, fóliasátor hiányá­ban a gyökereztetést műanyag zacskókban is elvégezhetjük. Megfelelő méretű zacskókat 8-10 cm magasságig keverék­kel töltünk meg, ebbe viszony­lag sűrűn dugványozunk, majd felettük a zacskót bekötjük. Meleg helyen a gyökeresedés gyorsan végbemegy. OLGYAY EDE agrármérnök Nagyabony A disznósajt készíté­sétől sokan azért idegenkednek, mert a nélkülözhetetlen préselést - megfelelő eszköz hiányá­ban - deszkával, súlyok­kal megoldani kényelmet­len és sokszor sikertelen. A cikkünkben ismerte­tett prés minden igényt kielégít, és olyan egy­szerű, hogy még a leggyakorlatlanabb bar­kácsoló is könnyen elké­szítheti. Nagy előnye, hogy a méreteken változ­tathatunk, így az itt kö­zöltek csak tájékoztató jellegűek. Az alaplap (1) és a nyomólap (4) rétegelt le­mezből vagy deszkából készült. Vastagsága a mé­reteinek megfelelően 15-22 mm. Az alaplapba vésővel vagy maróval egy U alakú vájatot is ér­demes készíteni (B). Eb­ben a préseléskor meg- szurkált sajtból kicsurgó zsíros lé összegyűlik. Más megoldást is választ­hatunk. Növeljük meg az alsó lap szélességét a felsőhöz képest 30-40 mm- rel és erősítsünk a széleire ragasztással, szegezéssel vé­kony, lehetőleg keményfa peremet. Ha el akarjuk ke­rülni belül a lé megdermedé­sét, akkor biztosítsuk (pl. egy furattal) a lé kifolyását. A prés lapjainak me­gerősítését és összeszorítását fémből készült alkatrészek biztosítják. A lábakat (2) és a felső peremeket (5) facsa­varokkal erősítjük fel. A megszorítást a lábakhoz he­gesztett 8-10 mm-es me­netes csapokkal (3), alá­tétekkel (6) és egy-egy anyára hegesztett karral (C, 7) végezzük. Egyszerűsítésre is van lehetőség. Mind a lába­kat, mind a fedőlapot me­gerősítő rátéteket fából is elkészíthetjük. A leszorí­táshoz pedig szárnyasa­nyát használhatunk. A menetes csap is helyette­síthető egy M 12 x 200- as kapupántcsavarral. A menetes csap, illetve az azt helyettesítő csavar hosszát nagyobb („disz­nótoros”) méretnél meg kell növelni. A használat utáni le­mosás miatt a prés fa­anyagát - főleg akkor, ha az alkatrészei nem ke­ményfából készültek - ajánlatos meleg étolajos beitatással vízhatlanítani, a fém alkatrészeket pedig vékonyan beolajozni. Ezermester (rövidítve) Szerkeszti: Pomichal Richard LEVÉLSAROK V. I. gadóci (Komárom) olvasónk levelében elmondja, hogy néhány éve pázsitot létesített udvarában, amely gondos ápolás mellett nagyon szépen fejlődött. Tavaly azonban „azt a részt, ahol a napfény délután csak 14—15 óráig éri, ellepte a zöld moha, ami a füvek 40-50 %-át tönkretette. Ezeket a mohafoltokat ... az év folyamán képtelem voltam likvidálni.” - teszi hozzá elkeseredve. Kellemetlen vendég — a moha A leírtak alapján arra következte­tünk, hogy a moha elsősorban az árnyékos, nyirkos udvarrészeken jelent meg. Itt bizonyára a talaj is nehéz, levegőtlen, így minden feltétele megvan annak, hogy ez az igénytelen növényke megtele­püljön. Tegyük még hozzá azt is, hogy bizonyos mohafajok eseté­ben a talaj savanyú kémhatása is hozzájárul a terjedéshez. Ez azonban — ismerve a Csallóköz talajviszonyait — kevésbé való­színű. A szakirodalom általában azt ajánlja, hogy nyirkos, le­vegőtlen, árnyékos részekre ne ; telepítsünk gyepet. Ha azonban a mohák megjelennek, akkor le­vegőztetéssel próbáljunk meg változtatni a mohák számára j kedvező élőhelyi viszonyokon. | Erre alkalmas eszköz az ábrán- , kon is látható szöges henger vagy rögtörő. Ha ilyennel nem i rendelkezünk, akkor ásóvillával, . vasgereblyével is sikeresen avat- I kozhatunk be. Vegyszeres védekezéssel is megpróbálkozhatunk. Oldjunk , fel 10 liter vízben 1,5-2 kg vas- : gálicot (az így készített oldat 15—20 százalékos lesz) és ezzel ' öntözzük be a mohás részeket. ! Ennek a beavatkozásnak kettős | haszna is van (tehát nemcak a kellemetlen vendéget űzi el), mi- i vei hozzájárni a pázsitfüvek klo- I rofillképződéséhez. A túlságosan tömörödött gyep levegőztetése Amennyiben mégis a talaj sa­vanyú kémhatása lenne a mohá- sodás elsődleges oka, akkor szóljunk ki a gyepre mésztartal­mú műtrágyákat (mészsalétro- mot, azaz pétisót; szlovákul du- sicnan amónny), melyekkel a sa­vanyú vegyhatást közömbösít­hetjük. A mohák likvidálása mellett végezzük el a tavaszi gyepápolá­si munkákat is. Gereblyézzük le a füvet vasgereblyével (az össze­gyűlt növényi részeket kom­posztáljuk). Ott, ahol a fű ki­pusztult, ássuk fel a talajt és ves­sük újra.(Ha a fű az elmúlt év­ben olyan helyre is átteijedt vol­na, ahol nem kívánjuk megtarta­ni, akkor onnan gyeptéglákat vághatunk, s azokkal pótolhat­juk a kopaszodó részeket.) A magvetést mindig szórjuk le 1—2 cm vastagon rostált, szerves anyagban gazdag kerti földdel vagy komposzttal, majd tömörít- sük. A gyep ápolásánál jó szolgála­tot tesz az ún. acatoló (egy hosszabb botra erősített éles fémlap), mellyel a gyermeklánc- füvet, s más gyomokat könnyen kivághatjuk. Hadd jegyezzük meg azt is, hogy a szakemberek szerint „a gyep az legyen gyep”, s így ab­ban nincs helye a százszorszép­nek sem, mert alóla szintén ki­TALAJLEVEGŐZTETÉS BARÁZDÁKKAL LYUKAKKAL TALAJPROFIL LEVEGŐZTETÉSE TALAJPROFIL BEGYÖKEREZTETÉS UTÁN TALAJLEVEGÖZTETÉS HÁLÓS RENDSZERBEN A gyep talajának levegőztetése HÁZUNK TÁJA 1996. február 25. I/BSŰmap

Next

/
Oldalképek
Tartalom