Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-23 / 248. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 23. SpOrt/Tévé és rádIó - szombAt frp Rainer M. János: a napvilágra került dokumentumok szerint Romániában is hoztak halálos ítéleteket Még ma is nagyon keveset tudunk arról, hogy a

z 1956-os magyar forradalomnak milyen hatása volt a szomszédos országokra, különösen a határon túli magyarokra. Erről kérdeztük Rainer M. János történészt, a budapesti '56-os Intézet munkatársát. SZILVÁSSY JÓZSEF Nyolcvankilenc után végeztek-e az intézet munkatársai és más történészek kutatómunkát a Magyarországgal szomszédos államokban? Igen. Elsősorban Erdélyben, ahol mintegy hatvan életútinteijút készített az Oral History Archívum. 1990-ben amagyar és a csehszlovák kormány egyezménye alapján megkaptuk a prágai s pozsonyi levéltárakból és pártarchívumokból az ötvenhatos forradalomra vonatkozó dokumentumokat, cserébe átadtuk az 1968-as megszállással kapcsolatos magyarországi levéltári adatokat. Kiterjesztettük kutatásainkat Kárpátaljára is. ^^ Szlovákiába menekiüt például Dudás István határőr százados, a mosonmagyaróvári sortűz hírhedt főszereplője. « E dokumentumok alapján miként fogadták a magyar forradalmat a szomszédos országokban, különösen pedig a határon túli magyarok? A legfelsőbb pártvezetés teljesen sztálinista módon reagált. A román, a bolgár és a keletnémet pártvezetők lelkesen felajánlották a segítségüket, igyekeztek bármi áron, akár katonai erővel is leverni a forradalmat. A csehszlovák kormány az eddig ismert dokumentumok alapján nem tett ilyen felajánlást, viszont utasították a határ menti pártbizottságokat, hogy adjanak meg minden segítséget a határ túloldalán lévő magyar pártszervezeteknek. Ez a segítség jórészt abban nyilvánult meg, hogy be1956 és a szomszédos országok Rainer M. János szerint különösen kegyetlenek voltak a megtorlások Romániában: magyarok, románok ezrei kerültek munkatáborokba többnyire a Duna-deltába. (Prikler László felvétele) fogadták a menekülő pártvezéreket, ávéhásokat. Szlovákiába menekült például Dudás István határőr százados, a mosonmagyaróvári sortűz hírhedt főszereplője. Találtunk olyan iratot is, amely arról tanúskodik, hogy a losonci pártbizottság fegyvert is juttatott Salgótarjánba, jórészt november negyedike után. A szomszédos országok lakossága, köztük pedig az ottani magyarok viszont spontán lelkesedéssel fogadták a magyar forradalmat. Elképzelhető-e, hogy a salgótatjáni sortüzet csehszlovák fegyverekből nyitották? Ez nem irreális feltevés, viszont ezt alátámasztó konkrét dokumentumokról nincs tudomásom. Kimutatható-e valamilyen értékrend vagy eszmerendszer, amely meghatározó volt a magyar forradalom határon túli fogadtatásában? Abban az időben a politikára figyelő emberek elsősorban a reformkommunisták tevékenységéről kaptak hírt, ők voltak hát előtérben, ám a kisebbségi magyarok nem voltak olyan helyzetben, hogy soraikban önálló politikai áramlatok artikulálódhattak volna. Támogató lelkesedésükben, ugyanúgy, mint Magyarországon, a spontán szabadságvágy nyilvánult meg, és nemcsak a kisebbségi magyarok, de például nagyon sok román között is. A hivatalos propaganda persze határrevíziós, sőt soviniszta törekvésekről is harsogott, mi viszont egyetlen ilyen dokumentumot, visszaemlékezést sem találtunk, mert ilyen sanda szándék nem is létezett. Nyilván sokak számára az újdonság erejével hat, hogy sok román is rokonszenvezett a magyar forradalommal. Mára már egyértelmű, hogy a magyar forradalom magával raw ^ Kutatásaink sze" rint mintegy ezer embert, főleg pedagógust bocsátottak el az állásából, illetve más retorziókkal sújtották őket. V\ gadta a szomszédos országok polgárait. Romániában a magyar forradalom iránti szolidaritás központjai az egyetemi városok voltak: Temesvár, Kolozsvár, Arad, ahol számos gyűlést, rokonszenvtüntetést tartottak, amelyen román egyetemi hallgatók és más értelmiségiek is részt vettek, sőt fel is szólaltak. Szlovákiában elsősorban az ottani magyar pedagógusok, írók, újságírók tevőleges szolidaritásáról vannak dokumentumok, a szlovák értelmiség támogatása viszont nem volt olyan számottevő, mint a románoké, a cseheké, a lengyelekéről nem is beszélve. Milyen dokumentumok kerültek napvilágra a forradalom leverése utáni megtorlásokról a szomszédos országokban? A megtorlások különösen Romániában voltak kegyetlenek. Magyarok, románok ezrei kerültek munkatáborokba, börtönökbe, többnyire a Duna-delta vidékére. Itt még halálos ítéleteket is hoztak, nem is egyet. A vád a magyar forradalom támogatása volt. Többéves börtönbüntetésre ítélték például Paul Goma neves ellenzéki írót, aki kiszabadulása után emigrációba kényszerült. Szlovákiában ehhez képest, látszólag, enyhébbek voltak a megtorlások, de csak látszólag. Kutatásaink szerint mintegy ezer embert, főleg pedagógust bocsátottak el az állásából, illetve valamilyen más retorziókkal sújtották őket és másokat. Tehát a megtorlás itt is tömeges volt. A forradalom mostani évfordulójával nyilván nem ér véget külföldi kutatómunkájuk sem. Természetesen nem. Szlovákiában is szeretnénk mielőbb elkészíteni az erdélyiekhez hasonló életútinterjúkat. Ez a program elég költséges, az idő viszont sürgeti ezeknek a dokumentumoknak az elkészítését. Szeretnénk végre tüzetesen átnézni a szlovákiai és a kárpátaljai levéltárakat. Ideje lenne már tudományosan megírni a magyar forradalom lengyelországi visszhangját, ami különösen gazdag fejezete a két nép történelmi kapcsolatainak. Talán már lesz módunk arra is, hogy felkutassuk a leningrádi egyetemisták akkori szimpátiatüntetéseinek dokumentumait, mert ezt eddig hétpecsétes titokként kezelték. Programunk, tervünk van tehát bőven, remélhetően pénzünk is lesz ezek valóra váltására. A pozsonyi kormány a reálbérekről Felmérés a privatizálás II. hullámáról A '89-es szint alatt Ismét belevágnánk? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A mai reálbérek nem érik el az 1989-es szintet - derül ki a szlovák kormány által tegnap elfogadott tervezetből. Oľga Keltošová munkaügyi miniszter kitért az újságírók kérdése elől, vajon mikor leszünk ismét a rendszerváltás előttfszinten. A tárcavezető szerint „minden attól függ, miként sikerül átalakítani az egyes ágazatokat". A pénzügyi szférában nőttek a reálbérek, viszont más ágazatokban siralmas a helyzet. Keltošová emlékeztetett: a munkatermelékenység sem nő arányosan a reálbérekkel. Adatai szerint a foglalkoztatottak mindössze egytized százaléka kap fizetésként minimálbért, azaz 2700 koronát, (gágyor) ÚJ SZÓ-HÍR A statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének legutóbbi felmérése szerint az állampolgárok harminc százaléka ismét részt venne a privatizáció II. hullámában, ha ma kellene döntenie. A statisztikai hivatal kizárólag olyan személyeket kérdezett, akik vásároltak vagyonjegykönyvet. A további adatok szerint a polgárok huszonkilenc százaléka valószínűleg újra rászánna ezer koronát a kuponkönyv bejegyeztetésére. A megkérdezettek tizenöt százaléka valószínűleg nem, tizennyolc százaléka pedig biztosan nem venne részt másodszor a privatizáció II. hullámában. DSZM-frakció Hatvan igen, hetvenkilenc nem - a DBP is támogatta a leváltást Eva Slavkovská védőbeszéde Senkit sem jelöltek A DSZM parlamenti képviselői „szerencsétlen lépésnek" tartották volna az oktatási miniszter leváltását, de elismerték, lehetnek kifogások a tárca egyes lépéseivel szemben, ám a helyzetet nem tartják olyan súlyosnak, hogy ezért meneszteni kelljen a minisztert. A DSZM képviselői bejelentették, hogy senkit sem jelöltek a rádió-, illetve tévétanács megüresedett posztjaira, (-gyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Egyetlen kormánypárti képviselő sem akadt, aki indokoltnak tartotta volna az oktatási miniszter leváltását. Beszédében Eva Slavkovská sem érezte megalapozottnak a vádakat, köztük Ján Lángoš (DP) kifogásait sem, melyek szerint nem tartotta szükségesnek az állami, a magán- és az egyházi iskolák egyenjogúsítását, hogy nem terjesztette elő a szaktanintézetek fejlesztésének programját, hogy kiterjedt politikai tisztogatásokat hajtott végre az iskolákban és a tanügyi hivatalokban, hogy nem érzi szükségét a pedagógusbérek emelésének, és hogy az érintettek elutasítása ellenére szorgalmazta az alternatív oktatás bevezetését. Ez utóbbi állítást Bauer Edit (Együttélés) konkrét számokkal támasztotta alá, emlékeztetve, hogy az alternatív oktatás ellen tiltakozó petíciót 45 ezren írták alá, ötezren pedig személyesen is részt vettek a tavalyi nagygyűlésen. Bauer Edit javaslatát, hogy Slavkovská leváltásáról titkos szavazással döntsenek, a koalíciós többség elutasította. Hatvan igen, hetvenkilenc nem és két tartózkodás mellett a bizalmatlanság kinyilvánítása ellen szavazott a parlament. A miniszter leváltását egyébként a DBP is támogatta. (horváth) RÖVIDEN Clinton: NATO-bővítést 1999-től Bili Clinton detroiti választási gyűlésén szorgalmazta, hogy az atlanti tömb már 1999-től bővüljön új közép-kelet-európai országok felvételével. Az amerikai elnök szerint a paktum létrejöttének három év múlva esedékes 50.évfordulója jó alkalmat kínál erre. Clinton szándékosan szemelte ki Detroitot e beszéd elhangzásának helyszínéül, hiszen a városban sok közép-európai származású potencionális választópolgár él. Az elnök republikánus ellefele, Bob Dole viszont azt szorgalmazza, hogy a bővítés már egy éwel korábban megtörténjen. (ČTK) Matica: nem adott ki pornómagazint A Matica slovenská közölte: a szervezet sohasem adott ki, nem terjesztett és nem nyomtatott pornómagazint, és ez érvényes a turócszentmártoni Neografia nyomdára is. A Neografiában előállított pornólap nyomására még az előtt érkezett megrendelés, hogy a Matica részvényesévé vált volna. Ennek ellenére már leállították a lap nyomását. (TA SR) Nem antiszemiták tették A pozsonyi rendőrség tájékoztatása szerint „csak erkölcsi kár keletkezett" a fővárosi Chatama Sofer-mauzóleum megrongálásakor, az anyagi kár minimális. Mint ismeretes, a hét végén rongálták meg az emlékművet. A rendőrség szerint vandál cselekedetről van szó, a rasszista és antiszemita motívum azonban kizárható. (TA SR) Alkotmányellenes a Btk. módosítása A Helsinki Polgári Gyűlés levélben figyelmeztette a parlamenti bizottságok vezetőit, hogy a Büntető Törvénykönyv tervezett módosítása korlátozza az alapvető emberi jogokat, ellentétes a szlovák alkotmánnyal s az emberi és szabadságjogokról szóló európai keretegyezménnyel. (TA SR) Ideiglenes hidat építenek A Kassa-Zsolna vasútvonalon ideiglenes hidat helyeznek üzembe a szlovák hadsereg alakulatai. A híd átadása a zsolnai vízerőmű építésével kapcsolatos munkák miatt vált szükségessé. Ha azerőművet is üzembe helyezik, több falut elárasztanak vízzel. Az érintett falvak lakossága számára új házakat építenek a közelben, (ú) Tiltakozik a leváltott operaigazgató Juraj Hrubant, a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának leváltott igazgatója tiltakozik a Slovenská Republika című lapban megjelentek ellen. Ivan Hudec kulturális miniszter többek közt azt állította, hogy Hrubant eltette a szólistáknak járó különpénzt. (TA SR) Ralph Johnson Szlovákiáról Ralph Johnson amerikai nagykövet is részt vett tegnap Eperjesen a Magda Vášáryová vezette Szlovák Külpolitikai Társaság helyi csoportjának alakuló ülésén. A diplomata szerint eddig sem az Egyesült Államok, sem pedig az Észak-atlanti Szövetség nem tett olyan lépéseket, amelyek akadályoznák Szlovákia NATO- és EU-csatlakozását. (TA SR) Diszkriminálják a kassai romákat A Szlovákiai Helsinki Bizottság október 30-án találkozót rendez Trencsénteplicen a a kassai romák diszkriminálásáról. Arpád Kováč, a Romák Demokratikus Mozgalmának tagja szerint Kassán sorozatosan megsértik a romák emberi jogait, és rasszista támadásoknak vannak kitéve. (TA SR) Zavvosz a társadalmi szervezetekről - Szlovákia számára rendkívül fontos, hogy szabadon fejlődhesen a polgári társadalom, s ehhez komoly segítséget nyújthatnak a kormányon kívüli szervezetek - nyilatkozta tegnap Georgiosz Zawosz, az Európai Bizottság szlovákiai missziójának vezetője. Zawosz szerint az említett szervezetek működése elsősorban a gazdaságilag átalakuló országok számára fontos. (TA SR) Michal Kováč államfő tegnap fogadta a szakszervezeti konföderáció újonnan választott vezetőségét. Az Ivan Saktor elnök vezette küldöttség tagjai a konföderáció 2000-ig kidolgozott programját ismertették az államfővel. (Fotó: TA SR) Katona szereli a hidat. (ČTK-fotó)