Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-10 / 288. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. NOV

EMBER 29. Vasúti baleset Csehországban Prága. Egy személy meghalt és legkevesebb 40 utas megsérült tegnap reggel Csehországban, amikor Prágátóľmintegy 100 kilométerre északkeletre, Sedmihorky falunál tehervonattal ütközött egy személyvonat. (MTI) Jelcin átköltözött H Moszkva. A szívműtéte után lábadozó Borisz Jelcin elnök tegnap átköltözött Moszkva melletti rezidenciájáról az orosz fővárostól mintegy száz kilométerre észak-keletre fekvő zavidovói pihenóházba. Ez arra utal: Jelcin orvosai már nem tartják szükségesnek, hogy az elnök a jól felszerelt moszkvai kórházak közelében tartózkodjék. Jelcin helikopterrel tette meg barvihai lakhelyétől az utat a Volga partján lévő Zavidovóig. Jelcin a vadászatot kedvelő Leonyid Brezsnyev néhai pártfőtitkár idejében épült rezidencián tölti a műtét utáni utókezelés utolsó szakaszát, és a napi munka mellett hosszabb sétákat tesz. Jelcin várhatóan a jövő év elején Zavidovóban tárgyal majd Helmut Kohl német kancellárral, aki a külföldi politikusok között elsőként keresi fel műtétje után az orosz elnököt. (MTI) Jelcin átköltözött a zavidovói rezidenciára 42 ember megfulladt Kartúm. Vízbe fulladt 42 ember a Nílus észak-szudáni szakaszán, Kartúmtól 140 kilométerre egy hajó elsüllyedésekor. Tegnapi lapjelentések szerint a hajó utasai egy Mohammed próféta mennybemenetelét ünneplő vallási rendezvényre tartottak, amikor a szerencsétlenség történt. Az áldozatok között 27 nő és 15 gyerek volt. Négyen túlélték a balesetet, amelynek oka egyelőre nem ismert. (MTI) Horn Gyula jelöltje Budapest. Horn Gyula magyar miniszterelnök az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának ülésén bejelentette, hogy Kökény Mihány eddigi politikai államtitkárt kívánja kinevezni a népjóléti tárca élére. Az új népjóléti államtitkár Keller László szocialista képviselő, a parlament költségvetési bizottságának alelnöke lesz. A képviselőcsoport nem szavazott a leendő miniszter és államtitkár támogatásáról, de látható szimpátiával fogadta jelölésüket. (MTI) A romániai magyar keresztény egyházak elvárásai A Ciorbea-kormány rövid távú programja Bukarest. A Ciorbea-kormány tegnap közzétette kormányzati programjának első, az elkövetkező 6 hónapra vonatkozó részét. A program a legsürgősebb szociális lépésekre, a gazdasági reform megvalósítását, a makroökonómiai egyensúly helyreállítását előkészítő határozatokra és a parlament elé terjesztendő törvényekre vonatkozik. A parlament mai ülésén fogja megvitatni a kormányprogramot. A terjedelmes dokumentum értelmében a kormány teljesíteni fogja a családi pódék gyermekenként havi 50 ezer lejes szintig való emelésére tett ígéretet, kezdetét veszi a nyugdíjemelés folyamata is. A kormány energiaprogramja tartalmazza, hogy az energiahordozók árát 1998-ig nem szabadítják fel, de árát fokozatosan közelítik a világpiaci szinthez. Az áremeléseket ellensúlyozni fogják a legszegényebb rétegek számára. Cseh-német megbékélés A külkapcsolatok terén a kormány fokozni fogja az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Románia betagolódjék az Európai Unióba és a NATO-ba, különös tekintettel arra, hogy azok döntéshozó testületei jövőre hoznak ezzel kapcsolatban az országot érintő nagy fontosságú határozatokat. A kormány fel fogja gyorsítani a tárgyalásokat annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkösse az alapszerződéseket a szomszédos országokkal, és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek az aláírt és ratifikált megállapodások korrekt végrehajtásához. Személyes kihallgatást kértek a romániai római katolikus, református, evangelikus és unitárius egyházfők a román elnöktől a függő egyházi problémák megtárgyalása végett. Mint arról a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata hírt adott, az erdélyi történelmi magyar keresztény Nyilvánosságra hozták a nyilatkozat szövegét ČTK-HÍR Prága. „Kiüldözésnek" és „kényszerű kitelepítésnek" nevezi a szudétanémetek háború utáni kitelepítését Csehszlovákiából a cseh-német nyilatkozat, amelynek cseh nyelvű változatát tegnap szerezte meg a cseh hírügynökség egy magát megnevezni nem kívánó, de megbízható forrásból. Az említett forrás arról is tájékoztatott, hogy a dokumentum szövegét tegnap nyilvánosságra hozta az ARD német televízió. A cseh fél a bevezetőből és a nyolc pontból álló nyilatkozatban „sajnálkozását" fejezi ki a szenvedések miatt, melyeket az érintett személyeknek kellett elviselniük, míg a német fél a dokumentum szerint tudatosítja, hogy a Csehszlovákiával szembeni náci erőszak „előkészítette a talajt a háború utáni meneküléshez, kiüldözéshez és a kényszerű kitelepítéshez.". Mindkét fél egyetértett abban, hogy a „sérelmek már a múlthoz tartoznak", s ezért a kétoldalú kapcsolatokat a jövő felé orientálják. A nyilatkozat leszögezi azt is, hogy mindkét fél tiszteletben tartja a jogszemléletek eltérését, s ezért kijelentik, nem fogják kölcsönös politikai viszonyaikat a múltból származó jogi kérdésekkel terhelni. Josef Zieleniec cseh külügyminiszter tegnap esti nyilatkozatában is megerősítette: végleges formába öntötték a nyilatkozat szövegét, ám bírálta a német felet, amiért az szerinte egyoldalúan lehetővé tette a dokumentum szövegének tegnapi nyilvánosságra hozatalát. Szavai szerint a cseh kormány még belpolitikai tájékoztató kampányt kívánt folytatni. Nem zárta ki azonban annak lehetőségét, hogy a két ország külügyminiszter-helyettesének találkozója után német partnerével, Klaus Kinkellel december 20. körül parafálhatnák a dokumentumot, amelyet az újév után Klaus kormányfő és Kohl kancellár írna alá Prágában. A debreceni konferencia zárónapja Alapszerződések, régiók együttműködése Helmut Kohl német kancellár Nürnbergben fogadta Jacques Chirac francia elnököt. A szokásos félévenkénti találkozóról - amelyen az európai közös pénz stabilitását garantáló paktumról vártak megegyezést - a francia hírügynökség gyakorlatilag nem adott ki híreket, ugyanis tegnap egynapos sztrájkba léptek az újságírók. (CTK/AP) MTI-TUDÓSÍTÁS Debrecen. Lábody László magyar címzetes államtitkár tegnap Debrecenben, az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés címmel rendezett konferencia zárónapján nagyra értékelte azt az ötéves folyamatot, amely 1991-ben a magyar-ukrán alapszerződés aláírásával kezdődött, s várhatóan még ebben a hónapban ér véget, amikor is az Országgyűlés ratifikálja a Magyarország és Románia közötti alapdokumentumot. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke reményét fejezte ki, hogy hasonló dokumentum megkötésére nyílik lehetőség Jugoszláviával. A címzetes államtitkár előadásában hangsúlyozta a határ menti együttműködés fontosságát, amihez a politikai akaraton túlmenően megfelelő infrastrukturális háttér, s meghatározott gazdasági-pénzügyi feltételek szükségesek. Mindannyiunknak tudomásul kell venni - hangoztatta -, hogy a határon átnyúló gazdasági együttműködések üzletszerűen és nem a nemzeti szolidaritás alapján működnek. A tegnap befejeződött debreceni konferenciát a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala azzal a céllal rendezte, hogy áttekintsék a térségi gazdasági kapcsolatok szorosabbá fűzésének lehetőségeit. A fórumon magyar, szlovák, ukrán, román és jugoszláv szakemberek vettek részt. Fidesz-KMKSZ: a kárpát-medencei magyarságról Szükség van egy újabb csúcstalálkozóra egyházak vezetői a napokban Kolozsváron találkoztak, és táviratban üdvözölték Constantinescut az ország elnökévé történt megválasztása alkalmából. Megfogalmazták elvárásaikat is: igénylik, hogy szervezzék át és helyezzék új alapokra az állami egyházügyi hatóságokat, amelyekben 7 éwel a rendszerváltozás után még mindig „az ateistakommunista valláspolitika képviselői" töltenek be vezető szerepet. Sürgetik, hogy Románia parlamentje tűzze napirendre és fogadja el azt az új vallásügyi törvényt. Elvárják az egyházi vezetők, hogy történjék gyors és hathatós intézkedés és előrelépés az egyházaiktól a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott javak és ingatlanok törvény általi visszaszolgáltatása ügyében. További pont vonatkozik arra, hogy állítsák helyre a kommunizmus idején felszámolt egyházi iskolákat, és minden szinten tegyék lehetővé a felekezeti oktatást. Budapest. A szerbiai és romániai választások után, illetve a szlovákiai és ukrajnai belpolitikai helyzet miatt ismét szükséges lenne összehívni az újabb magyar-magyar csúcsot, amire az első és második találkozók záródokumentumai szerint még idén sort kell keríteni. Az új csúcsra azért van szükség, mert sok olyan változás történt az utóbbi időben régiónkban, ami érinti a kárpát-medencei magyarság sorsát. Ezt jelentették ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Fidesz-Magyar Polgári Párt tegnapi talákozójának résztvevői. A két fél abban is egyetértett, hogy egy alapszerződésnek csak abban az esetben van értelme, ha abból a kisebbségek számára eredmények származnak. Kárpátalja esetében pozitív eredménynek számít, hogy beindult a Beregszászi Magyar Főiskola. Aggasztónak ítélték azonban, hogy Kárpátalján leszerelik a magyar nyelvű helységnévtáblákat és meg akarják szüntetni a lehetőséget, hogy a helyi magyar diákok anyanyelvükön felvételizhessenek az Ungvári Állami Egyetemre. A Kurier Tudjmanról, Milosevicsről és Mečiarról Nem illenek Európába ČTK-HÍR Bécs. Franjo Tudjman horvát és Szlobodan Milosevics szerb elnök olyan politikai rendszerek képviselői, amelyek elmaradnak az európai fejlődéstől - szögezte le a Kurier című osztrák lap, s ebben az összefüggésben bírálta Mečiar szlovák kormányfőt is. Bulgáriában és Romániában már változott a helyzet, ám némely balkáni országban tovább tartják magukat az antidemokratikus rendszerek. Tudjman és Milosevics a túlélésért harcol, az ellenzék azonban még nem győzött. „Exkommunista-nacionalista dinoszauruszok, olyanok, mint Tudjman, Milosevics (és Mečiar Szlovákiában) már nem illennek Európába" - állapította meg a Kurier. A hebroni egyetem a hatóságok szerint csak márciusban nyílhat meg újra Diákok lázadása Hebron. Az izraeli hatóságokkal dacolva több száz palesztin diák tegnap megszállta a hebroni iszlám egyetemet. Izrael márciusban, a muzulmán szélsőségesek által elkövetett öngyilkos merényletek idején bezáratta a hebroni oktatási intézményt. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy az egyetem a szélsőséges eszmék melegágya. Izraeli katonák öt terepjáróval felvonultak az egyetemhez. Tegnap délutánig nem lépek be az épületbe, de távozásra szólították fel a diákokat, akik erre nem voltak hajlandók és éjszakára is ott akartak maradni. A katonák visszafogottságát az AP amerikai hírügynökség azzal magyarázta, hogy az izraeli és palesztin fél az izraeli hadsereg hebroni átcsoportosításáról próbál megegyezni. Az egyetem a hatóságok szándéka szerint legkorábban márciusban nyílhat meg újra, vezetői azonban hebroni bérelt épületekben folytatják az oktatást. (MTI) A diákok a fallal körülvett egyetem épületébe székeket hordtak. (ČTK/AP)