Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-04 / 155. szám, csütörtök

1996. július 4. MOZAIK ÚJ SZ Ó 7 I ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI HELYZETKÉP EGY SZAKTANÁCSADÓ SZEMÉVEL Rosszmájúskodás helyett összefogást Takács Miklós a minipalántákban látja a korszerűsítés egyik módját (Somogyi Tibor felvétele) A szenei Takács Miklós tá­jainkon még igencsak gye­rekcipőben járó vállalko­zást folytat: néhány éve zöldségtermesztőket lát el szakmai tanácsokkal. Beszélgetésünk elején te­hát magától adódott a kérdés: • Hogyan jutott eszébe ilyes­mivel foglalkozni? - Egész életemben cflyasmit csináltam, ami szorosan kap­csolódott a zöldségtermesztés­hez. Jó néhány évig főagronó­musi minőségben a pozsonyi Ze­lenina vállalatnál dolgoztam. Ezt követően több mint húsz éven keresztül a Semex megbízásá­ból szlovákiai méretekben a zöldség- és gyümölcsvetőmag előállítását felügyeltem. És mi­vel a vetőmagot általában a leg­jobb konzumzöldség-termelők szállították, így állandó kapcso­latban álltam velük. A rendszer­váltást követően aztán úgy gon­doltam, hogy tudásomat a szak­tanácsadás terén vagyok képes a legiobban kamatoztam. Elsősorban a Dunaszerdahelyi és a Galántai járás területén te­vékenykedem. • Miből áll tulajdonképpen je­lenlegi munkája? - A nyolcvanas évek köze­pétől rendszeresen járok Hollan­diába, és az ottani tapasztalata­imat próbálom meg itthon is hasznosítani. Tanácsokat adok a termelőknek a konkrét talajta­ni és éghajlati viszonyoknak megfelelő legjobb fajták kivá­lasztásában, rámutatok az egyes agrotechnikai munkák el­végzésének a szükségességére, és megpróbálok segítséget nyúj­tani az értékesítés terén is. Elég kényelmetlen a dolgom, mivel az emberek nem szívesen fo­gadják meg mások tanácsát. Ügyfeleim általában azok kö­réből kerülnek ki, akik már meg­égették magukat néhányszor, és tudják, sokszor egészen apró részleteken múlik a siker. • Konkrétan mire gondol? -A holland farmer, aki általá­ban szigorúan szakosodik egy­két zöldségféle termesztésére, az egész munkafolyamatot 30-35 apró mozzanatra bontja. Ezeket aztán maradéktalanul meg is tartja, gondolok itt elsősorban az agrotechnikai ha­táridőkre. Természetesen ehhez megvannak a megfelelő gépei, eszközei. Tudja, hogy néhány napos késés - például az öntö­zés, a tápoldatozás esetén ­A nyaralás manapság már lux­us - állapíthatnánk meg elha­markodottan, hiszen lassan már maga az élet is annak számít. Csakhogy nagyon sokan vallják: a nyaralás szent. Az egészéves gürizés után „kötelező" az egy­két Jietes kikapcsolódás, ha a korábbi években megszokottól szerényebb körülmények között is. Olyan családok is akadnak, amelyek autó vagy ház helyett a nyaralásra spórolnak egész év­ben. Hiszen utazni mindenki szeret. Azt, hogy az elmúlt években nőtt vagy csökkent a külföldön, illetve belföldön üdülők száma, szinte lehetetlen megállapítani. Adatokat csak közvélemény-ku­tatásokból nyerhetünk, a sta­tisztikai hivatal például a határt átlépők számát tudja megadni, de azt," hogy ki milyen céllal hagyja el az országot, már nem. Persze, az nem is tartozik senki­re, hogy ki miért utazik külföld­re. t . olyannyira lecsökkentheti a minőséget és ezáltal a nyeresé­gét, hogy nem állja meg a helyét a konkurenciaharcban. Nálunk a legtöbb termelő manuálisan végzi, végezteti a munkák nagy részét, és mire az összes parcel­lán végigér, több nap, sőt egy­két hét is eltelhet. Az optimális agrotechnikai terminus azon­ban sokszor csak néhány nap. Mondok egy példát. Tájainkon általában kevés a laza talaj, a kötöttebb talajokat viszont min­den nagyobb esőzés után lazíta­ni kellene. Ezt a munkát a terü­let nagyságához méretezett gép­pel akár egy nap alatt el lehet végezni, de minigépekkel, ne adj'lsten kapákkal nem. Ennek következtében a növényzet egyenetlenül fejlődik, ami gon­dot okozhat a betakarításkor. Néhány napos „csúszás" je­lentős árkülönbözetben mutat­kozhat meg. • Említette, hogy Hollandiá­ban nagymértékben szako­sodtak a gazdálkodók. Ná­lunk viszont - képletesen szólva - mindenki minden­hol mindent termel. - Ez, sajnos, így van. A rend­szerváltást követően egy szak­Görögország a mágnes A szervezett nyaralásokról közelebbi adatokkal természe­tesen maguk az utazási irodák rendelkeznek, de egyrészt a szezon előtt pontos képet ők sem tudnak alkotni az idei ér­deklődésről, másrészt az ada­tok egy részét üzleti titokként kezelik. Mindenesetre az egyik legnagyobb utazási irodánál, a Saturnál még július hónapra is akad szabad hely görög, olasz, horvát és spanyol tengerparti nyaralásra. Persze ebből sem következik egyenesen, hogy az érdeklődés megcsappant volna a külföldi nyaralás iránt, hiszen sokan a társasutazás helyett magánúton vágnak neki a nagy­világnak. A nyár slágere valószínűleg a görög és az olasz tengerpart lesz. Ezt erősítette meg Koller Sándor, az Alex Tour utazási iro­da tulajdonosa is. - A legna­gyobb érdeklődés korfui utunk iránt mutatkozik. Olyannyira, mabeli ismerősömmel arról be­szélgettünk, mi várható nálunk az elkövetkező években. Arra a következtetésre jutottunk, hogy megnövekszik a munkanélküli­ség, valószínűleg sokan kiveszik őseik földjét, és gazdálkodásból próbálnak majd megélni. Jósla­tunk bejött. Jelenleg ott tartunk, hogy boldog-boldogtalan ker­tészkedik; rövid idő telt még el ahhoz, hogy megvalósuljon az egészséges szelekció. Nyugaton ez már több évtizede végbe­ment, mára csak a legjobbak maradtak. Ugyanakkor megtör­tént a regionális elosztás is, egyes vidékeken például csak karfiolt, máshol csak káposztát termesztenek. Ilyen feltételek mellett maximálisan ki tudják használni a mikroklimatikus vi­szonyokat, és szakmai szem­pontból profikká válhatnak. • A hazai körülmények azon­ban rákényszerítik a ter­hogy további repülőjárat indítá­sáról tárgyalunk, eddig eredmé­nyesen. Sok a visszatérő ügyfe­lünk, akik már második-harma­dik alkalommal utaznak Korfu­ra, tehát nyilvánvalóan elége­dettek velünk. De hozzá kell tennem, hogy ez az utunk a leg­olcsóbb, valószínűleg ez is befo­lyásolta a választást. Mindent összevetve nem állítanám, hogy gyérebb volna az ér­deklődés. Legfeljebb annyit ta­pasztaltunk, hogy az emberek hosszabb ideig fontolgatták, el­menjenek-e nyaralni, s ha igen, hová. Áprilisban kevés megren­delést kaptunk, de azóta erősö­dött az érdeklődés, és nagyjá­ból megfelel a tavalyinak ­mondta Koller úr. A budapesti Tan-Túra utazási iroda nemrégiben nyitott szlová­kiai kirendeltségeket Tan-Go Tours néven, amelyek elsősor­ban egzotikus, közép- és dél-af­rikai, valamint délkelet-ázsiai utakat kínálnak. Azonban, arra való tekintettel, hogy a nyári hó­melőt, hogy ebből is, abból is ültessen-vessen egy ki­csit, hiszen így nagyobb az esélye, hogy valami majd­csak „bejön". Egyik évben ugyanis ennek, másik év­ben annak a zöldségfélé­nek van „ára". - Amíg ekkora ingadozások vannak a piacon, nem is lesz másként. Tavasszal a sok gaz­dálkodó csak annak alapján ter­vez, hogy az előző évben mely növénnyel volt érdemes foglal­kozni. Mivel azonban mások is így gondolkodnak, általában az adott fajtából túlkínálat keletke­zik a piacon, és természetesen csökken az ár. Ellenkezőleg, a hiány a legritkább esetben mu­tatkozik meg a felvásárlási áron, mert akkor külföldről pótolják a szükséges mennyiséget. Egy kö­vetkező probléma, amely szin­tén nagymértékben befolyásolja a hazai zöldségtermesztést, az napok európai ember számára szinte elviselhetetlenek az emlí­tett helyeken, a Tan-Gónál ősszel kezdődik a szezon. Nyá­ron - mondhatnánk melléke­sen - dél-európai, főként olasz­országi utakat kínálnak. Mint azt az utazási iroda dunaszer­dahelyi kirendeltségén megtud­tuk, a feltételezettnél sokkal na­gyobb sikerrel. Annak ellenére, hogy csak néhány hete műkö­dik az iroda, a vártnál jóval több nyaralni vágyó jelentkezett. Két hétre kiesni a taposómalomból Az utazási irodák tehát nem panaszkodnak kevesebb ér­deklődőre. S hogy mit szólnak maguk nyaralók? Néhány sze­mélyt megkérdeztünk, men­nek-e üdülni, és ha igen, hová? Andrássy Sándor jogász: ­Üdülés? 1981-ben házasodtam, azóta háromszor nyaraltunk. Egyszer nagy nehezen össze­szedtünk annyi pénzt, hogy el­adásvételi viszonyok kuszasá­ga. Sok felvásárló - tisztelet a kivételnek - kihasználja a ter­melők kiszolgáltatottságát, és nagyon alacsony áron veszi át a termést. Kirívó esetekben pedig egyáltalán nem fizet érte. Volt vi­szont már arra is példa, hogy egyes dinnyetermelők nem telje­sen érett, rózsaszín bélű gyü­mölcsöt adtak el, mert tudták, egy hét múlva, mire igazán beér­ne, fele áron se tudnák már ér­tékesíteni. Tehát mindkét fél ré­széről korrekt adásvételi viszo­nyok kiépítésére van szükség. Sokszor az állam is „betart" a te­melőknek azzal, hogy olyankor engedélyezi például külföldi pa­radicsom, dinnye vagy bármi más behozatalát, amikor már hazaiból is van bőségesen. Tu­dom, hogy a behozatal megtiltá­sa, esetleg vámpótlékok meg­szabása a jövőben nem jelent­het megoldást, de ebben az át­meneti időszakban segítene. • Ön tehát hosszú távon mi­ben látja a megoldást? - Két oldalról kell megközelí­teni a kérdést: egyrészt, hogy mit tehetnek a termelők, más­részt pedig, hogy mit vállalhat az állam. Az előbbieknek tudatosí­mehessünk két hétre a hegyek­be, Ótátrafüredre. Később az anyósomék fizettek egy egyhe­tes balatoni üdülést, tavaly pe­dig a bátyám hívott meg egy hét­re Olaszországba. Idén nem me­gyünk sehová, a tíz évvel ezelőtt megkapott lakást végre ki kelle­ne festetni. Merényi Melinda mezőgaz­dász: - Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy amió­ta összeházasodtunk, minden évben el tudtunk menni nyaral­ni. De ne gondoljon senki luxus­nyaralásokra, bár jártunk belföl­dön, külföldön egyaránt. Nem vagyunk túlontúl igényesek, az a lényeg, hogy az ember utazzon, minél többet lásson, és két hét­re kiessen az egész éves tapo­sómalomból. Idén Észak-Olasz­országot célozzuk meg. Utazási taniuk kell, hogy a jövőben nem a szomszéd Pali bácsi lesz a konkurens, hanem a holland, német, osztrák és más gazdál­kodók. Szinte biztos vagyok ben­ne, hogy a néhány áron gazdál­kodók lemorzsolódnak, és a nagybani termelés kerül előtér­be. Itt természetesen nem a szo­cialista típusú szövetkezetekre, állami gazdaságokra gondolok. Abból indulok ki, hogy még a hetvenes években 3 hektárból meg tudott élni a holland pa­raszt, de ma ehhez 15 hektárra van szüksége. Ugyanakkor szük­ség lesz helyi, regionális szintű összefogásra a termelők között, aminek például gépek, berende­zések közös vásárlásában kell megmutatkoznia. Itt elsősorban vető-, ültető- és betakarítógé­pekre, mosó-, osztályozó- és cso­magolósorokra gondolok. Főleg az utóbbiak terén óriási a lema­radásunk a külfölddel szemben. Ehhez jó értelemben vett „agy­mosásra" lesz szükség, arra, hogy megváltozzon a jelenlegi gondolkodásmód. Hogy ne ak­kor legyen valakinek jó napja, ha döglik a szomszéd tehene, vagy éppen száron rohad a para­dicsoma. A sokszor tapasztalt acsarkosás helyett a kölcsönös segítségenek kell előtérbe ke­rülnie. Az állam szerepét pedig abban látom, hogy a már emlí­tett gépek, berendezések vásár­lására kedvező hiteleket, eset­leg dotációkat nyújtson. Például úgy, mint évekkel ezelőtt bor­üzemek létesítésekor. Hiszen az államnak sem lehet közömbös, hogy egy adott régióban adófi­zető, vagy segélyre szoruló pol­gárok élnek-e majd. • Elképzeléseinek van már valamilyen kimunkált for­mája? - Természetesen, bár a gya­korlati megvalósítás még kissé várt magára. Tervem az, hogy Gútán, esetleg Marcelházán, ahol a lakosság jelentős hánya­da kertészkedéssel foglalkozik, valamiféle szövetséget hozzunk létre. Kell egy konkrét példa, hogy a többiek is lássák, össze­fogás nélkül nem megy. Ha lent meg tudunk egyezni, nagyobb súlya lesz követeléseinknek, ko­molyabb partnernek tekintenek a minisztériumban vagy más ál­lami intézményben. Eddig azon­ban azt tapasztaltam, hogy a ter­melők még mindig nem érzik a veszélyt, amit a nyugati áru be­áramlásajelent majd. Ezért való­színűleg sok energiámba fog ke­rülni, míg tervem megvalósul. V. KRASZNICA MELITTA irodán keresztül foglalunk szál­lást, de kocsival megyünk, hogy függetlenül, ha úgy tetszik, az orrunk után elindulva bejárjuk a vidéket, és azt nézzük meg, ami­re kedvünk szottyan. Salamon József mérnök: ­Fogalmam sincs. Két évvel ezelőtt nyaraltam utoljára, egy Olaszországi társasutazáson vettem részt. Ha lesz időm és pénzem, a barátnőmmel autó­ba vágom magam, és bejárom a dél-csehországi városokat, kas­télyokat, halastavakat. Csehor­szágban diákoskodtam, kato­náskodtam, ezért is húz oda a szívem. És így majd én is el­mondhatom, hogy külföldön nyaraltam. Sajnos, most már Csehország is külföldnek szá­mít. (holop) Ki indul külföldre? Sajtóhír: A Focus áprilisi felmérése szerint Szlovákia lakos­ságának a 19 százaléka tervez külföldi nyaralást A vállalko­zók 36 százaléka készül külföldi útra, a műszaki és adminiszt­ratív munkaerőnek pedig a 25 százaléka. A külföldi nyaralás vonzereje egyenes arányban nő a megszerzett végzettséggel. Az alapiskolai végzettséggel rendelkezőknek mindössze a 7 százaléka, viszont a felsőfokú végzettségűeknek a 34 százalé­ka tervez külföldi utat. (t) NE M KELL LUXUSKIRÁ NDUL ÁS, A KIKAPCSOLÓDÁ S A LÉNYEG Sokan mondják: a nyaralás szent Takács Miklós elképzeléseivel valószínűleg sokan egyetér­tenek, és sokan nem. írásunkat vitaindítónak szánjuk, szeret­nénk, ha az érintettek kifejtenék véleményüket arról, mit is lehetne tenni a hazai zöldségtermesztés fellendítése érdeké­ben, azért, hogy megálljuk helyünket a világpiacon. Ér­deklődéssel várjuk észrevételeiket, véleményüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom