Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-23 / 248. szám, szerda

EL JJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 23. Lemond a hágai főbíra? A volt Jugoszláviában el­követett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvény­szék főbírája kilátásba he­lyezte lemondását, ha a Nyugat tíz hónapon belül le nem tartóztatja az em­beriség elleni bűncselek­ményekkel vádolt ve­zetőket. Antonio Cassese egy hartfordi vitafórumon fenyegetőzött ezzel. „Ha a nagyhatalmija a következő tíz hónapban nem fogana­tosítanak letartóztatáso­kat, akkor készek vagyunk csomagolni és hazamenni. Feladatunknak a vezetők fölötti ítélkezést, nem pe­dig a kishalak perbe fogá­sát tartjuk", mondta a bí­ró, a nemzetközi jog elis­mert szaktekintélye. Há­borús bűncselekmény mi­att 74 személy ellen emel­tek vádat, de csak heten vannak őrizetben, s egy sem azon vezetők közül, akik ölésre adtak paran­csot. (MTI) Náci pénzek Svájcba A náci párt a második vi­lágháború végén nagy mennyiségű pénzt és do­kumentumot menekített Svájcba egy titkos terv ke­retében, amely a nemzeti­szocialista mozgalomnak a német vereség utáni élet­ben tartását célozta - erről tanúskodik egy hétfőn közzétett, korábban titkos amerikai irat. A dokumen­tumban - amely a CIA elődjeként működött Stra­tégiai Szolgálatok Hivata­lából származik - az áll: „Ezeket (a Svájcba men­tett) pénzeszközöket arra szánták, hogy megszervez­zék és anyagilag támogas­sák a náci mozgalmat Né­metország veresége után, továbbá, hogy Európa szerte rokonszenvet kelt­senek iránta." A kétoldalas dokumentum felsorolja a tervbe bevont ügynökök nevét is. (MTI) Mihail Gorbacsov a napok­ban a bostoni egyetem vendége. Az utolsó szovjet elnök egyik nyiltkozatában lemondásra szólította fel a betegeskedő Jelcin elnököt. Gyilkolt a halálbrigád Brazília észak-keleti ré­szén fegyveres merénylők megöltek egy bírót, aki egy halálbrigád gyilkos­ságsorozatát, s a helyi ha­tóságokkal való összefonó­dását vizsgálta - közölte a brazil rendőrség szóvivője. A 34 éves Gilson Nogueira bíróra támadói géppisz­tolyból nyitottak tüzet ak­kor, amikor kilépett házá­ból a Rio Grande do Norte állambeli Natal városában. Az Amnesty International a gyilkosságot, egyúttal közölte, hogy Nogueirát több ízben halálosan meg­fenyegették az Arany Ifjak nevű natali halálbrigád ügyében folytatott vizsgá­lat kapcsán. Gálán Géza a tévé-, Miklósi Péter a rádiótanácsba? Támogatnák Baco és Hudec leváltását ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Duka Zólyomi Árpád, az Együtt­élés alelnöke úgy véli, hogy ja­vult az ellenzéki pártok parla­menti együttműködése, ám ez nem érvényes a pártközi kapcso­latokra. A Kék Szövetség létreho­zásával összefüggésben megje­gyezte: képviselői valószínűleg nem számoltak azzal, hogy a ma­gyar választók körében negatív hatást válthat ki, ha a magyar pártokat ideiglenesen kihagyják a szövetségből. Duka Zólyomi ezt az eljárást a bizalmatlanság újabb megnyilvánulásaként érté­kelte. Figyelemre méltónak ítélte Ivan Gašparovič házelnök kije­lentését, mely szerint maga is megszavazta volna a Büntető Törvénykönyv Szlovák Nemzeti Párt által javasolt módosítását, ha azt a magyar-magyar csúcsta­lálkozó után terjesztették volna a parlament elé. Az Együttélés al elnöke szerint ez egyértelművé tette, ki és mi ellen irányul az említett törvénymódosítás. A parlament tegnap megkezdett ülésével összefüggésben- Duka Zólyomi elmondta: a tévé- és a rádiótanács összetételének mó­dosítását csak akkor támogatják, ha a megüresedett helyekre az ellenzék jelöltjei kerülnek. A Ma gyar Koalíció pártjai a tévéta­nácsba Gálán Gézát, a rádióta­nácsba pedig Miklósi Pétert jelöl­ték. Az Együttélés politikusa sze­rint pártja képviselői ismét ké­szek támogatni Peter Baco földművelési és Ivan Hudec kul­turális miniszter leváltását, amennyiben ilyen igény újra megfogalmazódik, (horváth) Tanácskoztak a városok és községek vezetői Leni Fischer Nyitrán Teller Ede szemügyre veszi a paksi atomerőmű parkjában lévő mellszobrát. Az atombomba 85-éves atyja a magyar kormányfő meghívására tartózkodik Magyarországon a célból, hogy meggyőzze a vona­kodókat a paksi atomerőmű két újabb reaktorral való bővítésének szükségességéről. (ČTK/AP) Az atombomba atyjának látogatása Horn Gyulánál Teller Ede egyengeti a NATO-tagság útját Teller Ede professzor segít­ségére szeretne lenni Horn Gyula miniszterelnöknek és Magyarországnak a NA­TO-tagság elnyerésében. Erről a magyar kor­mányfőnél tett keddi láto­gatását követően nyilatko­zott a sajtó képviselőinek a világhírű atomtudós. MTI-JELENTÉS Teller Ede véleménye szerint a csatlakozási törekvést a magyar közvéleménynek is lelkesedéssel kellene támogatnia. A NATO ugyanis a békét sokkal való­színűbbé teszi - fogalmazott az Egyesült Államokban élő ma­gyar származású professzor. To­vábbi kérdés kapcsán az idős atomtudós hangot adott azon el­gondolásának is, hogy folytatni kellene a Hadászati Védelmi Kezdeményezésnek, vagyis a csillagháborús terveknek neve­zett (SDI)-programot, mivel sok országban - noha nem túl nagy számban - veszélyes rakéták A paksi atomerőmű a legbiztonságosabbak közé tartozik. vannak. Teller Ede hangoztatta: a paksi atomerőmű a legbiztonságosab­bak közé tartozik a világon, és bővítése nem jár veszélyekkel. Megjegyezte: amennyiben nyolc­kilenc éven belül két újabb reak­tort építenek, akkor az ato­merőmű a hazai elektromos energia már nem 40, hanem 50 százalékát adja majd. Magyaror­szágnak több energiára van szük­sége, amelyet ha magenergiából nyernek, akkor az az átlagember egészségére kevésbé lesz vesz­élyes, mint bármely más energia­forrás - mutatott rá. Az atomter­rorizmusra vonatkozó kérdéssel összefüggésben a nemzetközi összefogás és együttműködés szükségességét hangsúlyozta. A veszélyt véleménye szerint nem a fegyverek jelentik, hanem a há­borúk. A hírhez tartozik, hogy Teller Edét már a nyáron várták Magyarországra, azonban akkor nem kielégítő egészségi állapotá­ra hivatkozva lemondta a ma­gyarok világtalálkozójára szóló meghívást. Hírek szerint most azonban remek állapotban van. TA SR-TUDÓSÍTÁS Leni Fischer, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnö­ke tegnap részt vett a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának nyitrai konferenciáján. Az elnök asszony felszólalt a mintegy 350 önkormányzati küldött előtt, akik Michal Sýkora vezetésével a Szlovákia közigazgatási reform­ról tárgyaltak. Beszédében Leni Fischer az Európa Tanács tevé­kenységét részletezte a helyi de­mokráciák és önkormányzatok jogköreinek bővítése terén. Hangsúlyozta, hogy a községek és a régiók kamarájának létreho­zásával, valamint az önkormány­zatok európai chartájának meg­alkotásával az ET úttörőmunkát végzett ezen a területen. Leni Fis­cher szerint a kelet-közép-euró­pai országokbeli önkormányza­tok transzformációja, az önigaz­gatási jogkörök bővítése egy-egy lépést jelent az adott ország de­mokráciájának elmélyítése felé. Boszniai helyhatósági választások Újabb halasztás MTI-hír A jövő év tavaszára halasztják el a boszniai helyhatósági választáso­kat, adta hírül kedden a horvát tömegtájékoztatás egy magát megnevezni nem akaró belgrádi nyugati diplomatára hivatkozva. A horvát rádió a név nélkül nyi­latkozó diplomatára hivatkozva adta hírül, hogy valószínűleg jövő tavasszal tartják az eredeti­leg idén szeptember 14-re terve­zett, majd november 24-re ha­lasztott helyi választásokat Bosz­nia-Hercegovinában. A nyilatko­zó szerint „csodának kellene tör­ténnie ahhoz, hogy a választáso­kat még novemberben megtart­sák". A boszniai választások fel­ügyeletével megbízott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) két lehetőség közül választhat: vagy a sikerte­lenség és a bukás a választások novemberi megrendezésével, vagy írásbeli kötelezettségválla­lás a megbízatás meghosszabbí­tására, s a választások elhalasztá­sára, vélte a nyugati nyilatkozó. Súlyos harcok Kabulnál A talibolc maradnak szerzett állásaikban MTI-JELENTÉS Kedd reggel súlyos harcok foly­tak a tálibok és a szeptemberben az afgán fővárosból elűzött kor­mányerők között a Kabul északi bejáratához vezető utolsó hágó­nál, mintegy tíz kilométerre az afgán fővárostól, jelentette az AFP a helyszínről, Husszerin Kot településről. Eközben az immár Kabul kapui­nál álló erők vezetője, Ahmed Sah Maszud tádzsik nemzeti­ségű tábornok egy arab újság­nak ismét megerősítette: nem lesz tűzszünet addig, amíg a tá­libok nem vonulnak vissza azok­ból az állásokból, amelyeket szeptember óta hódítottak meg, nevezetesen Kabulban. Maszud ismét Afganisztán helyzetének megrendítésével vádolta a szomszédos Pakisztánt, és sze­mére lobbantotta Iszlámábád­nak, hogy katonailag is támo­gatja a tálibokat, sőt még vegyi fegyvereket is szállított nekik. A tálibok mohamedán vakhite el­lentétes az iszlámmal, és Kabult valóságos börtönné változtat­ták, mondta Maszud. Javasolta, hogy a nemzeti egységkormány­ról folyó tárgyalásokat a fegy­vermentesített afgán főváros­ban tartsák. A tálibok ellenben kizártnak tartják a hatalom bármiféle megosztását a volt afgán kor­mányzat tagjaival, és megfo­gadták, hogy gyökeresen kiirt­ják a Maszud vezette erőket, kö­zölte a Saría Rádió névre átke­resztelt kabuli rádió. „Soha nem hozunk létre közös kormányt azokkal, akik öt és fél év alatt tönkretették az országot, és lejá­ratták a dzsihadot, az iszlám szent háborút" - mondta Mo­hammed Hasszan, a tálibok leg­felsőbb tanácsának vezetője Norbert Holl német diplomatá­nak, az ENSZ-főtitkár afganisz­táni különmegbízottjának - kö­zölte a rádió. Előzőleg a tálibok tájékoztatási és kulturális mi­nisztere még úgy nyilatkozott, hogy a iszlám harcosok készek feltétel nélküli túzszünetre, mi­előtt tárgyalásokba bocsátkoz­nának az ellenük harcoló szö­vetséges erőkkel. Tűzvész tombol a kaliforniai Malibut környező hegyekben. Mintegy másfélezer tűzoltó helikopterek és a katonaság gépeinek bevonásával igyekszik úrrá lenni az egyre terjedő lángokon. Az amerikai üzleti élet és a művészvilág krémjének számító hírességeknek otthon adó festői városkát tegnapi koraesti jelenté­sek szerint megközelítették a lángok, amelyek eddig csaknem 3 600 hektárnyi erdőséget pusztítottak el. (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom