Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1997-08-02 / 179. szám, péntek

1996. augusztus 1. VELEMENY - TALLÓZÓ ÚJ SZ Ó LfjÜ A vita méltatlan módszerei Az A. Nagy László és Duray Miklós tipusu po litikusokra a legjellemzőbb az, hogy állandóan Igaztalan dolgokkal manipulálnak, olyan tézise­ket hangoztatnak, amelyeket politikai ellenfe­lük sosem mondott, s amelyeket ők ennek el lenére .bátran" cáfolnak Ugyanakkor gyáva ság is jellemzi őket, hiszen amikor saját, való­ban elmondott véleményüket kellene védel meznlük, akkor magyarázkodnak, s olyan naiv elmélethez folyamodnak, hogy „rossz a fordí­tás", vagy „én ezt másként gondoltam". Pél­dául Duray Miklós 1993 júniusában azt állította, hogy Szlovákiában etnikai tisztogatásokra ké­szülnek a magyarok eller*. S amikor szembeke­rült az Igazsággal, akkor már igyekezett kitán­colni. Mindezek a módszerek megtalálhatók az Új Szó július 18-i számában, az egy nappal koráb­ban velem közölt beszélgetésre reagáló véle­ményükben. A. Nagy László, miután a Magyar Polgári Pártot fölvették a Liberális Internacioná­léba, kijelentette: „Megteszünk mindent, hogy Szlovákia semmilyen kivételt sem kapjon az Európai Unióba való felvétele során." Áliitólag azért, mert Szlovákiában a magyar nemzetiségű állampolgároknak nincsenek alapvető'jogaik. Azután meghívta Losoncra a holland liberálisokat, akik Itteni tartózkodásuk során csak az ellenzéklekkel találkoztak. Nekik Is elismételte azokat az igaztalan állításokat, amelyek a Magyar Polgári Pártnak és vezérka­rának eszköztárában találhatók. A holland D. Elsma magáévá tette azt a téves nézetet, mi­szerint Szlovákia katonai téren Oroszország fe­lé vonzódna. Ezzel a hamis allítással korábban Gyurovszky László szerzett szégyent azon a pa­piernickyi tanácskozáson, amelyen amerikai és nyugat-európai képviselők is részt vettek. S azok a kitalációk, miszerint Szlovákiában a magyarjiemzetiségú állampolgároknak nincse­nek alapvető jogaik, bekerültek a Liberális In­ternacionálé július 12-1 bécsi határozatába. Ez Szlovákia egészének árt, hiszen szeretnék kés­leltetni az ország csatlakozását az Európai Uni óba. Ezt követően viszont A. Nagy László kije­lentette az ÚJ Szóban, hogy nem tett semmit, ami ellentétes lenne Szlovákia erdekeivel. Az Európai Unióba való csatlakozásról szerencsé­re A. Nagy László nélkül döntenek majd. ám Szlovákia minden polgárának - tehát nemcsak a szlovákoknak - az érdeke, hogy oda bekerül­jünk. Az pedig egyszerűen hazugság, amit velem kapcsolatban A. Nagy László állít, miszerint én Irigyelném Magyarország csatlakozását az Euró­pai Unióba. Naiv az olyasfajta reménykedése is, hogy ősszel újra kormányválság várható. Ugyan­így minősítem azt az állítását is, mely szerint tisztogatások lesznek a Járásokban. A járások szama emelkedik, tehát több szakemberre lesz szükség, akkor miféle tisztogatásokról beszól? Figyelemre méltó más is: A. Nagy László a Práca című.napilapban kormányellenes tettei­vel kérkedett Sidó Zoltán nemrég Budapesten viszont arról beszélt, hogy közeleg az idő, ami­kor a hatalomnak radikálisabban is a tudomá­sára hozzák, hogy érdekeiket képesek megvé­deni. A. Nagy és Sidó urak nyilván a tűzzel Ját­szanak es olyan akciókat akarnak kiprovokálnl, amelyek megzavarnák Szlovákiában a szlová­kok és a magyarok állampolgári együttélését. Sértésekkel illetett az említett reagálásában Duray Miklós Is. Ez már csak igy szokot lenni: annak, akinek nincsenek érvel, az személyé­ben sértegeti azt az embert, akivel érdemben kellene vitáznia. . Slobodník veszélyes fickó, mert göbbelsi szavainak nem a szellem, ha­nem a hatalom ad súlyt." (...) „ Szavaival szinte újraiskoláz bennünket a hitlerizmus és a sztáli nizmus, a nácizmus és a kommunizmus joggyakorlatából(...) . jogtudata bányabéka alatti". Kell-e ilyesfajta naivitásokra válaszolni? Nyilvánvalóan nem, hiszen mindez a nyilatko­zó bizonyítványa. Duray úr teljes mértékben elferdíti a szavai­mat és fenyegetéseket ad a szájamba. Kétség­be vonja a jogomat a külügyi bizottság összehí­vására. Az ülés után a koalíciós partnerekkel való megegyezést követően kijelentettem: .Ami a mentelmi jog kérdését Illeti, a nemzeti tanács belső rendjével, az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban fogunk eljárni." Ezt igy közölték a napilapok, ugyanígy hang­zott el a tévében Is. Ám Duray Miklós szükségét érezte, hogy ellenségképet rajzoljon és azzal vádoljon meg engem, hogy nagy pert készítek elő. Mindezt az Új Szó olvasóinak várható reak­ciójára hangolta, akik ezek után úgy érezhetik, mintha „magyarfaló" lennék. Ugyanilyen fe­lelőtlen hazugság nekem tulajdonítani olyasfé­le nyilatkozatot, miszerint Szlovákia csökkente­né a nemzetiségi jogok mai szintjét. Ez kimon­dottan demagóg húzás. Nem igaz, és csupán azokra a módszerekre derít fényt, amelyeket Duray Miklós alkalmaz. Abszolút hazugságnak minősítem azt az állí tását, hogy „esetleg betiltsák a magyar párto­kat." Én a velencei bizottság véleményét idéz­tem, amely arra utal. hogy a nemzetközi doku­mentumok alapján a kisebbségeknek nincs Jo­guk a helyi autonómiára, sajátos statútumra, önrendelkezésre, sőt még önálló politikai kép­viseletre sem. Ehhez az Idézethez hozzátettem: „Az a tény, hogy Szlovákia magyar nemzetiségű polgárainak vannak saját politikai pártjai, a szlovákiai nemzetiségi jogok magas szintjéről tanúskodik". És pont. A többi Duray Miklós szü­leménye. Olyan emberként, aki Jól ismeri a jelenlegi nemzetiségi jogok szintjét Európában, kategori­kusan visszautasítom Duray Miklósnak azt az állítását, miszerint Szlovákiában állandóan kor­látozzák a magyar kisebbség jogait. A valós helyzet az, hogy a nemzetiségi jogok szintje Szlovákiában átlagon felüli. Szlovákia ebben a vonatkozásban Európa legfejlettebb államai közé tartozik. Ezek vitathatatlan tények, ame­lyeket elismernek a világméretű és az európai intézmények is. A szerkesztőseg által megsza­bott terjedelem nem teszi lehetővé a számom­ra, hogy részletesen kifejtsem a véleményem, de ha az Új Szó ezt lehetővé teszi, akkor részle­tes érvekkel és tényekkel tudom alátámasztani fenti véleményemet. De ezt nyilván A. Nagy László és Duray Miklós urak nem engednék meg, hiszen ha szembesülnének a tényekkel, akkor miként folytathatnák Szlovákia hazugsá­gokra épülő rágalmazását? Még egyet Duray Miklóssal kapcsolatban. A magyar olvasónak tudnia kellene, hogy Du­ray Miklós a budapesti kongresszuson Dél-Szlo­vákia területi autonómiájáért kardoskodott. Ám amikor arról kérdezték, valóban igy volt-e. nem volt benne annyi férfiúi bátorság, hogy beismer­je az igazat. Helyénvaló lenne, ha végre nem beszélné ki magát a rossz fordításra. Budapes ten ugyanis arról beszélt, hogy a magyarság re­integrációját a föderáció elve alapján kellene valóra váltani. Szerinte a Magyar Köztársaság alkotmányát még az európai integráció előtt kellene átdolgozni, éspedig úgy, hogy a határon túli magyarokat ne tekintsék idegennek. Ezért kellene támogatni a magyar kisebbségek erőfeszítéseit a területi autonómiák létrehozá­sára. Arról van szó - hangsúlyozta Duray -. hogy ha az európai struktúrákba csak Magyar­ország kerül, akkor a Magyar Köztársaság al­kotmányos rendje révén, tekintettel a területi autonómiákra, az egész magyar nemzet beke­rülhetne. Vajon válaszol-e legalább most egye­nesen: A területi autonómiát igényli-e. avagy sem? Most vajon Igazat válaszol? Veszélyes játékot űz bárki a Szlovák Köztár­sasággal, aki föderatív elrendezéssel kívánja Szlovákia egy részét elválasztani. Tudom, hogy ezeket a sorokat jórészt magyar nemzetiségű olvasóknak írom. Hiszem azonban, hogy az önök döntő többsége számára elfogadhatatlan a határváltoztatások gondolata, a magyar és a szlovák polgárok békés életének megzavarása Duray Miklós és néhány más politikus kielégí­tetlen politikai ambícióinak az érdekében. El tudom képzelni, hogy Duray Miklós ismét azt állítja majd, hogy nem mondta azt, amit va­lójában mondott. En viszont szeretném hang­súlyozni, hogy a politikai küzdelmek során sem süllyedek le igaztalan dolgokhoz és személyes sértésekhez. Arra szeretném kérni tisztelt magyar olvasói­mat: gondolkozzanak el azon, hogy azok a kí­sérletek, amelyek szeretnének etnikai feszült­segeket szítani a magyarok és a szlovákok kö­zött, vajon a Szlovák Köztársaság valamennyi polgárának békés együttélését szolgálják-e ? S annak a gazdaságilag sikeresen fejlődő ország­nak az érdekeit szolgálják-e, amely a szlová­kok, a magyarok és más nemzetiségűek közös hazája. DUŠAN SLOBODNÍK Független lapként, Slobodník úr feltételezésével ellentetben, nekünk egyetlen szlová­kiai magyar politikus sem parancsol, vagy tilt meg semmit. Törvénytisztelők Is vagyunk, ezért a vonatkozó szabályok értelmében teljes terjedelemben közöljük a parlament kül­ügyi bizottsága elnökének a válaszát. Annak ellenére, hogy nagyon sok kitételével nem értünk egyet. Nyilván tisztelt olvasóink Is levonják a megfelelő következtetéseket. Ezért csupán az alábblakat kívánjuk megjegyezni: ij Teljes mértékben egyetértünk A. Nagy Lászlónak a lapunkban közölt helyzetelemzé­sével, mely szerint „Szlovákia jolenlegl kormányának lehetetlen belpolitikája, nemzetisé­gi politikája, az ellenzékkel, a köztarsasagi elnökkel szembeni magntnrtása és a nemzet­közi szerződések folyamatos megsértése miatt egyre kevesebb az esélye, hogy az első körben (...) kerüljön be a NATO-ba és az Európai Unióba. Emiatt pedig nem bűnbakokat kellene keresni, hanem Igazi felelősöket. 2) Ugyancsak tények Igazolják azt, amit Duray Miklós állít, hiszen naponta tanúi va­gyunk az olyasfajta kísérleteknek, amelyek a szlovákiai magyarság szerzett jogalt Ipar­kodnak korlátozni és megnyirbálni. 3) Szilárd meggyőződésünk az Is, hogy a válaszban név szerint említett közéleti szemé­lyiségeknek nem célja az etnikai feszültségek szítása, ők a szlovákiai magyarsággal együtt vallják, hogy olyan Szlovákia a közös hazánk, ahol állampolgárként és magyarként jogbiztonságban, tényleges egyenjogúságban, valóban európai mértékű, s a mindenna­pok valóságában Is érvényesülő kisebbségi Jogokra támaszkodva elhetnek. 4) Slobodník képviselő úrnak teljesen Igaza van abban, hogy Szlovákia valamennyi ál­lampolgárának az érdeke, hogy az ország mielőbb bekerüljön az euro-atlanti struktúrák­ba. Ezt a folymatot viszont semmiben sem gátolják a szlovákiai magyarok és politikai kép­viselőik, s nem is ók késleltetik. A szerkesztőség Az üzemanyag-áremelést a Brent árának változása okozta Az üzemanyagok árának emelését Zita Žitňanová, a Slov­naft árképző osztályanak vezetője szerint a Brent olaj világ­piaci árának alakulása tette szükségesse. Ez a tavalyi ev ha sonló időszakához képest megközelítőleg 20 százalékkal emelkedett, és napjainkban hordónkénti 19,20 amerikai dollár körül mozog. Ráadásul Idén még a szokásos nyári ár csökkenés sem következett be. A Trend hetilap szerint a Brent September a Július 9-ei 19,00 dollárról Július 16-ra 20,03 dollárra emelkedett. Az előrejelzések szerint a kőolajpiac még mindig eléggé a nö­vekedés irányába tart, de már meglelentek az esetleges vál tás jelei. Žitňanová szerint Csehországban az üzemanyagok árát folyamatosan emeltek, igy jobban tükrözik a valós hely zetet. Hangsúlyozta viszont, hogy a szlovákiai árviszonyok nem térnek el a csehországiaktól. VLADIMÍR DUDUC, Národná obroda A kormány engedett a gyártók nyomásának A villamos energia, a víz és az üzemanyagok árának eme lése kellemetlen meglepetést jelentett az érdekegyeztető tanácsban helyet foglaló szakszervezeti oldal számára. „Az energia árának emeléséről az érdekegyeztető tanácsban tárgyaltunk, a víz árának emelésével kapcsolatban pedig a kormány képviselői csak annyit közöltek, hogy testületük már jóváhagyta a lépést" jelentette ki Alojz Engliš. a Szak­szervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) elnöke, aki a kormány eljárását a szociális egyeztetés felrúgásának nevezte. Véleménye szerint a kormány engedett a gyártók nyomásának és a problémáikat a lakossag valiara helyezte át, vagyis azokéra, akik a legkevésbé képesek védekezni. Arra Is figyelmeztetett, hogy a kormanynak mar most gon­dolnia kellene a létminimum emelésére, mert a megélhete­sl költségek növekedése ezt október elsejéig, de legkésőbb november elsejéig szüksegessé teszi.. Arra a kérdésre, hogy meddig tűrik a szakszervezetek a kormány eljárását, Alojz Engliš azt válaszolta, hogy a három­oldalú érdekegyeztető tanácsban elsősorban a megegye­zésre törekednek, de a türelmüknek Is van határa. Miloš Krššák, a KOZ szakértője megjegyzte, hogy a megélhetési költségek tíz százalékos emelkedése esetén a szakszerve­zetek törvény adta joga kérni a létminimum emelését. JOZEF PAHOLÍK, Práca Csökkenhet az alkoholmentes italok ára Az ásványvizek kivételével az alkoholmentes italok árá­nak a mai naptól kezdve csökkennie kellene. Augusztus l-e után ugyanis esetükben a hozzáadottérték-adó 23-ról 6 szá­zalékra csökken. Ennek megfelelően a 3540 koronás italok ára 4-5 koronával csökkenhetne. A szakértők attól tartanak, hogy a kereskedők nem csökkentik az áraikat, mivel a gyár­tók az elektromos energia és a víz árának változása miatt emelik az áraikat. Tegnap azonban több gyártó is biztosított bennünket arról, hogy a fogyasztás növekedésériek érdeké ben egyelőre ezt nem építik be az áraikba jam, SME 2005-ig emelkedik a villamos energia ára A kormány március 14-én fogadta el a Mohi Atomerőmű 1. és 2. blokkjának befejezésével kapcsolatos finanszírozá­si modell anyagát. Ebben az szerepel, hogy a villamos ener­gia eladási ára 1997-ben az Inflációnál 3 szazalékkal gyors­abban, 1998-ban az inflációnak megfelelően, 2000-ben az Inflációnál 2 százalékkal gyorsabban, majd pedig 2001 2005 között az inflációnak megfelelő ütemben fog emel­kedni. A kormány által 1995. április 16-án jóváhagyott gazda­ságpolitikai memorandum szerint a testületnek 1995 júni­us végéig kellett kidolgoznia a villamos energia, földgáz és a távhőszolgáltatás árainak módosítását úgy, hogy az a fej lesztéshez szükséges összeget is tartalmazva megfeleljen az Indokolt költségeknek. sp, SME (Rövidítve) Uborkaszezon - tíz éwel ezelőtti árakkal Uborkaszezon van. Jelen esetben kivételesen nem a politikára gondolok, hanem a jól'éle csülamádénak való ra. Uborkaszezon van tehát, meg paprika-, meg paradi­csomszezon. Nagyon sokan várták a nyarat, hogy végre ne kelljen hajszálvékony szelet zöldséggel ..megijeszteni" a reggeli vajaske­nyeret. hanem úgy istenigazából belakjanak papri­kából. paradicsomból. Mások - a termelők - némi plusszjövedelmet. esetleg egész évre szóló megél­hetési lehetőséget látnak a zöldségben. A keres­kedők pedig jó Üzletet remélnek. A fogyasztó ter­mészetesen minél olcsóbban szeretne hozzájutni az áruhoz, a termelő és a kereskedő pedig minél nagyobb hasznot akar elérni. Különböznek tehát a/ érdekek, azonban itt is, mint mindenütt, meg kelle­ne találni a mindenki s/.ámára elfogadható arany középutat. Igen ám, de lehetséges ez egyáltalán? ' Be kell vallanom, én termelőpárti vagyok. Aki nincs közvetlen kapcsolatban a kertészkedőkkel, nem is tudhatja, mi mindennel jár együtt ez a mun­ka. Kora tavasztól - aki hajtatott zöldségekkel fog­lalkozik. annak már a téli hónapoktól - rengeteg munkával és ami még rosszabb, állandó fes/Ull séggcl párosul a termesztés. Hiszen u hajtaton zöldségek esetében néha elég egy hosszabb áram­kiesés. vagy a/., hogy a ga/da ne ébredjen lel időben megrakni a kályhát, és máris oda a termés. Nem is beszélve a kártevőkről, betegségekről, amelyek ellen vagy van orvosság, vagy nincs ľ.selleg pénz nincs drága növényvédő s/.erek vá sárlására. És ha már a pénznél tartunk, a vetőmag, a fólia, a/, energia ára alattomosan kúszik felfelé. A befektetett munkát pedig általában már fel se szá mólja a termelő, hiszen akkor végképp elmenne a kedve a kertészkedéstől. Amikor aztán végre beérik a termés, jön a kö­vetkező. sok esetben a legnagyobb gond: az érié kcsités. Azoknak, akik kicsiben kertészkednek, nem éri meg több tíz. esetleg száz kilométert utaz­ni azért, hogy közvetlenül a fogyasztónak adhas­sák el az árut, akik viszont nagyban kertészkednek. a/, egész mennyiségei képtelenek piacokon értéke­síteni. Mimikéi csoport rá van tehál uialva a felvá­sárlókra. közvetítőkre, akik aztán általában ki is használják előnyös helyzetüket. Sajnos legtöbb­ször nem egy, hanem több közvetítőn keresztül jut el az áru a fogyasztóhoz, aki aztán dupla árat fizet érte. mint amennyit a termelő kap a felvásárlótól. Régóta folyik a vita arról, mikéül lehelne lerövidí­teni a termelő és a vásárló közli utal. kit lehetne ki­hagyni a láncból. Sajnos, egyelőre nemigen mutál ko/.ik kiút ebből a helyzetből. Néhányan központi nagyraktárak kiépítésében lát ják a megoldást, ami viszont állami támogatás nélkül elképzelhetetlen. Ügy tfínik azonban, hogy a földművelésügyi mi­nisztériumnak nem érdeke ilyenfajta beruházás fi­nanszírozása. A termelők pedig anyagi és egyéb okok miatt egyelőre a konkurenciái látják egy­másban és nem az érdekközösséget - szintén nem képesek ezl megvalósítani. Térjllk vissza az árakhoz. Piaci viszonyok mel lelt az. árakat a kereslet-kfnálat törvényeinek kelle­ne szabályoznia. Lehel, hogy a fejlett piacgazda­sággal rendelkező országokban ez így is van, ile nálunk sajnos nem. Vegyünk egy konkrét példát. Az idén kereseti zöldség, már-már hiánycikk a konzervuborka. Senkinek sem lehelne egy szava se, ha ez megmutatkozna a/ árában is A ter melőklől viszont ugyanúgy 12. 9, illetve 6 korona körüli áron veszik at a felvásárlók az első-, másod . illetve harmadosztályú uborkát, mint 10 évvel ezelőtt. Kérdem én. mi kompenzálja akkor a kei lés/.kedők többletkiadásait? Miben mutatkozik meg a költségek növekedése? Igaz. a piacon 16-20 koronát kérnek az. uborka kilójáért, de ez a többlet már nem az ő zsebükbe vándorol. A termelök nem értik. - józan paraszti ésszel nem is érthetik -, hogy ha egys/ei valamiből hiány van, akkor az mi­én nem látszódik a/, árakon. Az ellenkezője ugyan­is, léhát a túlkínálat egyből leveri azokat. A fogyasztó természetesen szeretne minél ol­csóbban Iriss zöldséghez jutni. Neki soknak tűnhet július végén 15-20 koronái kiadni egy kiló papri­káért-paradicsomért. esetleg uborkáért. De véle­ményem s/.erinl ebben az esetben is érvényes, hogy nem az árak magasak, hanem a fizetések ala­csonyak. Erről azonban nem a termelők lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom