Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 28. TANÁCSADÓ Visszavont válóper Zs. I.: Jauárban adtam be a válópert, mert a férjem megcsalt. Volt már tárgyalá­sunk is,- de a bíróság még nem mondta ki a válást, töb­bek között azért, mert a fér­jem nem akar elválni. Időközben én is meggondol­tam magam. Megszüntethe­tem a válópert valamilyen módon? Ezzel kapcsolatban érdekelne az is, hogy vissza­kérhetem-e a befizetett 1000 koronát? FEKETE MARIAN A Polgári Perrendtartás 96. §­a szerint, mint minden más bí­rósági keresetlevél, a válópe­res kereset is visszavonható. Ha ez érvényes módon törté­nik, a bíróság a keresetlevél alapján megkezdett pert, eljá­rást megszünteti, és erről írás­Béli határozatot ad ki. A kereset visszavonásának módját a Polgári Perrendtar­tás 42. §-a szabályozza. Ez megtörténhet írásban (ahogy a keresetlevelét is nyilván be­adta), a bíróság által jegyzőkönyvezett szóbeli nyi­latkozattal, táviratilag vagy faxon. Az On számára aligha­nem az lenne a legegy­szerűbb, ha a következő tárgyalásra szóló idézés átvé­tele után a tárgyalásra elmen­ne, és gyakorlatilag még az érdemi részének megkezdése előtt közölné a bírósággal, hogy eláll a keresetlevéltől, a válópertől. A már befizetett bírósági illeték (1000 korona) visszatérítésének lehetősége­iről főként a bírósági illeté­kekről szóló 71/1992. Tt. sz. törvény 11. §-ának harmadik bekezdése rendelkezik. Itt lényegében arról van szó, hogy ha a keresetíevéltől még az első tárgyalás megtartása előtt állt volna el, akkor a be­fizetett bírósági illetéket a tel­jes összegében visszatérítik. Ha viszont a válóperes eljárás során az első tárgyalás meg­tartása után kerül sor a kere­set visszavonására, akkor a befizetett iletéknek csupán a felét térítik vissza. A bíróság az illeték visszatérí­téséről a pert megszüntető írásbeli határozatában dönt. Ha a válóper illetékét illeték­bélyeggel rótta le, az illetéket, illetve annak meghatározott részét az adóhivatal fogja Ön­nek visszatéríteni. KÖTVÉNYKERESKEDELEM Cseh hotelrészvények Prága. Az elmúlt hónapok so­rán több tucat cseh cég dön­tött úgy, hogy részvényeit ki­vonja a nyilvános értékpapír­piacról. A Mladá Fronta Dnes szerint ezek valószínűleg fel­ajánlják részvényeseiknek ezek visszavásárlását. Az árak várhatóan magasabbak lesz­nek a piaci árfolyamnál. Erre a lépésre általában a 200 mil­lió koronánál" kisebb alaptőkéjű cégek szánták el magukat. Roman Parižek, a prágai Hotel Esplanade gaz­dasági igazgatója szerint azért, mert a részvényeik iránt alig volt érdeklődés, fél év alatt mindössze az alaptőke 5 ezrelékének megfelelő rész­vény cserélt gazdát. Hiába mutat fel a cseh idegenforga­lom nagyqn jó eredményeket, az értékpiacon állandóan zu­han a szállodák részvényeinek ára. Michal Vaŕeka, az Akro Capital munkatársa a Mladá Fronta Dnesben ezt azzal in­dokolta, hogy a vagyonjegyes privatizációban az óriási ér­deklődés túl magasra verte fel a szállodai részvények árfo­lyamait. így történhetett meg, hogy a prágai Hotel Fórum ár­folyama két év alatt ezer koro­náról kétszázra csökkent. Hiá­ba nyereségesek a szállodák, részvényeik iránt kicsi az ér­deklődés. Ennek oka: mivel kis cégekről van szó, nem le­het számítani a gazdasági eredményeik javulására. Pozsony. Az Istrokapitál Be­fektetési Alap a Hospodárske novinyban hirdetést tett közzé az Inovec, Zobor és a Pohrons­ko-ipeľský befektetési alapok részvényesei számára. Ebben önmagát nevezi meg ezen ala­pokjogutódjának és közli, hogy érvénytelennek kell te­kinteni az alapok tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett változásokat, mivel az ehhez vezető részvényátírások jogi­lag érvénytelenek. Továbbá közli, hogy a pozsonyi BMI Se­curities és a Prominent Hold­ing által a jövőben elvégzendő részvényátruházások jogtala­nok lesznek, (tuba) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Külkereskedelmi deficit Pozsony. Szlovákia külkeres­kedelmi mérleghiánya az év első 10 hónapjában elérte a 42,5 milliárd koronát, szep­temberben még csak 36,9 mil­liárd volt a deficit. Ez azt je­lenti, hogy októberben továb­bi 5,526 milliárd koronányi hiányt halmozott fel az ország külkereskedelme. Az ország kivitele október végéig elérte a 224,13 milliárd koronát, míg ugyanebben az időszak­ban a behozatal 266,66 milli­árd koronát tett ki. (TA SR) Borkereskedelem Párizs. Az ezredfordulóig a bor világkereskedelmének összege nőni. A prognózis sze­rint 1999-ben 21,7 milliárd hl bor fog elfogyni; ez 6,4 száza­lékkal kevesebb mint 1995­ben, ennek ellenére a forgalom 12,2 százalékkal 93,2 milliárd dollárra bővül. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1996. november 28-án a Szlovák Nemzeti Bank Angol font által kiadott árfolyamok alapján 52.253 Osztrák schilling 2,901 Francia frank 6,023 Svájci frank 24,134 Kanadai dollár 23,164 USA-dollár 31,114 Német márka 20,40 9 ECU, EU 39,362 Olasz lira (1000) 20.554 Cseh korona 1,155 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 20,00 22,60 A parlamenti bizottságok megkezdték az 1997-re szóló állami költségvetés megvitatását Költségvetés - rekordhiány Pozsony. A kormány költ­ségvetési javaslata min­den eddiginél nagyobb be­vétellel és nagyobb ki­adással, és egyben na­gyobb hiánnyal számol (36,9 milliárd korona), cserébe viszont gazdaság­élénkítő hatású szeretne lenni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A parlamenti bizottságok Ser­gej Kozlík miniszterelnök-he­lyettes, pénzügyminiszter tájé­koztatását követően megkezd­ték az 1997-re szóló állami költ­ségvetés megvitatását. A jövő évre prognosztizált legfonto­sabb makroökonómiai mutatók a következők: 6 százalékos gaz­dasági növekedés, 6 százalék Az útépítésre 14 milli­árd koronát, a lakásé­pítés támogatására 6 milliárdot szánnak alatti infláció és 11-12 százalé­kos munkanélküliség. A bruttó hazai össztermék a tervek sze­rint jövőre - folyó árakon szá­molva - eléri a 660 milliárd ko­ronát. Sergej Kozlík szerint a to­vább tartó dinamikus gazdasági növekedés forrásai a belső ke­Legfontosabb gazdasági mutatók 1993 1994 1995 1996 1997 A BHÖ állandó árakon (mid Sk) 369,9 388,1 416,7 443,4 469,5 A BHO folyó árakon (mid Sk) 369,9 441,3 518,0 588,5 660,0 A BHÖ változása (%) -3,7 4,9 7,4 6,4 6,0 Az infláció nagysága (%) 23,2 13,4 9,9 6,0 6,0 A munkanélküliek aránya (%) 12,7 14,6 13,8 12,1 11,3 Hiány ÁK/BHÖ (%) -3,0 -0,4 0,7 -1,4 ."V. -1,8­Szlovákia főbb gazdasági mutatói. A BHÖ a bruttó hazai összterméket jelenti, az utolsó adat pedig azt, hogy az állami költségvetés hiánya vagy többlete a bruttó hazai össztermék hány százalékának felel meg. Az adatokat az állami költségvetés tervezetéből merítettük. reslet bővülése, a beruházások ütemének növekedése és az ex­portnövekedés. A pénzügymi­niszter kedden a parlamenti képviselők előtt közölte: az ex­port már jelenleg is egyre na­gyobb dinamikát mutat, októ­berben például szeptemberhez képest 14 százalékos volt a nö­vekedés. A gazdaság lendülete pedig lehetővé teszi a munka­nélküliek arányának 12 százalék alá történő szorítását. Végeze­tül, bár várhatók 1997-ben álta­lános jellegű áremelések (elekt­romos energia, postai szolgálta­tások), ennek ellenére tartható a 6 százalék alatti infláció. Miben nyilvánul meg az 1997­es költségvetés dinamizáló ha­tása? A nyilvánosságra hozott tervezet leszögezi: olyan ágaza­toknak, beruházásoknak bizto­sít pénzügyi keretet, amelyek a gazdaságban a motor szerepét töltik be. Többek között a külke­reskedelem-élénkítő befekteté­sek (export-import bank meg­alapítása, a kivitelt támogató alap létrehozása), a közlekedési infrastruktúra bővítése (autópá­lya-program, a vasút korszerűsí­tése), vízierőművek és lakások építése kapott prioritást. Az út­építésre jövőre 14 milliárd koro­nát szánnak, a lakásépítés tá­mogatására 6 milliárdot, az ex­porttámogatásra 2,5 milliárdot, a bankok portfoliójának javítá­sára pedig 2 milliárdot. E célok megvalósítása érdekében nem csupán a költségvetési forráso­kat veszik igénybe, hanem a ki­bocsátandó államkötvények és az állami garanciák nyújtotta le­hetőségeket is. A költségvetés egyes fejezeteit áttekintve feltűnik, hogy mint új elem jelenik meg a nyolc ke­rület önálló költségvetése. A ke­rületek együttesen közel 40 milliárd koronát kapnak, ebből a legtöbb az Eperjesi (5,8 milli­árd korona), a Kassai (5,7) és a Besztercebányai (5,1) kerület­nekjut. A költségvetés bevételi és a ki­adási oldala között óriási kü­lönbség feszül, pontosan 36,9 milliárd korona. Az 1997-re szóló állami költségvetés terve­zete ismertetésének második részében éppen a serpenyő két oldalának, tehát a kiadás és a bevétel tételeinek szerkezetét ismertetjük, (sidó) Nemzetközi kereskedelmi konferencia Pozsonyban Szlovák-Osztrák Kereskedelmi Kamara alakult Első ízben rendezik meg az INTRACO '97-et A szorosabb kapcsolat kiépítése a cél ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Az AVODIS (a Szlová­kiai Nagykereskedelmi és Áruel­osztó Társaságok Társulása) és az INCOMA Slovakia piackutató intézet szervezésében 1997. áp­rilis 7-8-án kerül sor Pozsonyban az INTRACO '97 nemzetközi ke­reskedelmi konferenciára, amely a maga nemében az első hazánkban. A konferencia véd­nöke Karol Česnek gazdasági mi­niszter. Drahomír Mihálektől, az AVODIS elnökétől a tegnapi saj­tótájékoztatón megtudtuk: a rendezvény a legsikeresebb ke­reskedelmi társaságok és a fo­gyasztási cikkeket gyártó vállala­tok vezető menedzsereinek ta­lálkozója lesz. A konferenciára a szlovák kereskedelem átalakulá­sa első fázisának lezárulása ide­jén kerül sor, amikor is az erede­tileg monopolhelyzetet élvező állami kereskedelmi szektorban végbement a magánosítás. Mihálek elmondta továbbá, hogy a kereskedelemnek, amely a gazdaság mozgatórugója, e konferencia segítségével is sze­retnék visszaadni a renoméját, amely az elmúlt hét év alatt ­nagyrészt a magukat keres­kedőknek tituláló újdonsült vál­lalkozóknak köszönhetően ­csorbát szenvedett. A konferencia két napja alatt szak­előadások hangzanak el például a gyártás és kereskedelem, a szlo­vák piaci lehetőségek, a fogyasz­tói védelem, az információs le­hetőségek és egyéb témakörök­ben. Előadást tart többek között az Eurocommerce (az európai ke­reskedelmi szervezet) főtitkára. A szervezők elképzelése szerint gya­korlati szakemberek is bekapcso­lódnak majd a vitába és közösen keresik a választ arra kérdésre, milyen lépések várnak a hazai ke­reskedelemre az európai integrá­ciós folyamatok során. Az egyik legfontosabb feladat a legna­gyobb európai kereskedelmi tár­sulások szlovákiai piaci részese­désének növelése és a külföldi tőke becsalogatása. Az EU-ban a 20 legnagyobb kereskedelmi cso­portosulás az alapvető fogyasztási cikkekkel való kereskedelemben 73 %-kal részesedik, (krasznica) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ausztria 3-5. legfon­tosabb kereskedelmi partne­rünk, ami pedig a Szlovákiában eszközölt külföldi beruházáso­kat illeti, az első helyen áll - kö­zölte Peter Baláž, a pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egye­tem Kereskedelmi Karának dé­kánja, a napokban életre hívott Szlovák-Osztrák Kereskedelmi Kamara elnöke. A kamara vezetőinek tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztató­ján felvázolták célkitűzéseiket: eszerint szeretnék, ha a két or­szág közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősöd­nének, ugyanis a lehetőségek és a valóság között nagy a különb­ség, az Ausztriával kiépítendő szorosabb kapcsolatok megfe­lelnek Szlovákia európai integ­rációs ambícióinak, végezetül, mivel Ausztria 1995 óta az Eu­rópai Unió tagja, az azóta szer­zett tapasztalataik jól hasznosít­hatók számunkra is. Szlovákia az idén élénkebb ke­reskedelmi forgalmat bonyolít le nyugati szomszédjával mint tavaly; az év első nyolc hónapjá­ban 340 millió dollár értékben exportált, ez megfelel az összki­vitel 6 százalékának. Ausztria pedig eddig közel 1400 szlová­kiai vállalatba fektetett be, ebből 800 cég szlovák-osztrák vegyesvállalat. A nyugati szom­szédunktól származó tőkebeá­ramlás nagysága az év első felé­ben 170 millió dollár volt. Az új kamara tegnap nagysza­bású szlovák-osztrák vállalko­zói estet rendezett, melynek ke­retében előadást hallgathattak meg a két ország gazdasági táv­latairól az európai és a globali­zálódó gazdaságban. A találko­zó előtt több száz vállalkozó je­lezte érdeklődését, ami azt je­lenti, hogy szükség van az új ka­mara szolgáltatásaira. A kama­ra tagjainak rendszeres infor­mációt nyújt, amelyek Ausztria pénzügyi, kereskedelmi és gaz­dasági helyzetéről adnak pon­tos tájékoztatást, emellett a szlovák-osztrák kapcsolatok té­makörében előadásokat is szer­veznek. (só) Szlovákia állami költségvetésének bevételi és kiadási oldala az elmúlt évben és az idén A költségvetés mérlege I Együttes bevételek Együttes kiadások • Mérleg 189,4 167,4 146,4 163,1 171,4 162,4 -21,0 1995-ös terv 1995-ös valóság -27,0 I Együttes bevételek Bevételek Adóból származó bevétele 163,1 136,5 i Nem adó jellegű bevételek 162,4 I 145,1 26,6 17,4 1995-ös terv 1995-ös valóság 1996-os terv Az állami költségvetés folyamatosan hiánnyal számol. Bár az elmúlt évet a tervezettnél jobban sikerült zárni, ennek ellenére több mint 8 milliárd korona volt a hiány. Az idei évre tervezett 27 milliárdos defi­cit a valóságban valószínűleg nagyobb lesz. Az adatok milliárd koro­nában értendők. (TA SR) A bevételek döntő része adóból származik. Tavaly az adóbehajtás a vártnál jobbra sikeredett, 1996-ra pedig még merészebb tervet tűzött ki a költségvetés. Ennek sikere kétséges, ugyanis az eddig befolyt adók több mint 10 milliárd koronával elmaradnak a tervtől. Az ada­tok milliárd koronában értendők. (TA SR)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom