Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-17 / 217. szám, kedd

Eperjes Kassa Tőketerebes Pozsony Galánta Várhosszúrét Fülekkurtány Slrák D.szerdahely. Palást Allstál Nagycétény Nagykürtös Lé»a R.szombat Losonc E.újvár j Komárom Rozsnyó EPERJES Visszaadott kegytárgyak Az eperjesi születésű Sárkány Jenő műépítész századunk húszas és harmincas éveiben nagy szorgalommal gyűjtötte a zsidó kegytárgyakat, művészi alkotásokat. Az értékes gyűjtemény a második világháború idején Prágába került. Csehszlovákia felbomlása után a gyűjtemény megmaradt része visszakerült Pozsonyba. Számos mű restaurálásra, felújításra szorult, s azt a szakemberek már elvégezték. Két évvel ezelőtt az eperjesi zsinagóga felújításának a befejezése után a gyűjtemény 150 darabja visszakerült Eperjesre, s csak idő kérdése volt, mikor helyezik el ott a többit is. Nos, néhány nappal ezelőtt a Szlovák Nemzeti Múzeum és a kulturális minisztérium képviselői átadták a kelet-szlovákiai városnak az egykori gyűjtemény további 1200 darabját. G. J. TANÉVKEZDÉS A ZOBORAUÁN Csak két három elsős az iskolákban Hatvankét elsős tanulja idén az olvasást és betűvetést magyar iskolában a Zoboralján. így önmagában ez a szám még biztatónak is tűnhet, de ha elosztjuk nyolc iskolával, és kiderül, hogy a legtöbb községben csak két-három gyermek vitt haza szeptember másodikán magyar ábécéskönyvet, akkor már inkább elgondolkoztató. Ha pedig figyelembe vesszük az egyes községek lakosságának a nemzetiségi megoszlását meg a szlovák elsősök számát is, akkor ez az összehasonlítás egyenesen kétségbeejtő. Akarva-akaratlanul is megfordul az ember fejében: vajon hány magyar szülő döntött ismét a „könnyebb érvényesülés" reményében saját csemetéje ellen? A vidék legnagyobb nyolcosztályos magyar alapiskolája Nagycétényben működik; itt a lakosság 83,9 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek. Az elsősök aránya is ennek megfelelő - húsz gyermeket magyar osztályba, ötöt pedig szlovákba írattak szülők. A magyar kisiskolások számát gyarapítja még két verebélyi és egy kálazi elsős - ők naponta iskolabusszal utaznak Nagycéténybe. A kálazi iskolabusz, amely Ladányi Lajos kezdeményezésére 1994 szeptemberében indult először, most már 15 kisdiákot szállít naponta a 12 kilométerre lévő nagycétényi magyar iskolába. Pogrányban, ahol a lakosság 67,9 százaléka magyar, már nem ilyen rózsás a helyzet - a szlovák iskolában 12 elsős, a magyarban csak 7 tanul. Gímesen ugyan már a falu lakosságának felét sem teszik ki a magyarok (arányuk mindössze 45,8 százalék), de még itt is nyolcosztályos magyar alapiskola működik. Az utánpótlással azonban már baj lesz, mert magyar elsős csak 4 van, viszont a szlovák iskolában hatszor annyi, azaz 24 gyermek kezdte a tanévet. Alsóbodokon a magyar és a szlovák iskolába is 9-9 elsőst írattak be, de tekintettel a falu lakosságának a nemzetiségi megoszlására (a magyarok aránya 77,6 százalék) ez sem ad okot az elégedettségre. Hasonló a helyzet Zsérén is, ahol a magyarok 75,3 százalékát teszik ki az összlakosságnak. Itt a magyar iskolába 6 gyermeket írattak be, a szlovákba viszont tízet. Kolonban heten tanulnak meg idén magyarul írni és olvasni, szlovákul tizenheten annak ellenére, hogy a lakosság 63,2 százaléka magyar. A vidék két legkisebb iskolája Lédečen és Nyitracsehin küzd a puszta fennmaradásért, mindkettőben már évek óta három összevont osztályban folyik a tanítás. Nyitracsehi lakosságának az 59,2 százaléka magyar, a családok közül mégis csak öt döntött az anyanyelvi oktatás mellett. A szlovák osztályban 12 elsős kezdte meg a tanévet. Lédecen mindössze egyetlenegy elsős mentette meg a magyar iskolát a bezárástól, a szlovák iskolában viszont 9 gyermek kezdett tanulni - pedig a lakosság 57,6 százaléka magyar. (vrabec) 1996. szeptember 17. Í 2 \ ÚJ sz

ó BELFOLD - KÜLFÖLD SIRÁK Megtört a jég Alig 400 lakosa van a Nagykürtösi járásban található hegyalji településnek. Sirák egyike azoknak a vegyesen lakott községeknek a régióban, ahol már lassan fél évszázada nincs magyar iskola. Meglepő, hogy ennek ellenére a legutóbbi népszámláláskor a lakosság 82 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ez mindenesetre jó jel, annál is inkább, mert az egy évtizeddel korábban tartott népszámlálás adataival összehasonlítva 20 százalékkal nőtt a magyarok aránya, vagyis ennyivel többen merték vállalni magyarságukat. A minap, amikor a községben jártunk, az emberek örömmel újságolták, hogy megtört a jég: ha nem nyitottak is magyar iskolát a faluban, annyi évtized után végre egy kisfiút az ipolynyéki magyar iskolába írattak be a szülők. Megtudtuk, hogy a következő tanévben két további gyermek is oda fog járni. És a faluban reménykednek, hogy egyszer ismét megnyílik a magyar iskola. B. GY. VÁRHOSSZÚRÉT Gömöri dalok - New Yorkból KASSA Nem kis ügy a lakáskérdés (Somogyi Tibor felvétele) - Itt lakik Ulman Gabi! - mutat váratlanul útitársam egy szürkére vakolt házra Várhosszúrét főutcáján. Autónk csikorogva fékez a kapu előtt. Nem találunk csengőt, és kutyát sem látunk a portán. A házba érve az előszobában Gábor édesanyja fogad bennünket. - Most öltözik, készül valahová - mondja, és már be is nyit Gábor szobájába. A polcok valósággal rogyadoznak a könyvektől és a különböző vastagságú dossziéktól. El sem fér mind a szekrényben, az asztalra is jut belőlük. - Minden zugot telepakoltam, ezek már nem férnek a többi közé - mentegetőzik Gábor. Nem szépirodalmi vagy tudományos kiadványok sorakoznak Ulman Gábor szobájában, hanem zömében kottás könyvek, saját és mások gyűjtéséből szárrtnazó nóták, dalok. Tulajdonküidött kottáinak a zömét is én őrzöm. A legújabb szerzeményét nemrég tanulta be a falusi éneklőcsoportunk. - És halkan énekelni kezd: „De szeretnék hazamenni, hazamenni már! Fáj a szívem, fáj a lelkem, hív az én hazám..." - Erdélyi József az egyik ismerősét kísérte ki a repülőtérre, és ott, a várócsarnokban énekelte el a hazatérőnek - folytatja Gábor. - Az meg rögzítette, s a magnóról tanultuk meg a dalt. - Régen nem szerepeltél már... - jegyzem meg. - Hogy keveset lépek fel mostanában? Hát, későn járok haza, jelenlegi munkám megköveteli, hogy nyújtott műszakban dolgozzak. Ami pedig a fellépési lehetőségeket illeti, bizony azoknak a száma is jóval kevesebb, mint eddig volt. (farkas) Fülekkurtány. Mocsáry Lajos író, politikus korának jelentős személyisége volt. A kisebbségek szószólójaként a nemzetiségek jogaiért szállt síkra. Tíz évvel ezelőtt, születésének 160. évfordulója alkalmából szülőfalujában, Fülekkurtányban a Csemadok járási és helyi szervezete emléket állított a neves személyiségnek. A terméskőbe helyezett emléktábla a Mocsáry-küria közelében található. (Kép és szöveg: Farkas Ottó) PALÁST Tragikus baleset Ulman Gábor (A szerző' felvétele) képpen én egészen pontosan tudom, mióta gyűjti a nótákat, a dalokat vendéglátónk. Osztálytársak voltunk két évig, az iskolában nótafának hívtuk. Kirándulásokon ő kezdte az énekeket, tőle vártuk az új nótákat. Persze neki sem mindig jutott olyan az eszébe, amit már nem énekeltünk, ugrattuk is érte. Egyhetes tanulmányi kirándulásra készültünk Nyugat-Szlovákiába, indulás előtt Gábor gyűjteni kezdte az ismertebb és dallamosabb nótákat. Csaknem százötvennek a címét jegyezte fel füzetének az utolsó lapjaira. Ez 1971-ben volt. Egy évvel később már ötszáznál több volt vaskos jegyzettömbjébe beírva, természetesen szöveggel együtt. - Az az irka már régen betelt - mondja mosolyogva. - Azóta több ezer nótának írtam le a szövegét. A gyűjtemény nagy részét megtanultam, kívülről „fújom" és citerázom. Ezenkívül van egy másik értékes gyűjteményem: a New Yorkban élő ifj. Erdélyi József nótaszerző hazaönkéntes szövetség és az iroda egyfajta módszertani segítője kíván lenni a lakástulajdonosok társulásainak, s egyben hajlandó vállalni közös jogi képviseletüket is. - Szorosan együttműködünk a lakásprivatizálás népszerűsítésével foglalkozó amerikai USAID alapítvány itteni kirendeltségével, valamint a pozsonyi székhelyű lakásfejlesztési intézménnyel és a helyi magisztrátus lakásügyi osztályával. Szövetségünknek nem az az elsődleges feladata, hogy a lakás megvásárlását tervező bérlőnek tanácsokat adjon, bár ezt sem utasítjuk el. Fő feladatunk a társulások munkája kapcsán fellépő szerve zési gondok orvoslása, ügyintézés, illetve a tapasztalatcserék lebonyolítása - nyilatkozta a szövetség elnöke. - Előfordul, hogy egy tömbházban nem veszi meg minden bérlő a lakását. Tehát ők a lakbért ezután is a városnak, pontosabban a városi ingatlankezelő vállalatnak fizetik. Mivel az egész épület karbantartását, igazgatását már nem a város, hanem a többségben lévő lakástulajdonosi társulás vagy az általa megbízott szolgáltató cég végzi, a költségeket a lakástulajdonosoknak és a bérlőknek arányosan kell fedezniük. Legalábbis ez volna a legigazságosabb megoldás. A még városi tulajdonban maradó né hány lakás esetében a karbantartásért, fejlesztésért járó össze get a városnak automatikusan át kellene utalnia a lakóház közös számlájára. Néhány esetben ez már folyamatos, néhány esetben azonban még akadozik. Főleg ott, ahol egyes bérlők nem tudnak vagy nem akarnak lakbért fizetni. Ezeknek az eseteknek a tisztázása a városra és a bérlőkre tartozik, ám egy-egy társulásnak mindenképpen a város a partnere. Vagyis az együttműködési „menetrend" már ismeretes, s igyekeznie kell mindegyik félnek megtartani. Csakis akkor lehet rend ezen a téren - közölte Otília Leskovská, a szövetség alelnöke. (gazdag) A múlt hónapban a Lévai járás közútjain 104 baleset történt, 28-cal több, mint az előző év augusztusában. Egy személy életét vesztette, hatan súlyos, tizennyolcan pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Az anyagi kár meghaladja a 2,5 millió koronát. Augusztus utolsó napjaiban történt a legsúlyosabb kimenetelű baleset egy, a Palást községhez közeli útkereszteződésben. - A mellékútról érkező, bukósisak nélküli motoros nem adott elsőbbséget egy autóbusznak. Az ütközés következtében a motorkerékpár vezetője a helyszínen meghalt, útitársát súlyos sérülésekkel szállították kórházba - tájékoztatta lapunkat Radoslava Tatarkovičová, a járási rendőrparancsnokság közlekedési osztályának a szóvivője. (bodzsár) Alistál. Talán már nem is „igazi" a képen látható gémeskút. Kassán aránylag sokan és gyorsan tudatára ébredtek a lakásprivatizálás fontosságának. Bizonyítja ezt az is, hogy eddig 18 ezer városi (volt állami) lakás bérlője nyújtotta be ingatlanvásárlási szándékát a magisztrátusnak, s közel 11 ezren már meg is vették az évek óta általuk használt lakást. A törvény adta lehetőségekkel élők egyszerűen magyarázzák döntésüket. Azt mondják, nem sajnálják a 10-15 ezer koronát, még akkor sem, ha egyértelmű, hogy ezután is legalább annyi lesz a lakással kapcsolatos havi kiadásuk, mint eddig. Tudniillik a lakás ezután már magántulajdon, tehát mindenki maga rendelkezik vele. Egyúttal abban is biztos lehet az érintett, hogy az illető lakótömb karbantartási pénzalapjába rakott összegből nem más házakat fognak rendbehozni, nem fogják mások kifizetetlen vízszámláját törleszteni. így gondolkodik, érvel sok ember. A lakásprivatizálás Kassán jó ütemben folyik, de nem zökkenőmentesen. És nem teljesen gond nélküli a magántulajdonba kerülő ingatlanok igazgatása sem. Ugyanis eddig ezeknek a lakásoknak a fenntartásáról a városi ingatlankezelő vállalat gondoskodott, az új helyzetben azonban erre több lehetőség kínálkozik, s a tulajdonosok döntik el, hogy saját maguk végzik majda lakáskezelési teendőket, vagy egy bizonyos díjért rábízzák valamelyik cégre. Mert ma már nem csupán a városi ingatlankezelő vállalat végez ilyen szolgáltatást, hanem más cégek is. Egy-egy tömbház lakástulajdonosai önkormányzati felépítésű társulást hoztak létre. A közelmúltban hat ilyen társulás megalakította városi szövetségét. Azóta pedig újabb tizenkét társulás csatlakozott hozzájuk. A lakástulajdonosok társulásainak városi szövetsége nemrég ügyintéző irodát is nyitott a Fő utca 68. szám alatti épületben. Az irodanyitás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón Zdenka Jurčáková elnök elmondta, az